Habár a nagyvállalatok többsége 61 százaléka még mindig abban bízik, hogy idén véget érhet az orosz-ukrán katonai konfliktus, az előző negyedévhez képest 8-ról 20 százalékra ugrott azoknak a nagyvállalatoknak az aránya, akik szerint ez már nem valószínű. Ez derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi eredményeiből, ami negyedévente vizsgálja a magyarországi, kétmilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő 12 hónapra vonatkozó várakozásait.

A kérdés azért is aktuális, mert a nemzetközi helyzet a nagyvállalatok túlnyomó többségénél erőteljesen befolyásolja a következő egy évre vonatkozó várakozásokat. Kutatásunkban 87 százalékuk mondta azt, hogy valamilyen szinten hatással van a cég pénzügyi várakozásaira és beruházási terveire, sőt, minden harmadik cég esetében ez döntő mértékű. Egyedül a nyugat-magyarországi cégek vannak ennél kicsit kedvezőbb helyzetben, esetükben ugyanis kisebb mértékben jelentkezik a konfliktus hatása. 10-ből 8 cég jelezte, hogy várakozásaikat befolyásolja az orosz-ukrán helyzet, ezen belül is 17 százalék az, akiét jelentős mértékben.

– tájékoztatott Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

10-ből 7 vállalat szerint tovább gyengülhet a forint

A katonai konfliktus elhúzódása mellett a vállalatok a forint további gyengülésére rendezkednek be:

Az előző negyedévhez képest 63 százalékról 69 százalékra nőtt azon cégek aránya, akik a következő fél évben az euró-forint árfolyam növekedésére számítanak.

Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag 10-ből 7 cég a felméréskor jellemző 390 forint körüli eurónál magasabb árfolyammal tervez a jövőben.

Ez pedig egyre több cég számára jelent kihívást. 2021 második fele óta folyamatosan emelkedik azoknak a vállalatoknak az aránya, akiknek nehézséget jelent a forint árfolyammozgása. Jelenleg ez az arány 38 százalék, éppen duplája a tavaly ősszel jellemző értéknek, de az idén év eleji 33 százalékos arányhoz képest is látványos emelkedés.

A gyenge forint a nagyobb arányban exportáló cégeknek ugyan kedvező, de még nekik is közel harmaduk (33%) mondja azt, hogy rontja a pénzügyi várakozásaikat. Habár a gyengébb forint alapvetően kedvező számukra, de a nagymértékű árfolyamingadozás okozta kiszámíthatatlanság már nekik is túlzott bizonytalanságot jelenthet, amit fedezeti ügyletekkel igyekeznek csökkenteni.

Az előző negyedévhez képest öt pontos további mérséklődés után újra negatív tartományban, -3 ponton áll a K&H nagyvállalati növekedési index, amely a magyarországi, két milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.

A vállalatok eddig csak egyszer, 2020 negyedik negyedévében, a koronavírus-járvány második hullámának időszakában várták borúlátóbban a következő évet, mint most. Akkor egészen -10 pontig zuhant a mutató értéke. Ezt fokozatos emelkedés követte, majd 2021 harmadik negyedévére az index ismét beállította a korábban mért legmagasabb, 12 pontos értéket. Azóta az index 2022 második negyedévére -3 pontig csökkent, és ezzel ismét belépett a negatív tartományba. Ennek oka, hogy több tényező is akadályt állít a vállalatok elé: a magas infláció, az orosz-ukrán konfliktus és a gyengélkedő forint egyaránt kihívást jelent

– értékelte az eredményeket Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Míg a vállalatok saját kilátásaikra vonatkozó várakozásaiban 5 pontos csökkenés történt, addig a gazdaság helyzetére vonatkozó makro alindex mutatóban jelentős, 12 pontos visszaesés látható az előző negyedévhez képest, így az eddigi második legalacsonyabb értéket vette fel (-24 pont). Egyéves időtávon a vállalatok 52 százaléka számol a gazdasági helyzet romlásával, a következő három évre vonatkozóan pedig 19 százalékuk, vagyis a vállalatok nem várnak gyors talpraállást. A romló várakozásokban az is szerepet játszhat, hogy változott a cégek adó- és közterhekkel kapcsolatos véleménye, ugyanis a vállalatok 22 százaléka azok növekedésére számít, és szinte senki sem vár csökkenést.

A kereskedelmi szektor előtt állhat a legnagyobb kihívás

Szektoronként tekintve a kereskedők várakozásai egyértelműen a legnegatívabbak (-8 pont). A háttérben az állhat, hogy a folyamatosan dráguló euró őket sújtja leginkább, mivel forgalmazott termékeik devizában fizetett ára folyamatosan nő forintban számolva. A szolgáltatók kilátásai ennél kedvezőbbek, de már negatívba hajlottak (-1 pont), az iparé pedig még éppen csak a pozitív tartományban maradt (1 pont). Ugyanilyen jelentős eltérések láthatók az egyes régiók között. Közép-Magyarországon -7 pontos, Kelet-Magyarországon pedig -3 pontos értéket vett fel a mutató, miközben Nyugat-Magyarországon ehhez képest optimisták a cégek, ugyanis 3 ponton állnak a várakozások.

Úgy látjuk, hogy a Széchenyi Kártya Program MAX kedvező finanszírozási forrásának fontos szerepe lesz abban, hogy a hazai cégek az emelkedő kamatkörnyezetben is kiszámítható működést folytassanak és megtartsák versenyképességüket a hazai és a nemzetközi piacokon. A program keretében folyószámlahitel, likviditásihitel, beruházási hitel és lízing konstrukció is elérhető lesz, mindegyik fix kamattal.

– tette hozzá Rajna Gábor.

Folytatódik a növekedés a magyarországi jelzáloghitel-piacon

A tavalyi 708 milliárd forint után 2018-ban a K&H előrejelzése alapján összesen 770-840 milliárd forint jelzáloghitel kihelyezése várható, ez 20 százalékos piacbővülést jelent éves szinten.

A CSOK fontos tényező

A K&H is fontos szerepet kap a növekedésben: a folyósított jelzáloghitelek összegét tavaly 104 milliárd forintra növelte a bank. Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója elmondta, hogy a jelzáloghitelezés növekedése stabil és több pillére van.

„Az alacsony kamatkörnyezet, a nettó reálbérek emelkedése, az alacsony munkanélküliség, a GDP növekedése, az uniós források beáramlása és a fokozódó beruházási kedv mind-mind segíti a jelzáloghitelezés bővülését. Az ingatlanpiac szintén hozzájárul a fellendüléshez, hiszen a lakásépítések száma emelkedik, így egyre több új lakás jelenik meg a piacon. Továbbá a Családi Otthonteremtési Kedvezmény is fontos tényező”

– tette hozzá.

Középpontban a fix kamatok, törlesztőrészletek

A bank szakértői szerint az elmúlt 1-2 évben átalakult a jelzáloghitel-kínálat. Egyrészt a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét egyre inkább átveszik az alacsony kamattal elérhető személyi kölcsönök. Másrészt egyre nagyobb a kereslet a kiszámítható, úgynevezett hosszú kamatperiódusú – több évig vagy akár a futamidő végéig – fix összegű törlesztőrészletet garantáló hitelek iránt. Egyértelmű az a jegybanki törekvés, hogy a legalább 5 évig fix kamatozású jelzáloghitelek még nagyobb teret nyerjenek a kockázatosabb, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú konstrukciók kárára.

Ennek érdekében jelent meg például a fogyasztóbarát minősítési rendszer.

Népszerűek a fogyasztóbarát hitelek

Rajna Gábor elmondta, hogy a fogyasztóbarát hitelek gyorsan népszerűvé váltak a K&H-nál, hiszen tavaly szeptember óta 11 milliárd forint összegben igényeltek ilyen jelzáloghitelt az ügyfelek, egy-egy fogyasztóbarát hitel összege pedig 10 millió forintot tesz ki. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) szintén népszerű a K&H-nál:

2017 januárjától 2018. februárjáig a banktól igényelt támogatások összege elérte a 11,5 mrd forintot, a támogatások átlagos összege pedig megközelítette a 2,9 millió forintot.

Az igénylők háromnegyede hitelt is kért a támogatás mellé.

Növekedési kilátások kockázatokkal

A K&H szakértői szerint nemzetközi összevetésben is van tér a jelzáloghitel-piaci növekedésre Magyarországon.

• A visegrádi országokban ugyanis GDP-arányosan 20 százalék feletti a lakossági jelzáloghitelek aránya, ezzel szemben Magyarországon mindössze 8 százalék.
• Rajna Gábor elmondta, hogy a jegybanki nyilatkozatok alapján kiszámítható időszak várható a hitelpiacon és a kamatszintek akár 2019-2020 végéig fennmaradhatnak.

Kockázatok persze vannak

„Bizonytalanságot jelent az újlakáspiacon, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa. Ha pedig az áfakulcs visszatér a korábbi szintre, az jelentős áremelkedést okozhat és a hitelfelvételi kedvre is kedvezőtlen hatással lehet”

– fogalmazott Rajna Gábor. Összességében a K&H is stabil növekedésre számít a jelzáloghitelezésben.

Egy év alatt komoly eredményt ért el a K&H mobilbank

Február végén 130 ezren használták aktívan – azaz havonta legalább egy alkalommal – a szolgáltatást, ami 260 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.

• A K&H mobilbankja 2016 tavaszán újult meg, azóta hónapról hónapra egyre többen lépnek be az alkalmazásba és a felhasználók többsége később is rendszeresen használja azt.
• Ráadásul 2018 februárjára a mobilbanki belépések száma megelőzte az e-banki belépéseket: míg az e-banki felületre havonta átlagosan több mint 4 alkalommal lépnek be az ügyfelek, addig a mobilbankot már sokkal gyakrabban, havonta 12-13 alkalommal nyitják meg.

A mobilbankon belül az egyenlegellenőrzés a legnépszerűbb szolgáltatás. A különböző tranzakciókat nézve pedig az átutalás és a bankkártyalimitek módosítása viszi a prímet, igaz, az e-bankon keresztül egyelőre még több átutalást indítanak az ügyfelek, mint a mobilbankon keresztül.

Mobilos fordulat

A K&H szerint az elektronikus pénzügyi megoldások, ezen belül a mobiltelefonos és mobilbanki alkalmazások területén az idén szintlépésre kerülhet sor. A Bell Research múlt év végén készült, Lakossági digitalizáció című reprezentatív kutatása ugyanis arra jutott, hogy 2018-ban már többen lesznek azok, akik az asztali gépek helyett a mobilokon interneteznek, ennek megfelelően a mobilbankolók száma is növekedhet.

A K&H szerint az év végére a mostani 130 ezer helyett 180 ezer aktív mobilbankos ügyfelük lehet, azaz arányuk 38 százalékkal emelkedhet.

A fejlődés motorjai

Rajna Gábor, a K&H Bank K&H lakossági értékesítési igazgatója elmondta:

„Az idei év jelentős áttörést hozhat mind a készpénzt mellőző elektronikus banki szolgáltatások, mind pedig a bankkártya fizikai meglétét nem igénylő mobiltárcás fizetések használatában. A K&H mobiltárca például viszonylag új szolgáltatásnak számít a piacon, de akik már próbálták, azok rendszeresen használják fizetéskor. Rövid és hosszú távon a mobilbankolásnál és a mobiltárcás fizetéseknél is jelentős növekedés várható.”

Hatalmas növekedést ért el 2017-ben a személyi kölcsönök piaca

Az új szerződések összege átlépte a 300 milliárd forintos szintet, ami 47 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. A K&H a piaci átlagot meghaladó növekedést ért el a személyi hiteleknél: 68 százalékkal 24 milliárd forintra emelkedett a folyósított személyi hitelek összege.

Januárban még nagyobb fordulatszámra kapcsolt a piac: 81 százalékkal több személyi kölcsönt vettek fel a háztartások éves szinten.

A látványos növekedésben több tényező játszik szerepet

„A lakossági fogyasztás felfutása, a válság évei után elhalasztott vásárlások pótlása, azaz a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, a háztartások jövedelmének emelkedése és az alacsony kamatkörnyezet mind-mind hozzájárult a bővüléshez”

– mondta Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója.

Az alacsony kamatokra utalva elmondta azt is, hogy a teljes piacot nézve 2012-höz képest a személyi kölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója lényegében a felére, 14,5 százalékra csökkent, ami egy 1 millió forintos, 5 évre felvett fix kamatozású konstrukció esetében azt jelenti, hogy a havi törlesztés közel 30 ezerről 23 ezer forintra csökkent.

Mi a favorit? Autó, lakás, hitelkiváltás: ezekre nyújtották a legtöbb kölcsönt

A K&H tavaly összesen 21 ezer személyi kölcsönt nyújtott, ami 61 százalékos emelkedést jelent éves szinten.

• Az egy folyósításra jutó összeg átlagosan 1,14 millió forint volt, a személyi kölcsönök átlagos futamideje pedig 50 hónap, azaz alig több mint 4 év.
• Tavaly a személyi kölcsönök több mint felét, 58 százalékát a 30-49 évesek vették fel, a 18-29 éves korosztály részesedése 22 százalékot, az 50 évnél idősebbeké közel ugyanennyit, 20 százalékot tett ki.
• A személyi kölcsönök kétharmadát férfiak igényelték, 33 százalékát pedig a nők. 
• Az adatokból az is látszik, hogy a nők esetében az idősebbek igényelnek inkább személyi hitelt, míg a férfiaknál a fiatalabbak: az átlagosnál nagyobb a nők aránya a 40-59 évesek esetében, a férfiaknál pedig a 18-39 évesek kaptak több személyi hitelt.

„Az országon belül viszonylag kiegyensúlyozott a személyikölcsön-igénylések száma. Tapasztalataink szerint az ügyfelek jellemzően autóvásárlásra, lakásfelújításra és a meglévő, magasabb kamatozású hiteleik kiváltására használják a pénzt. A csúcsidőszakot pedig a tavasz és a nyár vége jelenti az igénylések szempontjából”

– tette hozzá Rajna Gábor.

Minden negyedik hitelt online igénylik

A K&H arra számít, hogy idén a lakossági fogyasztás további emelkedése miatt a személyi kölcsönök piacán folytatódik a növekedés. Igaz, a tavalyi magas kihelyezések miatt a bővülés mértéke várhatóan alacsonyabb lesz. 2018-ban 330 milliárd forintra rúghat a folyósított személyi hitelek összege, ami 8 százalékos emelkedést jelentene 2017-hez képest. Az online igénylések térnyerése szintén segítheti a növekedést, hiszen kevesebb adminisztrációval, könnyen és gördülékenyen igényelhetőek ezek a konstrukciók.

A szakember ugyanakkor elmondta:

 A K&H-nál majdnem minden negyedik folyósított személyi hitelt online igényelték az ügyfelek, leginkább a 26-49 éves korosztály nyitott erre a megoldásra. A jövőben további emelkedésre számítunk. Középtávon a lakossági fogyasztás szempontjából kockázatot jelenthet, hogy a háztartások egy része már nem csak a fizetéséből, hanem hitelfelvételből vásárol, ami előre hozott fogyasztás jelent.

– mondta a szakember.

Ugyanakkor az kedvező, hogy vannak fékek a rendszerben, amelyek a lakosság túlzott eladósodását gátolják. Az egyik legfontosabb elem a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató a JTM.

A JTM nem engedi, hogy egy-egy háztartás a nettó jövedelmének több mint 50 százalékát – 400 ezer forint feletti nettó jövedelemnél 60 százalékát – fordítsa hitelek törlesztésére.

Fotó: Freepik