A kormány a pénzintézetek járványügyi különadójának visszatérítését egy évvel, azaz 2026-ig meghosszabbítja, de az alkalmazását az idei évben nem teszi lehetővé.

A minisztérium közölte: 8 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedik a casco, illetve a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítók által alkalmazható kedvezményes adómértékek értékhatára. Az új rendelkezés a legkisebb biztosítók számára kedvező, arányosabb közteherviselést tesz lehetővé.

Mint kiemelték, a módosítás érinti a pénzintézeti különadó szabályozását is. A hitelintézetek által korábbiakban megfizetett járványügyi különadó miatt öt adóévben lehet csökkenteni a befizetendő bankadó összegét. A most megjelent rendelet alapján – tekintettel az elhúzódó háború káros hatásaira – az adóvisszatartás útján érvényesíthető csökkentést a 2024. adóévre nem lehet alkalmazni.

Annak érdekében, hogy az intézkedés ne jelentsen tehernövekedést, az adóvisszatérítést a kormány egy évvel meghosszabbítja, így a 2021-2025-ös adóévek helyett a 2021-2023-as és 2025-2026-os években lesz elérhető – közölte a PM.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A rendkívüli kiadások ellenére a kormány őrzi a költségvetés egyensúlyát: a június havi hiány az elmúlt nyolc év legalacsonyabb júniusi deficitje – hangsúlyozta a jelentés.
Június végéig az államháztartás központi alrendszere 2896,0 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2908,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 78,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 90,4 milliárd forintos többletet mutattak.

Júniusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 132,7 milliárd forint hiánnyal zárt, ami az elmúlt nyolc év legalacsonyabb június havi deficitje.

Az év első hat hónapjában a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben 969,2 milliárd forintot fordítottunk a távhőszolgáltatók és a lakossági villamos-energia és földgáz egyetemes szolgáltatás és készletezés kompenzációjára

– írta a PM.

Emellett a lakástámogatásokra fordított kiadások összege június végéig 330,7 milliárd forint volt, 60,2 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.

Ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 2998,7 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1119,4 milliárd forintot fordítottak június végéig.

A jelentés összefoglalója kitér arra is, hogy a napokban elfogadott 2024-es költségvetésben a kormány még tovább, a GDP 2,9 százalékára csökkenti a hiány mértékét, míg az államadósságot a GDP 66,7 százalékára mérsékeli.

A jelentésből kiderül, hogy a központi alrendszer június végi 17 790,8 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 3366,2 milliárd forinttal, 23,3 százalékkal magasabb, a 20 686,8 milliárd forint összegű kiadásai pedig 3369,9 milliárd forinttal, 19,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatát.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja Magyarországot, és két osztályzattal magasabbra sorolják hazánkat, mint 10 évvel ezelőtt.

Az S&P péntek éjjel jelentette be, hogy változtat Magyarország „BBB” szintű osztályzatán, „BBB-” osztályzatúra módosítva hazánk adósbesorolását. A döntést elsősorban a szankciós infláció, a kiszámíthatatlan nemzetközi gazdasági környezet és az uniós források Európai Bizottság általi, politikai okokból történő késleltetése indokolta.

A hitelminősítő szakértői úgy vélik: Magyarország sikerrel teljesítheti a Bizottsággal kötött megállapodásban vállalt mérföldköveket, így idén hozzájuthat a neki járó forrásokhoz. Kiemelik a kormány hiánycsökkentéssel kapcsolatos elkötelezettségét, hozzátéve, hogy ez az energiaárak miatt kihívást jelenthet.

A növekedéssel kapcsolatban úgy látják, Magyarország idén éves szinten elkerüli a recessziót, a hitelminősítő 0,3 százalékos GDP-növekedésre számít 2023-ban, majd 3 százalék feletti bővülésre 2024-ben. Mint írják: a növekedés támogathatja többek között az erős munkaerőpiac, a folyamatosan magas foglalkoztatás és az erőteljes bérnövekedési dinamika.

Az inflációról szólva a hitelminősítő kiemeli, hogy Európa más részeihez hasonlóan az emelkedés nagy része a magasabb élelmiszer- és energiaáraknak tudható be. Az elemzők pozitívan említik még az államadóság hazai és nemzetközi piacokról való finanszírozhatóságát, és kedvezőnek látják a romló környezetben is ellenálló bankrendszert.

Magyarországot a baloldali kormányzás gazdasági kudarcának eredményeként 2006-tól kezdődően sorozatosan leminősítették. A polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016/2017-től kezdődően több felminősítés is történt. Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő két osztályzattal magasabbra sorolja hazánkat, mint az elmúlt évtized elején. Ez azt jelenti, hogy Magyarországot továbbra is befektetésre ajánlják a hitelminősítők – emeli ki közleményében a Pénzügyminisztérium.

Nyitókép: Biztosító Magazin / archív.

A Pénzügyminisztérium (PM) keddi közleménye szerint a miniszter hangsúlyozta: a szankciós politikának akkor van értelme, ha az agresszornak fáj jobban, és segít véget vetni a háborúnak, ezért a jelenlegi szankciós politikáról kijelenthető, hogy nem vált be.

A szankciók nem érték el eredeti céljukat, elhúzódó háborút és minden korábbinál magasabb bevételt hoztak Oroszországnak – jelentette ki Varga Mihály. Mint mondta: nem támogatjuk olyan további szankciók bevezetését, amelyek veszélyt jelentenek hazánk energiaellátására, nagyobb gazdasági károkat okoznak az uniós gazdaságnak, mint Oroszországnak, valamint eltörölné a kőolajimportra vonatkozó mentességünket.

A tárcavezető kifejtette: az uniós pénzügyminiszterek ismét tárgyaltak az eredeti RePowerEU-t módosító cseh javaslatról. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország egyetért azzal, hogy a tagországoknak segítséget kell nyújtani az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentéséhez. A bizottság által benyújtott javaslatot azonban Magyarország nem támogatta, mert a források szétosztásánál nem vették figyelembe, hogy mely tagországnak mekkora terhet jelent az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentése. A magyar miniszter kiemelte: a kormány csak az igazságos forráselosztást tudja támogatni, ezért a cseh módosító javaslattal már egyetértett.

Varga Mihály felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország számos olyan anyagi terhet visel, amelyet más tagország nem, és ezek a kihívások az orosz-ukrán háború árnyékában is erősödő problémát jelentenek. Az illegális migráció problémája egyre súlyosabb, a hétfői magyar-osztrák-szerb csúcstalálkozó is hangot adott a kérdés fontosságának. A magyar határvédelmi kiadások már meghaladták a 600 milliárd forintot, az uniós hozzájárulás mértéke nem éri el a 2 százalékot, ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a terhekből – tette hozzá a tárcavezető.

A pénzügyminiszter kiemelte: az intézkedés több ezer kisvállalkozásnak jelent újabb anyagi és adminisztrációs könnyítést, amely különösen fontos az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásainak idején.

A közlemény szerint összesen 86 olyan pénztárgéptípus engedélyét vonták vissza 2017-ben és 2018-ban, amelyen a gyártók, forgalmazók nem végezték el a szükséges fejlesztéseket. A szabályok több éves felkészülést biztosítottak az átállásra, a visszavont engedélyű kasszákat öt évig lehetett használni.

Az érintettek többsége azonban kisvállalkozás, amelyeknek az új pénztárgépek beszerzése és üzembe helyezése nemcsak adminisztrációs, hanem komoly anyagi terhet is jelentene, ezért a régi pénztárgépek további használatának engedélyezése fontos adóügyi könnyítést jelent számukra.

Az online adatkapcsolat ezeknél a pénztárgépeknél is biztosított, az adóhivatal kockázatelemzői továbbra is rálátnak ezekre a kasszákra, így a gazdaságfehérítésben betöltött szerepük nem sérül – közölték.

A kisvállalkozásokat segítő jogszabály-módosítás előkészítése folyamatban van – áll a közleményben.

Kiemelték, hogy az ügylet rendkívül előnyös Magyarország számára: a két biztosító részesedése együttesen közel 20 százalék a hazai biztosítási piacon, éves díjbevételük 240 milliárd forint, így a két cég együtt piacvezetővé válik a szektorban.

A tárgyalások eredményes lezárása után a magyar állam 45 százalékos tulajdont szerezhet a hazai biztosítási szektor két meghatározó szereplőjében.

– áll a közleményben.

A vásárlással kapcsolatos egyetértési megállapodást tavaly decemberben írta alá Magyarország és a Vienna Insurance Group, a magyar kormány mostani döntésével a felek közelebb kerültek a szerződés megkötéséhez – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.

Balogh László közölte, hogy az online fejlesztéseket az elmúlt évek felértékelték, ezért a jubileumi, 20. alkalommal meghirdetett Év honlapja pályázat keretében a legjobb digitális pénzügyi alkalmazásokat is keresték. A pályázatot a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és az Internet Marketing Tagozat írta ki, az ehhez kapcsolódó technológiai különdíjat a PM mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatta.

A sajtótájékoztatón ismertették a szakmai zsűri indoklását. Eszerint a Billingo honlapjának megjelenése és funkciói egyaránt a legmagasabb minőséget képviselik, korszerű módon szolgálva ki a felhasználókat, és segítve a céges ügyintézés szinte minden elemét.

A Mabisz alkalmazását hiánypótlónak nevezték, kiemelve, hogy egyszerűen és gyorsan teszi elérhetővé a biztosítási adatokat. Az alkalmazás azért is kiemelkedően fontos, mert a baleseti ügyintézés mindig nehéz, segítséget igénylő folyamat – tették hozzá.

A pályázaton a diákok egyénileg 150 ezer forintot, a pedagógusok 500 ezer forintot, az intézmények 2 millió forintot nyerhetnek. A díjra a javaslattevők – az iskola igazgatója, az iskola fenntartója vagy a szülői munkaközösség – május 31-ig nevezhetik meg jelöltjeiket – ismertette.

A részletekről bővebb tájékoztatást a PM holnapján és az okosanapenzzel.hu oldalon lehet szerezni.

Balogh László emlékeztetett arra, hogy a kormány stratégiája a pénzügyi tudatosság fejlesztéséért 5 évvel ezelőtt lépett életbe. Azóta a pénzügyi ismeretek átadása számos tantárgy keretében a Nemzeti alaptanterv részévé vált, továbbá a kerettantervek is részletes előírásokat tartalmaznak a témakörben; illetve a szűken vett iskolai oktatáson kívül a szakkörökön keresztül is eljutnak az ismeretek a diákokhoz.

A pénzügyi ismereteket a diákok és a pedagógusok nagy része jól fogadta – mondta a helyettes államtitkár a műsorvezető kérdésére. Úgy vélte, a pénzügyekkel foglalkozó tantárgyakon keresztül „olyan űrt sikerült betölteni”, amely otthonról nem volt pótolható.

Kimagasló eredménynek tartja, hogy a pénzügyi ismeretek a szülőkhöz is eljutnak és az otthoni közegben is hatnak, így optimálisabb pénzbeosztásra sarkallva a családokat.

A diákok az órákon azt sajátítják el, hogy a megszerzett jövedelmet – legyen az a nagymamától kapott zsebpénz vagy fizetés – hogy lehet a lehető legokosabban felhasználni, hogyan lehet takarékoskodni, diákmunkával plusz bevételhez jutni, esetleg családi költségvetést készíteni – emelte ki a tananyagot ismertetve. Tanulnak továbbá a kamatról, a kamatos kamatról, a bankkártya használatról és a készpénzmentességről is – tette hozzá Balogh László.

A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára elmondta, hogy jelenleg 68 ezer cég kivázik. Ők jövőre az egy százalékpontos adócsökkentéssel összességében 10 milliárd forintot spórolhatnak.

Ez az összeg várhatóan még tovább nő, mert valószínűleg többen választják majd a kivát, hiszen több tízezer olyan vállalkozás van, amely jobban járna ezzel az adózási formával

– emelte ki Izer Norbert.

Hozzátette, hogy a most frissített kiva-kalkulátor éppen ezeket a cégeket segíti. Kiszámítja, ugyanis, hogy mennyi közterhet lehet megtakarítani ezzel az egyszerű adózási móddal.

Jövőre a 10 százalékos kiva kiváltja a 9 százalékos társasági adót, és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, egyben adózatlanul hagyja a cégnél maradó nyereséget. A kisvállalati adó az Európai Unió legversenyképesebb adófajtája, amellyel nemcsak az érintett cégek járnak jól, hanem az egész ország is, hiszen beruházásra és foglalkoztatásra ösztönöz – szögezte le Izer Norbert.

A kiva választását a jelentős bérköltséggel rendelkező cégeknek, mint az informatikai, mérnöki, tanácsadási, oktatási, egészségügyi ágazat szereplői, illetve a nyereségüket visszaforgató, növekedni képes vállalkozásoknak érdemes megfontolni – idézte fel az államtitkár.

A Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora 10 perc alatt kiszámítja, hogy a kisvállalati adó választásával mennyi adót spórolhat meg a cég jövőre.

Aki jövőre spórolna az adóján, az jobban jár, ha idén nem spórolja meg a kalkulátorra fordítandó 10 percet – mondta.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy ötven foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a száz főt.

A belépési értékhatár hárommilliárd forint, de mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri a hatmilliárd forintos bevételt.

Nyitókép: MTI/Archív.

Varga Mihály hangsúlyozta, szeretnék minél hamarabb visszanyerni azt a növekedési képességet, ami a járvány előtti éveket jellemezte. Mint mondta, 2022 már ez az év lehet.
A pénzügyminiszter kiemelte: úgy számolnak, hogy 2021-ben a gazdaság eléri azt a pontot, ahol 2019 végén, a járvány előtt tartott, és 2022-ben 5,2 százalékos gazdasági növekedés, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycél várható, valamint az adósságráta is csökkenő pályára áll.

Varga Mihály hozzátette azt is, hogy vannak fontos társadalompolitikai célok, ezek között említette a családok támogatását, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a 25 év alattiak adómentességének bevezetését.

A jövő évnek már az újraindítás kiteljesedéséről kell szólnia, arról, hogy a magyar gazdaság újra azon a pályán haladhat tovább, ahol a járványt megelőző időszakban volt.

– fogalmazott.

A pénzügyminiszter felidézte, nagyon fontos volt a gazdaságvédelmi alap – amelyben különböző forrásokat gyűjtöttek össze például beruházások indításához és munkahelyek védelméhez -, valamint a járvány elleni védekezési alap.

A 2022-es költségvetés megőrzi ennek struktúráját, de már gazdaság-újraindításról van szó; 7300 milliárd forintos gazdaság-újraindítási alapot különítenek el a büdzsében – fejtette ki. Hozzátette, továbbra is lesz egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, 3600 milliárd forintos keretösszeggel.

Varga Mihály ugyanakkor kifejtette, bízik abban, hogy 2022 után egyre kisebb hangsúly lesz a járvány elleni védekezésen.

A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az idei első negyedévben már érezhető volt a tavalyi döntések megjelenése, főként a beruházások, fejlesztések területén. Jelezte, hogy az elindított beruházások fokozatosan megjelennek majd a gazdaság működésében. Emiatt Varga Mihály arra számít, hogy erőteljes „felpattanás” várható.

Kifejtette azt is, hogy a gazdasági növekedés legnagyobb lendületét 2016 óta az az adócsökkentő és béremelő megállapodás adta, amelyet a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötöttek.

Ha erre a pályára vissza tudunk kerülni, és van egy fokozatos, de lendületes bérnövekedés, ugyanakkor az adókat csökkenteni tudjuk, akkor javulhat a magyar gazdaság versenyképessége, a növekedési pálya újra a 4-5 százalékos sávban képzelhető el.

– mondta a pénzügyminiszter.

Nyitókép: MTI.