Az elmúlt években folyamatosan nőtt a hazai nyúlhústermelés, a pozitív trendet csak az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nehéz gazdasági helyzet törte meg. A NAK és a Nyúl Terméktanács piaci körképe szerint az ágazat 2022-ben figyelemre méltó eredményt ért le, 2023-ban azonban a vártnál is jelentősebb volt a visszaesés. A nyúlágazat Nyugat-Európában is válságba került – tették hozzá.

Az első fél évben a magyarok 20 százalékos, a francia, a spanyol és az olasz nyúltenyésztők 30 százalékos visszaesésről számoltak be. A nyugat-európai termelés csökkenésével keletkező vágónyúlhiányt – a szükséges fejlesztéseket követően – a magyar nyúlágazat pótolhatja – vélekedik a NAK és az NYTT.

Magyarországon hat tenyésztőszervezet biztosítja a genetikai alapot, és több mint ötven nagyüzemi nyúltelep foglalkozik nyúltenyésztéssel, 2022-ben összesen 10 335 tonna élőnyulat állítottak elő.

A vágóüzemek szinte teljes egészében hazai előállítású, magyar nyulat dolgoznak fel, a két nagy vágóhíd az összes magyarországi termelés 99 százalékát adja.

A nyúlhús könnyen emészthető, zsírszegény, egészséges és ízletes fehér hús, semmilyen allergén anyagot nem tartalmaz. A húsfélék közül a nyúlhús rendelkezik a legmagasabb fehérjetartalommal – hangsúlyozta a körkép összefoglalója.

A nyúlhúsfogyasztás hazai népszerűsítése érdekében a Nyúl Terméktanács, valamint az Agrármarketing Centrum évek óta közösen folytatja országos kampányát, és célja, hogy minél több magyar fogyasztó megismerje a nyúlhús előnyeit és elkészítésének változatos módjait – emelte ki a közlemény.

Nyitókép: Unsplash

Békefi László hozzátette, ezen belül 8-9 százalékos arányt képvisel a prémium kategória.

A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kávé márkáival (a prémium kategóriába tartozó Costa Coffee és Caffé Vergnano) a teljes kávé piac körülbelül 2-2,2 százalékát fedi le – ismertette a cég ügyvezető igazgatója.

Arra is kitért, hogy a teljes kávé piacon belül a kiskereskedelem 85-86 milliárd forintos, a HoReCa (vendéglátás) szektor pedig 110-120 milliárd forintos forgalmat generál.

Kiemelte, hogy a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. a magyar piacon 8 termékkategóriában van jelen: szénsavas üdítők, természetes ásványvizek, gyümölcslevek, jeges teák, sport italok, energia italok, prémium alkoholok, prémium kávék.

Fotó: Unsplash

A felmérés szerint a megkérdezettek 77 százaléka nem nézi meg a termékösszetevőket, miközben 49 százalék megbízható márkát választ, 39 százalék pedig kifejezetten a magas minőségű alapanyagból készült virsliket keresi. A kutatásból az is kiderült, hogy a 60 év felettiek a leginkább tudatosak, ha virslivásárlásról van szó – több mint 40 százalékuk olyan megbízható, megszokott márkát vesz le a polcokról, melynek ismeri az összetevőit.

A vásárlók fele tisztában van azzal, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a virsli hústartalmának minimum 51 százaléknak kell lennie, ugyanakkor az a határérték felett is széles spektrumon mozgó hústartalom miatt a megkérdezettek 29 százaléka nem tudja, hogy emiatt melyik termékben bízzon.

Pedig fontos tudni, hogy nem minden virsli jellegű húskészítmény felel meg az élelmiszerkönyvi minőségi előírásoknak, így nem is minden számít virslinek.

Az előírás szerint a hústartalom mellett a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül legfeljebb 10 százalék lehet, a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 millimétert – ismertette a közleményben Haluska Adrienn operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgató a PICK képviseletében (Bonafarm Zrt.). Hozzátette: az előírás még számos minőségi és érzékszervi követelményt határoz meg, így fontos megnézni a termék címkéjét és megnevezését, és mindezek alapján mérlegelve választani virslit.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság 60 százaléka átlagosan havonta, 35 százalék pedig hetente-kéthetente fogyaszt virslit. „A válaszadók 8 százaléka kinézet alapján választ, 14 százalék pedig arra törekszik, hogy minél pénztárcabarátabb legyen a vásárlás, így nem érdeklik az összetevők”. „Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a termékek magasabb ára általában a magasabb minőséget tükrözi” – írták.

Nyitókép: Unsplash.P

A borkóstoló célja Kecskemét és környéke borra, gasztrokultúrára nyitott közönségének megszólítása, valamint a közösségépítés és hagyományteremtés mellett a Kunsági borvidék eseménypalettájának színesítése – fogalmazott Frittmann Péter borász, az esemény főszervezője a közleményben.

Kiemelte: az ország szinte minden borvidékéről érkeznek majd borászok, hogy személyesen mutassák be boraikat a helyi közönségnek. A borászok és a gasztronómiai kiállítók mellett külön pezsgőbár is helyet kap. Ezen felül az idei eseményen tematikus mesterkurzusokat is tartanak, ahol szűk körben hallgathatnak vezetett beszélgetéseket az érdeklődők, és ezek mentén különleges tételeket is kóstolhatnak.

A március 25-i Cifra Borsétán ott lesznek az Alföld Borrégió pincészetei mellett Tokaj, Villány, Szekszárd, Eger és a Balaton ismert pincészetei is, de képviselteti magát többek között a Mátra, Mór, Pannonhalma és Etyek-Buda is.
Az eseményt a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén rendezik meg.
A közlemény idézi Szabóné Bognár Anikó múzeumigazgató-helyettest, aki szerint a Cifra Borséta központi terét, a Pávás termet már több mint 100 évvel ezelőtt közösségi rendezvények színterének álmodták meg.
Mint fogalmazott, a bor megjelenése a múzeumban nem egyedi kezdeményezés, „a kultúra és a művészetek otthona szívesen nyit kaput és nyújt különleges atmoszférájú helyszínt a magyar borkultúrát bemutató és népszerűsítő programnak”.
A Cifra Borsétára megváltott belépőjegyek nemcsak a korlátlan borkóstolást, hanem a Cifrapalotában éppen 40 éve működő Katona József Múzeum földszinti időszaki kiállításának látogatását is magukban foglalják. A tárlaton, amellyel az intézmény a 200 éve született Petőfi Sándorra emlékezik, a költő művészetének tartalmi oldalával, gondolataival, illetve költői képeivel foglalkozó alkotásokat mutatnak be, összesen 113 alkotó 123 művét – olvasható a közleményben.

Felmérést készített a Costa Coffee

A kutatásban megkérdezett legfiatalabb korcsoport, a 18 és a 24 év közötti fiatal felnőttek több mint fele a nyári időszakban változtat kávézási szokásain, míg a 60 év felettiek 70 százaléka ugyanúgy kávézik nyáron, mint a hűvösebb évszakokban.

Közölték, aki mégis változtat, az jellemzően kevesebb kávét iszik a nyári szabadsága, pihenése alatt (7 százalék), különösen igaz ez a legfiatalabbakra (14 százalék). A napi hőmérséklet nem igazán befolyásolja a kávéválasztást: mindössze a válaszadók 3 százaléka teszi az időjárástól függővé, hogy hogyan kávézik. Úgy tűnik, a legfiatalabb válaszadók hajlamosak kánikulában változtatni bevett szokásaikon – 8 százalékuk változtat, és minél idősebb a válaszadó, ez annál kevésbé jellemző rá – derült ki a felmérésből.

Bár a megkérdezettek több mint fele alkalmanként vagy rendszeresen fogyaszt jeges kávéitalt, a hűsítő kávék a fiatalok körében a legnépszerűbbek

• Míg a 18-24 évesek csupán 15 százaléka nem fogyaszt jegeskávét, addig ugyanez az arány a 60 év fölöttieknél már 43 százalék.
• A fiatalok ráadásul nemcsak többet fogyasztanak, de többféle hideg kávéitalt is kipróbálnak, és nyitottabbak az édesebb verziók, például a fagylaltkávé iránt.

A legnépszerűbb ital a jeges cappuccino és a fagyis kévé

A Costa Coffee kutatása alapján a legnépszerűbb ital a jeges cappuccino, ezt minden ötödik válaszadó fogyasztja, közel ugyanennyien választják a fagylalt kávét (19 százalék) és a jeges eszpresszót is (18 százalék). A fiatalabbak körében is a jeges cappuccino a legnépszerűbb, a 30 év alattiak közül minden harmadik válaszadó ezt issza legszívesebben.

• Nemek közötti megoszlás is megfigyelhető az elemzés szerint: a férfiak 36 százaléka nem fogyaszt jeges kávéitalt, s ha igen, akkor is a tejmentes verziót választják, míg a jeges cappuccinót, a frappét és a fagylalt kávét inkább a nők részesítik előnyben.
• A válaszadók 76 százaléka otthon készíti el jeges finomságát, de kávézóban is szívesen fogyasztja 43 százalékuk, strandon 15 százalékuk, míg munkahelyen viszonylag kevesebben, a válaszadók 12 százaléka él ezzel.

A lélektani árhatár

A Costa Coffee és a GKID közös kutatásából kiderült az is, a jegeskávét fogyasztók meglehetősen árérzékenyek – 78 százalékuk maximum ezer forintot hajlandó fizetni érte.

A válaszadók 14 százaléka fizetne ezer forint feletti összeget egy jeges italért, míg 7 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy egy igazán jó kávé esetén nem számít az ár.

A kutatást a GKID Research Consulting a Coca-Cola HBC Magyarország megbízásából 2022 júliusában mintegy 4600 fogyasztó megkérdezésével készítette.

A budapesti és a londoni egyetem eredményei a közelmúltban láttak napvilágot a European Journal of Preventive Cardiology orvosi szaklapban – tájékoztatta a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága hétfőn az MTI-t. A vizsgálatokból kiderült, hogy az összhalálozás terén 12 százalékos, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17 százalékos, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21 százalékos relatívkockázat-csökkenést figyeltek meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akit egyáltalán nem fogyasztanak kávét – idézi a tájékoztató Simon Juditot, a tanulmány első szerzőjét, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatóját.

Az MRI vizsgálatok során azt értékeltük, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak van-e valamilyen hatása a szív struktúrájára és működésére – idézi a tájékoztató Maurovich-Horvat Pált, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatóját, a kutatás egyik vezetőjét, aki kiemelte: azt találták, hogy a rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat.

A jelenlegi tanulmányban csaknem félmillióan vettek részt, ami nagyon komoly statisztikai erőt biztosít az adatok értékelésekor – idézi a közlemény Steffen Petersent, a Queen Mary Egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzorát, a kutatás koordinátorát.

Az eredmények szerint a mértékletes kávéfogyasztás kardiovaszkuláris szempontból nem káros, sőt előnyös lehet. Ez az eddigi legnagyobb volumenű kutatás, ami a kávéfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszált – tette hozzá.

Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. A kutatásban résztvevők közül legtöbben vagy őrölt kávét vagy instant kávét ittak rendszeresen – mondta Zahra Raisi-Estabragh, a Queen Mary Egyetem kutatási ösztöndíjasa.

Miközben az őrölt kávé mértékletes fogyasztása és a halálozási esélyek csökkenése között találtunk összefüggést, ugyanezt már nem tudtuk kimutatni a rendszeresen instant kávét fogyasztók körében. Ennek oka valószínűleg a két kávétípus feldolgozásában keresendő, mert különböző kémiai anyagok mutathatók ki bennük

– tette hozzá.

Maurovich-Horvat Pál klinikai igazgató szerint fontos azt is megemlíteni, hogy negatív kardiovaszkuláris következményeket nem találtak azok körében, akik jelentősebb mennyiségben napi 3 csészénél több kávét isznak.

Igaz azonban, hogy ebben a csoportban olyan előnyt nem lehetett megfigyelni, ami a mérsékelt kávéfogyasztók körében igazolható volt.

– tette hozzá, kiemelve: a kávé az egyik legtöbbet fogyasztott élvezeti ital a világon, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásairól azonban keveset tudni, vagy legalábbis ellentmondásosak voltak az eddigi kutatási eredmények.

A kutatócsoport a brit UK Biobank adatbázisát felhasználva 468 629 olyan felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségben. A kávézási szokásokat, valamint az életmódbeli sajátosságokat (dohányzás, fizikai aktivitás) részletes kérdőív segítségével térképezték fel.
Adatokat gyűjtöttek az esetleg társuló kardiovaszkuláris kockázati tényezőkről (magasvérnyomás-betegség, diabetes, koleszterinszint) is.

A 11 évig tartó vizsgálat során a résztvevőket 3 csoportba sorolták: a kávét nem fogyasztók a résztvevők 22,1 százalékát tették ki, kávét mérsékelten fogyasztók 58,4 százalékot, míg a kávét jelentős mennyiségben fogyasztók a vizsgálatban közreműködők 19,5 százalékát jelentették. Egy résztanulmányban (30 650 egyén) értékelték a rendelkezésre álló MRI (mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat) képanyagát is – áll a közleményben.

A Magyar Borszakírók Köre hatodik alkalommal értékelte azokat a magyar termelők által készített száraz és félszáraz fehér és vörös borokat, amelyeket tagjai az elmúlt évben kóstolhattak, és tapasztalataik alapján ezekből összeállították a legjobbaknak ítélt Super 12 válogatásukat. A listára felkerült tételekből a szakmai szervezet tagjai egy fehér és egy vörös bort választottak ki a Magyar Bor Nagydíj 2021 nyerteseiként – közölte az MTI-vel hétfőn az MBK.

„Ez egy egyedülálló verseny, ugyanis a borszakírók először szavazataikkal rangsorolják az elmúlt öt évjárat olyan borait, amelyek megítélésük szerint kiemelkedő minőségükkel a legigényesebb fogyasztói elvárásoknak is megfelelnek, illetve nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek bizonyulnak, majd a legtöbb jelölést kapott borokat kétszer is bírálják, különböző sorrendben, két bizottságban”

– hangsúlyozza a közlemény.

A 2021-es Super 12 listákon ezúttal 12 anyaországi és 2 határon túli borvidék (Ménes, Szerémség) képviselteti magát: a legtöbb borral Tokaj és Villány (4-4), valamint Szekszárd (3).

A borok között 16 a fajtabor és 8 a házasítás. A termelők összesen 17 szőlőfajtát dolgoztak fel ezeknek az elkészítéséhez, közülük a legtöbbször használtak a cabernet franc (8), a merlot (6), a furmint (5) és a syrah (4) voltak.

A 24 bor között 3-3 olyan fehér, illetve vörös van, amelyeknek a termelője első alkalommal képviselteti magát a Super 12 listán. A válogatásba rendszeresen felkerülő borászatok közül kiemelkedik az egri St. Andrea és ménesi Balla Géza, összesen 9, illetve 6 szerepléssel.

A Magyar Bor Nagydíj történetében első alkalommal kerül az elismerés Neszmélybe, ugyanakkor Villány már a harmadik első helyezést gyűjti be.

A díjak (trófeák és oklevelek) ünnepélyes átadására a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is a Debreceni Borozó magazin szervezésében kerül sor Debrecenben, amikor a rendezvény megtartására a járványügyi helyzet alakulása lehetőséget ad – közölte a Magyar Borszakírók Köre.

Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint a gyűjtés az ország 160 településén, 315 áruházban 6500 önkéntes részvételével zajlott. A tartós élelmiszereket az Élelmiszerbank országszerte 300 karitatív szervezet közreműködésével juttatja el a rászorulókhoz a következő hetekben. Összesen 70 ezer ember részesül majd a felajánlásokból, elsősorban nagycsaládosok, idősek, fogyatékossággal élő emberek, hajléktalanok, gyermekotthonok lakói és további szociális intézmények gondozottjai.

A 348 tonnás végeredmény azt jelenti, hogy a vásárlók a háromnapos akció minden percében 223 kilogramm tartós élelmiszert adtak össze a jó célra – hangsúlyozták a közleményben, hozzátéve, hogy elsősorban olyan alapvető fontosságú termékek érkeztek, mint tészta, konzervek, rizs, liszt, cukor és étolaj, de az összegyűjtött bébiétel, tartós tej és különféle édességek is fontos részét képezik majd az rászorulókhoz kerülő élelmiszercsomagoknak.

Ahogy 2006 óta minden évben, az Élelmiszerbank idén is közös segítségnyújtásra hívta az ország lakosságát, hogy könnyebbé tegyék az ünnepi időszakot nehéz sorsú embertársaink számára. Azt kérték, hogy aki teheti, a hétvégi vásárlásakor gondoljon a nélkülöző emberekre, családokra, és vegyen valamilyen tartós élelmiszert az ő számukra is.

A Tesco az adományt ebben az évben is kiegészíti az áruházlánc üzleteiben november 19. és 21. között összegyűjtött tartós élelmiszerek értékének 20 százalékával pénzadomány formájában. Emellett a Tesco Otthonról szolgáltatása egészen december 5-ig lehetőséget kínál a jótékonykodásra. A honlapon még bárki vásárolhat adományként tartósélelmiszer-csomagokat, amelyeket az Élelmiszerbank és partnerei az ünnepi időszakban juttatnak el a nélkülöző emberekhez, családokhoz.

Kitért arra, hogy a budapesti karácsonyi vásárt kordonok között tartják, a rendezvény csak védettségi igazolvány felmutatásával látogatható.

Gy. Német Erzsébet kiemelte: a szervezésnél arra törekedtek, hogy a vásár budapestinek, vidékinek, idelátogató külföldinek egyaránt élményt nyújtson.

A főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a vásárba a finn Mikulás érkezik december 6-án, november 28-án vasárnap pedig gyertyagyújtás lesz.

A szervező Budapest Brand nZrt. vezérigazgatója, Faix Csaba arról beszélt, hogy a vásár december 31-ig várja a látogatókat a Vörösmarty téren. Kitért arra, hogy a rendezvényen árusító, tradicionális magyar kézműveseket pályázaton választották ki, jelentkezésükhöz műhelyfotót is csatolniuk kellett a minőségi termék garantálása érdekében.

A tudósok a területen végzett eddigi legnagyobb kutatásban 365 ezer 50-74 éves ember adatait követték több mint egy évtizedig. A kutatás egyik fontos eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét vagy 2-3 csésze teát fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata az agyvérzésnek.

A stroke számlájára globálisan a halálozások 10 százaléka írható, a demencia pedig az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte, 2050-re már mintegy 130 millió embert érinthet.

A UK Biobank adatbázisa alapján végzett kutatásban résztvevők maguk számoltak be arról, hogy mennyi kávét és teát ittak naponta. A kutatás ideje alatt a 365 ezer résztvevő közül 5079-nél alakult ki demencia, és 10 053 esett át legalább egy agyvérzésen.

A tanulmány szerint azoknál csökkent legjobban az agyvérzés vagy a demencia kockázata, akik naponta 2-3 csésze kávét vagy 3-5 csésze teát, vagy vegyesen 4-6 csésze teát és kávét ittak.

A napi 2-3 kávét vagy 2-3 teát fogyasztóknál 28 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem kávéztak vagy teáztak.

A kutatást végző Jüan Csang és kollégái, a kínai Tiencsini Orvosi Egyetem tudósai megállapították, hogy a kávézás önmagában vagy a kávé és tea fogyasztása szintén kapcsolatba hozható az agyvérzés utáni demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

A Plos Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kávé és a tea mérsékelt fogyasztása külön-külön is, valamint a kávé- és teafogyasztás kombinálva is csökkentheti az agyvérzés és a demencia kockázatát.

A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a UK Biobank adatbázisa a teljes népesség viszonylag egészséges mintáját képviseli, ezért nem biztos, hogy a tanulmány megállapításait általánosítani lehet. Bár lehetséges, hogy a kávé és a tea védelmet nyújthat az agyvérzés, a demencia és az agyvérzést követően kialakuló demencia ellen, a kutatók szerint ebből nem lehet ok-okozati összefüggésre következtetni.

Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem Demenciakutató Intézetének vezetője – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – kiemelte, hogy további kutatásokra van szükség a tea és a kávé, valamint az agyvérzés és a demencia kockázata közötti lehetséges biológiai összefüggések teljes körű megértéséhez.

Kevin McConway, az alkalmazott statisztika emeritus professzora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az agyvérzés és a demencia kockázata nem egyenletesen növekedett vagy csökkent a tea és a kávé fogyasztásával. Az agyvérzés vagy a demencia kockázata alacsonyabb volt azoknál, akik viszonylag kevesebb kávét vagy teát ittak, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak, viszont egy bizonyos kávé- és teamennyiség után a kockázat ismét növekedni kezdett, míg végül magasabb lett, mint azoknál, akik nem ittak semmit – magyarázta. McConway hozzátette: a napi 7-8 csésze kávét fogyasztóknál az agyvérzés kockázata magasabb volt, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.