Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítási piacot szabályozó Etikus biztosítás 2.0 csomagja. A pénzügyi felügyelet 2016-2017-ben vezette be az etikus szabályozói keretrendszert, ami jelentős mértékben javította a biztosítási termékek ár-értékének arányát és növelte az ügyfélértéket. Az Etikus 1.0 szigorúbb befektetési szabályokat fogalmazott meg, intézkedéseket vezetett be a félreértékesítés elkerülése érdekében és növelte az átláthatóságot, többek között a teljes költségmutató (TKM) szabályozásán keresztül.

Az uniós jogszabályi keretrendszer változása, valamint a piacon továbbra is előforduló nem fogyasztóbarát termékek és értékesítési gyakorlatok megszüntetése érdekében ugyanakkor további lépéseket kell tenni. Az Etikus biztosítás 2.0 csomag jó pár – a kellő felkészülés érdekében döntően 2026. január 1-jétől életbe lépő – intézkedéssel, többek közt a biztosítási termékfejlesztés szigorú ügyfélközpontú szabályozásával, valamint az ár-érték arány tesztelésének elvárásával emeli a biztosítási termékek által nyújtott értéket.

A TKM-rendelet módosításának célja az ügyfelek informáltságának növelése. Ennek érdekében az összehasonlítást segítő modell TKM bemutatásán túl az ügyfelek részére ezentúl a rájuk vonatkozó, egyedi TKM értékét is be kell mutatni. A továbbiakban az MNB azt is elvárja, hogy a biztosítók az egyes termékek és eszközalapok kapcsán mutassák be az MNB számára a TKM maximum és minimumértékeket is.

A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló MNB-ajánlás szerint a modell TKM kapcsán megszabott limitek csak akkor léphetők át (az ajánlásban megszabott maximum 1,5 százalékpontos plafonig), ha – az MNB termékfelügyeletre és -irányításra vonatkozó (POG) ajánlása szerinti – terméktesztelésével, rendszeres felülvizsgálatával igazolni tudják az eszközalapok várható megtérülését, magasabb hozampotenciálját.

A termékfelügyeleti és -irányítási intézkedések alkalmazásáról szóló POG-ajánlás célja, hogy a piaci szereplők az ügyfelek számára kizárólag megfelelő ár-érték arányt nyújtó termékeket fejlesszenek és értékesítsenek, kezelve az érdekkonfliktusokat is. A POG-ajánlás a unit-linked életbiztosításokra vonatkozó külön elvárása, hogy a kiemelt információkat tartalmazó KID-tájékoztatókban bemutatott mérsékelt és kedvező teljesítmény-forgatókönyvek esetén az ügyfél az alacsony kockázatú eszközalapoknál legalább nulla nominális hozamot, míg közepes vagy magas kockázatú eszközalapoknál minimum reálhozamot érhessen el.

Az MNB friss szabályozó eszközei a már idén szeptember 24-én kiadott Welcome call ajánlással, illetve Összeférhetetlenségi ajánlással együtt jelentik az Etikus biztosítás 2.0 csomag pilléreit. Előbbi azokra a minőségbiztosítási telefonhívásoka vonatkozik, amelyekkel a biztosítási szerződésbe belépő, illetve abból kilépő ügyfeleket kell megkeresni a félreértékesítés megelőzése, illetve a biztosítás megszüntetésének következményei kapcsán. Utóbbi a biztosítási alapú befektetési termékeknél az érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség, ösztönzési rendszer kapcsán határoz meg követendő szabályokat.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád

Nem ördögtől való a nemzetgazdasági miniszter kérése, hogy a bankok öt százalék alá szorítsák le lakáshitelek THM-szintjét, ám a mostani felkérés sokkal komolyabb mértékű alkalmazkodásra kényszerítené a bankokat, mint a június végéig élő korábbi önkéntes kamatplafon – vélekedik Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A szakember emlékeztetett: amikor 2023 októberében Nagy Márton a kormány nevében 8,5 százalékos teljes hiteldíj mutató (THM) plafon bevezetését kérte a pénzintézetektől, a legnépszerűbb, 10 évre fix törlesztést biztosító piaci kamatozású lakáshitelek THM-szintje már alatta volt a kérésben megfogalmazott mértéknek. Amikor pedig idén januártól 7,3 százalékra csökkent a jelzáloghitelek – bankok által az NGM kérésére, de önként vállalt – THM-plafonja, akkor a pénzpiaci referencia kamatok a 10 éves futamidejű bankközi referenciakamat (budapesti kamatswap ügyletek – BIRS) és az 5 éves állampapírpiaci referenciahozam (5 éves ÁKK) egyaránt mélyen a THM-plafon alatti szinten, 6 százalék körül állt.

Most gyökeresen más a helyzet – emlékeztetett Gergely Péter, hiszen csütörtökön a 10 éves BIRS 5,82 százalékon állt, az 5 éves ÁKK referenciahozam pedig 5,8 százalék volt. Ez pedig negatív marzson történő hitelezést vetít előre.

Az olcsó forrás segíthet?

Amiért mégis teljesülhet a nemzetgazdasági miniszter kérése, az a BiztosDöntés.hu szakértője szerint leginkább annak köszönhető, hogy a pénzintézetek számára is létkérdés a hitelezési boom fenntartása. Ezt Gergely Péter szerint jól mutatja, hogy a THM-plafon eltörlését követően a várakozásokra rácáfolva nem emelkedett érdemben a pénzintézetek által folyósított lakáshitelek kamata és THM-je. Ez persze a szakértő szerint összefügg azzal, hogy a korábbi felmérések szerint a lakossági hitelkereslet 6 százalék körüli kamatszinteknél jelenik meg.

A lakáshitel-piacra eddig is nagyfokú alkalmazkodás volt jellemző: mivel a legtöbb bank már nem számol fel induló költségeket és a hitelfelvétellel járó extra terhek (értékbecslés, közjegyzői díj) egészét/döntő részét is átvállalják az adósaiktól, a verseny a kamatokra helyeződött. Ha lesz olyan bank – és Gergely Péter szerint várhatóan lesz -, aki meglépi a most drasztikusnak látszó kamatcsökkentést, a piac több szereplője lépéskényszerbe kerül.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint további támaszt adhat a bankoknak az, hogy továbbra is jelentékeny olcsó lakossági forráson ülnek. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a bankokban továbbra is hatalmas összegű lakossági megtakarítás található. A július végén mintegy 8 100 milliárd forintot kitevő lakossági látra szóló és folyószámla betétekre jellemzően nem fizetnek kamatot a bankok, míg az idén havonta lekötött 300-360 milliárd forintnyi betétre fizetett kamatszint – néhány, a lakossági forrásokért is versenyző magyarországi kis- és középbankot (Gránit, MagNet, Cetelem, Oberbank) leszámítva – szintén minimális.

Segíthet a JMM-szabály is

Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy tavaly mégsem vezették be azt a szabályt, hogy a jelzálogalapú hitelek esetében a hitelállomány 30 százalékát kell a bankoknak a hitelek lejáratához igazodó hosszú forrással (pl. jelzálogkötvénnyel) fedezni – ezt mutatja a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM). Az infláció és a meglóduló kamatok miatt visszaeső piacon maradt tehát a korábbi 25 százalékos JMM mérték. Az olcsó rövid forrás felhasználásával a pénzintézetek tényleges forrásköltsége messze alacsonyabb, mint amit a referenciakamatok mutatnak.

Részleges alkalmazkodásra van nagyobb esély

Ugyanakkor Gergely Péter szerint a bankok számára figyelmeztető lehet, hogy a mostani makrogazdasági vélekedések szerint a jegybanki alapkamat csak 2025 végére, 2026-ra érhet 5 százalékos szintre, így – bár a lakáscélú jelzáloghitelek évtizedes vállalást jelentenek – azért tartósan a referenciakamatok fölött ragadó THM mellett nekik sem olyan jó üzlet a lakáshitelezés.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője azt várja, hogy a bankok a következő hetekben az alkalmazkodás jegyében elindítják a kamatcsökkentéseiket – ennek egyébként a referenciahozamok csökkenése megágyazott. Ez alapvetően teljesíti majd a kormányzat azon elvárását, hogy a lakáshitelezés felfutása új lendületet adjon az új lakások építésének, az építőiparnak és így a gazdaságnak is.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az MTI-nek küldött szerdai közlemény szerint a hazai lakott egyedi ingatlanok teljeskörű (ingatlan és ingóság) lakásbiztosításainak éves átlagdíja 16 százalékkal 60,5 ezer forintra nőtt az idei második negyedév végére, miközben a kárráfordítás 23 százalékkal nőtt. Ezen belül a budapestiek 59,4 ezer, míg a vidékiek 60,7 ezer forintnyi díjat fizetnek. A nem budapestieknél viszont a díj átlagosan jóval nagyobb méretű ingatlanra, ám négyzetméterenként számítva 37 százalékkal kisebb biztosítási összegre (a biztosító kártérítési kötelezettségére) értendő – olvasható az MNB 2024. második negyedévi Lakásbiztosítás-indexében.

Adataik szerint a tavaly márciusi lakásbiztosítási kampány hatására országosan átlagosan 24 százalékkal, ezen belül Budapesten 28 százalékkal nőtt az ingatlanok egy négyzetméterére jutó biztosítási összege. A kampány hatására sokan felülvizsgálhatták tehát eddigi biztosítási szerződésüket, megszüntetve ingatlanuk alulbiztosítottságát.

Közölték: vélhetően szintén a kampány hatására az idei második negyedévben az év első 3 hónapjához képest alacsonyabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora (50 millió forint) biztosítási összegű ingatlant. Ezen belül még kedvezőbb, 12 ezer forinttal olcsóbb volt a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokra (MFO) jutó díj.

A 3,1 millió állandóan lakott egyedi (nem társasházi) lakásbiztosítás közül 2,5 millió nyújt teljeskörű fedezetet. A csak ingóságokra kötött 430 ezer lakásbiztosítás éves díja 24,6 ezer forint volt júniusban. A nem lakott, jellemzően vidéki ingatlanokra kötött lakásbiztosítások száma 195 ezerre rúgott – ismertették.

Az MNB közölte, hogy az egyes biztosítók ajánlatai akár lényegesen eltérhetnek az átlagdíjakhoz képest. Jövő márciusban is lesz lakásbiztosítási kampány. Mindazoknak célszerű felülvizsgálni – az értékkövetés, a fedezett/nem fedezett kockázatok számbavétele érdekében – eddigi biztosítási szerződésüket, akiknek ezt megelőzően érkezik el biztosítási évfordulójuk. A lakásbiztosítási piacon az ügyfelek eligazodását az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) és Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi oldalaival is támogatja.

Az MTI-nek küldött keddi közleményben kiemelik: az MNB Lakásbiztosítás-indexe a fogyasztók és a közvélemény minél pontosabb és átláthatóbb tájékoztatását szolgálja az otthonbiztosítások díjainak alakulásáról.

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) átlagdíja 49 ezer forintra csökkent, az online alkuszoknál 10 értékesített szerződésből 3 MFO. A fővárosi és nem budapesti szerződések átlagdíja tavaly év végéhez képest 2024 áprilisában 56 460 forintról 59 266 forintra nőtt, ami 5 százalékos emelkedést jelez az év első harmadában. A biztosított négyzetméterár (biztosítási összeg) ennél nagyobb mértékben, 7 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a márciusi lakásbiztosítási kampány hatására javult az ár-érték arány, ezen kívül csökkenhetett az alulbiztosítottság.

Kitértek arra, hogy az idén első ízben lezajlott lakásbiztosítási kampány minden várakozást felülmúlt, a lakásbiztosítási állomány 20 százaléka nyújtott be új ajánlatot vagy módosította meglévő szerződését. Összességében 640 ezret meghaladó aktivitást tapasztaltak a piacon. A lakásbiztosítások online közvetítése a kampány alatt több mint hatszorosára ugrott a korábbiakhoz képest. Az MFO arány az új szerzésekben a korábbiakhoz képest megduplázódott.

Az MNB kalkulációi szerint a kampány hatására 72 százalékról 74 százalékra nőtt, azaz 2 százalékponttal nőtt a biztosítással való teljes fedezettség.

Az MNB adatai szerint a koncentrált kampány hatására a biztosítók 85 százalékának bővült az állománya, az öt vezető piaci társaság lakott ingatlanokra vonatkozó koncentrációja pedig közel 1 százalékkal csökkent. Az április végi éves díjtömeg alapján 6 százalékkal bővült a piac, s élénkült a verseny – írták.

Az MNB az idei évtől negyedévente a lakásbiztosítási díjak alakulását bemutató indexet is közzétesz. Az index a teljes piac adatai alapján kalkulál, figyelembe veszi a biztosítót váltók, maradók és az újonnan lakásbiztosítást kötők szerződéseit és külön jelzi a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokra (MFO) vonatkozó díjváltozásokat is. A lakásbiztosítási piacon az ügyfelek eligazodását az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) és Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi oldalaival is támogatja.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Szektor szinten növekedett a biztostási piac

A biztosítási szektor díjbevétele tavaly (fióktelepekkel együtt) 1600 milliárd forint fölé nőtt, a 6,5 százalékos bővülési ütem kissé elmarad a korábbi évekétől. A nem-élet ág díjbevétele 14,5 százalékos növekedéssel jórészt követte az inflációt, azonban az élet-ágban – az egyszeri díjak jelentős visszaesése miatt – 6,3 százalékos csökkenés látható. A szektorszintű növekedés nem volt elegendő ahhoz, hogy a nominális GDP emelkedését elérje. A nemzetközi összehasonlításban használatos penetráció (a díjak GDP-hez viszonyított aránya) 2 százalékra csökkent, így tovább távolodott az MNB által a szektor jövőképében kívánatosnak tartott 3 százalékos célértéktől – olvasható az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében, amely az intézményi befektetői kört és a közvetítő szektort fedi le.

A szektor tőkemegfelelése 2023-ban a szabályozói szint közel duplájára, 195 százalékra nőtt. A pótadó hatása miatt tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye, a sajáttőke-arányos nyereség (ROE) 5,4 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a szektor befektetéseinek értéke, amelynek 79 százaléka hazai eszközökben, elsősorban magyar állampapírban található.

Tovább erősödött az MNB fogyasztóvédelmi tevékenysége, új eszközökkel is, – például próbavásárlásokkal – fellép a fogyasztók védelmében. Az MNB fogyasztóvédelmi fókuszú vizsgálatai a biztosítási szektorban – az ügyfelek széleskörét érintő kockázatok kezelése érdekében – egyebek közt a teljes költségmutatói (TKM) limitek betartására, az ügyfelekkel folytatott elektronikus kommunikációra, illetve a határon átnyúló szolgáltatók panaszkezelésére irányultak.

Önkéntes nyugdíjpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok közel fele változatlanul nem fizeti meg az egységes tagdíjat. Ennek fő oka, hogy nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt és aktivizálni a passzív tagokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása és általában a hazai kiegészítő nyugdíjrendszer erősítése érdekében átfogó reformra van szükség, amely révén olyan feltételrendszert kell kialakítani, ami a fiatalabb generációk körében is megfelelő vonzerőt jelent a nyugdíjcélú megtakarítások iránt. Ezzel szemben az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora folyamatosan nő, s a tavaly év végi 1,12 milliós létszámuk immár meg is haladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét (1,07 millió fő).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kimagasló, 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, de rekordot értek el a befizetések és adójóváírások összegének esetében (közel 150 milliárd forint) is, viszont a kifizetések szintén emelkedtek, 9,4 százalékkal 2022-höz képest. A tagság vagyona összességében 1900 milliárd forint fölé nőtt. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívba fordult át, és mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét.

Pénzpiaci- és biztosításközvetítők

A pénzpiaci- és biztosításközvetítők létszáma tovább esett, azonban utóbbiak immár trendszerű apadása a teljesítményre nem hatott ki. Míg a közvetített lakossági hitelek jelentősen – a 2019. évi szintre – estek vissza, addig a biztosításközvetítők által közvetített nem-életbiztosítási szerződések kiugró növekedést mutattak.

Nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások sikeresen megfeleltek az induló tőke emelésére vonatkozó jogszabályi előírásnak, saját tőkéjük 13, külső forrásaik pedig 4 százalékkal bővültek. A tavaly 1812 milliárdosra rúgó követelésállomány csak enyhe bővülést jelez egy év alatt, jellemzően a hitel- és pénzkölcsön nyújtással, illetve a pénzügyi lízinggel foglalkozó társaságok tudtak gyarapodni, míg a faktoring és egyéb követelések apadtak. A szektor nyeresége és jövedelmezősége (tavalyi ROE: 18 százalék) 3. éve csökken, aminek egyik oka az intézményeket érintő extraprofitadó. Ezzel együtt a szektor bő 85 százaléka nyereségesen működik.

Tőkepiac

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma ismét kiugróan, bő 62 százalékkal (1.151.175 milliárd forint) nőtt, amelynek motorja ezúttal a származtatott piac és a hitelintézetek voltak. Négy évi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma csökkent, főként a származékos piac negatív teljesítménye miatt. A kisebb volumen mellett azonban jelentős volt az árfolyamnövekedés, így a BÉT kapitalizációja év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot.

Tőzsdei részvények

A három legnagyobb tőzsdei részvény összetétele változatlan maradt, miközben koncentrációjuk a BÉT teljes forgalmához képest csökkent. A korábbi stagnálás után növekedésnek indult (főképp a hitelintézeteknél) a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya és a vezetett számlák száma is. Második éve lett kiváló (2023-ban 56,6 milliárd forint) a befektetési vállalkozások adózott eredménye, s a szektor változatlanul jócskán a szabályozói szint feletti tőkeellátottsággal dicsekedhet.

Befektetési alapkezelők

A befektetési alapkezelők tavaly 19 401 milliárd forint vagyont kezeltek, ami 47,5 százalékos bővülés egy év alatt, alapvetően a befektetési alapok növekedésének köszönhetően. Utóbbiak nettó eszközértéke így 14 632 milliárd forintra nőtt, amit főképp a pénzpiaci és a rövid kötvény alapok gyarapodása vezérelt. A nyilvános ingatlanalapok állománya úgy emelkedett 20,1 százalékkal, hogy ezen belül apadt az ingatlan-arány, s nőtt a likvid eszközök hányada. Négy évi stagnálás után az alapkezelői szektor markáns, 63,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt tavaly.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A vizsgálat alapján a biztosító rendszerének hiányosságai miatt az ügyfelek számos esetben nem kaptak elektronikus értesítést a felhasználói fiókba feltöltött dokumentumokról. A társaság emellett sem postai, sem más úton nem vette fel a kapcsolatot azokkal, akiknél elmaradt a kézbesítés. Nem biztosították továbbá, hogy az ügyfél visszajelzést kapjon, ha a felhasználói fiókhoz alkusz közreműködésével létrehozott regisztrációnál hibás, nem létező e-mail címet rögzítettek.

Súlyosbító tényezőként vették figyelembe a biztosító piaci részesedését, továbbá azt, hogy a szabálysértések régóta fennálltak, az ügyfelek széles körét érintették, és rendszerszintű hiányosság okozta őket. Enyhítő körülménynek számított viszont az együttműködő magatartás, valamint az, hogy a vizsgálat során beszámoltak a jogsértést korrigáló intézkedésekről. A feltárt problémák nem veszélyeztetik a biztosító megbízható működését, de az MNB fontosnak tartja, hogy a biztosítók megfelelően kezeljék az elektronikus ügyfélkommunikációt, mert ez erősítheti a fogyasztók elektronikus ügyintézésbe vetett bizalmát – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az MNB bejelentések, illetve saját adatai alapján piacfelügyeleti vizsgálatot folytatott le annak áttekintésére, hogy egy magánszemély megsértette-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) piaci manipulációt tiltó előírását.

A közlemény szerint a magánszemély – indoklása szerint saját kereskedési stratégiájának megvalósítása érdekében – 20 kereskedési napon olyan mennyiségű (folyamatos, egymással párhuzamos vételi és eladási) ügyletet kötött a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Masterplast-részvényekkel, hogy az minden esetben meghaladta az adott értékpapír napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát. Egyes kereskedési napokon ügyletei az összforgalom 40-70 százalékát is elérték.

Az MNB megállapította, hogy a magánszemély ezáltal hamis, félrevezető jelzéseket adott a tőkepiaci szereplőknek az adott részvény kereskedési volumenéről, likviditásáról. Ezek nyomán további tőzsdei befektetők az adott részvény kínálatára és keresletére vonatkozó hamis, félrevezető információk alapján hozhattak befektetési döntéseket.

Emiatt az MNB kedden közzétett határozatában megtiltotta a magánszemélynek a MAR rendelet ismételt megsértését és a piaci manipuláció miatt 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A bírság összegének meghatározásánál súlyosító körülményként értékelték, hogy az ügyben érintett részvény a prémium kategóriába tartozik, és a jogsértés időszakában szerepelt a BUX és a BUMIX indexkosarakban is. Az ügyfél emellett a jogsértést a MAR ismeretében, több évtizedes tőkepiaci tapasztalata birtokában, számos kereskedési napon követte el.

Az MNB ebben az ügyben is feljelentést tesz tiltott piacbefolyásolás gyanújával – olvasható a jegybank közleményében.

Nyitókép: Unspalsh.

A tájékoztatás szerint a feltárt problémák nem veszélyeztetik a befektetési szolgáltató működését, de kijavításuk elengedhetetlen.

Azt írták, a jegybank – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – átfogó vizsgálatban a 2021. január 1-jétől az eljárás lezárásának napjáig terjedő időszakot tekintette át.

A pénzügyi felügyelet feltárta, hogy a befektetési szolgáltató több esetben az üzletkötők által irányítottan, nem megbízható módon végezte el az ügyfelek (a befektetési ismereteket, veszteségviselő képességet felmérő) alkalmassági tesztjének módosítását.

Ezáltal az adott ügyfelek kockázati besorolásai kifejezetten úgy változhattak, hogy lehetővé váljon egyes konkrét termékek számukra történő értékesítése.

Az Erste Befektetési Zrt., illetve függő ügynökei a jogszabályi előírásokkal ellentétben nem minden esetben rögzítették az ügyfelekkel történt lényeges – például ügyletkötések tervezésével, ajánlás nyújtásával kapcsolatos – telefonos kommunikációt. A társaság függő ügynökeinél maga is feltárt hiányosságokat ezzel kapcsolatosan, ám ennek ellenére sem hozott a helyzet orvoslását szolgáló, a nem rögzített csatornákon való kommunikáció megszüntetését szolgáló konkrét intézkedéseket.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a befektetési szolgáltató egyes kiszervezett tevékenységeinek értékelését nem a jogszabályi elvárások szerint végezte, továbbá a függő ügynökök javadalmazásában sem jártak el mindig jogszerűen.

Az IT-sérülékenységvizsgálatok kapcsán az MNB közleménye szerint fejleszteni szükséges az azokat meghatározó eljárásrendet, illetve a kockázatokkal arányosan bővíteni kell az abba bevonandó eszközök, szegmensek körét is. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a befektetési szolgáltató nem minden esetben küldte meg a jogszabályi határidőn belül válaszát a hozzá írásban panaszt benyújtó ügyfelei számára.

Az MNB 120-180 napos határidővel kötelezte az Erste Befektetési Zrt.-t a feltárt hiányosságok kijavítására.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A jegybank hétfői tájékoztatásában ugyanakkor jelezte, hogy a feltárt problémák nem veszélyeztetik a biztosító megbízható működését.

Az MNB közölte: a CIG Életbiztosító a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknál nem mindenkor határidőn belül bírálja el a kapott ajánlatokat, és több esetben pontatlan adatokat tart nyilván a visszavásárlással megszűnt szerződésekről. A kiszervezési szerződések nyilvántartása, illetve egyes kiszervezések minősítése nem volt maradéktalanul megfelelő, és elmaradt azok bejelentése is az MNB felé. Több ponton pontatlannak bizonyult a biztosító biztosítási tartalékainak számítása, illetve validálása.

A CIG Életbiztosító informatikai (IT) rendszerében nem választotta szét a teszt és az éles környezetet, és nem gondoskodott mindenkor a vírusok, kártékony programok elleni, a kockázatokkal arányos védelemről. Nem teljesítette minden esetben az IT-biztonsági rendszer védelmének zártságára vonatkozó teljeskörű ellenőrzést sem.

A megfelelőségi vizsgálatok nem terjedtek ki a biztosító minden lényeges működési területére és a compliance terület szabályozottsága sem volt teljes körű. Hiányzott a valamennyi lényegi kockázatot lefedő, a kockázati profilhoz illeszkedő limitrendszer és kockázati stratégia, és nem mindenkor lehetett meggyőződni a kockázatkezelési feladat igazolt elvégzéséről.

Több ponton is hiányosak voltak a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások szerződési feltételei. Elmaradt, illetve nem volt teljes körű a biztosító termékfelülvizsgálati szabályozása és annak elvégzése. Egyes eszközalapok bevezetésének vagy megszüntetésének bejelentését is elmulasztotta a CIG Életbiztosító, valamint ügyféltájékoztatási, illetve panaszkezelési kötelezettségeit sem teljesítette mindenkor maradéktalanul – ismertette a jegybank.

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra. A bírság összegét enyhítette, hogy a CIG Életbiztosító több esetben már a hibák korrekciójáról vagy azok tervéről számolt be. Súlyosbító körülménynek számított viszont, hogy a CIG Életbiztosítóval szemben már 2022-ben is intézkedni kellett a panaszok késedelmes megválaszolása miatt – idézte fel közleményében a jegybank.

Az alelnök, aki egykor maga is a hernádnémeti általános iskola diákja volt, kiemelte: fontos, hogy az emberek tudatosan bánjanak pénzügyeikkel, mert akkor mindenki képes lesz előrelépni egyénileg, és a teljes gazdaság szintjén is. Előadásában beszélt egyebek mellett a pénz kialakulásáról, ismertette a bankok feladatait, a megtakarítási lehetőségeket, elmagyarázta a különféle fizetési módszerek előnyeit és hátrányait, majd a felhívta a diákok figyelmét a pénzhasználatkor jelentkező kockázatokra.

Elmondta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavaly év végi felmérése alapján a magyar fiatalok a pénzügyi tudás területén a negyedik helyen végeztek az értékelt harminckilenc ország között. Ez azt mutatja, hogy a magyarok pénzügyi tudása „egyre jobb alapokon áll” – emelte ki.

Előadása után az alelnök az MTI-nek hangsúlyozta, hogy Magyarország hatalmasat lépett előre a pénzügyi tudatosság területén az elmúlt bő tíz évben. A családi megtakarítások értéke 2023-ban a GDP arányában mérve meghaladta a száz százalékot, mely a régiónk legmagasabb értéke – emelte ki.

Virág Barnabás szerint a pénzügyi tudást érdemes minél korábban bevezetni az oktatásba, mert az új lehetőségek mellett a modern pénzügyek a digitalizáció világában új veszélyeket is rejtenek, és ezekre időben fel kell készíteni az embereket.