A közlemény szerint a két vádlott a szabadságvesztés felének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Felidézték, a Központi Nyomozó Főügyészség 2020 februárjában emelt vádat egy észak-magyarországi járási hivatal két vezetője ellen korrupciós bűncselekmény miatt, mert a hivatalnokok 2018 második félévében egy autópálya-építkezésben érdekelt cég vezetőjétől 4 milllió forint csúszópénzt kértek azért, hogy a földhivatali eljárást jogellenesen befolyásolják.

A Fővárosi Törvényszék tavaly októberi ítéletében mindkét vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés társtettesként elkövetett elfogadása bűntettében, és mindkettőjüket 2 év, 5 évre felfüggesztett szabadságvesztéssel és 4 millió forint pénzbüntetéssel sújtották, és 3 évre eltiltották a kormánytisztviselői foglalkozástól – olvasható a közleményben.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésével az első fokú ítéletet 3-3 év végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosította, és ugyanennyi időre tiltotta el a vádlottakat a közügyek gyakorlásától.

Nyitókép: Unsplash.

Dobó Dénes közlése szerint a vádlott 2021. november 21-én délután otthonában, a családja által tartott körülbelül két és fél hónapos keverék kutyát kézzel fejen csapta majd kidobta az udvarra. A férfi ezután az állatot indokolatlanul tovább bántalmazta és nagy erővel hasba is rúgta. A kutya hátsó két lábát ezután a vádlott megfogta, majd felemelte az ebet és a betonjárdához vágta.

A vádlott cselekménye miatt a négylábú olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a bántalmazást követően egy óra múlva elpusztult. Az eljárás során megállapították, hogy a férfi az állatnak az átlagosat lényegesen meghaladó, különös szenvedést okozott.

A vádlott a bírósági tárgyaláson elismerte a tettét, elmondása szerint azért rúgta agyon a kutyát, mert idegesítette, hogy az állat férges, bejárt a házba és odament a gyerekhez.
Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, a vádlott enyhítésért fellebbezett. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.

Nyitókép: Unsplash.

Az újra eladott lakások(k)

Közleményükben az építtetőt, illetve a lakóparkot pontosan nem nevezték meg, de azt írták, hogy a perbe fogott vállalkozás Budapesten mintegy kétszáz lakásból álló lakópark építésébe kezdett, majd az épülő lakásokat 2016-tól kezdve – főleg magánszemélyek számára – folyamatosan értékesítette.

A lakások már elérték a 85-98 százalékos készültségi szintet, amikor a vevők számára váratlan fordultként a cég – munkaerőhiányra hivatkozva – elkezdte egyoldalúan felbontani a szerződéseket, majd a lakások egy részét újra eladta.

A szerződések szerint a korábban befizetett vételárat viszont a volt vevők csak akkor kaphatták vissza, ha a cégnek sikerült újra értékesíteni az adott ingatlant.

A Pest Megyei Főügyészség megvizsgálta a szerződési feltéteket, különösen azt, hogy a megkötött szerződések alapján a cégnek volt-e jogszerű lehetősége a munkaerőhiányra vagy építőanyag-hiányra hivatkoznia, valamint megtehette-e azt, hogy a felmondás után csak akkor fizeti vissza a vételárat, ha újra el tudta adni a korábban már eladott ingatlant.

Az ügyészség a vizsgálata eredményeként pert indított a vállalkozás ellen

Az ügyben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla – ahol már a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselte az ügyészi álláspontot – jogerősen megállapította az ügyészség által megtámadott szerződési feltételek érvénytelenségét. A jogerős ítélet szerint:

tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely alapján a cég munkaerőhiányra hivatkozással kizárhatta késedelmes teljesítése esetére a vevőket törvény alapján megillető jogokat.

A bíróság döntése értelmében ez a vállalkozás számára egyoldalú könnyítés, a fogyasztót viszont kiszolgáltatott és bizonytalan helyzetbe hozza.

A vevők nem tudhatták mit hoz a munkaerőhiány

Az ügyészség kifogásolta azt is, hogy

a szerződés egy másik rendelkezése alapján a vevők nem tudhatták, hogy az esetleges munkaerőhiány miatt a szerződésük teljesen meg fog szűnni vagy a lakások átadását az eladó fel fogja függeszteni.

A bíróság ezt is tisztességtelennek találta, mert a vállalkozás a munkaerőhiányra hivatkozva alkalmazhatta a szerződés megszűnésének jogkövetkezményeit, a vevő ugyanakkor a szerződés megkötésekor nem láthatta előre, hogy ha ez megtörténik, miként alakulnak a felek jogai és kötelezettségei.

További tisztességtelenségek

Ugyancsak tisztességtelennek találta a bíróság azt a rendelkezést, amely szerint

ha a vásárló bármely, akár elhanyagolható kötelezettségének teljesítésével késlekedik, erre hivatkozva a vállalkozás a saját teljesítését a fogyasztó szerződésszegésére hivatkozva visszatartsa.

Szintén tisztességtelennek találta azt a szerződési feltételt, amely

feljogosította az eladót, hogy elállása esetén a vételárat csak az érintett ingatlan újbóli értékesítését követően fizesse vissza.

A táblabíróság szerint ez a fogyasztónak járó visszatérítés jövőbeni, bizonytalan, a fogyasztó számára előre nem látható és befolyásolható szerződési feltétel, a fizetési határidőt nem határozza meg megfelelően.

Ügyészség által indítható közérdekű perek

A közlemény arra is kitért, hogy az ilyen, az ügyészség által indítható közérdekű perek esetén, ha a bíróság a jogerős ítéletében osztja az ügyészi keresetben foglaltakat, akkor megállapítja a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségét. Az ítélet hatálya a törvény erejénél fogva kihat minden a vállalkozással szerződő magánfélre, tehát minden olyan egyedi szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható. A törvény szerint az ilyen szerződési rendelkezésre jogosultságot alapítani és annak alapján teljesítését követelni nem lehet.

Sajnos nem egyedi eset

A Pest Megyei Főügyészség rámutatott: az említett eset nem egyedi.

Az ügyészség azóta már újabb pert indított egy másik lakóparképítő és -értékesítő cég ellen is, hasonló szerződési kikötés miatt.

A lakásokat az eredeti határidőben ott sem adták át. Az a per még folyamatban van, a Pest Megyei Főügyészség keresetéről első fokon a Fővárosi Törvényszék fog döntést hozni – közölték.

Az ügyészség egy biztosítótársaság általános szerződési feltételeit támadta meg polgári perben. Első fokon a Fővárosi Törvényszék már számos pont tisztességtelenségét megállapította, majd az ügyészi fellebbezés nyomán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla további szerződési feltételek semmisségét mondta ki.

• A bíróság szerint tisztességtelen a fogyasztó szempontjából az a szerződési feltétel, amely a biztosítási szerződésből eredő igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 1 évre rövidítette le, szemben az 5 éves általános elévülési idővel.
• Tisztességtelen továbbá az is, hogy a biztosító társaság bizonyos káresemények bekövetkeztekor a kártérítés kifizetéséhez a szükséges iratokon túl kérheti a feljelentés, nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat becsatolását, valamint megkövetelheti a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást.
• Tisztességtelen az is, hogy a szolgáltatási összeg kifizetésének határidejét a biztosító az utolsó okirat beérkezésétől számított 15 napon belüli időtartamban határozza meg, hiszen a fogyasztó a beérkezés időpontját megállapítani nem tudja.
• Tisztességtelen, hogy a biztosítási kikötés szerint a biztosító nem fizet arra a kárra, amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja.
• A bíróság a nem érthető, illetve nem egyértelmű megfogalmazás miatt tisztességtelennek ítélt több másik kikötést is, így egyes alulbiztosítottsági kategóriák esetén követendő számítási módszereket és azt, hogy az értékkövetés számításakor a biztosító javára enged eltérést a főszabálytól.
• A bíróság álláspontja szerint jogszabályba ütközés miatt semmis az a szerződési feltétel, mely szerint a biztosító fizetési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, amely a biztosítás megkötésekor már meglévő, és a biztosított által is ismert hibák, hiányosságok miatt keletkezett, vagy arra a kárra, amely – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultsága, azok karbantartásának elmulasztása, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartása miatt következett be.
• Szintén az egyértelműség hiánya miatt ítélte a bíróság tisztességtelennek azt a kikötést, mely szerint a biztosító nem fizet olyan kár miatt, amely a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készletekhez tartozó egyes darabok bizonyos, szerződésben meghatározott károsodásához kötődik.
• Egy másik feltételt esetén az egyértelműség hiányát azért állapította meg a bíróság, mert abból nem volt pontosan megállapítható, hogy mit takar a „vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll” megfogalmazás

– tudatta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.