A közlemény fő üzenete nem változott. 

„A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.” A jegybank ismét közölte, hogy az infláció 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és a szigorú monetáris kondíciók biztosításával 2027 elején érhető el fenntartható módon a 3 százalékos inflációs cél. Hozzátették, hogy a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.

Egyhangú volt a döntés

Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mai döntés egyhangú volt, ellenszavazat nélkül, és a jelenlegi folyamatok nem indokolták az előretekintő iránymutatás módosítását. A forinterősödés dezinflációs hatásai a feldolgozóiparban már látszanak, fokozatosan a fogyasztói árakban is megjelenhetnek. Varga Mihály kiemelte, hogy a lakossági inflációs várakozások továbbra is túl magasan vannak.

4,3 százalékon maradt az infláció szeptemberben

Éves bázison az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal, a fogyasztással korrigált háztartási energiáé 10,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 5,9 százalékkal, míg a tartós fogyasztási cikkeké 2,9 százalékkal emelkedett. Havi bázison stagnáltak a fogyasztói árak.

Forrás: MNB

Fontos támasznál az euró-forint árfolyama

A 388,50-es szint megtartotta a jegyzést az elmúlt napokban, onnan kapaszkodik felfelé az árfolyam. Fontos rövid távú ellenállási szintek 390-nél, majd 390,23-nál a 30 napos mozgóátlag. Az igazán fontos ellenállások 392 felett húzódnak, az 50 napos mozgóátlag, illetve az április óta tartó csökkenő trendvonal, ezek szignifikáns áttörése esetén érne véget a többhónapos csökkenő trend.

Forrás: Equilor Trader, Equilor Elemzés

Balatoni András ismertette: a szigorú monetáris politika, a tavalyi évhez képest mérséklődő globális nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás és a kormányzati piaci versenyt élénkítő lépéseinek árleszorító hatása fejt ki egyre szélesebb körben dezinflációs hatást.

Idén az infláció éves átlagban 17,9 százalék körül lehet, a bázishatások kifutása és az adóintézkedések lassítják a dezinflációt 2024-ben, a mutató 4-6 százalék közé lassulhat – tette hozzá.

Nyitókép: Unsplash

A heti rendszerességgel tartott 3 hónapos diszkont kincstárjegy-aukción az ÁKK 15 milliárd forintért vitt piacra állampapírt. Az elsődleges forgalmazók 34,2 milliárd forintnyi ajánlatából az ÁKK 19,0 milliárd forintot fogadott el.

Az aukciós átlaghozam 7,54 százalék volt, 175 bázisponttal alacsonyabb az előző aukción kialakult átlaghozamnál.

Hétfőn a 3 hónapos lejáratra a másodpiacon 6,99 százalékos referenciahozam alakult ki.

A 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama 2022 elején 3,04 százalék volt, 2021 elején 0,31 százalék, 2020 elején 0,01 százalék volt.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Varga Mihály a programindító gazdaságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen rámutatott: a kabinet tett ennek érdekében, az inflációs kockázatok csökkentését célzó intézkedései eredményre vezettek. Ezt igazolják vissza a nagy hitelminősítők elemzései is, amelyek „tele vannak pozitív megállapításokkal” – mondta.

Emlékeztetett: a monetáris és fiskális politika is laza volt az elmúlt években Magyarországon. A koronavírus-járvány azonban teljesen új helyzet elé állította a kormányzati gazdaságpolitikát, amikor a munkahelyek megőrzése, a gazdaság életben maradásának finanszírozása és a válságba került szektorokban dolgozók jövedelemhez juttatása került előtérbe.

Kiemelte: az infláció megugrásában a magyar gazdaság energiakitettsége és az energiaár-robbanás jelentette a legnagyobb tételt. Ugyanakkor a járvány idején hozott kényszerű és szükségszerű döntések, a háború gazdasági hatásai és az unióval folytatott – jobbára politikai természetű – viták következtében romló mutatók javítását célzó konszolidáció folytatódik. Így fenntartja a kormány a fiskális szigort tovább mérsékelve az államadósság és a költségvetési hiány szintjét – tette hozzá, megjegyezve: utóbbinál már idén is csökkenő tendenciát vár, jövőre pedig azt a parlament által elfogadott 2,9 százalékra redukálná.

A tárcavezető jelezte: a beruházások közül több százmilliárd forint értékű fejlesztés halasztásáról döntöttek 2021 vége óta. Szükség esetén akár folyamatban lévők felfüggesztésére is kész a kormány, ahogyan a tárcák költésének korlátozása mellett mérlegelik az idén rekordbevételt elérő bankszektorral szembeni adók növelésének, a honvédelmi eszközbeszerzések késleltetésének és a kamattámogatott hitelprogramok felülvizsgálatának lehetőségét – tájékoztatott.

Az infláció okait elemezve megjegyezte: az egyetemi tankönyvek szerint is az infláció kezelésének fő felelőse a jegybank. Az MNB jól tette, hogy amikor az infláció az egekbe szökött elkezdte kamatemelési ciklusát, de az vitatható, hogy ez időben történt-e. Amikor pedik kamatot emelt, akkor is vette az állampapírokat és a vállalati kötvényeket, márpedig nem lehet egyszerre „hideget és meleget fújni egyik gazdaságban sem” – mondta.

A gazdaság tartós problémája a versenyképesség és a hatékonyság javítása, ám ezen kívül is jó néhány terület van, melyre a kormánynak a következő években koncentrálnia kell.

Legelőször azonban az inflációt kell visszaszorítani és kezelhető, akár hasznosnak mondható szinten stabilizálni, hogy amint ez megtörténik, a gazdaság visszatérhessen a korábbi növekedési pályára – zárta szavait.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról beszélt: tévhit, hogy választani lehet infláció és növekedés között, „a pénzromlás megeszi a növekedést”, amely ellen harcolni kell. Úgy fogalmazott: „Magyarország kilábalóban van egy rövid, de mérges inflációs kalandból, miután a jegybank 2021 közepétől a fékre, a kormány azonban a gázra lépett”.

A kabinet másfél éven át „elfelejtette” bevezetni a pénzromlást megfékező intézkedéseket, ehelyett olyan döntéseket hozott, melyek közül az ársapkák önmagukban is 3-4 százalékkal növelték az inflációt. „Lehet, hogy tüzet akartak oltani, csak olajjal” – tette hozzá. Az ekkori „kalandor kormányzati gazdaságpolitika” következtében a hazai pénzromlás a régió átlagát több mint 10 százalékkal meghaladva tetőzött, melynek áldozatul esett a gazdasági növekedés, így ezen mindenki veszített – hangsúlyozta. A jegybankelnök úgy vélte: az „inflációs sokk” mélyén az ország gazdasági-pénzügyi függése rejlik, mely 2014 óta nőtt a meghatározó területeken. Emellett hazánk kockázati megítélése sem jó – mondta. „Ez egy nehéz évtized, ezekben az időkben körültekintő, óvatos gazdaságpolitikára, valamint a gazdaságban teljes versenyképességi fordulatra van szükség” – fogalmazott az MNB elnöke.

Bod Péter Ákos, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke a világgazdaságban megemelkedő infláció okait elemezve arról beszélt, hogy bár az energiaár miatti tényezők levonulóban vannak, a maginfláció beragadni látszik. Ezért a jegybankok nehezen szánják rá magukat kamatcsökkentésre. A nemzetközi infláció alakulása a magas államadósság miatt Magyarországnak is fontos – húzta alá a volt jegybankelnök. Szólt arról is, hogy a fizetési mérleg alakulását nagyban befolyásolja az energiaárak alakulása és bár a hazai gazdaság szerkezetének alakulásában vannak előre mutató jelenségek, még mindig meglehetősen energiaigényes, energiaimport-függése pedig sebezhetővé teszi. Jelezte: kényes tartományban van a magyar államadósság-kockázat is, míg az ország makrogazdasági helyzete ki vagyunk téve olyan tényezőknek, melyekre nincs ráhatásunk.

Úgy vélte: ezek következtében fennáll a „recesszió közeli állapotba szorulás” veszélye. A kamatemelés kapcsán kijelentette: azzal a jegybank valóban stabilizálta a forint árfolyamát, ám a kamatteher-többlet a társadalom egészére kivetül.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás / Archív

A politikus elmondta: a kormány mindent megtett és megtesz azért, hogy megállítsa a pénzromlást, amelyet a háború és a háború miatt kivetett szankciók idéztek elő.
„Legfontosabb célunk, hogy az első számú közellenséget – amit inflációnak hívnak – legyőzzük, megsemmisítsük, felszámoljuk” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: gyors és látványos sikerekben reménykednek.

Mint mondta, ő személy szerint optimista, és arra számít, hogy „jövőre már egy, a korábbi évek normális pénzromlási mértékéhez igazodó évünk lehet”.

Gulyás Gergely felidézte: az infláció mérséklése érdekében vezették be az árstopokat, ezért döntött a kormány a kötelező akciózás augusztusi bevezetéséről, és ezért indul el a napokban az „árfigyelés” is.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a szankciós infláció egész Európában jelen van, de mivel Magyarország kitettsége a nyersanyagok tekintetében lényegesen nagyobb, mint más európai országoké, így a szankciós infláció minket jobban sújt, mint másokat. Éppen ezért nagyon fontos – folytatta – hogy odafigyeljenek a tisztességes kereskedelmi gyakorlatra, illetve azoknak a döntéseknek a betartására és betartatására is, amelyeket a pénzromlás „rendkívül magas mértékének” letörése érdekében hozott a kormány.

Gulyás Gergely rögzítette: a pénteken megkötött együttműködési megállapodás mindenek előtt a magyar polgárok jogvédelmét szolgálja. Az együttműködés kiemelt területe a kedvezőtlen gazdasági folyamatok fogyasztókra gyakorolt hátrányos hatásának mérséklése – magyarázta, megjegyezve: a megállapodásban szerepet kap a gyermekvédelem, valamint az online térben való fogyasztóvédelem is.

Nyitókép: MTI.

Az ÁKK 10 milliárd forintért vitt piacra 3 éves, 15 milliárd forintért 5 éves és 10 milliárd forintért 10 éves lejáratú államkötvényt.

A 3 éves kötvények aukcióján az elsődleges forgalmazók 56,6 milliárd forintnyi ajánlatából az ÁKK, megemelt értékesítéssel, 28,0 milliárd forintot fogadott el. Az aukciós átlaghozam 8,77 százalék volt, 39 bázisponttal alacsonyabb az előző aukción kialakultnál.

A szerdai másodpiaci referenciahozam a 3 éves lejáratú kötvényekre 8,77 százalék volt.
Az 5 éves kötvények aukcióján az elsődleges forgalmazók 72,7 milliárd forintnyi ajánlatából, megemelt értékesítéssel, 36 milliárd forintot fogadott el az ÁKK, az előző aukción kialakultnál 30 bázisponttal alacsonyabb, 7,69 százalékos átlaghozamon.

A szerdai másodpiaci referenciahozam az 5 éves lejáratú kötvényekre 7,76 százalék volt.

A 10 éves kötvények aukcióján az elsődleges forgalmazók által ajánlott 21,3 milliárd forintból 12,5 milliárd forintot fogadott el az ÁKK. Az aukciós átlaghozam 7,02 százalék volt, 11 bázisponttal alacsonyabb az előző aukción kialakult átlaghozamnál.

A szerdai másodpiaci referenciahozam a 10 éves lejáratú kötvényekre 7,06 százalék volt.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A nemzetközi hitelminősítő közölte: ennek alapján a világgazdasági szintű államadósi kör kilátását az eddigi romlóról semlegesre javította.

A ház a lépés indokai között kiemelte az európai energiahordozó-árak markáns csökkenését és a kínálati oldalról jelentkező hiányok kockázatának enyhülését.

A Fitch londoni elemzői szerint ezek a tényezők azt jelentik, hogy a legtöbb európai gazdaság elkerüli a recessziót, és az infláció lassulásnak indul.

Nyitókép: Unsplash

A folyó fizetési mérleg kiigazítás nélküli értéke 2022 első három hónapjában 2142 millió euró hiányt mutatott, az egyenleg 1368 millió euróval javult 12 hónap alatt.

Az áruforgalmi egyenlegben a hiány a bázisidőszaki 2769 millió euróról 835 millió euróra mérséklődött az első negyedévben, miközben a szolgáltatások külkereskedelméből származó exporttöbblet 456 millió euróval, 2079 millió euróra nőtt.

Az áruk és szolgáltatások együttes egyenlege a 2022 első negyedévi 1146 millió euró deficittel szemben 1244 millió euró aktívumba fordult.

2023 első negyedévében a tőkemérleg egyenlege szezonálisan igazítva 407 millió euró, igazítás nélkül 425 millió euró.

A nemzetgazdasági nettó adósságállomány – a közvetlentőke-befektetésen belül elszámolt adósság nélkül – 2023. március végén 26 973 millió euró volt (az utolsó négy negyedév összesített GDP-jének arányában 15,7 százalék). A nettó adósságállomány 6140 millió euróval nőtt az előző negyedévhez képest.

2023. március végén a nemzetközi tartalékok értéke 39 762 millió euró volt. Az első negyedévben a tartalékok nagysága 1054 millió euróval nőtt az előző negyedévi szinthez képest.

A heti rendszerességgel tartott 6 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az ÁKK 25 milliárd forintért vitt piacra állampapírt. Az elsődleges forgalmazók 89,10 milliárd forintnyi ajánlatából az ÁKK, megemelt értékesítéssel, 32,5 milliárd forintot fogadott el.

Az aukciós átlaghozam 12,14 százalék volt, 22 bázisponttal alacsonyabb az előző aukción kialakult átlaghozamnál.

Kedden a 6 hónapos lejáratra a másodpiacon 12,54 százalékos referenciahozam alakult ki.

Nyitókép: Biztoístó Magazin

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.

Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett tavaly márciushoz viszonyítva. A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, a tartós fogyasztási cikkekért 11,2 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 26,9 százalékkal, a szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett – jelentette a KSH.