Január 5. és 19. között a kereslet már megközelítette a korábbi évek szintjét, miközben annak szerkezete látványosan átalakult. A használt lakások iránti érdeklődések száma 20 százalékkal csökkent éves összevetésben, de az új építésű lakások és házak iránti telefonos érdeklődések száma 3 éves rekordot döntött. Emellett az új építésű lakóingatlanok iránti érdeklődések aránya is 3 százalék fölé nőtt, amire legutóbb 2022 elején volt példa. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy sok vevő a korábban beharangozott és olcsóbb, 1,5 millió forintos négyzetméteráron piacra kerülő új lakások megjelenését várja

– értékelte a lakáspiaci rajtot Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakértő kiemelte azt is, hogy tavaly év elején az állampapírból kiszálló befektetők már javában rohamozták a lakáspiac keresleti oldalát, ezért viszonylag magasan van az a léc, amit januárban az éves növekedés érdekében meg kell ugrania a keresleti oldalnak.

A kínálati oldalon a tulajdonosok léptek először

Január 1. és 19. között összességében kevesebb hirdetést adtak fel az ingatlanközvetítők és tulajdonosok, mint egy évvel korábban, ám a január 5. és 19. közötti időszak már itt is fordulatot hozott. Ráadásul ebben az időszakban a tulajdonosok által feladott 4600 eladó lakóingatlan-hirdetés volumene ötéves csúcsot ért el. Az országon belül nagyon jelentős eltérések láthatóak a kínálat alakulását nézve. Csongrád-Csanád vármegyében 48, Győr-Moson-Sopronban 25, Békésben 21, Komárom-Esztergomban pedig 16 százalékkal bővült a tulajdonosi friss kínálat 2025 azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan Budapesten 24 százalékos növekedés történt. Ugyanakkor vannak olyan vármegyék, például Somogy, Veszprém és Heves, ahol 27-39 százalékos visszaesés látható a hirdetésfeladások számában.

A szakember szerint az adatok azt a várakozást erősítik meg, hogy az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést, abban, hogy az ingatlanuk eladásából befolyó összegből könnyebben tudnak továbbköltözni, akár megfizethetőbb áron elérhető új építésű ingatlanba.

Kezdi felvenni a ritmust a piac

Balogh László elmondta:

Összességében a 2026-os év eleje nem klasszikus értelemben vett gyenge rajt a lakáspiacon, sokkal inkább egy időben eltolódott indulásról beszélhetünk. Az eladók és a vevők január elején még keresték a ritmust, január 5-e után azonban már megjelentek az élénkülés jelei.

Az ingatlan.com szakértője szerint az év elején látható kettősség megmaradhat 2026 hátralévő részében is, mivel a lakáspiac súlypontja a használt ingatlanok irányából az új építésűek felé tolódhat el. Ez pedig az eladó használt lakások és házak kínálatának bővülésével és a korábban látott tempós áremelkedés mérséklődésével járhat az idei évben.

Nyitókép: Unsplash

A lakóingatlanok energetikai hatékonyságának javítása nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú elvárás. Az Európai Uniós irányelv szerint hazánkban 2030-ra 16%-os csökkenést kell elérni a lakóépületek energiafogyasztását illetően, ennek több mint felét az átlag alatti, rendkívül rossz energetikával rendelkező épületek korszerűsítésével kell elérni.

A magyarországi lakóingatlanok jelentős része energetikailag elavult, a Lechner Tudásközpont statisztikája szerint[1] 2023-ban a lakó- és szállásjellegű ingatlanokra szóló, kevéssel több mint 81.000 kiállított energetikai tanúsítvány 37,29%-a nem érte el az átlagos ‘FF’ minősítést sem. A legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB) együttesen pedig mindössze a tanúsított ingatlanok 18,66%-a esett. Pozitívum azonban, hogy ez az arány több mint 6 százalékpontos emelkedést jelent a 2022-es év adataihoz képest.

– kezdte Deme Roland, a DH Energy Zrt. vezérigazgatója.

Az irányelv szerint a lakóingatlanok és kereskedelmi épületek korszerűsítésére 150 milliárd eurónyi összeg ráfordítása szükséges a megjelölt 2030-as évig, ennyi pénz hatékony elköltéséhez azonban nagyon alapos tervezés és strukturálás szükséges. Enélkül várhatóan csak áremelkedés és szükségtelen beruházások sora lesz az eredmény, ezzel együtt nem célravezető azt sem, ha csupán kampányszerűen zúdul a támogatás az építőiparra, hiszen az kapacitás-, valamint áruhiányhoz és áremelkedéshez vezethet.

Cégcsoportunk kiemelten fontos célkitűzésnek tartja, hogy a DH Energy üzletág képviselőinek szaktudása segítségével a lakosság energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosságának növelésén keresztül minél több hazai lakóépület esetében lehessen elvégezni energiafelhasználás-optimalizálással, ezáltal környezeti terhelés csökkentéssel járó beruházást.

– folytatta a szakértő. A lakóingatlanok döntő többsége magántulajdonban van, azonban a tulajdonosok részéről sok esetben hiányzik a kellő kompetencia és rendszerszemlélet, amelynek köszönhetően reálisan meg tudnák ítélni, hogy pontosan mit és hogyan kellene felújítani. A jártasság hiánya a korszerűsítéssel elért energiahatékonyság mértékének rovására is mehet, hiszen fennáll a veszély, hogy energetikai szaktudás hiányában nem az energetikailag legésszerűbb beruházás valósul meg.

A legtöbb ingatlantulajdonos megfelelő pénzügyi forrással sem rendelkezik, így a döntő többségnek kiszámítható, tervezhető támogatási programok keretén belül biztosított anyagi támogatásra is szüksége van a korszerűsítések megvalósításához. Finanszírozási oldalról az aktuális Otthonfelújítási programon túl egyéb vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitellehetőség vagy akár adókedvezmény bevezetése is támogathatja a felújítást tervező ingatlantulajdonosokat.

Egy átlagos, felújításban és energetikai korszerűsítésben nem jártas tulajdonos strukturált és összetett szakértői közreműködéssel, valamint megfelelő és széles körben elérhető támogatási programokból származó anyagi segítséggel könnyedebben és hatékonyabban terelheti ingatlanát a fenntarthatóság felé vezető útra.

A valódi, kézzelfogható eredmények eléréséhez elengedhetetlen a hozzáértő szakértői gárda. A DH Energy szakértői országszerte támogatják az ingatlantulajdonosokat a korszerűsítésben az elhatározástól a megvalósulásig. Rávilágítanak, hogy mit érdemes egyáltalán felújítani, ugyanis a vidéki családi házak esetében sokszor a teljeskörű felújítás költsége az ingatlan teljes értékét is meghaladhatja. Energiaauditot végeznek, megtervezik, hogy milyen munkálatokat és milyen sorrendben érdemes elvégezni, ehhez milyen technológiát érdemes választani. Segítséget nyújthatnak a minőségi kivitelezés, de még a szükséges adminisztratív lépések menedzsmentje terén is.

– tette hozzá Deme Roland.

[1] Az energetikai tanúsítás rendszere 2023. novembere óta már megújult, a statisztika azonban még az év nagyobb részében használt, régi besorolás szerint osztályozott ingatlanok arányát mutatja, tehát eszerint a lehetséges energetikai besorolási osztályok az „AA++” kategóriától a „JJ” minősítésig terjednek, utóbbiak már a teljesen elavult, energiapazarló ingatlanokat jelzik.

„Annak ellenére, hogy a KSH közlése szerint a 2022-es népszámlálás adatai alapján, 2011-hez képest 1,4%-kal csökkent a kerület állandó lakosainak száma, Újbuda népszerűsége vitathatatlan, sőt, az újépítésű projektek gyarapodásával pedig egyre csak növekszik. 2023 augusztusa óta mindössze egy alkalommal, 2024 júniusában csúszott le a legkeresettebb fővárosi kerületek dobogójáról, amikoris negyedikként végzett. 2023 októbere után, amikor a Duna House budapesti kerületekben kereső ügyfeleinek 17,8%-a jelölte meg a preferált területek között Újbudát, idén augusztusban újra első lett a kerületek között, ráadásul rekord mértékű (19,1%) érdeklődés érkezett az itt található lakások iránt.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A fővárosi kerületek között nem csak az érdeklődők terén szerepel jól Újbuda, de a budai oldalon ebben a kerületben cserélt gazdát a legtöbb használt lakás is, ami az összes fővárosi ingatlantranzakció 7%-át fedte le 2024 első nyolc hónapjában. Az idén értékesített új és használt lakások figyelembevételével a kerületben az átlagos négyzetméterár a tavalyihoz képest 20%-kal nőtt, 1,19 millió forinthoz közelít, az átlagos ingatlanérték pedig csaknem 76 millió forint volt. „Újbuda esetében kifejezetten igaz, hogy a népszerűségnek ára van, hiszen, ha csak a használt lakások átlagárát vizsgáljuk, akkor Újbuda lakásai 25%-kal haladják meg a fővárosi 901 ezer Ft/m2-es átlagot. Tehát, aki ezt a népszerű kerületet választja, az idei évben 1,13 millió forintos árra készülhet négyzetméterenként. Újbuda így a használt lakásokat illetően az ötödik legdrágább fővárosi lokációnak tekinthető.” – tette hozzá a szakértő.

A kerületben ingatlant vásárlók 67%-a téglaépítésű társasházi lakásra szerződött, amelyekért átlagosan 1,15 millió forintos négyzetméterárat kértek a tulajdonosok, az átlagos, ingatlanra fordított összeg 69,2 millió forint volt. A vevők 18%-a választott 2024-ben a kerület panellakásainak kínálatából, ők 914 ezer forintos négyzetméteráron, átlagosan 53,3 millió forintot költöttek otthonteremtésre. Kiugró arányban szerepeltek a tranzakciók között az újépítésű lakások is, a Duna House XI. kerület mellett voksoló ügyfeleinek 12%-a döntött használt helyett új ingatlan vásárlása mellett. Újbudán az igazán magas minőséget képviselő, prémium projektek mellett a szintén minőségi, de megfizethetőbb felszereltséggel ellátott beruházások ingatlanjai is megtalálhatók, így a kerület új lakásainak átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint körül mozog. Ingatlanérték tekintetében azonban már a 132 millió forinthoz közelít az átlag, ha tágas, 90 négyzetméteres, új ingatlanban képzeli el otthonát a vevő.

A használt és új XI. kerületi lakások a befektetők körében is keresettek, a kerületben létrejött adásvételek 33%-ban befektetési céllal szerződtek a vásárlók a Duna House adatai szerint. A nem saját célra szerződő vevők 1,15 millió forintos átlagos négyzetméterárat fizettek, 58 négyzetméteres, jól kiadható ingatlanokért, ami így 67 millió forintos ráfordítást igényelt.

Befagyott a hitelezés

Az ingatlanpiac elmúlt évben tapasztalt gyengélkedésnek fő okaként a hitelezés befagyását nevezték meg korábban egyöntetűen az ingatlanközvetítők.

De nem csak az ingatlanközvetítők látták így a helyzetet, hanem a Magyar Nemzeti Bank is arról beszélt, hogy elsősorban a hitelre vásárló vevők hiánya miatt lehetett az idei év második negyedévének végére több mint 30 százalékos szűküléssel találkozni az ingatlanpiaci forgalomban, hiszen a lakáshitelezés közel 70 százalékkal zuhant egy év alatt.

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a lakáshitelek szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki.

Az év eleji 10 százalék feletti THM-ekhez képest némi csökkenést lehetett tapasztalni, egyrészt a hosszabb futamidejű és kamatperiódusú lakáshitelek kamatára ható 10 éves kamatszintek – az úgynevezett BIRS – mérséklődésére került sor, másrészt október 9-től megjelentek a kamatplafonos hitelek a bankok kínálatában.

Mit várhatunk a kamatplafontól?

Utóbbi azt jelenti, hogy

az “önkéntes” kamatplafonhoz csatlakozó bankok vállalták, hogy legfeljebb 8,5 százalékos THM-mel kínálnak jelzáloghiteleket az ügyfeleknek. 

• Ezzel a lépéssel a kormány célja az volt, hogy élénkítse a hitelpiacot, mely aztán kicsit megtolja az egyébként meglehetősen gyengén teljesítő gazdaságot is, benne pedig az ingatlanpiacot. Meg is jelentek október során a bankok kínálatában a kamatplafonos hitelek, így ma már 7-8 százalék közötti kamattal találunk ajánlatokat. Úgy tűnik, hogy ezzel elhárult az egyik legkomolyabbnak látszó akadály az ingatlanpiac beindulása elől.
• Vagy mégsem: hiszen a 7 százalékos kamat még nem az az 5 százalékos szint, melyhez korábban hozzászoktak a hazai ingatlanvásárlók, és amely miatt “boldog-boldogtalan” lakáshitelt vett fel, de még csak nem is az a 6 százalékos érték, melyet a szakemberek egy része úgymond vízválasztónak tart a hitelezés beindulása szempontjából.

A kamatok mérséklődtek

Mindenesetre a mostani kamatok már mérsékeltebbek, mint amelyekkel néhány hónapja találkozhattunk, így akár indokolt is lehetne némi mozgás az ingatlanpiacon a hitelre vásárló vevők részéről. Az ingatlanközvetítők azonban arról számoltak be, hogy az október 9. óta eltelt másfél hónap során nem igazán tapasztalták a hitelre vásárló vevők ostromát az ingatlanpiacon.

A csökkenő kamatok ellenére azt lehet tapasztalni, hogy az év vége felé közeledve egyre mérsékeltebb az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt

– jelezte Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője, de Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is leszögezte, hogy nem látnak a csökkenő kamatok hatására változást az ingatlanpiacon.

Egyelőre kivárnak az ügyfelek

Sebestyén Tamás úgy látja, hogy egyelőre nem csaptak le a lehetőségre az ügyfelek, inkább azt érezni, hogy továbbra is kivárnak, átgondolják még a terveiket. Szerinte a CSOK változása miatt is sokan számolgatnak most, hogy inkább az eddigi CSOK vagy az új CSOK Plusz éri meg számukra jobban, és akadnak, akik még megpróbálják kihasználni az eddig rendelkezésre álló lehetőséget. Ugyanakkor ez sem okoz számottevő mozgást az ingatlanpiacon – tette hozzá.

Sebestyén Tamás azt tapasztalta, hogy

akadnak ugyan hitelre vásárló vevők most is, de ők nem igazán jönnek lázba attól, hogy fél-egy százalékkal alacsonyabb kamattal tudnak hitelt felvenni.

Véleménye szerint komolyabb változást az eredményezhetne, ha a kamatszintek 5-6 százalék környékére csúsznának vissza. Hiszen korábban is az 5 százalék körüli szintek voltak azok, melyek megmozgatták a vevők fantáziáját.

Állampapírok helyett inlább ingatlant kellene venni?

Úgy véli, a vonzóbb kamatokon kívül az lendíthetne még sokat az ingatlanpiacon, ha visszatérnének a befektetők az állampapírokból, amire van is némi esély, hiszen az újabb állampapírok már kevésbé vonzók számukra, ugyanakkor sokan, akik korábban bevásároltak állampapírból, most még egy jó ideig a befektetésükben maradhatnak.

Ráadásul az sem ártana, ha kicsit növekedne az optimizmus, mely most egyáltalán nem jellemző

– jegyezte meg Sebestyén Tamás. Hiszen azt lehet érezni, hogy sokan aggódnak a gazdasági helyzet, az infláció és a jövő miatt, így ezért sem szánják rá magukat könnyen az ingatlanvásárlásra.

Több dologra is szükség lenne

Rencsevics Mária is azt hangsúlyozta, hogy egy kamatcsökentés önmagában kevés a változáshoz, hiszen

a megélhetési költségek növekedése miatt szűkült azok köre, akik hitelt tudnak felvenni.

Úgy véli, hogy egy stabil gazdaság, csökkenő infláció, a CSOK Pluszra jogosultak körének bővítése és felújítási támogatás kellene ahhoz, hogy érdemben megmozduljon a hazai ingatlanpiac.

Sebestyén Tamás mindenesetre az eddigiek alapján a következő évben sem igazán számít komolyabb lendületre az ingatlanpiacon, sőt várakozásai szerint gyakorlatilag ugyanazt láthatjuk jövőre is, mint amivel az idei évben szembesülhettünk. Ez pedig mérsékelt forgalmat, illetve csökkenő, stagnáló árakat jelent.

Nyitókép: Pexels

A Duna House Barométer adatai szerint a 41 százalékos befektetői jelenlét a fővárosban ugyan elmarad a tavalyi októberi 55 százalékos csúcstól, de az idei év harmadik legerősebb hónapját jelenti a márciusi 43 százalék és januári 42 százalék után.

Tavaly az összes magyarországi tranzakció 27 százaléka mögött nem saját célú lakásvásárlás állt, a befektetői aktivitás az év első három negyedévben 22 százalékra esett vissza.

A fővárosban a második negyedév volt a leggyengébb, Budapesten kívül pedig a július-szeptember közötti időszak, amikor 23 százalékos arányt képviseltek a megtakarításukat ingatlanba fektetők.

A fővárosban a befektetési céllal szerződő vevők 13 százaléka VII. kerületi, 10 százalékuk VIII. kerületi ingatlant választott, de kedvelt lokációnak számított a XIII. kerület és Terézváros is, 9-9 százalékkal.

A legdrágábbnak a XIII. kerület számít az I. és II. kerület után, itt az 1,1 millió forintot is meghaladta az átlagos négyzetméterár – írták.

A fővároson kívüli területeken a befektetési céllal vásárolt ingatlanok aránya szeptemberben az összes tranzakció ötödét (21 százalék) tette ki a csúcsot jelentő januári 38 százalék után – jegyezte meg a Duna House.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Budapesten összesen több mint 40 ezer új és használt lakóingatlan volt a kínálatban november elején. Az új lakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,3 millió forintot, a használtakat 943 ezer forintért kínálták, az egyes kerületek között továbbra is komoly eltérések láthatók.

A vármegyeszékhelyeken az új lakások átlagos négyzetméterára 595-1,1 millió, a használtaké pedig 269-748 ezer forint között mozgott.

A fővárosi enyhe visszaesés azzal magyarázható, hogy a magas kamatok miatt még mindig kevés a vevő. Az elmúlt hetekben azonban élénkült az ingatlanpiaci érdeklődés, ami a lakástámogatási változásokkal kapcsolatos bejelentéseknek is köszönhető- állapította meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A legtöbb régióban lényegében stagnáltak az árak havi összevetésben, ugyanakkor a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyéket magában foglaló nyugat-dunántúli régióban jelentősebb, 1,7 százalékos áremelkedés következett be.

November első hetében Budapesten a használt lakásokért a három legdrágább kerületben – az V., a XII. és a II. kerületben – négyzetméterenként 1,2-1,52 millió forintot szeretnének kapni a tulajdonosok. Ezekben a kerületekben a legmagasabbak az újlakás-árak is, 2,2-2,4 millió forintnál járnak az átlagos négyzetméterárak. A legolcsóbb használt lakások a fővároson belül a XX., XXI. és XXIII. kerületben találhatóak, ezeknél 662-697 ezer forint az átlagár. Az új lakások esetében a XV., XVIII. és XX. kerület nyújtja a legalacsonyabb, 920-956 ezer forintos átlagos négyzetméterárat.

A vármegyeszékhelyek közül Győr, Veszprém és Debrecen vezeti a használtlakás-piaci rangsort, mégpedig 736-748 ezer forintos összeggel. Az új lakóingatlanoknál Debrecen mellett Zalaegerszeg és Székesfehérvár van az élbolyban 950-1,1 milliós értékkel.
A legalacsonyabbak a használt lakások átlagos négyzetméterárai Salgótarjánban és Békéscsabán 269 ezer, illetve 382 ezer forintért hirdetik a lakások négyzetméterét. Ami az új lakásokat illeti Békéscsaba mellett Nyíregyháza és Kecskemét számít a legolcsóbbnak, ahol 595 ezer forint és 700 ezer forint között alakulnak az árak – ismertette az ingatlan.com.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A lakóingatlanok értéke folyamatosan változik az évek múlásával. Az állagmegőrzésen túl ezért hasznos lehet a korszerűsítés elvégzése, mely hosszútávon csökkentheti az ingatlan fenntartási költségeit, valamint növelheti annak értékét. A novembertől érvényes új energetikai tanúsítvány és besorolási rendszer az ügyfélbarátibb megközelítése révén segítheti a lakástulajdonosakat a későbbi felújítások megtervezésében. A kivitelezés megkezdése előtt azonban a legfontosabb, hogy megfelelő szakembertől tájékozódjunk – javasolja az OTP Bank.

Egy ingatlan korszerűsítésének legfőbb irányát a hiteles energetikai tanúsítvány mutatja meg, melyet a tulajdonos kiegészíthet egy előzetes energetikai számítás elkészíttetésével. Az energetikai tanúsítás az épületek vagy ingatlanok energetikai hatékonyságának objektív mérőszáma, mely hőveszteség és a gépészeti rendszerek alapján számolja ki az energiafelhasználást. Függetlenül attól, hogy az ingatlan lakott vagy lakatlan, illetve, hogy az ott élők hogyan használják. Az előzetes energetikai számítás ezzel ellentétben még nem minősül hitelesnek, így korszerűsítés esetén azt mutatja meg, hogy a munkálatokkal mennyire csökkenthető az adott ingatlan energiafelhasználása. A november 1.-től érvényes módosításokat* követően az energetikai tanúsítvány adatai még inkább hozzájárulnak a fenntarthatóbb és élhetőbb otthonok megteremtéséhez, hiszen egy külön szövegmező tartalmazza majd az ingatlanra vonatkozó fejlesztési lehetőségeket, valamint már az életciklus alapú széndioxid-kibocsátást is méri. 

Érdemes különbséget tenni egy épület és az épületben található lakóingatlan energetikai jellemzői között. Egy épület tanúsítása az összes lakás átlagát veszi figyelembe, ami gyakran nem ad pontos képet az egyes lakások valós energiafogyasztásáról. Például, ha egy lakás az épület legfelső szintjén helyezkedik el és mindkét oldalról kültéri területek övezik, az az esetek többségében hőveszteséghez vezet. Ennek eredményeként a lakás energiafelhasználása vélhetően magasabb, mint az épület átlaga.

– részletezte Vései Eszter, okleveles építészmérnök, épületenergetikus és ingatlanvagyon értékelő.

Az energiaárak drasztikus emelkedése következtében az ingatlanpiacon is előtérbe került a zöld szemlélet. A megváltozott fogyasztói igényekre reagálva hívta életre az OTP Bank lakáscélú zöld hitelét, mely július óta elérhető.

Eddigi tapasztalataink szerint az látszik, hogy az ügyfelek főként új lakások vásárlása és építése céljából veszik igénybe, energetikai korszerűsítésre csupán 2,8-3 százalék használja fel. Bár az első lépések megtétele a legnagyobb kihívás, de már kisebb munkálatok elvégzésével is jelentős mértékben csökkenthető a háztartások fogyasztása.

 – tette hozzá Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshiteleinek üzletfejlesztését végző csapat szakmai vezetője.

Időről időre felülvizsgálatra kerül, hogy az épületek miként tudnak csökkenteni környezeti terhelésükön, így az otthonok is élhetőbbé válhatnak. Az energetikai tanúsítvány jogszabályi változásainak megfelelően a hiteligénylés feltételei is módosultak eszerint. A Magyar Nemzeti Bank az új hatályba lépő jogszabályokhoz igazította a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény feltételeit, azaz a 2023. november elsején vagy azután kiállított építési engedéllyel rendelkező új lakás vásárlás vagy építés esetén az ingatlan primerenergia-igénye négyzetméterenként legfeljebb évi 68 kWh lehet a korábbi 80 kWh helyett. Az ingatlan energetikai besorolása pedig el kell érje a legalább „A+” minősítést.

Míg a korszerűsítési hitelcél esetén a fejlesztést követően az ingatlannak el kell érnie a legalább „A+” minősítést és az összesített energetikai jellemző számított értéke (primer energiaigény) legfeljebb 76 kWh/m²/év lehet. A beruházás azonban akkor is zöldnek minősül, ha a primer energiaigény 30 százalékot csökken.

Az OTP –nél a Zöld Lakáshitel teljes hiteldíjmutatójának mértéke THM 8,2%, melyet az OTP Bank a 2023. október 16-án érvényes kondíciók alapján határozott meg. A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Bank a hitelbírálat és a kondíciók módosításának jogát fenntartja. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, értéke a feltételek változtatása esetén módosulhat. További részletekről tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

* https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0800176.kor

Az ingatlan.com MTI-hez vasárnap eljuttatott elemzése kiemeli: eltérés a jelenlegi támogatásokhoz képest, hogy az eddig megismert feltételek szerint a csok plusz nem tesz különbséget az új és használt lakóingatlanok között. Az új lakások drágábbak, ezért ugyanabból az összegből kisebb alapterületű ingatlant lehet vásárolni. A vevőknek viszont jó hír, hogy 80 millió forint elegendő lehet akár több szobás új lakásra vagy házra is. „Ezek ráadásul energiatakarékosabbak, és sokszor korszerűbb elrendezésűek, mint egy több tízéves használt ingatlan, így az új építésűek a jövőben jobban tartják majd az értéküket” – közölte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Korponai Levente, a money.hu vezetője azt emelte ki, hogy a kettő vagy több gyermekre igényelhető csok plusz összege (30 és 50 millió forint) már egy új lakás vásárlásához is nagyban hozzásegíthet, különösen, ha a babavárót is felveszi mellé a házaspár. Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor arról, hogy a csok plusz, mint ahogyan a babaváró támogatás is, valójában egy hitel, éppen ezért a hitelképesség alapkritérium az igénylésnél, és ahhoz pedig megfelelő jövedelemre van szükség – hívta fel a figyelmet.

Budapesten az átlagos négyzetméterárakat nézve 62 négyzetméteres új lakásra lehet elég ez az összeg. A legjelentősebb kínálatot a VIII., XIII. és XIV. kerület nyújtja, ám ezekben a városrészekben több mint 900 új lakóingatlan vár gazdára. A 80 millió forintos limit alapján egy 58-64 négyzetméteres lakás jöhet ki a pénzből.

Pest vármegyében a 80 millió forintos összegből átlagban 92 négyzetméteres új ház jöhet ki, ezen belül például Érden, Diósdon, Kerepesen, Gödön 83-110 négyzetméterrel lehet számolni.

A vármegyeszékhelyek piacát vizsgálva szinte minden nagyvárosban 100 négyzetméter feletti házzal lehet számolni, igaz, vannak eltérések. Győrben például 90 négyzetméteres lakás és hasonló méretű új ház fér bele a 80 millió költségvetésbe. Debrecenben lakás esetében 78, háznál pedig 130 négyzetméterrel érdemes kalkulálni. Ugyanakkor Kecskeméten 127, Nyíregyházán pedig 140 négyzetmétert meghaladó ház is szóba jöhet a csok pluszt igénylőknek – közölték.

A Duna House elemzése kiemelte: 2024-től a csok plusz kamattámogatott hitel kedvező feltételeket kínál a családalapítást, illetve további gyermeket vagy gyermekeket tervező házaspárok számára. Havonta több tízezer forintos spórolást jelenthet a csok plusz megjelenése a törlesztőrészletekben, vagyis alacsonyabb havi költségekkel számolhatnak a családok. Ráadásul, jelentős tartozáselengedéssel is számolhat az ügyfél az új konstrukció igénybevétele után, ugyanis a második (és minden további) gyermek megszületése esetén a fennálló tartozásból 10 millió forintot elengednek, így ezzel is spórol a család. Hosszú távon a havi törlesztőn megspórolt összeget akár további lakáscélú megtakarításba is fektethetik – hiszen az állagmegóvás elengedhetetlen: a Credipass szakértői szerint érdemes a lakástakarék-pénztárak lehetőségeit kihasználni erre.

Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője a közleményben ismertette: 2023-ban egy gyermekes csok esetén nem jár kamattámogatott hitel. Egy 15 milliós, 25 éves futamidejű, 7,45 százalékos piaci lakáshitel esetében a törlesztőrészlet ebben az esetben 110 361 forint, míg ugyanez 2024-ben a csok plusz támogatással, piaci kiegészítés nélkül is csupán 71 ezer forint körül alakul. A közel 40 ezer forintos különbséget, amelyet jövőre így megspórolhat egy család, érdemes 8 éves lakástakarék-pénztári megtakarításra fordítani. Hiszen – a jelenlegi példánál maradva -, több mint 1 millió forintos bónusz adódik hozzá a saját befizetésekhez, amely a megtakarítási idő végére összesen mintegy 5 millió forintos megtakarítást eredményez. Hozzátette: ez jelentheti egy kisebb lakás vagy vidéki ház megvásárlásához szükséges önerőt.

A közleményben azt írják: nagy lendületet adhat a jelenleg bizonytalanabb vásárlóknak a csok plusz támogatási rendszere. A csok plusz fix 3 százalékos államilag támogatott kamattal kínál hitellehetőséget a családoknak, gyermekszámtól függően 15, 30 vagy 50 millió forint értékben. Kiemelték: ezzel akár 10-20 ezerrel több lakáspiaci tranzakció jöhet létre, ami ugyanilyen mértékben lendítheti a hitelpiaci volument is.

Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint az aktívabb piac az árakra is kihathat, várakozásuk szerint legalább az infláció mértékével megegyező drágulás lesz a piacon 2024-ben; „így az eddig enyhén csökkenő, stagnáló árak újra felfelé indulnak”.

Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője ismertette, egy kétgyermekes család 30 millió forintos hitelénél a kedvezőbb konstrukciónak köszönhetően 18 millió forinttal kevesebbet kell visszafizetni a futamidő végéig a mai kamatokkal számolva. Az 50 millió forintos hitelösszegnél és a megszületett második és további gyerekek utáni 10 millió forintos tőketartozás elengedéssel számolva jelentősen magasabb megtakarítás érhető el – tette hozzá.

A frissen bejelentett otthonteremtési támogatás az új gyermekeket vállaló családoknak jelent nagyobb segítséget, így a már gyermeket nevelő családoknak és a támogatással nem érintett lakásvásárlóknak érdemes még idén lépniük – vélik a szakértők.

Nyitókép: Unsplash

Az ingatlanhirdetési portál saját adatai alapján megállapította, hogy idén az eladásra kínált lakások négyzetméterára a Budapest V. kerületében lévő Széchenyi rakparton volt a legmagasabb, csaknem 3,5 millió forintos fajlagos árral. Ezt a Balaton déli partján található szántódi Parti villasor és a balatonfűzfői Sirály utca követi majdnem 3,2 millió, illetve 3,1 millió forintos összeggel.

Az ország legolcsóbb utcája a Somogy megyei Nágocs település Táncsics Mihály utcája lett, ahol négyzetméterenként mindössze 5 ezer forintért hirdettek eladásra lakóingatlanokat.

Idézik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai, amelyek szerint tavaly a főváros XII. kerületében található Költő utca volt a legdrágább országosan és Budapesten belül, itt csaknem 2,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron keltek el a lakások. Az V. kerületi Vécsey utca szerezte meg a második, az I. kerületi Orom utca a harmadik helyet: 2,3 millió, illetve 2,2 millió forintos négyzetméterárral. A fővárosban a VIII. kerületi Hős utca volt a legolcsóbb tavaly 223 ezer forinttal.

A Budapesten kívüli piacon első helyen a balatonfüredi Honvéd utca állt 2,34 millió forintos összeggel. A siófoki Deák Ferenc sétány és Vitorlás utca kapott helyet még a dobogón 1,73 millió és 1,62 millió forinttal. A lista másik végén Mezőhegyes állt: a Komlósfecskéspuszta majorban 21 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár – olvasható az ingatlan.com közleményében.

Nyitókép: Biztosító Magazin