Bánfi Attila, az OTP Global Markets ügyvezető igazgatója elmondta: a bankcsoport növekedésével együtt terjedt ki a tevékenységük régiós szintre. Az idén január elejétől az OTP Bank csoportszinten integrálta a befektetési szolgáltatási és privát banki szolgáltatásait, így az OTP Global Markets igazgatóság felel a treasury ügyletek, a letétkezelési és tőkepiaci műveletek, a privát banki szolgáltatások, valamint a csoportszintű befektetési szolgáltatási irányítási tevékenységért is – mondta.

A régió top 3 szolgáltatója közé terveznek kerülni a jövőben, az ügyfél helyétől függetlenül egyformán a lehető legmagasabb szintű szolgáltatások nyújtásával, a verseny pedig erős – fejtette ki.

Az OTP Bank teljes magyarországi privát banki ügyfeleinek száma 24 ezer, a hitelintézet által kezelt hazai vagyon pedig nagyságrendileg 2543 milliárd forint – mondta Ujhelyi Levente, az OTP privát banki főosztályvezetője, jelezve: ezzel a legnagyobb vagyont Magyarországon az OTP kezeli.

Bánfi Attila kitért arra, hogy az idén először választotta meg OTP Private Bankinget kelet-közép-európai régió legjobb privát banki szolgáltatójának a nemzetközileg elismert Global Finance magazin. Az országos díjak kategóriájában pedig az egymást követő ötödik évben is az OTP Private Banking bizonyult Magyarország legjobb privát bankjának. Emellett a CKB Bank, az OTP Csoport montenegrói leánybankja harmadszor vehette át a legjobb hazai privát bank díjat.

Az OTP Private Banking vagyonkezelési szolgáltatásaival a közép-kelet-európai régióban mintegy 73 ezer ügyfelet szolgál ki 11 országban, és több mint 9 milliárd eurós ügyfélvagyont kezel.

Török áfium: hullámvasúton a líra

A török kormányzat kiszámíthatatlan gazdasági lépései, az ankarai jegybank függetlenségének csorbítása, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval folytatott konfliktusok sorozata, valamint a magas külső devizaadósság már korábban is nyomás alá helyezték a török líra árfolyamát, de a gyengülés idén tavasszal tapasztalható mértéke mindenkit meglepett. A török líra július végéig 75 százalékot gyengült az euróval szemben az év elejéhez képest. Szeptemberben a külső feszültségek enyhülésének és a jegybanki alapkamat emelésének köszönhetően a líra jelentősen visszaerősödött, ám a történetnek még koránt sincs vége, és csak 2019-ben fogjuk látni, hogy a török gazdaság mennyire sínylette meg az unortodox gazdaságpolitikát.

Kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között

Donald Trump már választási ígéreteiben is protekcionista gazdaságpolitikát helyezett előtérbe, amit megválasztása után az USA szinte valamennyi kereskedelmi partnerével szemben érvényesített is.

Amikor 2018 márciusában Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy Kína vezető szerepre kíván törni a világgazdaságban, a sok felvonásos történet újabb fordulóponthoz érkezett:

• Az Egyesült Államok által válaszul kiszabott gazdasági szankciók és kereskedelmi harc arról is szól, hogy a protekcionista gazdaságpolitikai áramlatok válnak-e ismét meghatározóvá a nemzetközi színtéren, illetve, hogy mennyire korlátozható a szabad kereskedelem a globális világgazdaságban.
• Míg Kína számára komoly fejtörést okoznak az amerikai vámok, addig az USA szempontjából nem ennyire egyértelmű a kereskedelmi háború hatása.

Mindenesetre könnyen előfordulhat, hogy a konfliktusból minden szereplő vesztesként kerül ki végül, többek között ezt a feltételezést tükrözték a negyedik negyedévben megfigyelhető részvénypiaci mozgások is.

Növekvő feszültség Trump körül, végéhez közeledik a FED kamatemelési ciklusa

Az elnök 2016. november 8-i megválasztása óta röpködnek az indulatok és az erős jelzős szerkezetek az amerikai választásokba történt orosz beavatkozás ügyében. Nemcsak indulatok és jelzős szerkezetek vannak, hanem három hivatalos folyamatban lévő vizsgálat is. A Képviselőház és a Szenátus illetékes bizottságai mellett az igazságügyi tárca egy volt FBI-igazgatót is kinevezett Robert Mueller személyében, aki hatalmas apparátussal vizsgálódik.

A vizsgálatok 2018-ban is okoztak izgalmakat, de a 2019-es évet még inkább meghatározhatja, ha az elnökre nézve további terhelő bizonyítékok válnak nyilvánossá.

Az idei évben az amerikai elnök által bevezetett adócsökkentések jelentős mértékben hozzájárultak a gazdaság növekedéséhez, a munkaerőpiaci adatok javulásához és ezáltal az infláció lassú emelkedéséhez.

• Mindezek elegendő okot szolgáltattak a Jerome Powell vezette FED-nek, hogy folytassa a korábban megkezdett kamatemelési ciklust. Trump elnök ezt több ízben élesen kritizálta, a lakosság adósságterheinek növekedése ellen harcot hirdetve.
• Egészen az év végéig a piaci konszenzus legalább három kamatemelésről szólt 2019-re, az utolsó hónapokban azonban a beérkező gyengébb adatok hatására ezzel kapcsolatban egyre nagyobb a bizonytalanság. Az utóbbi időben a FED kommunikációja is sokat változott.
• A decemberi kamatdöntésen túlvagyunk, ahol a várakozásoknak megfelelően a FED 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatrátát, emellett 2019-re vonatkozóan kettő emelést irányzott elő. A piac egyelőre egy darab emelést áraz, ebből adódóan a 2019-es kamatpálya alakulása is sok izgalmat hozhat.

Brexit: kilépésből egyes

Jelenleg egyre inkább úgy tűnik, hogy bináris opcióra szűkült a Brexit, vagy az úgynevezett hard-brexit valósul meg, vagy esetleg nem is lesz kilépés. Annak, hogy végül nem lesz kilépés, a határidő közelsége miatt minden egyes nappal csökken a lehetősége.

• Amennyiben a jelenleg valószínűbbnek tűnő hard-brexit valósul meg, rövidtávon jelentős bizonytalanságot okozhat az Európában és Magyarországon egyaránt. Ezáltal megszűnne a munkaerő szabad áramlása, az áruk szabad vámmentes kereskedelme, ami bizonytalan helyzetbe hozná a piaci szereplőket mindkét oldalon.
• A londoni alsóház a január 7-én kezdődő héten folytathatja a brexit feltételeiről szóló vitát, az utána következő héten pedig szavazhatnak is a megállapodásról.
• Amennyiben nem sikerül megnyugtató megoldást találni a problémára, továbbra is erős volatilitás jellemezheti a brit devizát.

Olasz államadósság: cunamiveszély

Az év első felében az olasz kormányalakítás miatt aggódhatott a piac, ám ennél is nagyobb kockázatokat rejt a GDP 132 százalékára rúgó államadósság. A római kormány a költségvetési hiány elengedésével szeretett volna a gazdasági növekedésre fókuszálni, ebben azonban az Európai Unió gazdasági vezetői jelentős kockázatokat láttak az olasz államháztartás stabilitása szempontjából, és először történt meg az Európai Bizottság történetében, hogy nem fogadta el egy uniós ország költségvetését. Mindezek miatt túlzott deficit eljárás is indulhatott volna az olaszokkal szemben.

Az év végére sikerült mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot találni. Olaszország 2,4%-ről 2,04%-ra módosította a 2019-es hiánycélt, emellett a 2020-as és 2021-es hiánycélt is lefele módosították. A költségvetési tervezetről szóló megállapodás így mindkét fél számára kielégítő.

Saághy Pál András, az OTP treasury üzletkötője a 2018-as évről:

2018 kifejezetten nehéz, fordulatokban és izgalmakban bővelkedő év volt a pénz- és tőkepiaci szereplők számára. Az érintetteknek olyan gyors és jelentős mozgásokra kellett reagálniuk, mint például az euró-dollár árfolyam változásai, a török líra extrém kilengései, a forint hirtelen gyengülése vagy éppen az olajárak ingadozásai. Számos olyan esemény következett be, amelyet egy évvel ezelőtt sejteni is alig lehetett. Nem dőlt el, hogy a világgazdaság milyen irányban mozdul 2019-ben, de annyi bizonyos, hogy az előző években tapasztalt viszonylag kiegyensúlyozott részvénypiaci növekedést egy idegesebb, csapongó mozgásokkal teli időszak váltotta fel. A relatív kiszámíthatóság helyett teljesen kiszámíthatatlan helyzetek álltak és állnak várhatóan ezután is elő.

Hullámvasúton az olajár is

2018-ban is a közel-keleti konfliktusok befolyásolták legnagyobb mértékben az olajpiac mozgásait. Pár baráti országgal szemben elnéző volt ugyan az USA, de Irán ellen gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, ami jelentős áremelkedést indított el az év első felében, és a WTI ára négy éves csúcsra csúszott fel.

Azonban a szavakat nem követték drákói intézkedések, egyes baráti országokkal pedig az Egyesült Államok meglehetősen elnézőnek bizonyult a kereskedelmi korlátozások megkerülésével kapcsolatban. Nem sokkal később Donald Trump már arról twittelt, hogy olcsó olajat szeretne, mire a WTI több mint 30 százalékot esett decemberre. A legnagyobb olajtermelők közül Szaúd-Arábia mindenképpen magasabb olajárat szeretne elérni, hogy finanszírozni tudja növekvő – katonai – kiadásait. Az OPEC decemberi ülésén arról döntött, hogy 1,2 millió hordóval csökkenti a kitermelést januártól. Egyelőre nem látszik ennek hatása, mert az amerikai és orosz kitermelés rekordokat dönt.

Rekordmélységben járt a forint

Új történelmi szintet jelentett, amikor 2018 áprilisában 310-ről 330 forintra emelkedett az euró forint árfolyama, amely 6,4 százalékos gyengülésnek felelt meg.

A forint gyengülése az emelkedő külső hozamkörnyezetre, valamint az MNB által folytatott laza monetáris politikára volt visszavezethető, illetve egybeesett más fejlődő piaci devizák leértékelődésével.

Az októberi inflációs adat az árszínvonal jelentős megugrását mutatta, amelynek következtében egyre több elemző várta azt, hogy a jegybank végül kénytelen lesz változtatni ultra laza monetáris politikáján. Az olajár újbóli csökkenése és a legfrissebb, novemberi – csökkenő – inflációs adat viszont abba az irányba mutat, hogy rövidtávon további tér nyílhat az MNB előtt a laza monetáris környezet fenntartására. A decemberi monetáris tanácsülést követően a jegybank jelentősen változtatott a kommunikációján, jelezve, hogy érzékeli az inflációs környezet változását, és jelezte, hogy akár az EKB-t megelőzve is hajlandó szigorítani, amennyiben az infláció gyorsulása ezt megkívánja.

Kipukkadt a kriptodeviza lufi

Amíg az előző év a kriptovaluták felértékelődéséről, illetve a téma iránti felfokozott médiaérdeklődésről szólt, az idei év ennek az ellenkezője jegyében telt. A Bitcoin árfolyama egy év alatt hirtelen 20 ezerről 4 ezer dollárra esett vissza, ami jelzi, hogy a piaci fundamentumok előbb vagy utóbb még a legfelkapottabb slágertermékeknél is korrekciót kényszerítenek ki. Noha maga a blockchain technológia jövőbe mutató eszköz, továbbra sem tudhatjuk, vajon lesz-e olyan kriptodeviza, mely valódi értékmérővé tud válni. Ebből adódóan a volatilitás tartósan fennmaradhat.

Nagy István Milán, az OTP treasury üzletkötője szerint:

2018 legfőbb tanulsága, hogy a tőke- és pénzpiaci szereplők sohasem hihetik azt, hogy mindenre felkészültek. Mindig jöhet egy olyan piaci fejlemény, amely váratlanságával, vagy irányával meglephet minket, fontos tehát, hogy piaci stratégiánkban – a hozamelvárások biztosítása mellett – teremtsük meg a feltételeket a váratlan helyzetekre történő gyors reagálásra is.