A SimplePay fizetési megoldásokat fejlesztő OTP Mobil megbízásából, a Pulzus Kutatási Rendszerrel készült a kutatás március 5 és 12 között, amelybe a 18 év feletti magyar lakosságból 1032 embert vontak be.

A felmérésből kiderült, hogy szinte mindenki tisztában van az online vásárlás és fizetés kockázatával. Sokan tudatosan járnak el egy-egy webshop igénybevételénél: az online vásárlók négyötöde legalább egyféle módon próbál meggyőződni arról, hogy nem veszélyes-e a weboldal, ahol jár. Vannak, akik megnézik, hogy van-e a kereskedőnek ügyfélszolgálata, panaszkezelése, rendelkezik-e közzétett ÁSZF-fel (általános szerződési feltételekkel), mások az elérhetőségeket (telefonszám, email-cím) ellenőrzik.

Hozzátették, hogy az online vásárlók 45 százaléka használ kétlépcsős azonosítást, ellenőrzi az oldal hitelességét és kétség esetén megszakítja a tranzakciót. Továbbá 40 százalékuk jelezte, hogy csak olyan weboldalakon fizetnek, amelyet alkalmazásból vagy könyvjelzőből nyitottak meg.

Kitértek a bankkártyás online fizetésekre is, ahol az érintettek harmada védi úgy az adatait, hogy csak fizetési alkalmazásokon keresztül, azokba elmentett kártyaadatokkal fizet. A válaszadók 19 százaléka azonban nem ellenőrzi a fizetésre felszólító felületek hitelességét, beéri azzal, ha egy oldal ismerős és hasonlít a megszokott felületre.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a válaszadók 47 százaléka jelölte meg helyesen: a valódi hiteles fizetési felültek csak a bankkártyaszámot, a bankkártyán szereplő nevet, a kártyahasználati határidőt és a CVC kódot kérhetik el.

A közleményben ismertették a Magyar Nemzeti Bank adatait is, amelyek szerint 2023. II. negyedévében a kártyás vásárlások értékének csaknem 30 százalékát (1,23 ezer milliárd forintot) az emberek különböző webshopokban költötték el. A bankkártyás visszaélések száma ebben a negyedévben jelentősen nőtt, még mindig sokan vannak, akik egy-egy fizetést sürgető telefonhívásnak, SMS-nek vagy e-mailnek nem járnak utána, és a riadalmat keltő megfogalmazás hatására cselekednek. Néhány meggondolatlan kattintással így vírust vagy a csalóknak távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepíthetnek az eszközeikre, amellyel az elkövetők akár a bankszámlájuk teljes egyenlegét is leemelhetik – hangsúlyozta közleményében az OTP Mobil, az OTP csoport fintech cége.

Nyitókép: Unsplash

Az új autók átlagos casco díja az elmúlt negyedévben 243 200 forint volt, míg azok, akik használt autójuk biztosítási évfordulóján váltottak szerződést, átlagosan 163 900 forintot fizettek. A használt autó vásárlásakor kötött casco biztosítások átlagdíja külföldről behozott autó esetében 211 900 forint, míg hazai adásvétel esetén 221 900 forint volt.

A casco mellé a szerződők 34 százaléka köt valamilyen kiegészítő biztosítást is, az év elején a leggyakoribb kiegészítő fedezet az üvegkár-önrészbiztosítás volt, ez tette ki az összes ilyen szerződés 27 százalékát.

A biztosításközvetítő arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai autók mintegy 80 százalékát nem védi casco. Az Insura.hu adatai szerint az első negyedévben megkötött casco biztosítások több mint 17 százalékát legalább 8 éves járművekre kötötték, ami mutatja, hogy a biztosítók az idősebb autóknak is kínálnak már megfelelő casco fedezeteket – jelezték.

Egy év alatt 9-ről 6 százalék alá csökkent a csekkes befizetések részaránya, ami a különféle kártyás fizetési formák terjedése mellett a csekk elhagyásával járó díjkedvezményeknek is köszönhető. Szintén a kedvezmény és a kényelem az oka annak, hogy a legnépszerűbb díjfizetési gyakoriság az egyösszegű éves befizetés, az autósok fele már egy összegben fizeti az éves díjat – közölte az Insura.hu.

Az Insura független biztosításközvetítő 675 biztosításközvetítő partnerén keresztül 17 biztosító termékeit értékesíti. A társaság online összehasonlító kalkulátorok üzemeltetése mellett mára országos lefedettségűvé tette személyes közvetítői hálózatát is.

Fotó: Unsplash

A kampány első hetében a Netrisknél megkötött lakásbiztosítások átlagos éves díja 33 ezer forint volt. Ez már most átlagosan csaknem 25 ezer forintos megtakarítást jelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt év harmadik negyedévére vonatkozó hivatalos adataiban szereplő átlagdíjhoz képest – jelezték. Az online biztosításközvetítő hozzátette, hogy az átlagdíj a tavaly a Netrisken megkötött lakásbiztosításokhoz képest is csökkent, 37 ezer forintról.

A Netrisk adatai szerint egyre többen választják a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat. Március első hetében a Netrisknél megkötött lakásbiztosítások 23 százaléka ilyen konstrukció volt, szemben az egy évvel korábbi 11 százalékos aránnyal. A fogyasztóbarát lakásbiztosítások esetén 32 ezer forintos éves átlagos díj mellett újíthatták meg a meglévő lakásbiztosításukat az ügyfelek.

Az első hét adatai alapján a megkötött lakásbiztosításoknál az ingatlan átlagos mérete 99 négyzetméter volt, a biztosítások több mint felét, 55 százalékát házakra kötötték, a budapesti ingatlanok aránya 30 százalékos, csak ingóságra pedig egyelőre a biztosítások 5,5 százaléka szól.

A Netrisk ügyvezető igazgatója, Besnyő Márton kiemelte, hogy a különböző biztosítók ajánlatai között extrém esetben lakásonként akár 200 ezer forintos éves díjeltérés is tapasztalható ugyanolyan szolgáltatásnál, ezért érdemes összehasonlítani a különböző ajánlatokat.

Nyitókép: Unsplash

A közlemény szerint ingatlantípusok szerint az ikerházakra és a családi házakra egyaránt 42 ezer forint körüli összegű éves díjon szerződtek az ügyfelek, miközben a társasházak lakásainak átlagdíja 22 ezer forint, a nyaralóké pedig 25 ezer forint volt. A kampány első napjaiban közvetített szerződéseknek 38 százaléka az MNB standard követelményeinek megfelelő minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO-k) közül került ki.

A piacon 14 biztosító kínál lakásbiztosítási termékeket, az első hármat sorrendben a Gránit (korábbi Wáberer) és a Groupama követi.

Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója szerint a lakásbiztosítási piacot hagyományosan négy szereplő, az Alfa, a Generali, a Groupama és az Allianz uralja, együttes piaci részesedésük mintegy 80 százalék a távozó ügyfelek is jobbára az ő ügyfélkörükből kerülnek ki.

Az, hogy az ügyfelek egy kedvezőbb ajánlat hatására ugyanannál a biztosítónál kötik újra a szerződésüket, egyelőre nem túl gyakori, az Insura által közvetített szerződések mindössze 14 százaléka tartozik ebbe a körbe. Az összes piaci kötés között ez az arány magasabb lehet.

Az összesítésben hozzátették, hogy az első napokban az ügyfelek többsége egyelőre csak tájékozódik, átlagosan minden tizedik érdeklődésből született szerződés.

A nagyobb díjkedvezményt kínáló éves fizetési gyakoriságot választotta az ügyfelek 52 százaléka. Szintén a kedvezmény miatt morzsolódott tovább a csekkes fizetést választók aránya, ami immár alig éri el a 15 százalékot. Néhány százaléknyi engedmény fejében immár 88 százaléknyian vállalták a biztosítóval való kapcsolattartásra az elektronikus kommunikációs csatornákat – összegezte az Insura. hu független biztosításközvetítő.

Nyitókép: Unsplash.

Annak a majdnem 80 ezer gépjármű-tulajdonosnak, akik az év végi kampányban, január elsejével kötöttek új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, arra is figyelniük kell, hogy az összegnek a határidőre a biztosító számláján kell lennie. Emiatt az utolsó napon már sem a csekket, sem az internetes bankkártyás fizetést nem javasolják, mert az összeg így nem fog időben megérkezni. Február 29-én már csak a személyes befizetés és az azonnali átutalás a biztos, csekken pedig legkésőbb a hétfői feladás. Aki ügyfélszolgálaton fizetne, arra is figyelnie kell, hogy pénztárt nem működtet mindegyikük.

Hozzátették, hogy a késedelmes ügyfelek nem hivatkozhatnak az értesítés hiányára, a fizetési határidő számontartása a gépjármű forgalmi engedély szerinti üzembentartójának felelőssége. Aki ennek nem tesz eleget, annak a határidőt követő napon törlik a szerződését, újrakötéskor pedig fedezetlenségi díjat is kell fizetnie – írták.

Nyitókép: Unsplash.

Az átlagdíj csökkenésének legfőbb oka az volt, hogy a megszokottnál többen vizsgálták felül korábban megkötött lakásbiztosítási szerződéseiket és váltottak kedvezőbbre. A piaci aktivitás növekedése a biztosítókat is díjaik felülvizsgálatára, versenyképesebbé tételére ösztönözte – jelezte a biztosításközvetítő.

A lakásbiztosítási átlagdíjak településtípusonként eltérő mértékűek: a fővárosi ingatlanokat tavaly 45 500 forintos átlagos éves díj ellenében biztosították, a megyeszékhelyeken ez az összeg évi 40 ezer forint volt, míg az egyéb településeken 38 100 forint körül alakult az átlagos díjszint.

Legolcsóbban a társasházakban élők szerződtek a biztosítókkal, ők átlagosan 22 400 forintos éves díjat fizettek, a családi házak esetében ugyanakkor 51 800 forint volt a lakásbiztosítások átlagos mértéke.

Az új lakásbiztosítási szerződések között egyre jelentősebb szerepet játszanak a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási termékek. Az Insura.hu adatai szerint a Magyar Nemzeti Bank standard követelményeinek megfelelő, egyszerűen összehasonlítható biztosítások tavaly már az összes új lakásbiztosítási szerződés több mint 30 százalékát tették ki. Ez a változás is hozzájárult az átlagos éves díjcsökkenéshez, mert a verseny hatására a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások átlagdíja jelentősen alatta marad a piacon elérhető, minősítés nélküli lakásbiztosításokénak – ismertette a biztosításközvetítő.

A lakásbiztosítási piac kiemelt eseménye lesz a márciusi lakásbiztosítási kampány, amelynek során az ügyfelek a szerződésük évfordulójának időpontjától függetlenül is felmondhatják meglévő szerződésüket. Ez erősíti majd a már tavaly aktívabbá vált piaci versenyt, ezért a biztosításközvetítő további 5-8 százalékkal mérséklődő lakásbiztosítási átlagdíjakra számít, a szerződésekben lévő szolgáltatások tartalmának bővülése mellett is – fejtette ki a közleményben Kozma Gábor, az Insura vezérigazgatója.

Az Insura független biztosításközvetítő 675 biztosításközvetítő partnerén keresztül 17 biztosító termékeit értékesíti. A társaság online összehasonlító kalkulátorok üzemeltetése mellett mára országos lefedettségűvé tette személyes közvetítői hálózatát is.

Nyitókép: Unsplash.

A társaság hétfői közleményében kiemelte: a lakásbiztosításoknál az évforduló mindig fontos mérföldkő az indexálás miatt. A biztosítási díjak számos szerződés szerint az éves átlagos infláció mértékével emelkedhetnek, ez pedig most majdnem 18 százalékos díjemelést jelentene.

Az idei év különleges a lakásbiztosítási piacon, mert az eddigi szabályozás megváltozik. Az adott lakásbiztosítási szerződés évfordulója mellett márciusban is fel lehet mondani a meglévő szerződést, és minden egyéb kötelezettség nélkül lehet másikat kötni – idézte fel a Netrisk.

A márciusi váltási lehetőség a lakásbiztosítási díjakra is kedvező hatással lehet. Várhatóan átlagosan 6-10 százalékkal olcsóbban lehet majd lakásbiztosítást kötni, miközben a szolgáltatások tartalma jelentősen bővülni fog – közölte online biztosításközvetítő.

A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy érdemes átnézni a lakásbiztosításokat. Sok régebbi biztosításnál már vannak kedvezőbb feltételekkel köthető konstrukciók, másrészt egy esetleges kár esetén gondot jelenthet, ha az ingatlan jelenlegi piaci áránál alacsonyabb értékre szól a biztosítás. Az egyes biztosítók ajánlatai között jelentős különbségek lehetnek.

Nyitókép: Unsplash.

A biztosító társaság felmérése szerint az adatbiztonság megóvása a legjelentősebb kihívás a kiberkockázatokon belül, ezt követik a kritikus infrastuktúrát és az eszközöket érő támadások, valamint a zsarolóvírusok. Hozzátették, hogy a kiberbűnözés már harmadik éve a legnagyobb kockázatnak, de még soha nem előzte meg ilyen arányban a további kockázatokat. A vizsgálat 92 országa közül 17-ben, többek között Az Egyesült Államokban, Indiában és Japánban említették ezt első helyen a szakértők.

A közlemény szerint az ellátási láncok zavarai enyhültek, ennek ellenére az üzletmenet folytonosságának megszakadása még mindig a második legkomolyabb fenyegetés. A harmadik helyen a természeti katasztrófák állnak, ami az Allianz szerint érthető, hiszen például a biztosítási károk többségét a viharkárok tették ki tavaly.

A természeti katasztrófákat Horvátországban, Görögországban, Malajziában, Marokkóban, Mexikóban, Szlovéniában és Thaiföldön éppúgy az első számú kockázatnak tekintik, mint Magyarországon.

Belföldön az élmezőnybe tartozik még a makrogazdasági környezet, valamint a jogszabályi és szabályozási változások. A rangsor alaposan átrendeződött, a tavaly még első helyen álló energiakrízis a 8. helyre esett vissza, új belépőként pedig megjelent az első tíz kockázat között a piaci környezet változása.

Az Allianz arra számít, hogy a kihívások jelentősen próbára teszik idén az ellátási láncok és az üzleti modellek ellenállóképességét. Hangsúlyozták egyúttal, hogy a biztosítási fedezeteket tanácsos a kockázatváltozásoknak megfelelően módosítani.

A nagyobb cégek kockázattudatossága a járvány időszaka óta javult, törekednek a rugalmasságra, a kisebbeknek ugyanakkor nincs elég idejük és erőforrásuk a hatékony felkészülésre, ezért nekik egy váratlan esemény után tovább tart visszatérni a normális üzletmenethez. A növekedési kilátások világszinten továbbra sem túl jók, de a gazdasági hullámvölgyek csillapodhatnak, így némiképp egyes kockázatok is enyhülhetnek – tették hozzá.

A felmérés 92 ország és terület 3069 kockázatkezelési szakértőjének véleménye alapján készült – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Unsplash.

Harmati László, a bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: az áldozatok egyaránt megtalálhatóak az átlag ügyfelek között és a prémium- és privátbanki szegmensben is, ahogyan a vállalati számlák is célpontok lettek, így a megelőzés és tudatosítás fontossága is megnőtt, főleg az ünnepi időszak közeledtével.

Kiemelte: az Erste folyamatosan fejleszti monitoring tevékenységét és a pénzintézet a csalások 90 százalékát ki tudja szűrni, de az okozott károk összértéke a próbálkozások számának jelentős emelkedése miatt még így is többszöröse az elmúlt évinek.
Adataik szerint a harmadik negyedévben 4,4 milliárd forint értékben akadályoztak meg csalást, ami közel háromszorosa az első negyedévi összegnek.

Leggyakrabban a középkorú budapesti nők válnak visszaélés áldozatává, mivel nagyobb arányban vannak jelen azokon az online értékesítési platformokon, amelyeket az adathalászattal foglalkozó bűnözők is használnak. A legtöbb pénzt pedig a középkorú budapesti férfiaktól csalják ki – mondta Kósa Anna, a bank compliance vezetője.
Megelőzési szempontból nagyobb odafigyelést igényelnek a digitálisan kevésbé járatos idősebb korosztály tagjai, és a fiatal felnőttek (20-30 évesek) akiknek „pénzügyi immunrendszere” ellenállóbbnak tűnik a csalásokkal, visszaélésekkel szemben – hangzott el.

A bankkártyás visszaélések egyik gyakori módszere az ismert bolthálózatok külső megjelenéséhez megszólalásig hasonlító hamis webshopok létrehozása, amelyek leggyakrabban külföldi kereskedőkhöz köthetők – ismertette Kósa Anna.

A csalók sokszor fizetnek is a keresőszolgáltóknak, hogy a találati listán előrébb kerüljenek – tette hozzá.

Az adatkezelési tájékoztató hiányosságai, az üzemeltető nevének, elérhetőségeinek (e-mail, telefonszám) hiánya gyanúra adhat okot, de a rosszul megfogalmazott szöveg és az URL cím alapján is fel lehet ezeket az oldalakat ismerni – közölte.

Amennyiben lehetséges, érdemes a kevésbé ismert online boltokból utófizetést választani a bankkártyás fizetés helyett, továbbá azt tanácsolják, hogy az ügyfelek minden esetben ellenőrizzék a banki jóváhagyó üzenet tartalmát, a fizetendő összeg nagyságát, a vevő nevét.

A csalások egy másik módszere, amikor a bank nevében keresik meg az ügyfeleket, arra hivatkozva, hogy gyanús tevékenységet észleltek a számláján és egy szoftver telepítésére kérik, ám ezzel megszerezhetik mobilbankos kódját és hozzáférnek számlájához.

Gyakran veszélyérzetet keltve manipulálják az ügyfeleket, pszichológiai nyomást gyakorolnak rájuk, hogy kicsalják adataikat – fogalmazott Kósa Anna.