A múlt év novembere óta eltelt két és fél hónapban a Netrisknél kötött utasbiztosítások 25 százalékát síelésre kötötték az érintettek, ami gyakorlatilag megegyezik a tavalyi 26 százalékos aránnyal – közölte a Netrisk.

Kevesebb mint 11 ezer forint a biztonság

A kérdéses időszakban megkötött utasbiztosítások átlagdíja közel 11 ezer forint volt, míg egy évvel korábban 10 400 forintról volt szó. Azaz visszafogottan, 5 százalékkal emelkedett a díj. A kötések száma pedig lényegében stagnál, a Netrisknél a síszezon elején idén is több mint 10 ezer utasbiztosítást kötöttek.

– ismertette az adatokat Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója.

A síbiztosításokat az egy évvel korábbihoz hasonlóan átlagban 3,5 napra kötik és 80 százalékban autóval keresik fel a külföldi síparadicsomokat. A valódi síszezont egyébként a január jelenti, az utóbbi évek tapasztalatai alapján ugyanis az év első hónapjában kiugró a megkötött síbiztosítások száma.

Így néz ki az országok ranglistája

A Netrisk adataiból az is kiderült, hogy az országok toplistáját Ausztria vezeti. A megkötött biztosítások kétharmada – 65 százaléka – szól a szomszédos országba. Messze lemaradva, 13 százalékkal következik Szlovákia, míg a lengyel célpontok részesedése a Netrisknél 6 százalékos, az olasz és francia településekre pedig a biztosítások 4 százaléka, illetve 3 százaléka szól.

Besnyő Márton azt is elmondta, hogy a síelési célú utasbiztosításoknál a legtöbb szerződés magában foglalja a sípályán történő – akár helikopteres – mentést. Egy ilyen szerencsétlen eset költsége milliós nagyságrendű is lehet, éppen ezért érdemes mindenkinek megkötnie az utasbiztosítást. A síbiztosítási csomagok emellett biztosíthatnak kártérítést ellopott sífelszerelésre vagy éppen meghiúsult sítanfolyamra is. A szakember azt is hozzátette, hogy a különböző konstrukciók díjai között lehetnek eltérések, ezért érdemes megnézni a teljes kínálatot.

Nyitókép: Unsplash

Több mint 1 millióan örülhettek az adójóváírásnak

 A tavalyi 54 milliárd forintnál idén 6 milliárd forinttal több, azaz 60,8 milliárd forintos adójóváírást érvényesíthetett az a több mint 1 millió fő, aki nyugdíj megtakarításban, illetve egészség- és önsegélyező pénztárban takarékoskodott tavaly – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Grantis megkeresésére.

Az egy átlagos megtakarítóra jutó adójóváírás összege közel 59 ezer forint volt idén.

A 2023-as évről szóló idei szja-bevallásokból kiderül, hogy a legtöbb adójóváírást az önkéntes nyugdíjpénztárakban és az egészség- és önsegélyező pénztárakban takarékoskodók kívánták érvényesíteni, 746 ezer fő 36,65 milliárd forintot. Tavalyhoz képest ez 4 milliárd forinttal nagyobb érték.

Ebből 546 ezren önkéntes nyugdíjpénztári tagok voltak, akik 23,8 milliárd forint értékben jelezték igényüket az adójóváírásra az adóbevallásukban. Itt fontos megjegyezni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve az egészségpénztári befizetésekből együttesen évente legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezmény vehető igénybe.

A második legnépszerűbbek a nyugdíjbiztosítások voltak, 392 ezer személy jelezte az adóbevallásában, hogy érvényesíteni szeretné a több mint 21,8 milliárd forintos adóvisszatérítést, ami 2,5 milliárdos emelkedést jelent tavalyhoz képest. A nyugdíjbiztosítások után évi maximum 130 forintos adójóváírás érvényesíthető.

A nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők közül 33 ezren jelezték igényüket a 2,3 milliárd forintos adókedvezményre, itt a többihez képest csekélyebb, de 129 millió forintos növekedést látni. Ennél a megtakarításnál legfeljebb 100 ezer forintos lehet az adóvisszatérítés.

Két vagy három megtakarítási forma kombinálása esetén akár 280 ezer forint is lehet az adójóváírás mértéke.

Érdemes idén is félretenni

Az év végéig még van lehetőség elindítani a három nyugdíjcélú megtakarítás valamelyikét vagy akár több szerződést is. December végéig eseti befizetéssel a megtakarítók akár a maximális adójóváírás megszerzéséhez szükséges összeget is félretehetik.

A pénzügyi szakértő szerint azoknak, akik szeretnének adójóváírásos megtakarítás indítani, érdemes mihamarabb elindítani a folyamatot, hogy az év végéig biztosan megérkezzen az adójóváírásra jogosító befizetés a megtakarítási számlákra.

Az utasbiztosítások átlagdíja 4 százalékkal 13 ezer forint fölé nőtt. Ennyiért a biztosítók átlagosan 2,5 utas több mint 7 napos nyaralására nyújtottak biztosítást. A magyar turisták 53 százaléka autóval ment nyaralni, az autók átlagéletkora 14-15 év volt – írták.

A Netrisk összeállítása szerint a nyár első két hónapjában utasbiztosítást kötők 55 százaléka tengerparti célpontot választott, 20 százalék pedig városlátogatásra utazott külföldre. Az utasbiztosítások 29 százaléka horvátországi, 23 százaléka pedig olaszországi célpontokra szólt, Görögország a harmadik, 11 százalékos aránnyal. Az utasbiztosítások átlagdíja a Görögországba indulóké a legmagasabb, átlagosan 15 200 forint, de ide hosszabb időre, átlagosan majdnem 9 napra utaztak a turisták – írta a Netrisk.

Nyitókép: Unsplash.

A hiba, amelynek oka a brit belügyminisztérium szóvivőjének szerdai ismertetése szerint „rendszerhálózati probléma” volt, a legnagyobb repülőterek, köztük a londoni Heathrow és Gatwick, valamint Edinburgh, Birmingham, Bristol, Newcastle és Manchester érkező forgalmában okozott hatalmas felfordulást.

Heathrow-n, ahol naponta átlagosan 220 ezer utas fordul meg, a kedd esti és éjszakai órákban az utasoknak esetenként másfél-két órán át kellett sorban állniuk az útlevélellenőrző pultokhoz.

A kiesés érintette a British Airways légitársaság Budapestről Heathrow-ra érkező kedd esti járatának utasait is.

A meghibásodás elsősorban az elektronikus beléptető kapuk működését akadályozta; ezeket a hiba elhárításáig nem lehetett használni.

A nagy brit repülőtereken 277 ilyen automatikus arcfelismerő rendszerrel felszerelt kapu működik, és a vízummentes érkező utasforgalom nagy része ezeken lép be Nagy-Britanniába.

A belügyminisztérium szóvivője nem részletezte a hiba okát, de hangsúlyozta: nincs arra utaló jel, hogy a fennakadást „rossz szándékú kibertevékenység” okozta volna.

Éppen egy éve, tavaly májusban ugyanilyen meghibásodás okozott hasonló fennakadást a brit repülőterek érkező utasforgalmában, tavaly augusztusban pedig kétezer járatot kellett törölni a brit országos légiirányítási rendszer információtechnológiai hálózatának leállása miatt.

Nyitókép: Unsplash

A távoli ügyfélazonosítás bevezetése sok szolgáltatónak jelenthet problémát, mert bár többségüknek van már ügyfélportálja, az ügyfelek online azonosítása sok helyen még nincs megoldva. Márpedig enélkül nem lehet távolról szerződést kötni.

Egy nemrég született kormánydöntés azonban most lélegzetvételhez juttathatja a piac szereplőit. A távoli azonosítás bevezetésének hatálybalépését átmenetei jelleggel 2025. január 1-re változtatták, a biztosítóknak és a közvetítőknek így tehát több idejük lesz átgondolt döntést hozni a megfelelő távazonosítási rendszer kiválasztásáról és bevezetéséről.

Mit mond pontosan az eredeti törvényszöveg?

A röviden Pénzmosás elleni törvényként emlegetett 2017. évi LIII. törvény módosítása kimondja, hogy a hatálybalépéstől a pénzügyi szolgáltatók a pénzmosással kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során az ügyfél erre irányuló kérésére az ügyfélátvilágítást és a fokozott ügyfél átvilágítást nemcsak személyesen, hanem az általuk üzemeltetett, biztonságos, védett, az MNB által meghatározott módon auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is kötelesek lesznek lehetővé tenni.

Ez az auditált elektronikus eszköz lényegében egy szoftver, amellyel közvetve vagy közvetlenül lehet azonosítani és átvilágítani az ügyfeleket.

Ilyen, auditált és minden szabályozói előírásnak megfelelő szoftver a Comnica ügyfélazonosítási rendszere, a Comnica ID, melyet kifejezetten biztosítók, biztosításközvetítők, bankok és pénzügyi szolgáltatók számára fejlesztettek ki. A Comnica ID technikailag háromféle lehetőséget kínál az azonosításhoz.

Szelfivel, e-személyivel vagy videóhívással: így zajlik a távoli azonosítás

A közvetett azonosítás során az ügyfél önállóan, a laptopja vagy okostelefonja segítségével halad végig a folyamaton. A kamerájával szelfit és személyi okmányfotót készít, a szoftver pedig összeveti egymással a fotókat, az okmányról pedig leolvassa az adatokat. A folyamat természetesen több lépésből áll, de átlagosan 6 percnél nem tart tovább.

Közvetett azonosítás szelfivel:

Az azonosításhoz e-személyi igazolvány és útlevél is használható. Ilyenkor a rendszer az okmány chipjéből NFC kapcsolaton keresztül olvassa ki az adatokat, az ügyfélnek csak hozzá kell érintenie igazolványát a telefonhoz. A szelfi és az okmányfotó készítése persze így sem maradhat el.  

Közvetett azonosítás e-személyivel és szelfivel:

A közvetlen azonosítás élő videóhíváson alapuló azonosítás, amin ügyintéző navigálja végig az ügyfelet. Ilyenkor az ügyfélről videókapcsolaton keresztül, az ügyintéző instrukciói alapján készül szoftverrel támogatott fotó és felvétel, majd az ügyfél a telefon vagy laptop kamerájába az igazolványát is felmutatja.

Közvetlen azonosítás videóhívással:

Az azonosítás természetesen az ügyfélútba szorosan illeszkedő lépések sorozata, amit saját, brandelt vizuális elemekkel integrálni lehet a biztosító vagy a közvetítő weboldalába, de ha van mobilapplikáció, a folyamat abba is beilleszthető. Az ügyfél a biztosítás kiválasztásától, az azonosításon át a szerződés megkötéséig úgy haladhat végig a lépéseken, hogy nem hagyja el a szolgáltató felületét, így csökken a lemorzsolódás és javul az ügyfélélmény.

Még nem késő bevezetni

A digitális ügyfélazonosítási rendszer bevezetése az életbiztosítások értékesítéséhez, a szolgáltató adottságaitól és igényeitől függően, egy-két hónap alatt elvégezhető. A Comnica ehhez nemcsak a rendszert adja, de az egész folyamat lemenedzselését is támogatja. Első körben feltérképezi a pénzügyi szervezet értékesítési folyamatait, majd ehhez igazítva segít megtervezni az azonosítási ügyfélutat. Ezután következik a rendszer implementációja, majd a használat betanítása a munkatársaknak, amit  szintén vállal a szállító. A szolgáltató részéről elsősorban az IT, az ügyfélszolgálati és a jogi osztálya részvételére van szükség a beüzemelés során.

A hatálybalépés időpontjának 2025. január 1-i kitolásával a piac szereplőinek most lesz lehetősége alaposabban átgondolni a bevezetés részleteit.

Persze nemcsak a szabályozói nyomás miatt érdemes lépni a szolgáltatóknak. A biztosítók, alkuszok rengeteg időt és munkaerőköltséget takarítanak meg a személyes találkozások (és a gyakran velejáró ügynöki utazások) kiváltásával. De jól járnak az ügyfelek is, akik ma már egyre inkább elvárják a kényelmes, gyors digitális ügyintézést a biztosítási szolgáltatásokban is. Mindez pedig távoli azonosítás nélkül nem lehetséges.

A cikk a Comnica megbízásából, a Biztosítási Elemző Központ hozzájárulásával készült

A légitársaság szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy az új úti célokra júniustól indulnak repülők, továbbá sűrűbben közlekednek majd az alicantei, az athéni, a bázeli, a glasgow-i, a madridi, a máltai, a milánói, a nápolyi, a nizzai, a római, a thesszaloniki, a tiranai, valamint a párizsi járatok. A Wizz Air különgépeket is indít a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire Budapestről és Debrecenből – írták.

A közlemény szerint a légitársaság magyarországi utasszállító kapacitása az új járatokkal 6,67 millióra nő, 15 százalékkal meghaladva a tavalyit. A budapesti bázis 2 új géppel egészül ki, így a fővárosi flotta 16 tagúvá bővül. Emellett Debrecenben is üzemeltetnek egy gépet.

A légitársaság jelenleg 201 Airbus A320 és A321 típusú repülőgépből álló flottát üzemeltet, flottájának átlagéletkora 4,2 év.

Korábbi közleménye szerint a cég 2023-ban több mint 60,3 millió utassal csúcsot döntött, a 2022-es utasforgalmat csaknem 32 százalékkal múlták felül. Magyarországon 5,2 millió utassal és 29 százalékos növekedéssel zártak. Tavaly a Wizz Air csaknem száz új járatot indított, flottája 32 új repülővel bővült, gépei összesen 263 millió kilométert repültek.

A bevétel 134 százalékkal, 3,896 milliárd euróra emelkedett a tavaly március 31-én zárult üzleti évükben, miközben az utasforgalom 88 százalékkal, 51,072 millióra nőtt. A kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírások előtti eredmény (EBITDA) 134,3 millió eurót ért el, a megelőző üzleti évben 23,3 millió eurós veszteséget könyveltek el. A cég nettó vesztesége a 2021/2022-es 642,5 millióról 535 millió euróra csökkent.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Honnan jött az egészségbiztosítás, miért kezdett el pont ezzel a termékkel foglalkozni?

Láttam benne fantáziát. Mivel az állami egészségügyben már régebben is voltak fennakadások – és ezzel párhuzamosan sokan szertettek volna nyitni a magánegészségügy felé – úgy gondoltam, hogy ez egy jó kopogtató termék. Azok az egészségbiztosítások, amelyek járóbeteg ellátásról, kritikus betegségek finanszírozásáról, illetve különféle műtétekről szólnak, már tíz éve is piacképesek voltak, így elkezdtem velük foglalkozni. Akkor persze még nem sejtettem, hogy egy napon ez a szolgáltatás nekem is „jól fog jönni”.

Ma egyértelműen úgy gondolom, hogy a pénzügyi tudatosság mellett az egészségügyi tudatosságot sem ártana fejleszteni.

– vélekedik Bődy István.

Mire gondol pontosan, van esetleg olyan konkrét javaslata, amivel fejleszteni lehetne az egészségügyi tudatosságot? 

Az egészséges életmód – táplálkozás, testmozgás – ma már egyre jobban megjelenik az embereknél, de ez önmagában még kevés. Egy másik szemszögből is meg kell vizsgálni az egészséggel kapcsolatos dolgokat, hogy minden oldalról meglegyen az az információ, aminek birtokában még a saját kezünkben lehet az egészségünk fenntartása.

Engedjen meg nekem egy példát. Nézzük meg a pl. a labdajátékokban látható rendszereket. Van külön koncepció a védekezésre és a támadásra is. A kettő egymás nélkül nem működne, ezeket is össze kell hangolni. Egy jó védekezés adja meg a fenntartható stabilitást a csapatnak, sőt, sok esetben a jó védekezés az első lépése a támadásnak. A támadójáték adja meg mindig azt, hogy még eredményesebbek legyünk.

Ugyanez a tudatosság és szemlélet fontos az egészségünknél is. Ha csak elmegyünk edzeni vagy próbálunk egészségesen étkezni – támadás –, akkor az még nem elegendő, hiszen foglalkoznunk kell az eddigi életvitelünk és a gének adta adottságaink következményeivel is – védekezés –, amiket a testünk a szerveink egy idő után már kezdenek megérezni.  Ezen a területen kellene a legnagyobb nyitottság arra, hogy a meglévő adottságainkat és a múltunk következményeit jól kezelve lehessen kialakítani azt az életmódot, ami az elkövetkezendő életszakaszaink egészségben történő megélésére adják meg a lehetőséget.

Jól értem, hogy a prevenciónak kellene lenni az első lépésnek a tudatosság felé vezető úton?

Igen, jól érti, egyértelműen a prevenció a legfontosabb. Ugyanakkor, itt hoznám be az egészségbiztosítási szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket is, hiszen így van lehetőség megfelelő szakemberek segítségével időben megvédeni az egészségünket és az életünket. Ezen a területen talán a legelső blokk a fejlődésben az árérzékenység, egyéni szinten nem feltétlen tudják vagy akarják megfizetni a szolgáltatásokat az emberek – ezáltal saját magukat zárják ki minden további információból, lehetőségből – persze, ha baj van, akkor már minden pénzt megér, hogy gyorsan és jó kezekbe kerüljön az ember, de az esetek jelentős részében, ezek már későn következnek be. Sajnos nehezen tudják még ma is elfogadni az emberek azt, hogy ezekért külön kell fizetni, hogy ezeket nem lehet megváltani a befizetett adóink terhéből.

Az egészségbiztosításra, úgy kell rá tekinteni, mint egy általányra – mint egy „egészség casco-ra” – ami, segíteni fog – mind szolgáltatásban, mind pénzügyi finanszírozásban –, ha bajba kerülünk.

– magyarázza Bődy István.

Azt is tapasztalatom, hogy sokszor elvi okok miatt nem megyünk orvoshoz: „velem ez úgysem történhet meg” – gondolják sokan, míg mások úgy vélekednek, hogy „az orvos majd biztosan talál valamit”. A helyezt azonban az, hogy az autónkat is átnézetjük utazás előtt és ha a szerelő azt mondja, hogy a fékcső elrepedt, akkor fel sem merül, hogy ezt megvétózzuk, azonnal megjavíttatjuk.

Ha az orvos talál valamit, akkor azt nem azért mondja, hogy költségekbe verjen minket, hanem hogy idejében megoldja a problémát.

– teszi hozzá Bődy István.

Egy szűrő-, vagy kontrollvizsgálat nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint baj esetén – hónapokkal később – egy műtét, ami akkor már elkerülhetettlenné válhat.  Sőt itt nem csak a további költségeket spóroljuk meg azáltal, hogy komolyan vesszük a testünk jelzéseit, hanem konkrétan időt, életet nyerünk.

Mennyire vevők az egészségbiztosításra a hazai KKV-k illetve a multi cégek vezetői? Mennyire van kultúrája az egészségvédelemnek az üzleti világban Magyarországon?

Az üzleti vállalkozások természetesen rendelkeznek különféle biztosításokkal, de jellemzően a legnagyobb értékteremtőkre – azaz a humán erőforrásokara – nagyon ritkán kötnek biztosítást, miközben munkavállalói oldalon erre a juttatási elemre, egyre nagyobb az igény. Munkáltatói oldalon sokszor a többletkiadást látják a szolgáltatások díjaiban, viszont nekem – mindezek ellenére – sikerült szemléletváltást elérnem és több mint hatezer munkavállaót beléptetni a különféle egészségbiztosítási és egészségpénztári programokba. A döntéshozók megértették, hogy itt nekik kell lépni:

Számtalan tanulmány kimutatta, hogy a munkából kieső kollégák miatti veszteség megközelítőleg azonos vagy több esetben magasabb, mint az egészségbiztosításra fordított díj.

– mutat rá Bődy István.

Sajnos még mindig kevés az olyan munkáltató, aki ezzel foglalkozik, pedig a munkavállalók számára juttatásként adott egészségbiztosítás esetén olyan veszélyközösségek jönnek létre, amelyek által az egy főre vetített díj lényegesen kedvezőbb, a kárhányad pedig alacsonyabb lesz, mintha magánszemélyként és/vagy családilag rendelkeznének egészségbiztosítással. A preventív szűrésekkel elébe lehet menni a betegségeknek és minden kezelhetőbbé válik a cégek számára.

Az előbb említett biztosítási szemléletváltáshoz a munkáltatók bevonása – illetve rajtuk keresztül a potenciális ügyfelek edukációja – mennyire járható út? Mennyire tudja ilyen módon elérni az ügyfeleket?

Mint említettem több mint hatezer embert léptettem már be különféle egészségbiztosítási programokba. Nekem az a személyes küldetésem, hogy minél több családhoz tudjam eljuttatni a biztosítási védelmet és így megadni nekik azt a szemléletet, hogy foglalkozzanak az egészségükkel. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ott legyek a multiknál és a KKV szektorban, hogy erről személyesen is beszélni tudjak. Előadásokat tartok és egyéni konzultációra is lehetőséget biztosítok mindenki számára, aki részese az általam összeállított egészségprogramnak.

Az egészségbiztosítás létjogosultsága abban rejlik, hogy ez nem költséget, nem kiadást jelent a munkáltatónak, hanem épp ellenkezőleg: értéket teremt a munkavállaló felé.

– magyarázza Bődy István.

Nincs annál nagyobb érték egy cég életében, ha a munkatársai szellemi, mentális és fizikális értelemben is egészségesek és motiváltak. Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók biztosítsák azt a lehetőséget, amin keresztül képesek odafigyelni magukra a munkavállalók. Ugyanis maguktól nem mennek el minden esetben időben orvoshoz, ha szükséges lenne. Nem akarnak szabadságot vagy fizetés nélküli napokat kivenni az emberek. Ezért inkább halogatják a vizsgálatokat, ami viszont egyértelműen struccpolitika és egy láthatatlan kockázat mindenki számára.

Azt gondolom, hogy ma már a cégkultúra részét kell, hogy képezze az: egészséges életmód, a prevenció, a szűrővizsgálatok és a szakorvosi ellátások biztosítása. Ehhez viszont mindenképp be kell vonjam a cégvezetőket a közös gondolkodásba.

Beszéljünk a pénzről! Tudom, hogy rengeteg mindentől függ, de nagyjából mennyibe kerül most egy egészségbiztosítás? Mekkora kiadást jelent ez a cégeknek?

Ha megnézzük a jelenlegi munkabéreket, illetve egy átlagos kkv vagy multi működési költségeit, akkor körülbelül annyiba kerül, mint egy gomb a kabáton, elhanyagolható. Hozzáteszem viszont, hogy gomb nélkül a kabát értéke sem ugyanaz, mivel a gomb egy „láthatatlan érték”. Az egészségbiztosítás is nagyjából eszerint az analógia szerint működik.

Ha cafeteriába – vagy béren kívüli juttatásként – valaki 10 ezer forint értékben kap pl. közlekedési bérletet az pont ennyit ér: 10 ezer forintot. Viszont, ha ugyanezért az összegért egészségbiztosítást kapna, akkor betegség esetén milliós nagyságrendben is igénybe lehetne venni különféle egészségügyi szolgáltatásokat.

Vajon, ha betegek vagyunk mi a nehezebb, 10 ezer forintért közlekedési bérletet venni vagy kifizetni a kezelések, a műtétek árát?

– teszi fel a kérdést Bődy István.

Hadd válaszoljak erre egy költői kérdéssel, önnek van ezzel kapcsolatban személyes tapasztalata? Úgy gondolom, hogy igen…

2019-ben valami megváltozott, ugyanis kaptam egy agyi infarktust, 2021-ben rákos lettem. Mind a két esetben az mentette meg az életemet, hogy volt egészségbiztosításom.

– emlékszik vissza Bődy István.

Az egészségbiztosítás nem csak azért volt fontos, mert átvállalta a biztosító a pénzügyi kötelezettségeim jelentős részét, hanem mert kaptam időpontokat várólista nélkül is. Pár nap alatt mindenhova eljutottam, a legjobb orvosok a legjobb feleszerelésekkel vizsgáltak meg és ennek köszönhetően maradtam életben. Ha nem lett volna egészségbiztosításom, azt sem tudtam volna, hogy merre induljak el.

Ma már hálás vagyok a sorsnak azért, hogy megtapasztalhattam mindazt, ami velem történt és természetesen azért is, hogy túléltem ezeket a majdnem tragédiákat. Erősebben, magabiztosabban és talán hitelesebben is tudom képviselni az egészségmegőrzésbe fektetett hitemet.

– hangsúlyozza Bődy István.

Én biztosítási tanácsadó vagyok, de az élet úgy hozta, hogy ügyfél lettem. Sok nehéz megélésem volt az életemmel és az egészségemmel kapcsolatban az elmúlt pár évben, de a biztosító fogta a kezem. Amikor ügyfélként megélem, hogy nem vagyok kiszolgáltatott és nem maradok egyedül, akkor az egyfajta garancia az életemre. Ma már nem csak hivatásként tekintek a munkámra, hanem egyfajta küldetésként is. Rengeteg feladatom van, ezért mindent megteszek, hogy mindenki számára biztosítani tudjam azt, hogy: az egészsége legyen a legjobb befektetése – zárja gondolatait Bődy István.

Hamarosan folytatjuk a beszélgetést Bődy Istvánnal a biztosításokról, a következő részben a sportrolói mentorprogramról lesz szó!

A hitelspecialista vállalat MTI-nek küldött friss felmérése szerint az idén utazásra, nyaralásra adnának ki pénzt a legtöbben, a válaszadók csaknem fele. Idén a lakásfelújítás, lakásátalakítás költségeivel a háztartások 38 százaléka számol, háztartási gépre vagy bútorvásárlásra 31 százalék tervez kiadni. A háztartások negyede a magánegészségügyi ellátás fedezésére fordít majd anyagi forrást, ötödük pedig adósságcsökkentésre.

Céljaikat a megkérdezettek 34 százaléka már meglévő megtakarításból, 38 százaléka az idei év folyamán megtakarítandó pénzből, illetve 63 százaléka havi jövedelméből fedezné, hitelt pedig 13 százalékuk venne fel.

A felmérésből az is kiderült, hogy tízből hárman jelenleg kényelmesen kijönnek a jövedelmükből, a válaszadók 72 százalékának azonban hiányos a családi kasszája, ám 10-ről 6 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint arra sem elég a jövedelmük, hogy alapvető dolgokat megvásároljanak. Havi szinten 200 ezer forint hiányzik a háztartások kasszájából.

A magyarok 9 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben, a legkedveltebb hiteltípus továbbra is a személyi kölcsön a kutatás szerint.

Akik elképzelhetőnek tartják a nem lakáscélú hitelfelvételt, azok átlagosan 1,3 millió forintot vennének fel. A következő 3 hónap leggyakoribb hitelcéljai a lakásvásárlás (32 százalék) és a lakásfelújítás (30 százalék).

A Cofidis Hitel Monitor kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készíti 1000 fős mintán, online adatfelvétellel, évente négy alkalommal 2011 óta. Az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Mióta foglalkozik életbiztosításokkal és hogy jött a gondolat, hogy ezzel a szakterülettel is foglalkozzon?

Életem közel felét sportolóként éltem, első- és másodosztályban kézilabdáztam. Mivel 25 évvel ezelőtt még más gazdasági viszonyok jellemezték a sportegyesületeket, ezért muszáj volt mellékállást is vállalni; a sportból akkoriban nem lehetett megélni. 1999-ben vettem egy nagy levegőt és hoztam egy döntést: megszereztem a biztosításközvetítői engedélyt, a különféle mellékállásokat pedig egy komoly főállásra cseréltem! Akkor még nem láttam tisztán, de új fejezet kezdődött az életemben, ami immár 25 éve tart, itt a biztosítási szakmában. Ezalatt az idő alatt két biztostónál is megfordultam különféle pozíciókban. A biztosító mellett, 2008-ban létrehoztam egy saját tanácsadó irodát, aminek segítségével sokkal szélesebb körben tudom kiszolgálni az ügyfeleimet.

A sportolói szemléletemet adaptáltam az üzleti életembe is, és 18 éve vagyok az MDRT tagja és 20-szor voltam az év értékesítője vagy vezetője különböző területeken, amire különösen is büszke vagyok, mert anno egy véletlen folytán kötöttem ki a biztosítónál.

– emlékszik vissza Bődy István.

A munkám során azt tapasztaltam, hogy a KKV szektor egy markáns része, bent ül a multi cégekben. Jellemzően a cégvezetők kisebb családi vállalkozásokat is működtetnek. Az általam készített pénzügyi tervezés kapcsán derült ki, hogy magánszemélyként sokkal inkább vannak kezelve a kockázatok, mint cégvezetőként. Ez a szembesülés hozta létre bennem, hogy a KKV szektor közép-, felső szegmensébe is beleásva magam megnézzem, miként vannak kezelve a kockázatok azoknál a cégvezetőknél, akik kizárólag a saját vállalkozásuk építésén dolgoznak. A kutatásaim nem hoztak meglepetést: óriási hiányosságok vannak ezen a területen.

Mivel saját tanácsadó irodája van, így – KKV-s cégvezetőként – gyakorlatban is tisztában van azokkal a kockázatokkal, kihívásokkal, amelyekre az ügyfeleinek egyébként megoldást kínál. Mi a legnagyobb kockázat jelenleg a hazai társas vállalkozások életében, amire rávilágított a kutatása?

A cégvezető is ember, szeretné megvalósítani az álmait, amiért mindent megtesz. Mer nagyot álmodni és azt megtervezve, lépésről lépésre halad a céljai felé. Tudja mikor és hol kell tartania, ismeri a cégének fejlődési lehetőségeit. Ugyanakkor a várható kockázatokat nem minden oldalról vizsgálja meg. Vannak ügyvédek, könyvelők, biztonsági emberek stb. akik óvják és védik a cég működését. Védenek a jogi szerződésekben rejlő veszélyek ellen, a gazdasági élet útvesztőiben nyújtanak támaszt, vigyáznak a vállalkozásban lévő értékek megóvására. Ugyanakkor a tulajdonosi kör életére és egészségére vonatkozó kockázatot senki sem kezeli. Pedig, ezekben a dolgokban a biztosító van ott mellettük és nyújt biztonsági hálót.

Van egy egyfajta „biztosítási kultúrahiány” a fejekben, sok mindent nem tanítottak meg nekünk, így nem foglalkozunk eleget a biztosításokkal; ez valós kockázat

– teszi hozzá Bődy István.

Egy cégvezető munkája során ugyanazokat a sémákat működteti, mint amit magányszemélyként is megtapasztal. Terveket készít, meghatározza a lehetséges bevételeket és kiadásokat, megtervezi a járulékos költségeket, források után kutat, hogy növekedni tudjon, többlábon próbál állni. 

Lássuk be, a biztosításokkal csak azért foglalkoznak a cégvezetők mert nagyrészük kötelező. Biztosítják a járműveket, az árukészletet, az irodát, egyszóval szinte mindent, csak saját magukat nem.

Milyen esetekben kellene a cégvezetőknek saját magára is biztosítást kötni?

Halálesetre – például. Egy cégvezető halála olyan rendkívüli esemény, ami – a gyászból fakadó, egyébként természetes érzelmi megterhelések mellett – alapjaiban rendítheti meg egy üzleti vállalkozás teljes működését, mind jogi, mind anyagi, mind tulajdonosi oldalról.

Sajnos, a cégvezetők maguk sem tudják, hogy mit nem tudnak.

– mutat rá Bődy István.

Munkámból kifolyólag több ügyvédi irodával is napi kapcsolatban vagyok az ilyen ügyek miatt. A cégvezető halálakor az ügyvédi iroda próbálja „irányítani” az örökösöket, preventív tevékenységet viszont senki sem folytat. Az ügyvédek sem tudják, hogy milyen javaslatokat tegyenek előzetesen a családoknak és a tulajdonostársaknak az üzleti folytonosság fenntartásához.

Mennyire jellemző, hogy érdekellentétek alakulhatnak ki a gyászoló családtagok és a tulajdonostársak között, illetve miből fakadnak ezek az érdekellentétek?

A cégvezető halála esetén az életben maradt cégtárs, valamint az örökösök között több okból kifolyólag is lehetnek érdekellentétek. Bár feltételes módban beszélek, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy ez nagyon is valóságos helyzet.

Míg a család és az örökösök komoly pénzeket akarnak kivonni a cégből, addig a tulajdonostársak – a működőképesség megőrzése miatt – a kifizetések minimalizálásában érdekeltek.

– hívja fel a figyelmet Bődy István.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amint az örökösök fellépnek – hogy szeretnének bekerülni a tagjegyzékbe – a többi tulajdonosnak 30 napja van arra, hogy megváltsa a tulajdonrészt. A 30 napos határidő jogvesztő erejű, a társtulajdonosok pedig 99 százalékban nincsenek tisztában ezzel. Nem árt még tudni, hogy a tulajdonrész megváltását csak magánvagyonból lehet finanszírozni, vagyis az öröklés tárgyából nem lehet öröklést finanszírozni.

Anélkül, hogy magát a szolgáltatást konkrétan bemutatná, meg tudná világítani, hogy mire kínálnak megoldást?

Mikor szembesültem azzal, hogy a hazai vállalkozások vezetői mennyire nincsenek tisztában bizonyos láthatatlan problémákkal, elkezdtem még jobban beleásni magam a témába.

Amikor egy cégvezetővel láttatni tudom a valós kockázatot és elmondom, hogy megoldási javaslatom is van, akkor rendszerint nyitottá válnak.

– magyarázza Bődy István.

Először is meg kell határozni, hogy a cégvezető halála esetén mekkora lehet a szóban forgó pénzügyi kockázat. Ehhez egy nagyon alapos cégértékbecslést kell végezni, fel kell tárni a cégvezetők igényeit. Könyvvizsgáló céggel, ügyvédi irodával kell együtt dolgozzunk, hogy a vállalkozás valós piaci értékét meghatározzuk. Amint megvannak a sarokszámok, ezek alapján olyan koncepciókat rakunk össze a cégvezetőknek, amik részben vagy egészben jelenthetnek megoldást számukra. Ennek az aktusnak a dokumentálásában vannak olyan garancia elemek, amelyek lehetővé teszik, hogy haláleset esetén a biztosítási összegből a tulajdonrész megváltható legyen.

Úgy tudom, a polgári törvénykönyvnek is vannak ilyen esetekre vonatkozó rendelkezései, ezek szerint lehetséges, hogy az örökléssel kapcsolatos jogszabályok nem teljeskörűek?

A polgári törvénykönyv termesztésen tartalmazza az öröklésre vonatkozó jogszabályokat, megadja a kereteket, viszont vannak olyan problémák, amelyekkel a ptk.-től függetlenül is foglalkozni kell, méghozzá preventív módon, az események bekövetkezése előtt. Lehet írni például végrendeletet, de az megtámadható és – mint azt többször tapasztaltam – az örökösök élnek is ezzel a jogukkal. Nem ritka, hogy az utódlás miatt évekig húzódó perek végül maguk alá temetik, az egykor virágzó vállalkozásokat. Előre kell tehát okosnak lenni.

Amit én kínálok, az sok cégvezetőnek lehet megoldás vagy épp részmegoldás. Ha nem beszélnek velem, akkor viszont nincs olyan megoldás, ami mindenki számára elfogadható lenne.

– mondja Bődy István.

A történet akkor kerek, ha a jog adta lehetőségek mellé behozzuk a biztosítási védelmet is, így a kettő egymást kiegészítve, egymást támogatva adja meg azt a végleges „protokollt”, ami szerint a szereplők el tudnak járni az utódlás során. Tudomásom szerint teljes körű megoldást senki sem kínál. Az viszont kétségkívül igaz, hogy a cégvezető halála esetén a felmerülő problémák nagyon nagy részére, mi valódi és működő eljárást kínálunk. A cégvezetők tehát nyugodtak lehetnek, hogy haláluk vagy cégtársuk halála esetén is minden rendben lesz.

Mi a helyezt az olyan cégekkel, ahol csak egy tulajdonos van?

Amennyiben a cégvezető tulajdonos meghal – és nincs kinevezve helyette más – akkor gyakorlatilag az örökösök cégvezetők és tulajdonosok lesznek. Mint újonnan érkezett vezető tisztségviselők azonnal a saját magánvagyonukkal felelnek a cég működési kockázataiért. Egy pillanat alatt el lehet veszíteni mindent. Ha a hozzátartozók nem értenek a cégvezetéshez, ügygondnokot rendlenek ki, aki – a vezetői képességeitől, szaktudásától és kapcsolatrendszerétől függően – vagy tovább tudja vinni a céget, vagy nem. Ilyen esetekben is vannak olyan javaslatainak, amelyek a biztosítás mellett rengeteg másra is kiterjednek annak érdekében, hogy az adott cég a vezető halálát követően is tovább tudjon működni. 

Olvasson tovább! A cikksorozat következő részében,
az egészségbiztosításokról beszélgetünk!