A K&H 2015 óta negyedéves rendszerességgel készíti el a K&H biztos jövő index felmérést, amely a középkorú lakosság anyagi helyzetét, várakozásait és biztonságérzetét vizsgálja.

A 2026 első negyedéves adatok rávilágítanak arra, hogyan alkalmazkodnak a háztartások az aktuális gazdasági környezethez, így arra is, mekkora összeget tudnak megtakarítani.

300 ezer alól 600 ezer fölé

A negyedévente gyűjtött adatok szerint a háztartások bevételi görbéje többéves távlatban emelkedő trendet mutat.

• Az átlagos háztartási jövedelem tíz évvel korábban – azaz 2016 első negyedévében – 269 ezer forintról indult, öt évvel később, 2021 elején pedig 380 ezer forint körül alakult.
• A 400 ezer forintos határt 2022 elején lépte át, míg az 500 ezer forintot 2023 második felében érte el.
• Ezt követően jutottunk el a legfrissebb, idei első negyedévben készült felméréshez, mely szerint a 30-59 évesek átlagos havi nettó háztartási jövedelme elérte a 602 ezer forintot, a mediánja pedig 511 ezer forintra nőtt.

A mindennapos odafigyeléstől a gondtalan életig

A hosszú távon látható növekedés kedvező, de árnyalja a képet, hogy

a szubjektív biztonságérzet némiképp csökkent a múlt év utolsó negyedévében és ez így maradt az idei év első negyedében is.

A friss eredmények szerint a középkorúak 54 százaléka pozitívan nyilatkozott a jelenlegi anyagi helyzetéről, az érintettek negyede, vagyis 25 százaléka pedig kifejezetten biztonságosnak és kiszámíthatónak minősítette azt.
 
A megkérdezettek több mint ötöde, 22 százaléka azt mondta, hogy a havi, átlagosan 489 ezer forintos nettó háztartási jövedelmük pont elegendő a mindennapokhoz. További 29 százalék pedig stabil megélhetésről számolt be:

bár megtakarítani nem tudnak, az 571 ezer forintos átlagos jövedelmük biztosítja számukra a kiszámítható mindennapokat.
 
Több mint 30 százalékuk jól kijön a keresetéből és alkalmanként félre is tudnak tenni – körükben az átlagos nettó háztartási jövedelem megközelíti a 750 ezer forintot. A gond nélkül élők és rendszeresen takarékoskodók aránya 7 százalékos, ők 800 ezer forint feletti átlagos bevétellel rendelkeznek.
 
Mindemellett a megkérdezettek kis, mégis 3 százaléka arról számolt be, hogy nélkülözniük kell a megélhetéshez, mivel a havi jövedelmük 282 ezer forint. Emellett 7 százalékos azoknak az aránya, akik havi 365 ezer forintos összegről beszéltek, ilyen jövedelem mellett folyamatosan anyagi gondokkal küzdenek, azaz hónapról hónapra élnek.

Nyitókép: Biztosító Magazin

2015-höz képest már majdnem a négyszeresükre emelkedtek a magyar lakásárak, a 390%-os árindex (2015=100) magasan a legmagasabb az Európai Unió országai között

– derül ki az Eurostat most publikált negyedik negyedéves statisztikájából.

Az uniós rangsor második helyén Portugália áll, ahol majdnem háromszor olyan magasak most az árak, mint 2015-ben, míg a harmadik helyre Litvánia került 268%-os árindexszel. Európában egyedülálló módon eközben Finnországban még minimálisan csökkentek is a lakásárak a tíz évvel ezelőtti szinthez képest, Olaszországban mindössze 18%-os volt a drágulás, míg Franciaországban átlagosan 28%-kal került most többe egy lakás, mint 2015-ben. Az Unió átlaga mindeközben 65%-os.

A magyar lakásárak Európa-rekordnak számító emelkedése évek óta megfigyelhető, érdemes azonban megvizsgálni a 2025-ös tendenciát, hogy gyorsult-e a drágulás.

• Tavaly a negyedik negyedévben 21,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ez szintén a legmagasabb növekmény volt az Európai Unió tagállamai közül. Ráadásul a drágulás kismértékben gyorsult a harmadik negyedéves 20,9%-ról.
• Az év közepén pedig még csak 13,9% volt az éves alapú drágulás, vagyis egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg.

„A statisztikában egyértelműen azonosítható az Otthon Start program hatása: a kedvezményes hitellehetőség ugyanis szeptemberben indult, vagyis a harmadik és a negyedik negyedévet érintette, amikor látványosan gyorsult a drágulás”

– emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy a program oda vezetett, hogy az év végén mért éves alapú áremelkedés 2022 harmadik negyedéve óta (amikor az amúgy is élénk piacot a kedvezményes Zöld Otthon hitel fűtötte) a legnagyobb volt, vagyis több mint hároméves rekordra gyorsult.

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb drágulást Portugáliában mérték, ott 18,9%-os volt az áremelkedés 2024 hasonló időszakához képest, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Horvátország került fel 16,1%-os adattal. Ezzel párhuzamosan Finnországban 3,1%-kal csökkentek a lakásárak, Luxemburgban gyakorlatilag stagnáltak, Franciaországban pedig mindössze 1%-kal emelkedtek, ami jelentősen elmarad az EU-s átlag 5,5%-tól.

Az áremelkedési dinamika feltárásához érdemes megvizsgálni a negyedéves alapú adatokat is, melyek szerint a negyedik negyedévben Magyarországon tapasztalt 4,2%-os drágulás a második legnagyobb volt Szlovénia 5,1%-os adata után. A harmadik negyedévben viszont még 7,4%-os drágulást mért itthon az Eurostat, vagyis az év végén már érződött az – amiről a szakemberek is beszámoltak –, hogy az első hirtelen felfutást követően csillapodott az Otthon Start program iránti érdeklődés. Az európai dobogó harmadik fokára negyedéves alapon Portugália került, ahol stabilan 4-5% között emelkedtek folyamatosan a lakásárak tavaly. Ebben az összevetésben a francia, a norvég, a finn és az észt lakáspiacon minimális árcsökkenést mért az Eurostat a harmadik negyedévhez képest, míg az uniós átlag 0,8% volt.

A lakásárakkal együtt az európai statisztikai hivatal az albérletárakról is beszámolt jelentésében, ezen a téren szintén élen járt az emelkedésben Magyarország, hiszen tíz év alatt több mint a duplájára emelkedett a lakásbérlés költsége, messze a 22%-os EU-s átlag felett. Látszik azonban, hogy az albérletpiacon közel sem volt akkora áremelkedés, mint a lakásárakban, ami azt mutatja, hogy egyre kevésbé éri meg befektetési céllal, szimplán kiadásra lakást vásárolni, mivel csökken az ezzel elérhető hozam, bár közben a lakás értékének növekedése kompenzálhatja a tulajdonost.

„Az idei év elején ismét növekvő érdeklődést tapasztaltunk az Otthon Start program iránt, vagyis várhatóan folytatódott a lakásáremelkedés is, bár minden bizonnyal a tavalyi szintektől elmaradó mértékben”

– hangsúlyozta Valkó Dávid.

A jövőt illetően az OTP Ingatlanpont szakértője arra számít, hogy egyre több új lakás jelenik meg a piacon, illetve a használt ingatlanok hirdetésszáma is nőhet, és ez a fokozódó kínálat fékezheti a további drágulást. Az albérletek piacán pedig akár az árak stagnálásához is vezethet az, hogy egyre többen tudnak saját lakást vásárolni a kedvezményes hitelprogramnak köszönhetően – tette hozzá.

Visszavett a fővárosi ingatlanpiac a választások előtt

Márciusban a tranzakciószámok a fővárosban jelentősen visszaestek, hiszen sokan várták a választási eredményeket. Emellett azonban a magasan járó ingatlanárak és az aktuális külpolitikai helyzet is fokozta a bizonytalanságot, ezáltal a kivárást erősítve – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója.

A választások után már némileg változott a helyzet, tekintve, hogy egy bizonytalansági tényező kikerült a képletből. A helyét azonban átvette egy másik, ami talán még nagyobb hatású.

Hiszen egyelőre senki nem tudja, milyen lesz az új kormány teljesítménye, milyen intézkedésekkel áll elő. Ez pedig nagyban befolyásolja az ingatlanpiacot is

– jegyezte meg a szakértő.

Azt azonban nem tudhatjuk előre, hogy az új kormány milyen korábbi intézkedéseket fog megtartani a jelenlegi támogatási rendszerből. Az eddigi kommunikációból az derül ki, hogy első körben azokhoz az elemekhez, amelyek működnek és fenntarthatóak, nem szeretnének hozzányúlni. Így feltételezhető, hogy az Otthon Start néhány hónapig még elérhető lesz a piacon.

Balla Frigyes emiatt még egy nagyobb rohamra mindenképpen számít.

Megmaradó otthontámogatási programok

A Tisza Párt programjából az derül ki, hogy nem tervezik eltörölni a fix 3 százalékos támogatott lakáshitelt. Az Otthon Start révén beinduló nagyobb volumenű – és a vásárlók számára megfizethető árú – ingatlanfejlesztések miatt sem valószínű a program kivezetése. Ez ugyanis összhangban van a Tisza Párt programjával, mely a lakásépítések számának megduplázását célozza meg.

Szintén megmaradnának a támogatási rendszer olyan elemei, mint a falusi CSOK és a CSOK Plusz. Azonban ezeket deklaráltan finomhangolnák. Igaz, a támogatással élők számára kedvezőbb irányba, így például válás esetén eltörölnék a visszafizetési kötelezettséget.

Ugyanakkor feltehető az is, hogy a költségvetés helyzete miatt később mégis hozzányúlhatnak a támogatásokhoz.

Ez azt jelenti, hogy napirendre kerülhet a támogatott hiteleknek – ha nem is a megszüntetése –, de feltételek szigorítása.

Ez az Otthon Start esetében például jelentheti a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó előírások változását, vagy akár életkori korlát bevezetését is. Hiszen tudható, hogy nagyarányú volt a befektetői ingatlanvásárlások száma a támogatott hitel segítségével, illetve leginkább a hitelképes, jobb anyagi helyzetű társadalmi rétegek éltek vele leginkább.

Egyelőre megvan a bizalom a kormány iránt

Balla Frigyes szerint jó hír viszont, és vitathatatlan, hogy az eredmények napvilágra kerülése után a forint árfolyama jelentős erősödésbe kezdett, ami az új kormánnyal szembeni bizalmat mutatja.

A szakértő úgy gondolja, hogy ez a bizalom fogja jellemezni az elkövetkező néhány hetet és hónapot, ami rövid és középtávon csökkenést hozhat a hitelkamatokban, ezáltal növelheti a hitelfelvevők számát. Utóbbi az ingatlanpiac talán legnagyobb katalizátora.

A megalakuló kormány által komolyan gondolt euróbevezetés ugyancsak kedvező hatást gyakorolhat a kamatokra. Az Otthon Start hitel kamata is azért tud ilyen vonzó lenni, mert jelentős mértékben elszakadt a piaci jelzáloghitel-kamatoktól.

Egy számottevően csökkenő kamatszint hasonlóan kedvezően hathat az ingatlanpiacra, mint az korábban az 5 százalék alatti lakáshitel-kamatok idején is érezhető volt.

Az új kormány a programjának megfelelően emellett a bérlakások piacán is változásokat tervez. A tervezett bérlakásprogram, a hosszú és rövid távú lakáskiadásra új szabályozási rendszer kialakítása és a lakásbérleti piac kifehérítése szintén némi hatást gyakorolhat nemcsak a kiadó ingatlanok bérleti díjára, hanem a lakásárakra is.

Őszre tisztulhat a kép

Mindez azonban egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az, hogy hosszabb távon milyen hatással lesz a kormányváltás a piacra, legkorábban csak ősszel vagy a jövő év elején derül ki, miután ízelítőt kapunk a kormányzati munkából – tette hozzá Balla Frigyes.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint 2026 februárjában bruttó 725 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 509 200 forint volt. A hivatal számításai szerint mindez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset 9,7%-kal, a nettó 12%-kal, a reálkereset pedig 10,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A bruttó kereset mediánértéke az átlagkeresetnél továbbra is lényegesen alacsonyabb, bruttó 591 900 forint volt, míg a nettó mediánkereset 417 100 forint volt februárban. Ezek az értékek 11,8%-kal, illetve 13,5%-kal múltál felül az egy évvel korábbiakat.

Érdemes megemlíteni azonban, hogy ezek az értékek elmaradnak a januáriaktól, amikor is a KSH adatai szerint 840 600 forint volt a bruttó és 585 700 a nettó átlagkereset, míg a mediánértékek bruttó 598 700, illetve nettó 420 200 forint voltak. A januári értékeket ismertető, előző havi KSH-jelentés ki is tért arra, hogy az átlagkereset kiugró emelkedését akkor a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásával (az ún. fegyverpénzzel) lehetett magyarázni.

Mekkora személyi hitelre elegendő a februári átlagfizetés?

A februári adatok fényében a Bank360 megvizsgálta, mekkora összegű személyi és jelzáloghitel felvételére képesek azok, akik a nettó átlagkeresetet, illetve a nettó mediánbért vihetik haza a hó végén. A jegybanki szabályok értelmében a legalább havi nettó 800 ezer forintos jövedelem legfeljebb 60%-ig, a nettó 800 ezer forintot el nem érő jövedelem pedig maximum 50%-ig terhelhető törlesztőrészletekkel. Ezt az összeget egyelőre sem az átlag-, sem a mediánkereset nem érte el, így mindkét esetben az 50%-os határral számolhatunk.

A nettó átlagkereset esetében tehát 254 600, a nettó mediánkereset esetében pedig 208 550 forint forint lehet a felvehető hitelek törlesztőrészleteinek elméleti plafonja.

A Bank360 személyihitel-kalkulátorával elvégzett számítás alapján elmondhatjuk, hogy a jelenleg igényelhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszegnek a különböző bankoknál 225 ezer és 231 ezer forint között mozog a havi törlesztőrészlete, feltéve, hogy a hitel futamideje 8 év (THM 10,17% – 10,60%). 

A nettó mediánkereset kisebb mértékben változott januárhoz képest, így ebben az esetben lényegében nem történt változás a korábbi hónaphoz képest. A fent ismertetett, 208 550 forintos törlesztőrészletbe ~13,5 millió forint összegű személyi hitel férhet bele, feltéve, hogy a futamidő ebben az esetben is 8 év. Ekkor a hitel törlesztőrészlete 202 ezer és 208 ezer forint között mozogna (THM 10,17% – 10,60%).

Mi a helyzet a lakáshitelekkel?

• Huszonöt éves futamidő esetén a felvehető jelzáloghitelek maximuma ~38 millió forint. Ebben az esetben a jelenlegi hitelajánlatok törlesztőrészletei 251 ezer és 296 ezer forint között mozognak, tehát csak az olcsóbb banki ajánlatok kiválasztásával valósulhatna meg a hitelfelvétel (THM 6,45% – 8,51%).
• Ha olyan hitelösszeget keresünk, amekkorát már a drágább bankoknál is fel tudnánk venni a nettó átlagkeresettel, úgy ~32,5 millió forint a lehető legmagasabb hitelösszeg, ebben az esetben ugyanis már 214 ezer és 254 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek (THM 6,46% – 8,53%).

A nettó mediánbér esetén értelemszerűen még ennél is alacsonyabb hitelösszegben kell gondolkodnunk. Harmincmillió forint felvétele esetén már találunk olyan ajánlatot, amelynek a törlesztője beleférne a keretbe, ekkora hitelösszegnél 198 ezer és 234 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek (THM 6,46% – 8,54%). Ha pedig itt is az lenne a cél, hogy a drágább bankok ajánlatai is szóba jöhessenek, úgy ~26,5 millió forintnál kellene meghúzni a határt, ekkor ugyanis már 175 ezer és 207 ezer forint közötti havi törlesztőrészletekkel találkozhatunk (THM 6,46% – 8,55%).

Otthon Start

Természetesen más képet kapunk, amennyiben az Otthon Start Program lakáshitelét vizsgáljuk, hiszen ebben az esetben még a maximális, 50 millió forintos hitelnek is csak 232 ezer és 238 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletei, így lényegében bármely bank esetén elegendő lehet a havi nettó átlagkereset (THM 2,87% – 3,06%, futamidő 25 év). A nettó mediánbér esetén 44 millió forint lenne a felvehető hitel maximum, ám ezt is még csak az olcsóbb banki ajánlatok elfogadása esetén lehetne megtenni – ekkora összegnél ugyanis 204 ezer és 210 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek (THM 2,87% – 3,06%).

Ha 43 millió forintos hitelösszeggel számolunk, úgy 200 ezer és 205 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek, így már a nettó mediánbérrel is lehetőségünk lenne a drágább bankoknál is otthon startos lakáshitelt felvenni.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Így alakulnak a régiós átlagok

• A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.
• A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.
• A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.
• A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.
• A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.
• Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Építőipari szakemberhiány alakulása | Forrás: MAPEI

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak

– mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában | Forrás: MAPEI

Munkadíjak

• A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).
• A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.
• A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban.

– mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket

A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe

– mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Javultak a szemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.  

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.

Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása.

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Nyitókép: MAPEI

Január 5. és 19. között a kereslet már megközelítette a korábbi évek szintjét, miközben annak szerkezete látványosan átalakult. A használt lakások iránti érdeklődések száma 20 százalékkal csökkent éves összevetésben, de az új építésű lakások és házak iránti telefonos érdeklődések száma 3 éves rekordot döntött. Emellett az új építésű lakóingatlanok iránti érdeklődések aránya is 3 százalék fölé nőtt, amire legutóbb 2022 elején volt példa. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy sok vevő a korábban beharangozott és olcsóbb, 1,5 millió forintos négyzetméteráron piacra kerülő új lakások megjelenését várja

– értékelte a lakáspiaci rajtot Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakértő kiemelte azt is, hogy tavaly év elején az állampapírból kiszálló befektetők már javában rohamozták a lakáspiac keresleti oldalát, ezért viszonylag magasan van az a léc, amit januárban az éves növekedés érdekében meg kell ugrania a keresleti oldalnak.

A kínálati oldalon a tulajdonosok léptek először

Január 1. és 19. között összességében kevesebb hirdetést adtak fel az ingatlanközvetítők és tulajdonosok, mint egy évvel korábban, ám a január 5. és 19. közötti időszak már itt is fordulatot hozott. Ráadásul ebben az időszakban a tulajdonosok által feladott 4600 eladó lakóingatlan-hirdetés volumene ötéves csúcsot ért el. Az országon belül nagyon jelentős eltérések láthatóak a kínálat alakulását nézve. Csongrád-Csanád vármegyében 48, Győr-Moson-Sopronban 25, Békésben 21, Komárom-Esztergomban pedig 16 százalékkal bővült a tulajdonosi friss kínálat 2025 azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan Budapesten 24 százalékos növekedés történt. Ugyanakkor vannak olyan vármegyék, például Somogy, Veszprém és Heves, ahol 27-39 százalékos visszaesés látható a hirdetésfeladások számában.

A szakember szerint az adatok azt a várakozást erősítik meg, hogy az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést, abban, hogy az ingatlanuk eladásából befolyó összegből könnyebben tudnak továbbköltözni, akár megfizethetőbb áron elérhető új építésű ingatlanba.

Kezdi felvenni a ritmust a piac

Balogh László elmondta:

Összességében a 2026-os év eleje nem klasszikus értelemben vett gyenge rajt a lakáspiacon, sokkal inkább egy időben eltolódott indulásról beszélhetünk. Az eladók és a vevők január elején még keresték a ritmust, január 5-e után azonban már megjelentek az élénkülés jelei.

Az ingatlan.com szakértője szerint az év elején látható kettősség megmaradhat 2026 hátralévő részében is, mivel a lakáspiac súlypontja a használt ingatlanok irányából az új építésűek felé tolódhat el. Ez pedig az eladó használt lakások és házak kínálatának bővülésével és a korábban látott tempós áremelkedés mérséklődésével járhat az idei évben.

Nyitókép: Unsplash

2025 nyarán a vállalat nevében és márkastruktúrájában is új korszak kezdődött: az OTP Mobil Kft. SimplePay Zrt. néven folytatta működését. Az egységes arculat célja, hogy átláthatóbbá tegye a vállalat egyre bővülő szolgáltatásportfólióját a lakossági felhasználók és az üzleti partnerei felé. 

A névváltás utáni következő lépés az arculat megújítása, ami tükrözi, hogy a SimplePay mára egy komplex ökoszisztémává nőtte ki magát. „A megújult logó, betűtípus és színkészlet a korábbi arculati elemekből építkezett, modernebb és letisztultabb formát tükröz. Egy fizetési szolgáltató esetében az arculat azonban nem csupán esztétikai, hanem bizalmi kérdés is. Kiemelten fontos a lakossági és üzleti partnerek tájékoztatása a változásról, hogy egyértelmű legyen: nem adathalász vagy csaló megkeresésekkel találkoznak, hanem a megújult SimplePay hivatalos kommunikációjával” – hívta fel a figyelmet Bese Péter, a SimplePay Zrt. vezérigazgatója. 

A megújult arculattal fokozatosan 2026. január 28-tól találkozhatnak a fogyasztók a SimplePay fizetési felületen, a SimplePay POS és Telefonos POS terminálokon, a Simple alkalmazásban, social médiában, valamint a simplepay.huweboldalon is szélesebb körben. 

Változik a HelloPay márka is

Az arculatváltással párhuzamosan a HelloPay és a SimplePay együttműködése miatt változik a HelloPay-es POS terminálok megjelenése és elnevezése is. A kereskedők és felhasználók a továbbiakban Borravalós POS-ként találkozhatnak vele a SimplePay terméknév alatt. A változás a vendéglátóipari, üzleti partnerek számára nem igényel semmilyen technikai vagy adminisztratív teendőt, a mindennapi használat és az elszámolás menete változatlan marad. A frissítés elsősorban vizuális szinten jelenik meg: január 28-tól fokozatosan a terminálokon, a bizonylatokon és a riportokban a SimplePay arculati elemei köszönnek vissza, miközben a megszokott szakértői támogatás és partnerkapcsolat megmarad.

Az online fizetés 10 éve

A SimplePay online fizetés 10 éves évforduláját ünnepli. Az első sikeres fizetés óta egy komplex fintech ökoszisztémát építettünk ki: az online bankkártyás fizetéstől a digitális és fizikai POS-megoldásokon át a qvik azonnali átutalás bevezetésiég. A Simple alkalmazás pedig olyan mindennapi szolgáltatásokat integrál, mint a parkolás, az autópálya-matrica-vásárlás vagy a csekkbefizetés.

– mondta Bese Péter. 

10 évvel ezelőtt a SimplePay online fizetési rendszerén keresztül az első éles tranzakció során 91 forint értékben vásároltak. Ehhez képest az utóbbi években az átlagos kosárérték közel 16 ezer forintnál jár. Hogy mennyire népszerű lett a digitális fizetés a lakosság és a kereskedelmi partnerek körében, az is bizonyítja, hogy a bevezetést követő egymilliomodik tranzakcióhoz egy év kellett. A másodikhoz viszont már elég volt 106 nap, a harmadikhoz pedig már csak 119 nap. 2025 decemberében volt olyan időszak, amikor két nap alatt teljesült a egymillió tranzakció a SimplePay online fizetési rendszerén keresztül. Az fizetési rendszerhez csatlakozó partnerek száma is folyamatosan bővült, 2016-ban összesen ezer cég került aktiválásra, 2025-re ez a szám már több mint 23 ezer volt. 

A folyamatos innovációnak és fejlesztéseknek köszönhetően 2023 végén aktiválták az első POS terminálos SimplePay partnert, illetve elindult a GooglePay és az ApplePay fizetési mód. A rendszer a qvik fizetési megoldás bevezetésével 2024 szeptemberével bővült tovább.

Az elmúlt tíz év sikereit a partnereinkkel közösen értük el. A mostani arculatváltás nem lezárás, hanem megerősítés: azt üzeni, hogy a SimplePay hosszú távon is megbízható, innovatív és fejlődő fizetési partner kíván maradni a hazai vállalkozások számára. A jövőben is a tőlünk megszokott módon sok izgalmas újdonsággal készülünk, mind a SimplePay, mind pedig a Simple alkalmazás szolgáltatásait illetően.

– tette hozzá Bese Péter.

A közlemény fő üzenete nem változott. 

„A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.” A jegybank ismét közölte, hogy az infláció 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és a szigorú monetáris kondíciók biztosításával 2027 elején érhető el fenntartható módon a 3 százalékos inflációs cél. Hozzátették, hogy a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.

Egyhangú volt a döntés

Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mai döntés egyhangú volt, ellenszavazat nélkül, és a jelenlegi folyamatok nem indokolták az előretekintő iránymutatás módosítását. A forinterősödés dezinflációs hatásai a feldolgozóiparban már látszanak, fokozatosan a fogyasztói árakban is megjelenhetnek. Varga Mihály kiemelte, hogy a lakossági inflációs várakozások továbbra is túl magasan vannak.

4,3 százalékon maradt az infláció szeptemberben

Éves bázison az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal, a fogyasztással korrigált háztartási energiáé 10,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 5,9 százalékkal, míg a tartós fogyasztási cikkeké 2,9 százalékkal emelkedett. Havi bázison stagnáltak a fogyasztói árak.

Forrás: MNB

Fontos támasznál az euró-forint árfolyama

A 388,50-es szint megtartotta a jegyzést az elmúlt napokban, onnan kapaszkodik felfelé az árfolyam. Fontos rövid távú ellenállási szintek 390-nél, majd 390,23-nál a 30 napos mozgóátlag. Az igazán fontos ellenállások 392 felett húzódnak, az 50 napos mozgóátlag, illetve az április óta tartó csökkenő trendvonal, ezek szignifikáns áttörése esetén érne véget a többhónapos csökkenő trend.

Forrás: Equilor Trader, Equilor Elemzés