Az elmúlt évek egyik piaci sikertermékének tekinthető panelek iránt is elkezdett mérséklődni az érdeklődés az idei évben. Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós szakmai vezetője szerint míg a téglalakásoknál mintegy 50 százalékos, addig a paneleknél ennél egy kicsit enyhébb, de 40 százalékot meghaladó visszaesés következett be az év első felében. Ez persze nem független attól, hogy a kétszobás panellakások – melyek jellemzően húzzák az egész piacot – ára elérte a négyzetméterenkénti 1,5–1,7 millió forintos szintet, miközben az árak még a felújítandó panellakásoknál is 1,2 millió forintnál kezdődtek.

Így aztán mérséklődött irántuk a kereslet, sőt a változások érintették a kiadó lakások piacát is. A XI. kerületben a korábbi 250 ezer forintos kategóriát – azaz a kétszobás panelekét – már csak 5–10 százalékkal alacsonyabb áron lehet kiadni, mint egy évvel korábban.

Mindezek mellett a panelek kapcsán fontos azt is megemlíteni, hogy az év elején volt olyan időszak, amikor az áruk nagyon közel került a téglaépítésű lakások árához, sőt bizonyos területeken akár utol is érte őket. Erre hívta fel a figyelmet Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan XXI. kerületi és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője. Mint szavaiból kiderült,

a csepeli ingatlanpiacon ekkor eltűnt az árkülönbség a panellakások és a téglaépítésűek között, a négyzetméterárak gyakorlatilag összeértek.

A szakértő elmondta, hogy Csepelen tavaly év végére úgymond alap lett az egymilliós négyzetméterár, akár panelről, akár téglaépítésű lakásról volt is szó, az árak gyakorlatilag nem különböztek. Azt is megjegyezte azonban, hogy az idei évben az egymilliós négyzetméterárakon kínált lakások már nem nagyon keltek el, még akkor sem, ha a kerület legfelkapottabb részein – például az úgynevezett „sétányokon” – kínálták is őket. Sőt még az olyan, keresett kategóriába tartozó, jó adottságú és jó elhelyezkedésű lakásokra is csak néhány érdeklődő jelentkezett, amelyeknél a hirdetési ár éppen alatta maradt az egymillió forintnak.

Zuglóban a közepes méretű, felújítandó panellakásoknál a csepeli áraknál magasabb, 1–1,2 millió forintos négyzetméterárakkal lehetett számolni, míg a jó állapotú, felújított ingatlanoknál 1,3–1,5 millió forintos négyzetméterárak alakultak ki.

Ennél magasabb áron azonban lakást eladni még ebben a két kerületben is lehetetlen volt

– hangsúlyozta Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

A szomszédos XIII. kerületben a panellakások jellemzően 800 ezer–1,1 millió Ft/m² közötti ársávban cseréltek gazdát – jelezte Tóth Viktória, a Balla Ingatlan V. és XIII. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki azt is hozzátette, hogy a kerületen belül ugyanakkor jelentős volt a szórás az árakat tekintve, a lokáció és az állapot függvényében.

A főváros külső részén, a XVIII. kerületben található panellakások esetében az idei év első felében szintén körülbelül 900 ezer – 1,15 millió forintos négyzetméterárakra számíthattak a vásárlók – jelezte Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Mivel a kínálat egyre inkább bővült, ezért

az alku kötelező eleme lett az adásvételeknek, a panel- és a kisméretű téglalakásoknál ez 3–5 százalék közötti árengedményt jelentett a tulajdonosok részéről.

Mindezzel együtt a panellakások változatlanul az átlagosnál könnyebben eladható ingatlantípusok között maradtak, főleg a megfizethetőbb városrészekben. A legtöbben ugyanis még mindig a kisebb, 40–60 négyzetméteres használt lakásokat keresték – jegyezte meg Kovácsné Zsichla Katalin, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Azt is hozzátette, hogy ennek megfelelően az értékesítési idők továbbra is a panellakásoknál voltak a legrövidebbek: átlagosan mintegy 50–65 nap között alakultak.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Budapest: Alapos mérlegelés, tudatos vevők és reális árazási elvárások

A fővárosi és agglomerációs ingatlanpiac a második negyedévben érezhetően új fejlődési szakaszba lépett. A kínálat bővülése nagyobb mozgásteret és választékot biztosított a vásárlóknak, ami erősítette alkupozíciójukat. A piac aktív maradt, de a korábbi impulzív vásárlásokat alapos mérlegelés váltotta fel: a vevők a végleges döntés előtt akár 15–40 ingatlant is megtekintenek, alaposan felmérve a felhozatalt. 

A fővárosban a korábbi ‘minden elkel’ szemlélet végleg érvényét vesztette. A reális árazás vált a sikeres adásvételek elsődleges zálogává: míg a megfelelően beárazott, jó állapotú otthonok kifejezetten gyorsan vevőre találnak, a túlárazott ingatlanok iránt teljesen elenyészett az érdeklődés. Budapest az ország egyik legdinamikusabb piaca maradt, de az ügyfelek sokkal megfontoltabbak.

— összegzi Varga Dezső, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. 

A fővárosi adásvételeknél az átlagos eladási ár elérte a 68,6 millió forintot. A keresletet elsősorban az első lakásukat vásárlók dominálták, élve a támogatott hitelkonstrukciók (pl. Otthon Start) adta lehetőségekkel, míg a tisztán befektetési célú vásárlások aránya mérséklődött. A legnépszerűbb szegmensnek a 40–80 millió forint közötti, 40–60 négyzetméteres, jó elosztású és azonnal költözhető vagy felújítást nem igénylő lakások bizonyultak. 

Dunántúl: Északnyugati keresletélénkülés és déli portfólió-tisztulás

A Dunántúlon éles kettéválás volt megfigyelhető a második negyedévben. Az Észak-dunántúli régióban érezhetően élénkült a kereslet, amit az eladói árelvárások korrekciója és a bővülő kínálat táplált. 

Észak-Nyugat-Magyarországon a reális árazás és a piaci kereslet találkozott: a magasabb árfekvésű ingatlanoknál általánossá vált az árak korrekciója, az átlagos eladási ár 44,6 millió forintra módosult. Különösen erős a kereslet a határ menti településeken, emellett Siófok és Balatonfüred térségében a prémium szegmens is stabil alapot ad

— mondja Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője.

Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon a piaci kínálat minőségi letisztulása jellemezte a negyedévet. Bár a vásárlói óvatosság miatt az átlagos eladási ár 35,7 millió forintra korrigált, a piacon lévő ingatlanok eladhatósága érezhetően javult. 

Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont dél-dunántúli régióvezetője szerint az itt tapasztalható piaci folyamatok azt jelzik, hogy sikerült kisöpörni a korábban felhalmozódott, túlárazott portfólióelemeket. A vásárlók rendkívül árérzékenyek, és főként a megyeszékhelyi, jó állapotú lakásokat, valamint a Falusi CSOK-kal érintett kistelepülési családi házakat keresik.

Kelet-Magyarország: Családi házak dominanciája és céltudatos vásárlók

Kelet-Magyarországon a második negyedévben a megfontoltabb döntéshozatal és a családi házak egyértelmű dominanciája jellemezte a piacot. Északkelet-Magyarország és a Dél-Alföld továbbra is kiemelkedő lakossági adásvételi aktivitást mutatott. 

Északkeleten a kereslet szerkezete a kisebb települések és az alacsonyabb árkategóriájú ingatlanok felé tolódott, ahol az eladott ingatlanok több mint kétharmada családi ház volt, 28,6 millió forintos átlagár mellett. A nehezedő piaci körülmények között az ügyfelek még inkább igénylik a professzionális támogatást, amit jól mutat, hogy a régióban a tulajdonosok döntő többsége kizárólagos megbízással keres minket.

— ad helyzetképet Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont északkelet-magyarországi régióvezetője. 

A Dél-Alföldön az eladott ingatlanok túlnyomó többségét (több mint 80%-át) a családi házak tették ki, az átlagos eladási ár pedig 24 millió forint körül alakult. A vásárlók köre sokkal céltudatosabbá vált. 

Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője úgy látja, hogy a déli régióban a nézelődőket felváltották a komoly szándékú, céltudatos vásárlók. Bár az érdeklődések száma mérsékeltebb volt, a tényleges adásvételek stabilan megvalósultak, és a vevők jelentős mértékben támaszkodtak a rendelkezésre álló finanszírozási és hitellehetőségekre.

Útravaló az ingatlanpiaci szereplőknek: Mi kell a sikeres adásvételhez 2026 második felében?

A reális, szakértői értékbecslésen alapuló árazás az eladások kulcsa. A túlárazott ingatlanok hosszú időre beragadhatnak a kínálatba, míg a jó áron meghirdetett otthonok gyorsan gazdára találnak. Érdemes kihasználni a bővülő kínálatot és a támogatott hitelkonstrukciókat (pl. Otthon Start), kiemelt figyelmet fordítva az ingatlan energetikai állapotára és a fenntartási költségekre. A hangsúly a jó kiadhatóságú, alacsony rezsijű, modern szegmensekre, valamint a fejlődő kistérségekre és az új építésű beruházásokra helyeződik. 

Nyitókép: Biztosító Magazin

Egyre kevesebben tudnak félretenni

A pénzügyi tartalékok hiánya tovább növeli a háztartások kiszolgáltatottságát. A magyarok 24%-ának egyáltalán nincs vésztartaléka, és mindössze 36% rendelkezik legalább hat hónapra elegendő megtakarítással.

A megtakarítás lehetősége erősen függ a társadalmi helyzettől is. A diplomások 48%-a rendszeresen félretesz, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez az arány csak 34%. Budapesten a lakosság 24%-a egyáltalán nem tud megtakarítani, a falvakban viszont már 35% ez az arány.

A saját lakás és a nyaralás is háttérbe szorult

A mindennapi megélhetés egyre inkább felülírja a hosszú távú terveket. Ingatlanvásárlásra vagy -felújításra 2022-ben még a magyarok 37%-a takarított meg, idén már csak 23%. Utazásra, nyaralásra pedig 24 helyett mindössze 17% tesz félre.

A számok azt mutatják, hogy sok háztartás számára ma már nem a vagyonépítés, hanem az azonnali biztonság megteremtése az elsődleges cél.

A pénzügyi tervezés is visszaszorul: 2026-ban már 16% egyáltalán nem készít költségvetést, ami rekordnak számít a kutatás történetében.

Óvatosabbak lettünk a hitelekkel

A bizonytalanabb anyagi helyzet a hitelfelvételi kedvet is visszavetette. Az elmúlt évben a magyarok 64%-a semmilyen kölcsönt nem vett fel vagy nem is kért, szemben a 2025-ös 50 %-kal.

Van azonban egy pozitív változás is: a nehéz gazdasági környezet hatására nőtt a pénzügyi tudatosság. A pénzügyi termékekkel kapcsolatban magabiztosnak érzők aránya 46-ról 55%-ra emelkedett.

A kutatás összképe mégis egyértelmű: a magyar társadalom pénzügyileg egyre megosztottabb, miközben egyre többen kényszerülnek túlélő üzemmódra.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Beütött a meleg, visszafogta magát a piac

A Duna House becslése szerint júliusban 9 292 lakóingatlan cserélt gazdát. Ez a júniusi szintnél 5,8%-kal alacsonyabb, ami a nyári hónapokra jellemző visszaesést követi, a tavalyi júliusi értéktől viszont mindössze 2,1%-kal marad el. A forgalom tehát éves alapon gyakorlatilag egy helyben áll — sem a márciusi átmeneti megugrás, sem a tavalyi mélypont nem ismétlődik.

A kereslet oldaláról a kép változatlanul óvatos. A keresletindex 64 ponton állt, pontosan a júniusi szinten, ami a nyári szezonális visszafogottságot tükrözi és elmarad a korábbi évek júliusi szintjeitől. A fővárosi kerületek iránti érdeklődés éves összevetésben szinte mindenütt mérséklődött, a legkeresettebb kerület továbbra is a XIII. A júliusi adatok legmarkánsabb üzenete a vevői kör átalakulása, amely éves összevetésben most a legszembetűnőbb.

Fiatalodnak a vevők

A budapesti vevők között az első lakásukat vásárlók aránya egy év alatt 12%-ról 40%-ra ugrott, miközben a befektetési célú vásárlás 41-ről 27%-ra esett vissza. A vevők egyben fiatalodtak is: a 20–30 évesek aránya megduplázódott. Az Otthon Start Program tavaly nyár vége óta tartó hatása a nyári hónapban sem gyengült — éves összevetésben itt látszik a legerősebben.

Ez az árérzékenyebb, saját célú vevői kör a piac működését is átformálja. A budapesti panellakások értékesítési ideje tovább romlott: Budán egy év alatt 55 napról 90 napra nőtt az az idő, amennyi egy panel eladásához kell. A vidéki panelnél alig változott a helyzet, így a főváros egykori leggyorsabb szegmense ma jóval lassabban talál vevőre, mint a vidéki. A vevők alkupozíciója a vidéki használt téglapiacon a legerősebb, ahol 7% körüli az árengedmény.

Az árak alakulásában nincs fordulat: a fővárosban és vidéken egyaránt a korábbi szinteken, magasan alakultak a négyzetméterárak, miközben a minőségi kép Budapesten a legjobb, a vidéki régiókban vegyesebb.

Folytatódik a trend: átrendeződik a kereslet

Összességében a júliusi hónap a féléves mérleg folytatása: a piacot nem a forgalom bővülése, hanem a kereslet átrendeződése mozgatja. A magas árszint mellett a saját célú, fiatalabb vevők vették át a fővárosi piac irányítását, a befektetők pedig fokozatosan hátrébb húzódnak — a következő hónapok kérdése, hogy ez az új egyensúly mennyire tartós.

A teljes elemzés az alábbi linken érhető el.

A K&H 2015 óta negyedéves rendszerességgel készíti el a K&H biztos jövő index felmérést, amely a középkorú lakosság anyagi helyzetét, várakozásait és biztonságérzetét vizsgálja.

A 2026 első negyedéves adatok rávilágítanak arra, hogyan alkalmazkodnak a háztartások az aktuális gazdasági környezethez, így arra is, mekkora összeget tudnak megtakarítani.

300 ezer alól 600 ezer fölé

A negyedévente gyűjtött adatok szerint a háztartások bevételi görbéje többéves távlatban emelkedő trendet mutat.

• Az átlagos háztartási jövedelem tíz évvel korábban – azaz 2016 első negyedévében – 269 ezer forintról indult, öt évvel később, 2021 elején pedig 380 ezer forint körül alakult.
• A 400 ezer forintos határt 2022 elején lépte át, míg az 500 ezer forintot 2023 második felében érte el.
• Ezt követően jutottunk el a legfrissebb, idei első negyedévben készült felméréshez, mely szerint a 30-59 évesek átlagos havi nettó háztartási jövedelme elérte a 602 ezer forintot, a mediánja pedig 511 ezer forintra nőtt.

A mindennapos odafigyeléstől a gondtalan életig

A hosszú távon látható növekedés kedvező, de árnyalja a képet, hogy

a szubjektív biztonságérzet némiképp csökkent a múlt év utolsó negyedévében és ez így maradt az idei év első negyedében is.

A friss eredmények szerint a középkorúak 54 százaléka pozitívan nyilatkozott a jelenlegi anyagi helyzetéről, az érintettek negyede, vagyis 25 százaléka pedig kifejezetten biztonságosnak és kiszámíthatónak minősítette azt.
 
A megkérdezettek több mint ötöde, 22 százaléka azt mondta, hogy a havi, átlagosan 489 ezer forintos nettó háztartási jövedelmük pont elegendő a mindennapokhoz. További 29 százalék pedig stabil megélhetésről számolt be:

bár megtakarítani nem tudnak, az 571 ezer forintos átlagos jövedelmük biztosítja számukra a kiszámítható mindennapokat.
 
Több mint 30 százalékuk jól kijön a keresetéből és alkalmanként félre is tudnak tenni – körükben az átlagos nettó háztartási jövedelem megközelíti a 750 ezer forintot. A gond nélkül élők és rendszeresen takarékoskodók aránya 7 százalékos, ők 800 ezer forint feletti átlagos bevétellel rendelkeznek.
 
Mindemellett a megkérdezettek kis, mégis 3 százaléka arról számolt be, hogy nélkülözniük kell a megélhetéshez, mivel a havi jövedelmük 282 ezer forint. Emellett 7 százalékos azoknak az aránya, akik havi 365 ezer forintos összegről beszéltek, ilyen jövedelem mellett folyamatosan anyagi gondokkal küzdenek, azaz hónapról hónapra élnek.

Nyitókép: Biztosító Magazin

2015-höz képest már majdnem a négyszeresükre emelkedtek a magyar lakásárak, a 390%-os árindex (2015=100) magasan a legmagasabb az Európai Unió országai között

– derül ki az Eurostat most publikált negyedik negyedéves statisztikájából.

Az uniós rangsor második helyén Portugália áll, ahol majdnem háromszor olyan magasak most az árak, mint 2015-ben, míg a harmadik helyre Litvánia került 268%-os árindexszel. Európában egyedülálló módon eközben Finnországban még minimálisan csökkentek is a lakásárak a tíz évvel ezelőtti szinthez képest, Olaszországban mindössze 18%-os volt a drágulás, míg Franciaországban átlagosan 28%-kal került most többe egy lakás, mint 2015-ben. Az Unió átlaga mindeközben 65%-os.

A magyar lakásárak Európa-rekordnak számító emelkedése évek óta megfigyelhető, érdemes azonban megvizsgálni a 2025-ös tendenciát, hogy gyorsult-e a drágulás.

• Tavaly a negyedik negyedévben 21,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ez szintén a legmagasabb növekmény volt az Európai Unió tagállamai közül. Ráadásul a drágulás kismértékben gyorsult a harmadik negyedéves 20,9%-ról.
• Az év közepén pedig még csak 13,9% volt az éves alapú drágulás, vagyis egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg.

„A statisztikában egyértelműen azonosítható az Otthon Start program hatása: a kedvezményes hitellehetőség ugyanis szeptemberben indult, vagyis a harmadik és a negyedik negyedévet érintette, amikor látványosan gyorsult a drágulás”

– emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy a program oda vezetett, hogy az év végén mért éves alapú áremelkedés 2022 harmadik negyedéve óta (amikor az amúgy is élénk piacot a kedvezményes Zöld Otthon hitel fűtötte) a legnagyobb volt, vagyis több mint hároméves rekordra gyorsult.

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb drágulást Portugáliában mérték, ott 18,9%-os volt az áremelkedés 2024 hasonló időszakához képest, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Horvátország került fel 16,1%-os adattal. Ezzel párhuzamosan Finnországban 3,1%-kal csökkentek a lakásárak, Luxemburgban gyakorlatilag stagnáltak, Franciaországban pedig mindössze 1%-kal emelkedtek, ami jelentősen elmarad az EU-s átlag 5,5%-tól.

Az áremelkedési dinamika feltárásához érdemes megvizsgálni a negyedéves alapú adatokat is, melyek szerint a negyedik negyedévben Magyarországon tapasztalt 4,2%-os drágulás a második legnagyobb volt Szlovénia 5,1%-os adata után. A harmadik negyedévben viszont még 7,4%-os drágulást mért itthon az Eurostat, vagyis az év végén már érződött az – amiről a szakemberek is beszámoltak –, hogy az első hirtelen felfutást követően csillapodott az Otthon Start program iránti érdeklődés. Az európai dobogó harmadik fokára negyedéves alapon Portugália került, ahol stabilan 4-5% között emelkedtek folyamatosan a lakásárak tavaly. Ebben az összevetésben a francia, a norvég, a finn és az észt lakáspiacon minimális árcsökkenést mért az Eurostat a harmadik negyedévhez képest, míg az uniós átlag 0,8% volt.

A lakásárakkal együtt az európai statisztikai hivatal az albérletárakról is beszámolt jelentésében, ezen a téren szintén élen járt az emelkedésben Magyarország, hiszen tíz év alatt több mint a duplájára emelkedett a lakásbérlés költsége, messze a 22%-os EU-s átlag felett. Látszik azonban, hogy az albérletpiacon közel sem volt akkora áremelkedés, mint a lakásárakban, ami azt mutatja, hogy egyre kevésbé éri meg befektetési céllal, szimplán kiadásra lakást vásárolni, mivel csökken az ezzel elérhető hozam, bár közben a lakás értékének növekedése kompenzálhatja a tulajdonost.

„Az idei év elején ismét növekvő érdeklődést tapasztaltunk az Otthon Start program iránt, vagyis várhatóan folytatódott a lakásáremelkedés is, bár minden bizonnyal a tavalyi szintektől elmaradó mértékben”

– hangsúlyozta Valkó Dávid.

A jövőt illetően az OTP Ingatlanpont szakértője arra számít, hogy egyre több új lakás jelenik meg a piacon, illetve a használt ingatlanok hirdetésszáma is nőhet, és ez a fokozódó kínálat fékezheti a további drágulást. Az albérletek piacán pedig akár az árak stagnálásához is vezethet az, hogy egyre többen tudnak saját lakást vásárolni a kedvezményes hitelprogramnak köszönhetően – tette hozzá.

Visszavett a fővárosi ingatlanpiac a választások előtt

Márciusban a tranzakciószámok a fővárosban jelentősen visszaestek, hiszen sokan várták a választási eredményeket. Emellett azonban a magasan járó ingatlanárak és az aktuális külpolitikai helyzet is fokozta a bizonytalanságot, ezáltal a kivárást erősítve – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója.

A választások után már némileg változott a helyzet, tekintve, hogy egy bizonytalansági tényező kikerült a képletből. A helyét azonban átvette egy másik, ami talán még nagyobb hatású.

Hiszen egyelőre senki nem tudja, milyen lesz az új kormány teljesítménye, milyen intézkedésekkel áll elő. Ez pedig nagyban befolyásolja az ingatlanpiacot is

– jegyezte meg a szakértő.

Azt azonban nem tudhatjuk előre, hogy az új kormány milyen korábbi intézkedéseket fog megtartani a jelenlegi támogatási rendszerből. Az eddigi kommunikációból az derül ki, hogy első körben azokhoz az elemekhez, amelyek működnek és fenntarthatóak, nem szeretnének hozzányúlni. Így feltételezhető, hogy az Otthon Start néhány hónapig még elérhető lesz a piacon.

Balla Frigyes emiatt még egy nagyobb rohamra mindenképpen számít.

Megmaradó otthontámogatási programok

A Tisza Párt programjából az derül ki, hogy nem tervezik eltörölni a fix 3 százalékos támogatott lakáshitelt. Az Otthon Start révén beinduló nagyobb volumenű – és a vásárlók számára megfizethető árú – ingatlanfejlesztések miatt sem valószínű a program kivezetése. Ez ugyanis összhangban van a Tisza Párt programjával, mely a lakásépítések számának megduplázását célozza meg.

Szintén megmaradnának a támogatási rendszer olyan elemei, mint a falusi CSOK és a CSOK Plusz. Azonban ezeket deklaráltan finomhangolnák. Igaz, a támogatással élők számára kedvezőbb irányba, így például válás esetén eltörölnék a visszafizetési kötelezettséget.

Ugyanakkor feltehető az is, hogy a költségvetés helyzete miatt később mégis hozzányúlhatnak a támogatásokhoz.

Ez azt jelenti, hogy napirendre kerülhet a támogatott hiteleknek – ha nem is a megszüntetése –, de feltételek szigorítása.

Ez az Otthon Start esetében például jelentheti a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó előírások változását, vagy akár életkori korlát bevezetését is. Hiszen tudható, hogy nagyarányú volt a befektetői ingatlanvásárlások száma a támogatott hitel segítségével, illetve leginkább a hitelképes, jobb anyagi helyzetű társadalmi rétegek éltek vele leginkább.

Egyelőre megvan a bizalom a kormány iránt

Balla Frigyes szerint jó hír viszont, és vitathatatlan, hogy az eredmények napvilágra kerülése után a forint árfolyama jelentős erősödésbe kezdett, ami az új kormánnyal szembeni bizalmat mutatja.

A szakértő úgy gondolja, hogy ez a bizalom fogja jellemezni az elkövetkező néhány hetet és hónapot, ami rövid és középtávon csökkenést hozhat a hitelkamatokban, ezáltal növelheti a hitelfelvevők számát. Utóbbi az ingatlanpiac talán legnagyobb katalizátora.

A megalakuló kormány által komolyan gondolt euróbevezetés ugyancsak kedvező hatást gyakorolhat a kamatokra. Az Otthon Start hitel kamata is azért tud ilyen vonzó lenni, mert jelentős mértékben elszakadt a piaci jelzáloghitel-kamatoktól.

Egy számottevően csökkenő kamatszint hasonlóan kedvezően hathat az ingatlanpiacra, mint az korábban az 5 százalék alatti lakáshitel-kamatok idején is érezhető volt.

Az új kormány a programjának megfelelően emellett a bérlakások piacán is változásokat tervez. A tervezett bérlakásprogram, a hosszú és rövid távú lakáskiadásra új szabályozási rendszer kialakítása és a lakásbérleti piac kifehérítése szintén némi hatást gyakorolhat nemcsak a kiadó ingatlanok bérleti díjára, hanem a lakásárakra is.

Őszre tisztulhat a kép

Mindez azonban egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az, hogy hosszabb távon milyen hatással lesz a kormányváltás a piacra, legkorábban csak ősszel vagy a jövő év elején derül ki, miután ízelítőt kapunk a kormányzati munkából – tette hozzá Balla Frigyes.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint 2026 februárjában bruttó 725 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 509 200 forint volt. A hivatal számításai szerint mindez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset 9,7%-kal, a nettó 12%-kal, a reálkereset pedig 10,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A bruttó kereset mediánértéke az átlagkeresetnél továbbra is lényegesen alacsonyabb, bruttó 591 900 forint volt, míg a nettó mediánkereset 417 100 forint volt februárban. Ezek az értékek 11,8%-kal, illetve 13,5%-kal múltál felül az egy évvel korábbiakat.

Érdemes megemlíteni azonban, hogy ezek az értékek elmaradnak a januáriaktól, amikor is a KSH adatai szerint 840 600 forint volt a bruttó és 585 700 a nettó átlagkereset, míg a mediánértékek bruttó 598 700, illetve nettó 420 200 forint voltak. A januári értékeket ismertető, előző havi KSH-jelentés ki is tért arra, hogy az átlagkereset kiugró emelkedését akkor a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásával (az ún. fegyverpénzzel) lehetett magyarázni.

Mekkora személyi hitelre elegendő a februári átlagfizetés?

A februári adatok fényében a Bank360 megvizsgálta, mekkora összegű személyi és jelzáloghitel felvételére képesek azok, akik a nettó átlagkeresetet, illetve a nettó mediánbért vihetik haza a hó végén. A jegybanki szabályok értelmében a legalább havi nettó 800 ezer forintos jövedelem legfeljebb 60%-ig, a nettó 800 ezer forintot el nem érő jövedelem pedig maximum 50%-ig terhelhető törlesztőrészletekkel. Ezt az összeget egyelőre sem az átlag-, sem a mediánkereset nem érte el, így mindkét esetben az 50%-os határral számolhatunk.

A nettó átlagkereset esetében tehát 254 600, a nettó mediánkereset esetében pedig 208 550 forint forint lehet a felvehető hitelek törlesztőrészleteinek elméleti plafonja.

A Bank360 személyihitel-kalkulátorával elvégzett számítás alapján elmondhatjuk, hogy a jelenleg igényelhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszegnek a különböző bankoknál 225 ezer és 231 ezer forint között mozog a havi törlesztőrészlete, feltéve, hogy a hitel futamideje 8 év (THM 10,17% – 10,60%). 

A nettó mediánkereset kisebb mértékben változott januárhoz képest, így ebben az esetben lényegében nem történt változás a korábbi hónaphoz képest. A fent ismertetett, 208 550 forintos törlesztőrészletbe ~13,5 millió forint összegű személyi hitel férhet bele, feltéve, hogy a futamidő ebben az esetben is 8 év. Ekkor a hitel törlesztőrészlete 202 ezer és 208 ezer forint között mozogna (THM 10,17% – 10,60%).

Mi a helyzet a lakáshitelekkel?

• Huszonöt éves futamidő esetén a felvehető jelzáloghitelek maximuma ~38 millió forint. Ebben az esetben a jelenlegi hitelajánlatok törlesztőrészletei 251 ezer és 296 ezer forint között mozognak, tehát csak az olcsóbb banki ajánlatok kiválasztásával valósulhatna meg a hitelfelvétel (THM 6,45% – 8,51%).
• Ha olyan hitelösszeget keresünk, amekkorát már a drágább bankoknál is fel tudnánk venni a nettó átlagkeresettel, úgy ~32,5 millió forint a lehető legmagasabb hitelösszeg, ebben az esetben ugyanis már 214 ezer és 254 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek (THM 6,46% – 8,53%).

A nettó mediánbér esetén értelemszerűen még ennél is alacsonyabb hitelösszegben kell gondolkodnunk. Harmincmillió forint felvétele esetén már találunk olyan ajánlatot, amelynek a törlesztője beleférne a keretbe, ekkora hitelösszegnél 198 ezer és 234 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek (THM 6,46% – 8,54%). Ha pedig itt is az lenne a cél, hogy a drágább bankok ajánlatai is szóba jöhessenek, úgy ~26,5 millió forintnál kellene meghúzni a határt, ekkor ugyanis már 175 ezer és 207 ezer forint közötti havi törlesztőrészletekkel találkozhatunk (THM 6,46% – 8,55%).

Otthon Start

Természetesen más képet kapunk, amennyiben az Otthon Start Program lakáshitelét vizsgáljuk, hiszen ebben az esetben még a maximális, 50 millió forintos hitelnek is csak 232 ezer és 238 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletei, így lényegében bármely bank esetén elegendő lehet a havi nettó átlagkereset (THM 2,87% – 3,06%, futamidő 25 év). A nettó mediánbér esetén 44 millió forint lenne a felvehető hitel maximum, ám ezt is még csak az olcsóbb banki ajánlatok elfogadása esetén lehetne megtenni – ekkora összegnél ugyanis 204 ezer és 210 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek (THM 2,87% – 3,06%).

Ha 43 millió forintos hitelösszeggel számolunk, úgy 200 ezer és 205 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek, így már a nettó mediánbérrel is lehetőségünk lenne a drágább bankoknál is otthon startos lakáshitelt felvenni.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Így alakulnak a régiós átlagok

• A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.
• A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.
• A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.
• A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.
• A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.
• Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Építőipari szakemberhiány alakulása | Forrás: MAPEI

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak

– mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában | Forrás: MAPEI

Munkadíjak

• A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).
• A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.
• A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban.

– mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket

A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe

– mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Javultak a szemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.  

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.

Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása.

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Nyitókép: MAPEI