Hajdu Márton elmondta: többségében leszakadt faágak, kidőlt fák okoztak gondot. Két esetben gépjárműre dőlt fa okozott sérülést az autóban ülőknek.

A katasztrófavédelemhez több mint 140 épületkárt jelentettek be, jellemzően a tetőszerkezetek rongálódtak meg. Ezen felül sok helyen áramkimaradást is okozott a vihar.

A viharos széllel összefüggésben hétfő reggelig országszerte több mint 3700 riasztása volt a katasztrófavédelemnek. A legtöbb hívás Somogy, Fejér, Bács-Kiskun valamint Pest megyében, Budapesten volt – fejtette ki az OKF szóvivője.

Hajdu Márton elmondta: többségében már sikerült felszámolni a vihar okozta károkat, de a fővárosban, Pest és Bács-Kiskun megyében jelenleg is dolgoznak a tűzoltók.

Az OKF szóvivője külön megköszönte a lakosság segítségét is, ugyanis – mint elmondta – sokan voltak akik bejelentették a kárt, de miután sikerült maguknak megoldani a problémát, szóltak, hogy már nincs szükség a tűzoltók segítségére.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő hajnalban az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: ismét több alkalommal lehetnek 60-75 kilométer/órás széllökések: kezdetben délelőtt a Dunántúl északi részen, északon, illetve esetleg Jász-Nagykun megye térségében majd a déli, délutáni órákban gyakrabban inkább Pest megye térségében.

A viharos szél veszélye miatt elsőfokú figyelmeztetés van érvényben Budapesten, Pest megyében, továbbá Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Az előrejelzés szerint hétfőn gomolyfelhős, napos idő várható, de bárhol előfordulhat futó zápor, a hegyekben akár hózápor is lehet. Estére kiderül az ég, mindenütt megszűnik a csapadék. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 Celsius-fok körül valószínű. Késő este 0 és plusz 5 fok között alakul a hőmérséklet.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencia

A Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencia megnyitóján Rajnai Zoltán – Magyarország nemzeti kiberkoordinátora – kifejtette :

• az új magyar kiberbiztonsági stratégia mellett egy akciótervet is szeretnének elfogadtatni, amely a feladatokat, határidőket, felelősöket is tartalmazza majd. 
• uniós szinten több Magyarország kiberbiztonsága szempontjából is meghatározó szabályozást hoztak, mint például az uniós kiberbiztonsági stratégia, az európai hálózatbiztonsági irányelv, s az általános adatvédelmi rendelet,
• komoly munka előtt áll a bankbiztonsági munkacsoport is, amely a közeljövőben tervezett következő ülésén a bankszövetséggel együttműködve egyezteti majd a bank- és állami szektor közös érdekeit.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat épít az együttműködésre

Az európai kiberbiztonsági hónap magyarországi kampánynyitó rendezvényén Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) főigazgatója is hangsúlyozta: ahhoz, hogy a kiberbiztonság területén eredményeket érjenek el, fontos az együttműködés. Az NBSZ főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett Teller Ede idézetére, aki azt mondta:

Az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani.

Szabó Hedvig szerint viszont nem csak a számítógépekhez, hanem azok biztonságához is érteni kell.

Hiányozó szakemberállomány fenyeget

Utóbbi kapcsán Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vezetője elmondta, a legújabb tanulmányok szerint 2022-re uniós szinten 350 ezer, míg globálisan 1,8 millió kiberbiztonsági szakember fog hiányozni. Ezért az oktatás területén, a szakemberek képzését érintően is jelentős beruházásokra van szükség. Az emberi tényező kapcsán az eddigi felmérések lehangoló eredményeket mutatnak; az uniós lakosság:

• 71 százaléka osztott meg magáról valamilyen személyes adatot az interneten.
• több mint 60 százalék kapcsolattartási adatokat, nevét, születési idejét, személyiigazolvány-számát is megosztotta,
• ezek mellett 40 százalék körüli volt a hitelkártya-, bankszámlaadatokat megosztók aránya is.

Erősíteni kell a vállalati kiberbiztonságot is

A magyarországi nagyvállalatok mintegy fele, míg a kis- és középvállalkozások közül 10 százalék alatt van azok aránya, akik foglalkoznak IT-biztonsággal. Ezek is azt mutatják, hogy a magyarországi kiberbiztonság erősítésében van még hova fejlődni.  Az előrejelzések szerint 2020-ra több tízmilliárdnyi IoT eszköz fog működni a világban. Egyre inkább ezen – a kiberbiztonság szempontjából veszélyeztetettnek számító – eszközök puszta léte határozza majd meg életünket.

Nő a kockázat, rengeteg a zsarolóvírus

Bencsik Balázs szerint a kockázat folyamatosan nő: a kiberbűnözés stabilan emelkedő tendenciát mutat: 2013 és 2017 között jelentősen, ötszörösére nőtt a kiberbűnözés gazdasági hatása; csak a zsarolóvírusos támadások száma 300 százalékkal növekedett. A májusi wannacry néven ismert támadás 150 országot – köztük Magyarországot is – és 190 ezer rendszert érintett.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Az MTI-hez pénteken eljuttatott tájékoztatás szerint a felmérés eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: a válaszadók…

• 76 százaléka véli úgy, hogy a lakásbiztosítás hatékony védelmet jelent kármegelőzés és kárenyhítés szempontjából.
• 78 százalékuk szerint számít a szomszédok összefogása.
• 75 százaléka szerint pedig a távfelügyelettel rendelkező riasztók bizonyulnak hatékony védelmi módszernek.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik lakásbiztosítással.

Idén az első fél évben a K&H biztosítójának 30 százalékkal kevesebb lakásbetöréses ügye volt, mint az előző év azonos időszakában, ezekre átlagosan 181 ezer forintot fizetett ki a biztosító – írták.

Farkas Adrienn, a K&H Biztosító nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetője a közlemény szerint elmondta:

A következő évtizedben a biztosítók világszerte olyan szolgáltatásokkal jelenhetnek meg, amelyek a megelőzésben kaphatnak főszerepet, mint az okos eszközökön alapuló távfelügyeleti rendszer.

A K&H Biztosító az első negyedévben az IFRS- (nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány) konszolidált, nem auditált eredmények szerint 11,56 milliárd forint saját tőkével és 840 millió forint adózott eredménnyel rendelkezett.

Nagyüzem a biztosítóknál

A tájékoztatás szerint a legtöbb bejelentés Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyéből, illetve a Balaton környékéről érkezett. Kiemelkedően sok kárt jeleztek Szombathelyről (közel 1000 esetet) , Pécsről, Kőszeg, Baja és Kiskunhalas környékéről. Gyakoriak a jégverések miatti bejelentések, van olyan biztosító társaság, ahol a kárbejelentések 90 százaléka jégverés.

A jégverés a tetőkben, a redőnyökben, a vakolatban okozott kárt, sok helyen a tetősérülések miatt beáztak az épületek.

A kárbejelentések folyamatosan érkeznek, több biztosító is arról számolt be, hogy hétvégi munkavégzést rendelt el, illetve átcsoportosította kárfelmérőit az érintett területekre annak érdekében, hogy minél előbb rendezni tudja a károkat – jelezte a szövetség.

A nyár mindig kockázatos

A Mabisz adatai szerint 2015-ben az összes, több mint 710 ezer kárbejelentés közül csaknem minden hatodik káresemény nyári viharokhoz volt köthető. A szövetség azt tapasztalta, hogy a nyár általában az év leginkább kárveszélyes periódusa. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer káresemény történt május elseje és augusztus vége között a biztosított lakossági ingatlanokban, a nyári viharok miatt éves átlagban csaknem 7,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosító társaságok.

A 25 biztosítóval szerződött CLB független biztosítási alkusz MTI-hez eljuttatott közleményében arra figyelmeztetett, hogy:

Jégverésre csak az a biztosító fizet, amelyik kötvényében van ilyen kitétel.

Ahhoz, hogy a biztosítók garantáltan fizessenek, a károsultnak a lehetőségeihez mérten a kármentést is meg kell kezdenie és nem lehet gondatlan.

4500 feletti kár a Generalinál

A Generali Biztosítóhoz eddig több mint 4500 kárbejelentés érkezett a múlt szerdai és csütörtöki viharokat követően, a károk becsült értéke meghaladja a 700 millió forintot.

A Generali kárszakértői a továbbiakban is nagyszámú bejelentésre számítanak. Ennek megfelelően összpontosítják kapacitásukat, hogy a jelentősen megnövekedett kárbejelentéseket is fennakadás nélkül tudják fogadni és kezelni.

A gördülékeny ügyintézés érdekében a Generali ügyfelei élhetnek az online kárbejelentés lehetőségével is.

A legnagyobb pusztítást a jégverés okozta (közel 2000 ilyen esetet jelentettek), de a vihar (1400 kárbejelentés) és a villámlás (430 bejelentés) is sok kárt okozott.

Jégverés pipa

A magyarországi lakásbiztosítási termékek kiterjednek az elemi károkra, így például a jégverésre, a földrengésre, árvízre és a viharkárokra – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője pénteken az M1 aktuális csatornán.

Gilyén Ágnes kiemelte: bár lehetnek olyan régen kötött lakásbiztosítási szerződések, amelyek nem nyújtanak fedezetet a jégverésre, a jelenlegi mintegy 3 millió lakásbiztosítási szerződés azonban már erre a kártípusra is nyújt biztosítást. A szóvivő hangsúlyozta: a biztosítottnak évente érdemes átnéznie biztosítási szerződéseit, hogy el tudja dönteni, hiányzik-e a szerződéséből egy-egy lényeges kockázati tényező, vagy esetleg alulbiztosított.

Hozzátette:

Ugyanakkor gyakran a biztosítótársaságok képviselői keresik fel személyesen vagy telefonon az ügyfeleket, és felhívják a figyelmüket, ha egy-egy területen alulbiztosítottak, vagyis jóval kisebb összegre szól a biztosításuk, mint amire valójában szükségük lenne.

Mindez Magyarországtól távol, Amerikában történt.

Egy jégdarab….