Ugyanaz az útvonal, ugyanaz az indulási időpont, mégis egészen más kockázatok várják a közlekedőket az őszi óraátállítás után. Október végétől sokan már sötétben indulnak haza a munkából vagy az iskolából, miközben a vezetési rutinjuk változatlan marad.

Az Allianz Hungária friss kutatása szerint az autóvezetők 63 százaléka észlelt már túl későn más közlekedőt sötétben vagy szürkületben. A válaszadók 44 százalékának pedig az elmúlt évben legalább egyszer hirtelen kellett fékeznie vagy irányt változtatnia emiatt.

Sötétben egy pillanat is végzetes lehet

Az eső, a köd, a nedves útburkolat és a szembejövő járművek fénye tovább ronthatja a látási viszonyokat. Ilyenkor a gyalogosok, kerékpárosok, rolleresek és motorosok észlelése is nehezebbé válhat.

A statisztikák szintén figyelmeztetőek. Az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága által összesített KSH-adatok szerint 2019 és 2025 között júliusban történt a legtöbb, havonta átlagosan mintegy 1500 személysérüléses közúti baleset. Októberben 1362 ilyen esetet regisztráltak havonta átlagosan.

A halálos baleseteknél azonban más a helyzet: októberben átlagosan 50 ilyen eset történt havonta, csaknem kétszer annyi, mint áprilisban. A gyalogosgázolások száma pedig a nyári 93-as júliusi átlagról decemberre 177-re emelkedett.

Az óraátállítással a sötétedés egyik napról a másikra egy órával korábbra kerül. A délutáni hazaindulás, az iskolából vagy a különóráról való hazatérés, illetve a bevásárlás így hirtelen sötétben zajlik, holott egy héttel korábban még világosban történt. A veszélyt nem önmagában a sötétség okozza, hanem az, hogy a szokásaink nem változnak ilyen gyorsan. Ezért az átállítás utáni első hetekben mindenkinek tudatosan kell alkalmazkodnia a megváltozott viszonyokhoz.

– hangsúlyozta Berzai Zsolt rendőr alezredes, az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője.

Tízből négy autós semmin nem változtat

A veszélyek ellenére az autóval vagy motorkerékpárral közlekedők 38 százaléka tudatosan semmit sem változtat a vezetési szokásain az óraátállítást követő hetekben. Budapesten még magasabb, 53 százalék ez az arány.

Akik viszont alkalmazkodnak, leggyakrabban nagyobb követési távolságot tartanak: ezt a válaszadók 30 százaléka említette. Huszonkét százalék fokozottabban figyel a gyalogátkelőhelyeknél, ugyanekkora arány pedig lassabban vezet. A szélvédő tisztaságára 19 százalék ügyel jobban, a világítás állapotát viszont mindössze 16 százalék ellenőrzi gyakrabban.

Biztosítóként fontosnak tartjuk, hogy ne csak a balesetek következményeivel foglalkozzunk, hanem azokra a hétköznapi helyzetekre is felhívjuk a figyelmet, amelyekben a kockázatok megelőzhetők. Arra szeretnénk ösztönözni az autóvezetőket, hogy az őszi-téli időszakban tudatosabban gondolják végig saját vezetési szokásaikat, és időben alkalmazkodjanak a rosszabb látási viszonyokhoz.

– mondta Cséky Tímea, az Allianz Hungária Zrt. marketing- és vállalati kommunikációs vezetője.

A szakemberek szerint ősszel különösen fontos a fényszórók és a szélvédő állapotának ellenőrzése, a látási viszonyokhoz igazított sebesség megválasztása és a figyelem megőrzése. A telefon és a navigáció kijelzője helyett ilyenkor is az útra kell koncentrálni.

Nyitókép: Unsplash

A legtöbb vevő úgy tervezett, hogy decemberig ráér. Most néhány nap alatt kell dönteniük. Az értelmiségiektől a fizikai dolgozókig mindenki megjelent, aki eddig kivárt. Szombatig viszont csak azok az ügyletek mehetnek át, ahol nincs jogi vagy műszaki bizonytalanság, az ügyvéd azonnal el tudja készíteni a szerződést

– mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

„Egy ilyen váratlan és hirtelen változás minden eladóra és vevőre másképp hat. Volt vevő, aki megijedt a szoros határidőtől, így inkább visszalépett a folyamatból, volt, aki azonnali döntést hozott a vásárlásra, eladói oldalon pedig akár nagyobb mértékű gyors árcsökkentést is végrehajtottak.”

Mit tapasztalnak az értékesítők?

A kereslet néhány nap alatt azokra a lakásokra összpontosult, amelyeket azonnal el lehet adni. Ezeknél tiszta a tulajdoni lap, ellenőrzött az eladó személye, és a lakás műszakilag is megfelel a hitel feltételeinek. A szűk keresztmetszet most nem a kínálat, hanem a kapacitás, az eddigi tapasztalatok alapján az ügyvédek túlterheltek, de igyekeznek kiszolgálni az igényeket.

Ilyen rövid határidő mellett nincs idő hiánypótlásra. Ha a helyszínen derül ki, hogy egy helyiség nem felel meg a bank feltételeinek, vagy rendezetlen bejegyzés van a tulajdoni lapon, az ügylet elcsúszik.

Feszültséget okoz az is, hogy több vevő, aki már foglalót adott vagy előszerződést kötött, most visszalépne. Ha a szerződésben nem rögzítették, mi történik akkor, ha nem kapják meg az Otthon Start-hitelt, a foglaló sorsa vitatott lehet, és a vevő elveszítheti a pénzét. Aki most köt szerződést, annak érdemes ezt előre tisztáznia egy ügyvéddel, és minden más körülményt alaposan mérlegelni.

Mennyivel több adásvétel jöhet?

A Duna House becslése szerint szeptemberben országosan 9385 lakás cserélt gazdát, egy átlagos héten tehát nagyjából 2200. Az MNB adatai szerint a program indulásától 2026 augusztus közepéig mintegy 56 ezer Otthon Start-szerződést kötöttek, havonta átlagosan közel 5 ezret, így a program nagyjából minden második lakásvásárlásnál szerepet kapott. Ha az utolsó napokban kétszer-háromszor annyi Otthon Startos adásvétel jön létre, mint egy átlagos héten, az 1000-2000 többletszerződést jelent. Így októberben 10-20 százalékkal több lakás cserélhet gazdát, mint szeptemberben.

A többletet felülről a bankok, az ügyvédek és a közvetítők kapacitása korlátozza. A sietve megkötött szerződések egy része ráadásul később meghiúsulhat, ha a hitelkérelem nem megy át november 15-ig, így ezzel a kockázattal mindenkinek érdemes kalkulálnia.

Mire számít a Duna House?

Aki ezekben a napokban vásárol, nem új vevő. Nagy részük novemberben vagy decemberben szerződött volna, de most előrehozta a vásárlást. Ezért az októberi kiugrás után az év végéig várhatóan kiegyenlítődik a mostani hullám. A Wekerle Plusz a használt lakásoknál 5 százalékos kamatot ad, ez csak kicsivel marad a piaci alatt. A használt lakások eladóinak ezért a mostaninál is reálisabb árakkal kell számolniuk.

– mondta Szegő Péter.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Egy pillanatnyi figyelmetlenség, egy váratlan mozdulat, és máris megtörténhet a baj. Ősszel a korai sötétedés és a vadak fokozott mozgása miatt különösen fontos az óvatosság: a vadgázolás nemcsak az állat életébe kerülhet, hanem az autósnak is jelentős anyagi veszteséget okozhat.

A Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint 2025-ben több mint 7700 nagyvad pusztult el járművel történő ütközés következtében Magyarországon. Emellett mintegy 16 ezer, apróvadakkal kapcsolatos esetet is regisztráltak. A balesetek következményei messze túlmutathatnak a karosszéria sérülésén:

ha az autó menetképtelenné válik, a szállítás és a továbbutazás is jelentős költségekkel járhat

– figyelmeztet a Redion.

Így előzhetjük meg a vadgázolást

A legfontosabb a sebesség megfelelő megválasztása. Erdők, mezők és elkerítetlen útszakaszok közelében akkor is érdemes lassítani, ha még nem látunk állatot. Hajnalban és szürkületkor különösen indokolt a fokozott figyelem, mert a vadak ilyenkor gyakrabban jelenhetnek meg az utakon.

Mi a teendő, ha elütünk egy vadat?

Ha megtörtént a baleset, néhány fontos lépést érdemes követni:

• Gondoskodjunk a biztonságról! Kapcsoljuk be a vészvillogót, vegyük fel a láthatósági mellényt, és biztonságos körülmények között helyezzük ki az elakadásjelző háromszöget.
• Értesítsük a rendőrséget! Hívjuk a 112-es segélyhívót, és kövessük a kapott utasításokat.
• Dokumentáljuk a történteket! Ha biztonságosan megtehető, fényképezzük le a jármű sérüléseit, az útszakaszt és a környezetet. Ezek a felvételek a későbbi biztosítási ügyintézésben is hasznosak lehetnek.
• Ne vigyük el az állatot! Az elhullott vad elvitele jogi következményekkel járhat; a további intézkedést bízzuk az illetékes szervekre.

Ki fizeti a vadgázolás okozta kárt?

A vadgázolás után az autós könnyen magára maradhat a javítás költségeivel. A vad váratlan úttestre lépése önmagában nem jelenti automatikusan a vadásztársaság felelősségét. A felelősség megállapítása a baleset körülményeitől és az alkalmazandó jogi szabályoktól függ.

Ezért különösen fontos, hogy a sofőr dokumentálja a történteket, és a biztosítójával is egyeztessen. A javítás költségeinek megtérülése a rendelkezésre álló biztosítási fedezettől és a konkrét körülményektől is függhet.

Az autómentés is százezres tétel lehet

Egy nagyobb ütközés a hűtőrendszert, a futóművet vagy a karosszériát is károsíthatja, így az autó akár mozgásképtelenné válhat. Ilyenkor az autómentés mellett a hazajutásról is gondoskodni kell – különösen kellemetlen helyzetben, ha mindez éjszaka, egy távoli országúton történik.

A Redion 2026-os, reprezentatív Asszisztencia Biztosítás Index kutatása szerint a magyar autósok 42 százaléka került valamilyen útközbeni vészhelyzetbe az előző évben. Az esetek nem kizárólag vadbalesetekhez kapcsolódtak, de jól mutatják, milyen gyakoriak lehetnek a váratlan közlekedési problémák.

Ki segít, ha az autó az út szélén marad?

A kutatás szerint a magyarok 72 százaléka úgy gondolja, hogy a gépjármű-asszisztencia valódi segítséget jelenthet ilyen helyzetekben, ennek ellenére csak körülbelül minden negyedik autós rendelkezik ilyen biztosítással.

Egy vadbalesetet a legjobb megelőzni, de vannak helyzetek, amelyekre a legnagyobb óvatosság mellett sem lehet felkészülni. Ha az ütközés miatt az autó mozgásképtelenné válik, az assistance-szolgáltatás komoly segítséget jelenthet.

– mondta Timár Gábor Szabolcs, a Redion (korábbi nevén Europ Assistance) operációs vezetője.

A szolgáltató tájékoztatása szerint a nap 24 órájában elérhető segítség keretében megszervezhetik a sérült jármű szervizbe szállítását, a választott csomagtól függően pedig a továbbutazásban, a csereautó vagy a szállás biztosításában is közreműködhetnek.

A vadgázolást nem mindig lehet kivédeni, a következményekre azonban fel lehet készülni. A körültekintő vezetés mellett ezért érdemes azt is ellenőrizni, hogy a meglévő biztosításunk fedezi-e a jármű mentését és a baleset utáni továbbutazást.

Nyitókép: Unsplash

Csökkent a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagdíja az idén a Netrisk adatai szerint. A cascóknál ezzel szemben mérsékelt drágulás következett be, szélesebb elterjedésüket pedig az autók magas életkora is korlátozza – derül ki a Netrisk a közelgő novemberi kgfb-kampány apropóján készített összeállításából.  

Az első kilenc hónapban a személyautókra kötött szerződések száma 24 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Miközben az átlagdíj alig több mint 50 ezer forintra, azaz több mint 8 százalékkal csökkent. A tavalyinál kedvezőbb átlagdíj mindhárom negyedévben megmaradt, bár az éves különbség szűkült. Az első negyedévben még 12,4, a másodikban 6,7 százalékkal, a harmadikban pedig már csak 5,2 százalékkal volt alacsonyabb az átlagdíj az egy évvel korábbinál. Július és szeptember között pedig átlagosan közel 50 ezer forintért kötöttek kötelezőt a személyautókra.

– mondta Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.

Élen a Volkswagen, az Opel és a Ford

Az adatokból kiderül az is, hogy milyen márkájú autókra kötötték a legtöbb kgfb-t: a Volkswagen, az Opel és a Ford vezette a sort, utánuk a Suzuki és a Toyota következett. A díjakban jelentős eltérések láthatók: a Suzukiknál kicsivel 40 ezer forint felett volt az átlagos kgfb-díj. A Toyoták esetében már közel 47 ezer, az Opeleknél pedig majdnem 49 ezer forint volt ugyanez az összeg. A Volkswagenek átlagdíja közel 53 ezer forintra rúgott, míg a Fordoké meghaladta az 55 ezer forintot.

A cascónál más a helyzet

A kgfb-hez képest az autós cascóknál eltérő tendenciák láthatóak. A személyautókra kötött szerződések száma a Netrisknél éves szinten közel 20 százalékkal nőtt, de a dinamika elmarad a kgfb-nél látott bővüléstől. A cascobiztosítások éves átlagdíja közel 171 ezer forintra emelkedett: ez szerény, 1,9 százalékos drágulást takar éves szinten.

A cascopiac bővülését a díjak mellett korlátozza az is, hogy sok autó már olyan idős, hogy a biztosítók korhatárai miatt nem, vagy csak szűkebb kínálatból lehet rájuk új szerződést kötni. A lehetőségek biztosítónként és termékenként eltérnek, az autó életkora azonban önmagában is korlátot jelenthet. Márpedig az autóállomány idősnek mondható. A Netrisknél kgfb-t kötött autók átlagosan 16,6 évesek, pontosan annyi idősek, mint a teljes hazai személygépkocsi-állomány a KSH augusztus végén frissített, június végi adatai szerint. A Netrisknél cascóval biztosított járművek átlagéletkora ezzel szemben mindössze 5,7 év.

Jön a kampány

Még mindig számos autó szempontjából pedig a november jelenti a főszezont a kgfb-t tekintve. A kampányban azok az autósok és üzembentartók érintettek, akik 2010 előtt vásárolták az autójukat. A kampány még mindig 700 ezer gépjárművet érint, amiből 400 ezer személygépjármű. Azok, akik tavaly a Netrisknél a kampány keretében váltottak átlagosan 7 ezer forintot tudtak spórolni tavaly, míg a kampányon kívül ez az összeg idén átlagosan 13 ezer forint volt.

Besnyő Márton hozzátette, hogy a novemberben megkötött új kötelező biztosítások átlagdíja jellemzően alacsonyabb az év többi hónapjához viszonyítva, ez köszönhető egyebek mellett annak, hogy az ilyenkor kgfb-t váltók között nagyobb arányban idősebb, azaz alacsonyabb értékű autókról van szó, valamint sok sofőr a bonus-malus kedvezményrendszerben magas kategóriába tartozik.

A Netrisk arra is felhívja a figyelmet, hogy mindenkinek érdemes a kgfb-évfordulója előtt tájékozódni és ellenőrizni, hogy a meglévő szerződés továbbra is jó választás-e: a biztosítók ajánlatai között ugyanis jelentős különbségek lehetnek.

Nyitókép: Unspalsh

A megválasztás Bara Ágnes kiemelkedő szakmai pályafutásának és vezetői teljesítményének rangos nemzetközi elismerése, egyúttal a Hungarikum Alkusz Csoport és a teljes magyar biztosítási szakma számára is történelmi jelentőségű mérföldkő. A Brokerslink történetében most először választottak magyar szakembert a független igazgatóság tagjai közé.

A 141 országban jelen lévő, több mint 50 000 szakembert összefogó Brokerslink a világ egyik legnagyobb független biztosításközvetítői hálózata, több mint 75 milliárd amerikai dollár bruttó díjbevételt (GWP) képvisel. A 10 fős igazgatóságának tagjaként Bara Ágnes közvetlenül is részt vesz a stratégiai irányok alakításában, nemzetközi együttműködéseinek fejlesztésében, valamint a globális biztosításközvetítői piac jövőjét meghatározó szakmai döntésekben.

A hálózat minden egyes országban egy-egy meghatározó biztosítási alkuszcégen keresztül képviselteti magát – a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. 2023-óta kizárólagos magyar tagja a szervezetnek, amit 2026 májusától tulajdonosi szerepvállalással erősített meg –, ugyanakkor egy integrált ökoszisztémát is kiépített, amely magában foglalja a viszontbiztosítási és specializált szegmensre fókuszáló alkuszokat, valamint különböző területeken működő kockázatkezelési tanácsadó vállalatokat – például kárügyintézés, vagyonértékelés, kockázatmenedzsment, jogi tanácsadás, captive menedzsment stb. –, amelyek együttműködésen alapuló, hatékony modellben dolgoznak.

Bara Ágnes két évtizedes biztosításszakmai tapasztalattal rendelkezik. Pályafutása során széles körű ismereteket szerzett a lakossági és vállalati biztosítások, a bankbiztosítás, a nemzetközi alkuszi tevékenység, valamint a komplex, határokon átnyúló biztosítási programok területén. A Hungarikum Alkusz Csoportnál közel egy évtizede tölt be meghatározó vezetői szerepet, munkájával jelentősen hozzájárulva az alkuszcégcsoport stratégiai fejlődéséhez, nemzetközi kapcsolatainak bővítéséhez és ügyfelei magas színvonalú kiszolgálásához. Mindemellett a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének Biztosítási Szakértői Bizottság elnöki tisztségét is betölti, amely bizottság a biztosítási tanácsadók és a biztosítási szektor hatékony szakmai érdekképviseletét szakvélemények megfogalmazásával, irányelvek és javaslatok elkészítésével támogatja.

Nyitókép: Hunagrikum Alkusz

Az elmúlt évek egyik piaci sikertermékének tekinthető panelek iránt is elkezdett mérséklődni az érdeklődés az idei évben. Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós szakmai vezetője szerint míg a téglalakásoknál mintegy 50 százalékos, addig a paneleknél ennél egy kicsit enyhébb, de 40 százalékot meghaladó visszaesés következett be az év első felében. Ez persze nem független attól, hogy a kétszobás panellakások – melyek jellemzően húzzák az egész piacot – ára elérte a négyzetméterenkénti 1,5–1,7 millió forintos szintet, miközben az árak még a felújítandó panellakásoknál is 1,2 millió forintnál kezdődtek.

Így aztán mérséklődött irántuk a kereslet, sőt a változások érintették a kiadó lakások piacát is. A XI. kerületben a korábbi 250 ezer forintos kategóriát – azaz a kétszobás panelekét – már csak 5–10 százalékkal alacsonyabb áron lehet kiadni, mint egy évvel korábban.

Mindezek mellett a panelek kapcsán fontos azt is megemlíteni, hogy az év elején volt olyan időszak, amikor az áruk nagyon közel került a téglaépítésű lakások árához, sőt bizonyos területeken akár utol is érte őket. Erre hívta fel a figyelmet Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan XXI. kerületi és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője. Mint szavaiból kiderült,

a csepeli ingatlanpiacon ekkor eltűnt az árkülönbség a panellakások és a téglaépítésűek között, a négyzetméterárak gyakorlatilag összeértek.

A szakértő elmondta, hogy Csepelen tavaly év végére úgymond alap lett az egymilliós négyzetméterár, akár panelről, akár téglaépítésű lakásról volt is szó, az árak gyakorlatilag nem különböztek. Azt is megjegyezte azonban, hogy az idei évben az egymilliós négyzetméterárakon kínált lakások már nem nagyon keltek el, még akkor sem, ha a kerület legfelkapottabb részein – például az úgynevezett „sétányokon” – kínálták is őket. Sőt még az olyan, keresett kategóriába tartozó, jó adottságú és jó elhelyezkedésű lakásokra is csak néhány érdeklődő jelentkezett, amelyeknél a hirdetési ár éppen alatta maradt az egymillió forintnak.

Zuglóban a közepes méretű, felújítandó panellakásoknál a csepeli áraknál magasabb, 1–1,2 millió forintos négyzetméterárakkal lehetett számolni, míg a jó állapotú, felújított ingatlanoknál 1,3–1,5 millió forintos négyzetméterárak alakultak ki.

Ennél magasabb áron azonban lakást eladni még ebben a két kerületben is lehetetlen volt

– hangsúlyozta Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

A szomszédos XIII. kerületben a panellakások jellemzően 800 ezer–1,1 millió Ft/m² közötti ársávban cseréltek gazdát – jelezte Tóth Viktória, a Balla Ingatlan V. és XIII. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki azt is hozzátette, hogy a kerületen belül ugyanakkor jelentős volt a szórás az árakat tekintve, a lokáció és az állapot függvényében.

A főváros külső részén, a XVIII. kerületben található panellakások esetében az idei év első felében szintén körülbelül 900 ezer – 1,15 millió forintos négyzetméterárakra számíthattak a vásárlók – jelezte Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Mivel a kínálat egyre inkább bővült, ezért

az alku kötelező eleme lett az adásvételeknek, a panel- és a kisméretű téglalakásoknál ez 3–5 százalék közötti árengedményt jelentett a tulajdonosok részéről.

Mindezzel együtt a panellakások változatlanul az átlagosnál könnyebben eladható ingatlantípusok között maradtak, főleg a megfizethetőbb városrészekben. A legtöbben ugyanis még mindig a kisebb, 40–60 négyzetméteres használt lakásokat keresték – jegyezte meg Kovácsné Zsichla Katalin, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Azt is hozzátette, hogy ennek megfelelően az értékesítési idők továbbra is a panellakásoknál voltak a legrövidebbek: átlagosan mintegy 50–65 nap között alakultak.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Szponzorált tartalom.

Terepen, endurónál vagy quad használatakor különösen lényeges, hogy a sisak stabilan illeszkedjen, jól szellőzzön, és ne mozduljon el intenzívebb mozgás közben sem. Egy cross sisak kiválasztásánál nálam nem csak a dizájn számít. Figyelek a méretre, a súlyra, a belső párnázásra, a szemüveggel való kompatibilitásra és a minősítésre is. Az ECE R22-05 jelölésű cross vagy enduro sisakok, például egy matt fekete Premier Helmets modell vagy egy FOX motocross sisak, már nagyobb biztonságtudatosságot képviselnek. Épp ezért én az Allegro oldalán néztem körül, és kifejezetten jó vásárlási élményem volt: átlátható volt a kínálat, könnyen össze tudtam hasonlítani a méreteket és a minősítéseket, így végül magabiztosabban választottam motoros sisakot.

Szponzorált tartalom / Nyitókép: Unspalsh

Budapest: Alapos mérlegelés, tudatos vevők és reális árazási elvárások

A fővárosi és agglomerációs ingatlanpiac a második negyedévben érezhetően új fejlődési szakaszba lépett. A kínálat bővülése nagyobb mozgásteret és választékot biztosított a vásárlóknak, ami erősítette alkupozíciójukat. A piac aktív maradt, de a korábbi impulzív vásárlásokat alapos mérlegelés váltotta fel: a vevők a végleges döntés előtt akár 15–40 ingatlant is megtekintenek, alaposan felmérve a felhozatalt. 

A fővárosban a korábbi ‘minden elkel’ szemlélet végleg érvényét vesztette. A reális árazás vált a sikeres adásvételek elsődleges zálogává: míg a megfelelően beárazott, jó állapotú otthonok kifejezetten gyorsan vevőre találnak, a túlárazott ingatlanok iránt teljesen elenyészett az érdeklődés. Budapest az ország egyik legdinamikusabb piaca maradt, de az ügyfelek sokkal megfontoltabbak.

— összegzi Varga Dezső, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. 

A fővárosi adásvételeknél az átlagos eladási ár elérte a 68,6 millió forintot. A keresletet elsősorban az első lakásukat vásárlók dominálták, élve a támogatott hitelkonstrukciók (pl. Otthon Start) adta lehetőségekkel, míg a tisztán befektetési célú vásárlások aránya mérséklődött. A legnépszerűbb szegmensnek a 40–80 millió forint közötti, 40–60 négyzetméteres, jó elosztású és azonnal költözhető vagy felújítást nem igénylő lakások bizonyultak. 

Dunántúl: Északnyugati keresletélénkülés és déli portfólió-tisztulás

A Dunántúlon éles kettéválás volt megfigyelhető a második negyedévben. Az Észak-dunántúli régióban érezhetően élénkült a kereslet, amit az eladói árelvárások korrekciója és a bővülő kínálat táplált. 

Észak-Nyugat-Magyarországon a reális árazás és a piaci kereslet találkozott: a magasabb árfekvésű ingatlanoknál általánossá vált az árak korrekciója, az átlagos eladási ár 44,6 millió forintra módosult. Különösen erős a kereslet a határ menti településeken, emellett Siófok és Balatonfüred térségében a prémium szegmens is stabil alapot ad

— mondja Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője.

Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon a piaci kínálat minőségi letisztulása jellemezte a negyedévet. Bár a vásárlói óvatosság miatt az átlagos eladási ár 35,7 millió forintra korrigált, a piacon lévő ingatlanok eladhatósága érezhetően javult. 

Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont dél-dunántúli régióvezetője szerint az itt tapasztalható piaci folyamatok azt jelzik, hogy sikerült kisöpörni a korábban felhalmozódott, túlárazott portfólióelemeket. A vásárlók rendkívül árérzékenyek, és főként a megyeszékhelyi, jó állapotú lakásokat, valamint a Falusi CSOK-kal érintett kistelepülési családi házakat keresik.

Kelet-Magyarország: Családi házak dominanciája és céltudatos vásárlók

Kelet-Magyarországon a második negyedévben a megfontoltabb döntéshozatal és a családi házak egyértelmű dominanciája jellemezte a piacot. Északkelet-Magyarország és a Dél-Alföld továbbra is kiemelkedő lakossági adásvételi aktivitást mutatott. 

Északkeleten a kereslet szerkezete a kisebb települések és az alacsonyabb árkategóriájú ingatlanok felé tolódott, ahol az eladott ingatlanok több mint kétharmada családi ház volt, 28,6 millió forintos átlagár mellett. A nehezedő piaci körülmények között az ügyfelek még inkább igénylik a professzionális támogatást, amit jól mutat, hogy a régióban a tulajdonosok döntő többsége kizárólagos megbízással keres minket.

— ad helyzetképet Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont északkelet-magyarországi régióvezetője. 

A Dél-Alföldön az eladott ingatlanok túlnyomó többségét (több mint 80%-át) a családi házak tették ki, az átlagos eladási ár pedig 24 millió forint körül alakult. A vásárlók köre sokkal céltudatosabbá vált. 

Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője úgy látja, hogy a déli régióban a nézelődőket felváltották a komoly szándékú, céltudatos vásárlók. Bár az érdeklődések száma mérsékeltebb volt, a tényleges adásvételek stabilan megvalósultak, és a vevők jelentős mértékben támaszkodtak a rendelkezésre álló finanszírozási és hitellehetőségekre.

Útravaló az ingatlanpiaci szereplőknek: Mi kell a sikeres adásvételhez 2026 második felében?

A reális, szakértői értékbecslésen alapuló árazás az eladások kulcsa. A túlárazott ingatlanok hosszú időre beragadhatnak a kínálatba, míg a jó áron meghirdetett otthonok gyorsan gazdára találnak. Érdemes kihasználni a bővülő kínálatot és a támogatott hitelkonstrukciókat (pl. Otthon Start), kiemelt figyelmet fordítva az ingatlan energetikai állapotára és a fenntartási költségekre. A hangsúly a jó kiadhatóságú, alacsony rezsijű, modern szegmensekre, valamint a fejlődő kistérségekre és az új építésű beruházásokra helyeződik. 

Nyitókép: Biztosító Magazin

Egyre kevesebben tudnak félretenni

A pénzügyi tartalékok hiánya tovább növeli a háztartások kiszolgáltatottságát. A magyarok 24%-ának egyáltalán nincs vésztartaléka, és mindössze 36% rendelkezik legalább hat hónapra elegendő megtakarítással.

A megtakarítás lehetősége erősen függ a társadalmi helyzettől is. A diplomások 48%-a rendszeresen félretesz, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez az arány csak 34%. Budapesten a lakosság 24%-a egyáltalán nem tud megtakarítani, a falvakban viszont már 35% ez az arány.

A saját lakás és a nyaralás is háttérbe szorult

A mindennapi megélhetés egyre inkább felülírja a hosszú távú terveket. Ingatlanvásárlásra vagy -felújításra 2022-ben még a magyarok 37%-a takarított meg, idén már csak 23%. Utazásra, nyaralásra pedig 24 helyett mindössze 17% tesz félre.

A számok azt mutatják, hogy sok háztartás számára ma már nem a vagyonépítés, hanem az azonnali biztonság megteremtése az elsődleges cél.

A pénzügyi tervezés is visszaszorul: 2026-ban már 16% egyáltalán nem készít költségvetést, ami rekordnak számít a kutatás történetében.

Óvatosabbak lettünk a hitelekkel

A bizonytalanabb anyagi helyzet a hitelfelvételi kedvet is visszavetette. Az elmúlt évben a magyarok 64%-a semmilyen kölcsönt nem vett fel vagy nem is kért, szemben a 2025-ös 50 %-kal.

Van azonban egy pozitív változás is: a nehéz gazdasági környezet hatására nőtt a pénzügyi tudatosság. A pénzügyi termékekkel kapcsolatban magabiztosnak érzők aránya 46-ról 55%-ra emelkedett.

A kutatás összképe mégis egyértelmű: a magyar társadalom pénzügyileg egyre megosztottabb, miközben egyre többen kényszerülnek túlélő üzemmódra.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Beütött a meleg, visszafogta magát a piac

A Duna House becslése szerint júliusban 9 292 lakóingatlan cserélt gazdát. Ez a júniusi szintnél 5,8%-kal alacsonyabb, ami a nyári hónapokra jellemző visszaesést követi, a tavalyi júliusi értéktől viszont mindössze 2,1%-kal marad el. A forgalom tehát éves alapon gyakorlatilag egy helyben áll — sem a márciusi átmeneti megugrás, sem a tavalyi mélypont nem ismétlődik.

A kereslet oldaláról a kép változatlanul óvatos. A keresletindex 64 ponton állt, pontosan a júniusi szinten, ami a nyári szezonális visszafogottságot tükrözi és elmarad a korábbi évek júliusi szintjeitől. A fővárosi kerületek iránti érdeklődés éves összevetésben szinte mindenütt mérséklődött, a legkeresettebb kerület továbbra is a XIII. A júliusi adatok legmarkánsabb üzenete a vevői kör átalakulása, amely éves összevetésben most a legszembetűnőbb.

Fiatalodnak a vevők

A budapesti vevők között az első lakásukat vásárlók aránya egy év alatt 12%-ról 40%-ra ugrott, miközben a befektetési célú vásárlás 41-ről 27%-ra esett vissza. A vevők egyben fiatalodtak is: a 20–30 évesek aránya megduplázódott. Az Otthon Start Program tavaly nyár vége óta tartó hatása a nyári hónapban sem gyengült — éves összevetésben itt látszik a legerősebben.

Ez az árérzékenyebb, saját célú vevői kör a piac működését is átformálja. A budapesti panellakások értékesítési ideje tovább romlott: Budán egy év alatt 55 napról 90 napra nőtt az az idő, amennyi egy panel eladásához kell. A vidéki panelnél alig változott a helyzet, így a főváros egykori leggyorsabb szegmense ma jóval lassabban talál vevőre, mint a vidéki. A vevők alkupozíciója a vidéki használt téglapiacon a legerősebb, ahol 7% körüli az árengedmény.

Az árak alakulásában nincs fordulat: a fővárosban és vidéken egyaránt a korábbi szinteken, magasan alakultak a négyzetméterárak, miközben a minőségi kép Budapesten a legjobb, a vidéki régiókban vegyesebb.

Folytatódik a trend: átrendeződik a kereslet

Összességében a júliusi hónap a féléves mérleg folytatása: a piacot nem a forgalom bővülése, hanem a kereslet átrendeződése mozgatja. A magas árszint mellett a saját célú, fiatalabb vevők vették át a fővárosi piac irányítását, a befektetők pedig fokozatosan hátrébb húzódnak — a következő hónapok kérdése, hogy ez az új egyensúly mennyire tartós.

A teljes elemzés az alábbi linken érhető el.