A jó termés miatt a vásárlóknak nem kell lemondaniuk a vitaminban gazdag növényről, amely túlnyomórészt magyar termelőktől érkezik a boltokba – írták. Az import mennyisége elenyésző, a belföldi termőterület nőtt az előző évhez képest, nagysága eléri az 1626 hektárt, legnagyobb ültetvények Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád-Csanád vármegyében találhatók. Az évi 35-40 ezer tonnás termés fedezi a belső fogyasztást – írták.

A FruitVeb és a NAK közös közleménye szerint Magyarországon a legelterjedtebb fajta a Nagydobosi, és nem csak egészben, hanem tisztítva, darabolva, konyhakész állapotban szintén lehet sütőtököt vásárolni. Magas karotinoidtartalma miatt a kozmetikaipar is használja, táplálékként pedig értékes vitamin- és ásványianyag-forrás.

A sütőtök nem keverendő össze a lámpások készítésére alkalmas fajtával (Halloween-tök), amely a cukkini, a patisszon és a spárgatök rokona. Étkezési felhasználásra ez nem alkalmas, ahogy a dekorációként árult dísztökök sem, amelyek nagy mennyiségben akár mérgezőek is lehetnek – tették hozzá.

Nyitókép: Unsplash.

Azt írták: a hét elején érkezett frontrendszer fokozatosan véget vetett a forróságnak, csapadékot is hozott. A lehullott csapadék mennyisége 5 és 20 milliméter között alakult: a Dunántúlon nagy területen és a Tiszántúl északi részén 20-40 milliméternyi is leesett, míg helyenként Baranyában és a Békéscsaba-Szolnok-Jászberény-Ózd vonal széles sávjában alig valamennyi.

A talaj sokat nedvesedett a héten: a felső 20 centiméteres réteg az ország nagyobb részén kellően nedves, az Alföldön maradtak száraz foltok; a mélyebb rétegek az Alföldön, főleg a Tiszántúlon és a Szolnok-Jászberény térségben kritikusan szárazak.

A hőmérséklet jóval magasabb volt az ilyenkor szokásosnál: az idei harmadik hőhullám tetőfokán, az idei nyár legmelegebb napján, vasárnap az Alföld nagy részén 37-39 Celsius-fokra forrósodott fel a levegő.

Közölték, a kukorica és a napraforgó érését gyorsította az augusztus végi hőhullám. A kukorica sokfelé szépen fejlett, már elkezdődött a levelek száradása is. A napraforgó a növényszáradás fázisában van, és jellemzőek a jól fejlett állományok. További csapadék már nem kívánatos sem a kukoricának, sem a napraforgónak.

Hozzátették: elkezdődött az őszi káposztarepce vetése, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez az ország nagyobb részén kedvező a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, az Alföldön vannak az ideálisnál szárazabb területek.

A folytatás csendes, mérsékelten meleg, jobbára napos, kora őszi időt ígér elszórt záporokkal, számottevő csapadék nélkül – írták.

Az elemzés szerint az elmúlt egy hétben az Alföld középső részein esett több eső, ott, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Az augusztus eleji záporokkal, zivatarokkal együtt az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagyobb részén még így is többletet mutat, számottevő hiány az átlaghoz képest kisebb-nagyobb foltokban az Alföldön és Baranya déli részén van.

A talaj felső 20 centiméteres rétege még az ország nagyobb részén tartalmaz nedvességet, az Alföldön azonban vannak aszályos területek. Az augusztus 20-a körül szokásos lehűlés idén nem érkezett meg, helyette hőhullám tart, a hőmérséklet csúcsértéke többnyire 30, egyes napokon helyenként 35 Celsius-fok fölött alakult a múlt hét közepe óta.

Hozzátették: a kukorica sokfelé igen szépen fejlett, jellemzően még szép zöldek az állományok, amelyek egyre többfelé a viaszérés állapotában járnak. Augusztus első hetének bőséges csapadéka országszerte igen jót tett a növényeknek, többnyire még mindig az akkor lehullott esőből táplálkoznak.

Megjegyezték: ha van nedvesség a talajban, akkor a kukorica bírja, sőt szereti a meleget, Miskolc környékén egyes táblákon sok éve nem volt ilyen szép a kukorica. A napraforgó a citromérés állapotában van, erre is jellemzőek a jól fejlett állományok.
A folytatásban marad a hőség, csak a jövő hét első felében várható a kánikula fokozatos mérséklődése, jelentősebb csapadék keddtől érkezhet.

Nyitókép: Unsplash

Az elmúlt évek eredményei is jól mutatják, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent az ültetvényekre, ezért elkerülhetetlen az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése – hangsúlyozták a közleményben.

Az őszibarack ültetvények komoly fagykárt szenvedtek, az ország minden termesztőkörzetében érezhető hatása volt a tavaszi fagyoknak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken és az érzékenyebb fajtáknál a kár mértéke akár a 100 százalékot is eléri, míg az ellenállóbb, jó fagytűrő képességű fajták esetében 60-80 százalékos károkról érkeztek jelentések. A NAK és FruitVeb becslése szerint a jó fagytűrő fajták estében is csupán gyenge, közepes terméssel számolhatnak a termelők.

A betakarítás június végén kezdődött és egészen szeptember közepéig tart. Az idén mintegy 2466 hektárról takaríthatják be a termést a gazdálkodók. A legfontosabb termesztőkörzet Csongrád-Csanád vármegyében található, ahol az ültetvények felülete meghaladja az 1070 hektárt. Emellett Bács-Kiskun vármegyében (317 hektár), továbbá Pest (366 hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (136 hektár) vármegyékben zajlik a termesztés nagy része. Nektarint, az őszibarack egy változatát mintegy 113 hektáron termesztenek az országban.

Míg a 70-es években az árutermelő őszibarack ültetvények területe elérte a 13 ezer hektárt, ma már alig néhány ezer hektáron folyik őszibaracktermesztés az országban. Az ültetvények döntő része elöregedett, a művelési rendszer korszerűtlen, illetve elaprózott fajtahasználat jellemzi az ágazatot. Az elmúlt években, az időjárási körülményektől függően 16-45 ezer tonna között mozgott a hazai őszibaracktermés a közlemény szerint.
Az őszibaracktermésnek jellemzően a 60 százalékát a friss piacon értékesítik, mintegy 40 százaléka pedig a feldolgozóüzemekbe kerül.

A vásárlás során, ha frissen szeretnénk elfogyasztani a barackot, érdemes az illat alapján választani. Minél édesebb a gyümölcs illata, annál érettebb a barack. Az érett barack nemcsak ízletesebb, de vitaminokban, tápanyagokban is gazdagabb. Ne aggódjunk, ha kicsit keményebb gyümölcsöt vásároltunk, ugyanis az őszibarack utóérő, így néhány nap után fogyasztásra érett állapotba kerül. Azonban a vásárlást követően minden esetben azonnal hűtőben tároljuk, ahol 1 hétig is eltartható – tanácsolták végezetül a szakértők.

Nyitókép: Unsplash.

A mezőgazdasági portál több száz, többségében (77 százalék) 150 hektár alatt gazdálkodó válaszai alapján készült AgroFeeling 2023 felmérése szerint a válaszadók 30 százaléka értékelte kedvezően az évet a termelés eredményessége szempontjából.

A gazdálkodásukat negatívan értékelők 6 százaléka tervez gyökeres változtatást és 19 százalék jelezte, hogy felhagy a gazdálkodással – közölték.

A megkérdezett gazdálkodók 87 százaléka jelezte, hogy működésük szempontjából a felvásárlási árak jelentik a legnagyobb kihívást. A kiszámíthatatlan időjárást tízből négy gazdálkodó, az új agrártámogatási rendszert 45 százalék jelölte meg kihívásként.

A gazdálkodók több mint egyharmada (35 százalék) számít adminisztrációs terheinek emelkedésére az Agrár-Ökológiai Program (AÖP) bevezetésével. Harminc százalék szerint az új rendszer inkább a nagyobb gazdálkodók számára kínál jó lehetőségeket és a gazdálkodók 21 százaléka még nem érti, hogy milyen előírásoknak kell megfelelnie. Az aggályok ellenére a válaszadók körülbelül háromnegyede jelezte azt, hogy részt fog venni az AÖP-ben – derül ki az elemzésből.

Nyitókép: Unsplash.

A Magyar Államkincstár április 20-án megnyitotta azt az online felületét (Egységes kérelem, EK), amelyen a gazdálkodók június 9-ig beadhatják az idei agrárbiztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelmüket is. (Idén megszűnt az elsődleges, május közepi időpontot követő szankcionált időszakasz, amely alatt a benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkent.) A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

A messze legnépszerűbb növénybiztosítási kockázatkezelési rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kezdetben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 30 milliárd forintot.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak.

• Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre.
• A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre.
• A „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: a tavalyi évre már 14,3 milliárd Ft-ra emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják a megkötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.

Az egyre fokozódó érdeklődés nem véletlen, és várhatólag idén csak tovább emelkedik. Az Agrárközgazdaságtani Intézet (AKI) múlt évre vonatkozó statisztikai jelentése szerint a növénybiztosítási díjbevételek 2022-ben összesen 32,9 milliárd forintot tettek ki, 71,4 százalékkal növekedve a megelőző évhez képest. (Ebből 30,7 milliárd forint, vagyis a befizetések több mint 93 százaléka után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.) Ám egyidejűleg a kárkifizetések 52,9 milliárd forintot tettek ki, ami több mint négyszerese volt a 2021-esnek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8 százalékot tett ki 2022-ben, elsősorban a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, a napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek. Az ültetvények közül a szárazság megviselte az almát, körtét, szilvát és a szőlőt is.

Mint az AKI beszámolója megállapítja, a káresemények jelentős növekedésére az érintett biztosítók a kárrendezési folyamatok felgyorsításával reagáltak. Növelték a kárszakértői kapacitásukat, az érintett területekre csoportosították át a szakértőiket és gyorsítottak a bejelentések kárrendezésén. Videós kárrendezést is foganatosítottak azoknál, ahol nagyon magas (80 százalék feletti) volt a kár, és előfordult, hogy szemle nélkül is lezártak kárrendezési folyamatot. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a biztosítók bírták az erős rohamot, és a mezőgazdasági biztosítást kötő termelők is időben jutottak hozzá a káruk miatti kifizetésekhez.

A 2022-es évi események sokáig emlékezetesek lesznek az agrárbiztosítóknak: az AKI adatgyűjtésének indulása (2016) óta nem volt ilyen év, ahol a kárkifizetések több mint 45 százalékkal meghaladták a díjbevételeket. A következő biztosítási évben a díjtételeknél emelkedés várható és szigorodhat a kockázat elbírálás a biztosítások megkötésekor, állapítja meg a statisztikai jelentés. A biztosító egyesületeknél 2023-ban várhatóan nem köthetnek díjtámogatott biztosításokat a termelők, és egy egyesület engedélyét 2023 március elején az MNB visszavonta. (Egyébként négy MABISZ-tag társaságnál köthető agrárbiztosítás: a Generalinál, az Allianznál, a Groupamánál valamint az Agrárbiztosítónál.)

Nyitókép: Pexels

A tervek szerint néhány hónap múlva megnyíló keresőfelületen termékekre és szolgáltatásokra is tudnak majd keresni a vásárlók és a partnerek. A termelő és a fogyasztó itt egymásra találhat, illetve termelők és feldolgozók közötti kapcsolatok is kialakulhatnak.

A Termékkereső termékek, gazdaságok, piacok, események népszerűsítésére is szolgál majd.

A közlemény hangsúlyozza: a felület célja a fogyasztók figyelmét felhívni a magyar termékek választásának fontosságára, valamint, hogy a rövid ellátási lánccal és annak értékesítési formáival csökkenthető legyen az élelmiszerek szállítási útja, a termelés, a feldolgozás, az értékesítés és a fogyasztók a lehető legközelebb kerüljenek egymáshoz.

A Termékkeresőre az előregisztráció már elérhető ide kattintva

Nyitókép: Unsplash.

A közleményben felidézték, hogy tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított, a gazdák összesen 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt, a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek az aszálykár és a szélsőséges időjárás okozta egyéb károk enyhítésére.

A kukorica szenvedte el a legnagyobb kárt, volt olyan kukoricatermelő, akinek a Generali 100 millió forintot meghaladó összeget térített az elmúlt évben, de rengeteg 50-80 millió forintos kifizetés is történt – jelezte a biztosító.

A közlemény szerint egyre többen választják a díjtámogatott növénybiztosítást, mert ebben az esetben a befizetendő összeg egy részét a jogszabályban meghatározott állami szerv visszatéríti a termelőnek. A díjtámogatott növénybiztosítást választó gazdák a károkat leggyakrabban okozó természeti kockázatok mindegyikére köthetnek biztosítást, így őszi-, téli-, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta veszteségekre is.

A kötési időszak május 31-ig tart, de ettől az évtől változtatás történt, a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál csak az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek – hívta fel a figyelmet a biztosító.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A szabadföldi állományok állapota kifejezetten jó, fagykárok csak elvétve, lokálisan jelentkeztek az idén. Magyarországon az üvegházi és a fűtött termesztés mindössze pár tíz hektárt jelent, a teljes, bőven 800 hektár feletti terület elenyésző hányadát. Hozzátették, hogy a gázfűtéses létesítmények jó részében idén nem is kezdték meg a termesztést a szokott időben, inkább hideghajtatásra álltak át.

A hidegfóliás állományokat most kezdik szedni, így nincs nagy árutömeg a piacon, de már van a boltokban magyar szamóca, kilogrammonkénti ára a nagybani piacon jellemzően 3000 forint körül van. Mivel idén a mediterrán térség „megfázott”, alig van importnyomás – jegyezték meg. Átmenetileg a spanyol és görög áru is 1900-2200 forintra drágult vissza a héten a korábbi 1200 forint környéki szintről.

A magyar szamóca minősége az idén kifejezetten jó, még az import mellett is nagy a kereslet, olyannyira, hogy egyértelműen keresleti piac alakult ki. A termelési költségek emelkedése ellenére a hazai termelők tartják a minőséget – állapították meg.

Hozzátették, hogy a sikeres telepítési pályázatok miatt több új szamócaültetvény létesült, viszont ezek elsősorban ipari feldolgozásra termelnek majd. Az innen származó termés nem fogja agyonnyomni a frisspiacot.

A hazai termesztésben továbbra is a kifejezetten jó ízű Clery, Joly és Asia fajták dominálnak, mivel a magyar szamócaexport volumene marginális (mindössze évi 50-80 tonna), ezért a fajtaválasztásnál nem a hosszú pulton tarthatóság, hanem a zamat a fő szempont.

A terméktanács emlékeztetett: a tavalyi szezonban az átlagosnál valamivel kevesebb, 5000 tonna körüli termést takarítottak be kifejezetten alacsony értékesítési árak mellett.

Hozzátették, hogy a mediterrán térséget érintő hideg időjárás miatt remélhetőleg az évi 3500 tonna körüli import az idén kevésbé lesz meghatározó. Ha az időjárás csak lassan melegszik fel, vagyis nem csúszik össze a hidegfóliás és a szabadföldi állományok szedése, a hazai termesztők jó idényt zárhatnak a jelenlegi, nagyon korai kilátások alapján – prognosztizálták.

Eper – Fotó: Unspalsh

A honlapjukon megjelent összefoglaló szerint a múlt hét eleje óta az ország délnyugati-északkeleti sávjában nagy területen 50-90 milliméternyi csapadék hullott le,

Miskolc térségében csak a múlt héten annyi, mint tavaly az év első négy hónapjában összesen.

Az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap is országszerte csapadékosabb volt a sokéves átlagnál, ez alól csak Sopron térsége kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés csapadék hullik.

A hőmérséklet a múlt hét második felében több fokkal visszaesett, de még így is az ilyenkor megszokott értékek fölött alakult.

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföldön nagy foltokban jellemző a vízborítás a vetésekben, ami az elmúlt időszak magas, 4 fokot meghaladó napi átlaghőmérsékletei mellett kimondottan káros – írták. Hozzátették, hogy

A tartósan enyhe idő belvíz nélkül sem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak.

A túl enyhe idő miatt a mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is megkezdődött.

Az elemzés szerint a folytatásban az eddiginél hidegebb, nagyrészt száraz, gyakran szeles idő valószínű, így a belvízfoltok lassan csökkenni kezdenek. Jelentősebb csapadék nem várható. Hétfőig éjszakánként országszerte fagypont alá hűl le a levegő, de erős fagyokra nem kell számítani, mínusz 1 és mínusz 5 fok közötti értékek lesznek a jellemzők, napközben pedig 0 és plusz 5 fok közé emelkedik a hőmérséklet. Keddtől kis mértékben melegszik az idő.

Nyitókép: Unsplash.