Mukics Dániel tűzoltó alezredes azt írta, Baranya vármegye kivételével mindenhonnan érkeztek segélyhívások a katasztrófavédelemhez. A legtöbb munkát Békés vármegyében adta a vihar a tűzoltóknak, a 318 beavatkozásból 171-re itt volt szükség.

A közlemény szerint országszerte 42 épületben keletkeztek károk a vihar miatt. Az épületkárokat jellemzően az erős szél okozta, amely megbontotta a tetőt, felszakította a bádogot, lefújta a cserepeket és fákat döntött ki, amelyek esetenként házakban tettek kárt.
Négy lakóházba villám csapott, Balatonfüreden és Szentesen ki is gyulladt egy-egy családi ház emiatt. Jánossomorján egy családi ház kéményét döntötte le egy villámcsapás.

Kalocsán és Létavértesen fákba csapott a villám, Kalocsán a villámcsapástól egy fa ráborult egy trafóházra, Létavértesen pedig ki is gyulladt egy fa.

Dobozon egy templom tetejét, Kaposfőn a víztorony lemezborítását bontotta meg az erős szél, Gyulán és Vindornyaszőlősön pedig autóra dőlt egy-egy fa. Nagykerekiben egy családi ház tűzfala dőlt meg, ugyanitt egy másik ház kéménye dőlt le az erős széltől – ismertette a károkat Mukics Dániel.

A tűzoltók a villámcsapás miatti tüzeket eloltották, a viharkárokat késő estére mindenhol felszámolták – közölte.

A közlemény szerint idén viharok miatt már 10 225 tűzoltói beavatkozás történt, és 1349 épületben keletkezett valamilyen kár.

Nyitókép: Unslash / illusztráció

Várszegi György főhadnagy elmondta, Orosházáról 15, Gyuláról két, Békésről és Békéscsabáról egy-egy riasztást kaptak.

Orosházán a Lehel utcában egymástól nem messze két fa is rádőlt az úttestre. Az Ifjúság utcában egy körülbelül hetven centiméter átmérőjű platán zuhant az útra. A Horváth-Pap utcába, a Berzsenyi Dániel utcába, a Csizmadia Sándor utcába, az Arany János utcába és a 474-es útra szintén kidőlt fák miatt vonultak ki az egységek. Volt, ahol a hirtelen lezúduló víz betört egy pincébe, ahol több, elektromos eszközt is tároltak.

A Csorvási úton egy villanyoszlopot és több fát is kidöntött a szél. A Szilágyi Erzsébet utcában szintén egy villanyoszlop dőlt meg.

Békésen a 4238-as utat elzárta egy fa. Békés és Gerla között is fakidőléshez riasztották az egységeket – közölte a szóvivő.

Nyitókép: Unsplash

A Groupama félmilliárd forintra becsüli a rendkívüli időjárás okozta ügyfélkárok összegét. A második legtöbb lakásbiztosítást kezelő biztosítója hétfő délig csaknem 1500 bejelentést fogadott, de legalább kétszer ennyit vár összesen. Eddig a legtöbb Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém vármegyéből érkezett – írták. A vihar tetőket bontott meg, épületelemeket szakított le, fákat döntött ki, vagy szabadon hagyott tárgyakat sodort el. A károk átlagos értéke 85 ezer forint.

Az Aegon közleménye is félmilliárd forint körüli kárösszegről ír. A lakáspiac vezető biztosítójához hétfőn 14 óráig mintegy 2700 kárbejelentés érkezett, elsősorban Somogy és Baranya vármegyéből. A társaság összesítése szerint az erős szél épületekben, tetőszerkezetekben, vagyontárgyakban okozott rendkívüli károkat.

A Generali hétfő délig majdnem 2500 bejelentést fogadott, a többi társasághoz hasonlóan főképp Közép- és Dél-Dunántúlról. Leginkább Kaposvár, Pécs és Veszprém térsége szenvedte meg az erős szelet. Közleményében a biztosító 350 millió forintra becsüli az ügyfelek kárának összegét. Hangsúlyozták egyúttal, hogy az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, gyakrabban okoz kárt, ezért érdemes aktualizálni a biztosítási szerződéseket.

A hétfő délután összesítés szerint az Allianz Hungáriához több mint 2000 kárbejelentés érkezett a hétvégi viharok miatt, elsősorban Pécs, Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Baja térségéből. Kifizetéseik összege elérheti a 200 millió forintot. A bejelentéseknek még nincs vége, az ügyfelek jelentős része csak napokkal később keresi föl a biztosítóját – tették hozzá.

Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Azt írták, több helyen villámcsapás miatt keletkezett tűz oltásán dolgoztak. Villám csapott egy tizenöt méter magas fába a Tolna megyei Nagyszokolyon, a Táncsics Mihály utcában, ahol a lehulló lombkorona begyújtotta a fa alatti aljnövényzetet is.

Szintén villám csapott egy kétszintes családi ház tetejébe Várpalotán, a Muskátli utcában, illetve a villámcsapás miatt gyulladt ki egy kétszintes, kétszáz négyzetméteres lakóház tetőszerkezete Budakalászon, a Jókai Mór utcában is – tették hozzá.

Bács-Kiskun megyében, Kelebia és Tompa között, illetve Öregcsertő és Csoma között is több helyen fa dőlt az útra, akadályozva a forgalmat.

A Fejér megyei Adonyban, a 6-os főútra kidőlt fa akadályozta a forgalmat. Székesfehérvár és Dinnyés között a vasúti sínre dőlt fa.

Pest megyében Szigetcsép és Tököl között, a kanyarban szakadt egy nagyobb fa több ága az úttestre – sorolták a közleményben.

A katasztrófavédelem arra kér mindenkit, hogy figyeljék a meteorológiai szolgálat riasztásait, lehetőség szerint ne parkoljanak a viharos szélben fák alá, a közúton pedig a fasorok mellett is kellő figyelemmel közlekedjenek.

Ha leszakadt vezetéket vagy bajba jutott embert látnak, jelezzék a 112-es segélyhívón – áll a közleményben.

Nyitókép: Unsplash / Illusztárció.

Az idei viharszezon január utolsó napjaiban kezdetét vette, az elmúlt hetekben jelentkező viharok pedig azt eredményezték, hogy a viharkárok miatt már június közepére közel 12 ezer kárbejelentés érkezett a Groupama Biztosítóhoz, annyi, mint a 2021-ben egész évben, miközben a bejelentett károk értéke 20%-kal meg is haladja az előző évit. Csak a május végi és június eleji viharsorozat miatt 5 ezer alkalommal tettek kárbejelentést a Groupama ügyfeli, melynek kapcsán 1 milliárd forintos kárszükséglettel számol a második legtöbb lakásbiztosítást kezelő társaság.  

Drasztikusan növekvő károk

A Groupama Biztosító statisztikáiból az is egyértelmű, hogy tendenciózusan nő a bejelentett károk nagysága.

Visszatekintve az elmúlt 3-4 évre, mintegy másfélszeresére nőttek a kárkifizetési összegek.

Ennek oka részben abban keresendő, hogy egyre nagyobb károkat képesek okozni az egyre extrémebb időjárási jelenségek, másrészt pedig egyértelműen megjelenik a kárkifizetésekben az anyagárak és a munkadíjak drasztikus emelkedése is.

A károk intenzitását fokozza több új jelenség is, mint a „dupla károk”. Ezekben a szélsőséges esetekben olyan gyorsan érkezik másodszor is a természeti csapás – ami lehet vihar, jégeső vagy felhőszakadás –, hogy az adott térségben vagy településen nincs idő a károkat helyreállítani, így még nagyobb pusztítást képes okozni az újabb hullám – mint például 2021 nyarán a Baranya megyei Sellye községben.

Az elmúlt években a viharokhoz, felhőszakadásokhoz és a villámcsapásokhoz kapcsolódott a kárbejelentések túlnyomó része, 86 százaléka, de mégsem ezek okozták a legnagyobb pusztítást, hanem a jégesők.

Az utóbbiak a kárkifizetések felét vitték el, jóllehet, arányuk a bejelentések számában mindössze 14 százalékos volt a vizsgált időszakban, 2015 és 2020 között. A magyarázat egyszerű: ezekben az esetekben magasabb, a 250 ezer forintot is meghaladta az átlagos kárösszeg.

Hőhullámok ellen is érdemes védekezni

Magyarországon is egyre gyakrabban jelentkeznek és egyre magasabban tetőznek a hőhullámok. Bár a hőség közvetlenül nem tartozik a biztosítási események közé, de közvetetten hatással lehet a károk keletkezésére és mértékére is.

A lakóépületekben például befolyásolhatja egyes tetőfedő, illetve szigetelő anyagok ellenálló képességét a viharokkal szemben, így a viharok még nagyobb károkat okozhatnak.

Még fontosabb, hogy egészségünkre is komoly hatással lehet a szélsőséges meleg, mely hőgutát, dehidratációt, koszorúér– vagy agyi trombózist, szívelégtelenséget okozhat. Fontos tehát, hogy tudatos óvintézkedésekkel, odafigyeléssel próbáljuk tompítani, megelőzni az extrém meleg okozta hatásokat is.

A Groupama Biztosító összegyűjtötte azokat a legfontosabb tanácsokat, melyekkel a hőhullámok okozta károk, kellemetlenségek hatásosan mérsékelhetőek:

Folyamatosan fejleszteni kell a kárrendezési folyamatokat is

Az egyszerre akár hatalmas mennyiségben érkező kárbejelentéseket rögzíteni, feldolgozni, rendezni – úgy, hogy minden bajba jutott a lehető legrövidebb időn belül megkapja a biztosítási szerződése szerint járó összeget -, rugalmasságot és felkészültséget igényel a piac szereplőitől. A Groupama Biztosító szakemberei továbbra is a viharok okozta károk növekedésére számítanak, illetve arra, hogy a károk nagysága várhatóan egyre jelentősebb lesz, a pusztítások pedig időben és területileg is egyre nagyobb ingadozást mutatnak.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján felkészültünk ezek gyors, rugalmas rendezésére, azokban az esetekben is, amikor a szélsőségessé váló időjárás miatt a viharok a megszokottól eltérő időszakban csapnak le. Folyamatosan képezzük a területen dolgozó kollégáinkat, akik a legmodernebb kárrögzítési technológiákat használják mindennapi munkájukban, így akár az ország másik felét is gyorsan el tudják érni online, videós alkalmazásunk segítségével, hogy minél előbb segíthessenek kárt szenvedett ügyfeleinknek.

– mondja Berentés László, a Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció

Épületekre, utakra dőlt fák és ingatlanokba befolyt víz miatt kérik a katasztrófavédelem segítségét az állampolgárok elsősorban Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Pest megyékben – tartalmazza a közlemény.

Hajdú-Bihar megyében fákat döntött ki, ágakat szakított le a viharos szél Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Berettyóújfaluban, Nagyrábén és Sárándon.

Pest megyében Tóalmáson, Törökbálinton, Albertirsán és Szentmártonkátán okozott károkat a vihar. A közlemény szerint Bács-Kiskun és Békés megyében is gyakoriak a riasztások.

A tűzoltóegységek péntek délután folyamatosan dolgoznak a károk felszámolásán – tájékoztatott az OKF.

Nyitókép: MTI.

Dóka Imre közleményében azt írta: a legtöbbet a fővárosban, 42 esetben, Pest megyében 41, Baranyában 28, Tolna megyében pedig 26 esetben segítettek a tűzoltók. Emellett Komárom-Esztergom, Heves, Győr, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is több feladatot adott a viharos erejű szél és a hirtelen lezúduló csapadék.

A nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló eső utakat, pincéket, garázsokat, alagsori helyiségeket öntött el, de leszakadt faágak, kidőlt fák is több helyen fennakadásokat okoztak.
A szóvivőhelyettes emlékeztetett: Pest megyében, a 12-es főút 16-18 kilométere között a

felhőszakadás miatt partomlás volt, amely a vasúti és a közúti közlekedést is érintette. Tolna megyében, Kaposszekcső belterületén a 611-es út a heves esőzés miatt egy helyen beszakadt.

A fővárosban több esetben elakadt vagy árokba csúszott jármű mentéséhez is riasztották a tűzoltókat.

Budapesten főként pincékbe, ingatlanokba befolyt vizet és kidőlt fákat távolítottak el. A II. kerületben, a Keleti Károly utcában egy nagy faág lehasadt és egy autóra esett, míg Fóton két gépkocsira dőlt egy fa. Pilisszentivánon mintegy ötven négyzetméteren beázott egy iskola teteje, több helyen leszakadt a mennyezet, három helyiséget le kellett zárni.

Baranya megyében főként a megyeszékhelyre és környékére riasztották a vihar miatt a tűzoltókat. Pécsen, a Balácsi úton a lakóházak védelméért homokzsákkal is védekezni kellett. Tolna megyében elsősorban Kaposszekcsőről és Dombóvárról kérték a tűzoltók segítségét, az esetek túlnyomó többségében ott is a hirtelen lezúduló csapadék miatt. A megyében néhány helyen a tűzoltók még most is dolgoznak – összegezte a vihar következményeit közleményében az OKF szóvivőhelyettese.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció,

Az erős szél sok helyen faágakat tört le, fákat döntött ki, amelyek utakra, kerítésekre, házakra dőltek. Országszerte 126 épületben keletkeztek károk, 82 esetben Somogy megyében, főleg Kaposváron és környékén.

Sokan csak csütörtök reggel szembesültek a károkkal, így főként Somogy megyéből folyamatosan érkeznek bejelentések a katasztrófavédelemhez. A tűzoltók csaknem száz somogyi helyszínen még csütörtökön is dolgoznak – tudatta a szóvivő.

Villámcsapás miatt is keletkeztek károk: Kiskunmajsán egy ház kéményébe csapott villám. Földeákon és Kaposváron fába csapott a villám, és egy kaposvári üzletház mélygarázsát elöntötte a víz.

A kidőlt fák, letört ágak több elektromos vezetéket is elszakítottak, emiatt Komlón és néhány somogyi településen csaknem kétezer fogyasztónál szünetelt az áramellátás, csütörtök reggelre ezt helyreállították – ismertette Mukics Dániel.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Az április 1-jén kezdődő tavi viharjelzési szezon október 31-éig tart. A tavi viharjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma adja ki – ismertették.

A Balatonnál ez már a 88. viharjelzési szezon – írták. A tó viharjelzési szempontból három medencére van felosztva: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső és a tihanyi szorostól keletre lévő keleti medencére.

A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – tették hozzá.

A meteorológiai szolgálat viharjelző obszervatóriuma folyamatosan figyeli a tavak aktuális és várható időjárását, szükség esetén pedig viharjelzést ad ki. Az elsőfokú viharjelzés az erős (40 és 60 kilométer/óra közötti), a másodfokú pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órás „időelőnnyel” adják ki – közölték.

A Balatont és Velencei-tavat érintő, folyamatosan frissülő időjárási információk szabadon hozzáférhetők az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület honlapján, továbbá a meteorológiai szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazásán keresztül – ismertették.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Államkincstár megkezdte a januári vihar miatt a mezőgazdasági termesztő berendezésekben keletkezett károk részleges kompenzációjának kifizetését.

Az Agrárminisztérium döntése alapján egyszeri támogatásban részesülnek azon termelők, akiknek az eszközeit a vihar megrongálta, tönkretette.

– fűzte hozzá a miniszter.

Hozzátette, a vihar elsősorban a fóliasátrakban, üvegházakban okozott jelentős károkat, de más épületkárok is számottevőek voltak. Erre a támogatásra kizárólag azok a termelők jogosultak, akiknek bejelentése alapján a károkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásba vette és leigazolta. A gazdálkodók az igényeiket március 7. és március 11. között nyújthatták be, a támogatás mértéke pedig legfeljebb az agrárkamara által leigazolt kár összegének 80 százaléka lehetett – hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter emlékeztetett, míg a vihar miatt elpusztult vagy károsodott növénykultúra után a kárenyhítési rendszer fizet kompenzációt, addig a nem biztosított termelőeszközökben bekövetkezett jelentős károkat az AM kompenzálja.

A tárcavezető hangsúlyozta, az 1,4 milliárd forint támogatás kifizetése 1600 zöldségtermesztéssel foglalkozó család megélhetését segíti.

– olvasható a közleményben.

Nyitókép: MTI / Archív.