A múlt év novembere óta eltelt két és fél hónapban a Netrisknél kötött utasbiztosítások 25 százalékát síelésre kötötték az érintettek, ami gyakorlatilag megegyezik a tavalyi 26 százalékos aránnyal – közölte a Netrisk.

Kevesebb mint 11 ezer forint a biztonság

A kérdéses időszakban megkötött utasbiztosítások átlagdíja közel 11 ezer forint volt, míg egy évvel korábban 10 400 forintról volt szó. Azaz visszafogottan, 5 százalékkal emelkedett a díj. A kötések száma pedig lényegében stagnál, a Netrisknél a síszezon elején idén is több mint 10 ezer utasbiztosítást kötöttek.

– ismertette az adatokat Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója.

A síbiztosításokat az egy évvel korábbihoz hasonlóan átlagban 3,5 napra kötik és 80 százalékban autóval keresik fel a külföldi síparadicsomokat. A valódi síszezont egyébként a január jelenti, az utóbbi évek tapasztalatai alapján ugyanis az év első hónapjában kiugró a megkötött síbiztosítások száma.

Így néz ki az országok ranglistája

A Netrisk adataiból az is kiderült, hogy az országok toplistáját Ausztria vezeti. A megkötött biztosítások kétharmada – 65 százaléka – szól a szomszédos országba. Messze lemaradva, 13 százalékkal következik Szlovákia, míg a lengyel célpontok részesedése a Netrisknél 6 százalékos, az olasz és francia településekre pedig a biztosítások 4 százaléka, illetve 3 százaléka szól.

Besnyő Márton azt is elmondta, hogy a síelési célú utasbiztosításoknál a legtöbb szerződés magában foglalja a sípályán történő – akár helikopteres – mentést. Egy ilyen szerencsétlen eset költsége milliós nagyságrendű is lehet, éppen ezért érdemes mindenkinek megkötnie az utasbiztosítást. A síbiztosítási csomagok emellett biztosíthatnak kártérítést ellopott sífelszerelésre vagy éppen meghiúsult sítanfolyamra is. A szakember azt is hozzátette, hogy a különböző konstrukciók díjai között lehetnek eltérések, ezért érdemes megnézni a teljes kínálatot.

Nyitókép: Unsplash

Az utasbiztosítások átlagdíja 4 százalékkal 13 ezer forint fölé nőtt. Ennyiért a biztosítók átlagosan 2,5 utas több mint 7 napos nyaralására nyújtottak biztosítást. A magyar turisták 53 százaléka autóval ment nyaralni, az autók átlagéletkora 14-15 év volt – írták.

A Netrisk összeállítása szerint a nyár első két hónapjában utasbiztosítást kötők 55 százaléka tengerparti célpontot választott, 20 százalék pedig városlátogatásra utazott külföldre. Az utasbiztosítások 29 százaléka horvátországi, 23 százaléka pedig olaszországi célpontokra szólt, Görögország a harmadik, 11 százalékos aránnyal. Az utasbiztosítások átlagdíja a Görögországba indulóké a legmagasabb, átlagosan 15 200 forint, de ide hosszabb időre, átlagosan majdnem 9 napra utaztak a turisták – írta a Netrisk.

Nyitókép: Unsplash.

A hiba, amelynek oka a brit belügyminisztérium szóvivőjének szerdai ismertetése szerint „rendszerhálózati probléma” volt, a legnagyobb repülőterek, köztük a londoni Heathrow és Gatwick, valamint Edinburgh, Birmingham, Bristol, Newcastle és Manchester érkező forgalmában okozott hatalmas felfordulást.

Heathrow-n, ahol naponta átlagosan 220 ezer utas fordul meg, a kedd esti és éjszakai órákban az utasoknak esetenként másfél-két órán át kellett sorban állniuk az útlevélellenőrző pultokhoz.

A kiesés érintette a British Airways légitársaság Budapestről Heathrow-ra érkező kedd esti járatának utasait is.

A meghibásodás elsősorban az elektronikus beléptető kapuk működését akadályozta; ezeket a hiba elhárításáig nem lehetett használni.

A nagy brit repülőtereken 277 ilyen automatikus arcfelismerő rendszerrel felszerelt kapu működik, és a vízummentes érkező utasforgalom nagy része ezeken lép be Nagy-Britanniába.

A belügyminisztérium szóvivője nem részletezte a hiba okát, de hangsúlyozta: nincs arra utaló jel, hogy a fennakadást „rossz szándékú kibertevékenység” okozta volna.

Éppen egy éve, tavaly májusban ugyanilyen meghibásodás okozott hasonló fennakadást a brit repülőterek érkező utasforgalmában, tavaly augusztusban pedig kétezer járatot kellett törölni a brit országos légiirányítási rendszer információtechnológiai hálózatának leállása miatt.

Nyitókép: Unsplash

A légitársaság szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy az új úti célokra júniustól indulnak repülők, továbbá sűrűbben közlekednek majd az alicantei, az athéni, a bázeli, a glasgow-i, a madridi, a máltai, a milánói, a nápolyi, a nizzai, a római, a thesszaloniki, a tiranai, valamint a párizsi járatok. A Wizz Air különgépeket is indít a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire Budapestről és Debrecenből – írták.

A közlemény szerint a légitársaság magyarországi utasszállító kapacitása az új járatokkal 6,67 millióra nő, 15 százalékkal meghaladva a tavalyit. A budapesti bázis 2 új géppel egészül ki, így a fővárosi flotta 16 tagúvá bővül. Emellett Debrecenben is üzemeltetnek egy gépet.

A légitársaság jelenleg 201 Airbus A320 és A321 típusú repülőgépből álló flottát üzemeltet, flottájának átlagéletkora 4,2 év.

Korábbi közleménye szerint a cég 2023-ban több mint 60,3 millió utassal csúcsot döntött, a 2022-es utasforgalmat csaknem 32 százalékkal múlták felül. Magyarországon 5,2 millió utassal és 29 százalékos növekedéssel zártak. Tavaly a Wizz Air csaknem száz új járatot indított, flottája 32 új repülővel bővült, gépei összesen 263 millió kilométert repültek.

A bevétel 134 százalékkal, 3,896 milliárd euróra emelkedett a tavaly március 31-én zárult üzleti évükben, miközben az utasforgalom 88 százalékkal, 51,072 millióra nőtt. A kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírások előtti eredmény (EBITDA) 134,3 millió eurót ért el, a megelőző üzleti évben 23,3 millió eurós veszteséget könyveltek el. A cég nettó vesztesége a 2021/2022-es 642,5 millióról 535 millió euróra csökkent.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A hitelspecialista vállalat MTI-nek küldött friss felmérése szerint az idén utazásra, nyaralásra adnának ki pénzt a legtöbben, a válaszadók csaknem fele. Idén a lakásfelújítás, lakásátalakítás költségeivel a háztartások 38 százaléka számol, háztartási gépre vagy bútorvásárlásra 31 százalék tervez kiadni. A háztartások negyede a magánegészségügyi ellátás fedezésére fordít majd anyagi forrást, ötödük pedig adósságcsökkentésre.

Céljaikat a megkérdezettek 34 százaléka már meglévő megtakarításból, 38 százaléka az idei év folyamán megtakarítandó pénzből, illetve 63 százaléka havi jövedelméből fedezné, hitelt pedig 13 százalékuk venne fel.

A felmérésből az is kiderült, hogy tízből hárman jelenleg kényelmesen kijönnek a jövedelmükből, a válaszadók 72 százalékának azonban hiányos a családi kasszája, ám 10-ről 6 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint arra sem elég a jövedelmük, hogy alapvető dolgokat megvásároljanak. Havi szinten 200 ezer forint hiányzik a háztartások kasszájából.

A magyarok 9 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben, a legkedveltebb hiteltípus továbbra is a személyi kölcsön a kutatás szerint.

Akik elképzelhetőnek tartják a nem lakáscélú hitelfelvételt, azok átlagosan 1,3 millió forintot vennének fel. A következő 3 hónap leggyakoribb hitelcéljai a lakásvásárlás (32 százalék) és a lakásfelújítás (30 százalék).

A Cofidis Hitel Monitor kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készíti 1000 fős mintán, online adatfelvétellel, évente négy alkalommal 2011 óta. Az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A közleményben ismertették: idén eddig az augusztus volt a legforgalmasabb hónap, csaknem 1 millió 460 ezer induló és érkező utast regisztrált a repülőtér, 12,3 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A nyári hónapok összesített utasforgalma így 2023-ban 4 millió 270 ezer 513 volt.

Január és szeptember között 10 millió 981 ezer 806 utas fordult meg a főváros repülőterén, ez 21,2 százalékos emelkedés 2022 első kilenc hónapjához képest, és már csak 9,4 százalékkal marad el a 2019-es rekordévben mért adattól.

Szeptemberben a repülőtéren kezelt árumennyiség elérte a 16 924 tonnát, ez 11,6 százalékkal túllépte a 2022 szeptemberében mért adatot, és egyben a legerősebb szezonkezdést generálta a budapesti légi áruszállítás történetében – közölte a Budapest Airport. A társaság kiemelte, hogy a BUD Cargo City megnyitása előtti szeptemberben regisztrált árumennyiséghez képest ez 56 százalékos emelkedés. A cargo járatok száma ugyanakkor 1,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami a nagyobb kihasználtsággal közlekedő cargo gépeknek köszönhető, valamint annak, hogy az áru egy részét az utasjáratok alsó fedélzetén szállítják.

Augusztus óta üzemel a 2. terminál és az ibis Styles Budapest Airport Hotel között található új parkoló, amely az autók számára további 586, a busz terminál pedig a turistabuszok számára 8 férőhellyel bővíti a kapacitásokat. Az új parkolóban ügyfélszolgálati iroda is helyet kapott, a repülőtér épületéig pedig fedett járda vezet fel, amelyen keresztül a 2A és a 2B terminál is könnyen megközelíthető. A beruházás összértéke 2,4 milliárd forint (6 millió euró) volt – jelezte a Budapest Airport.

A közleményben ismertették azt is, hogy újabb hotel építése kezdődött el a WING és a Budapest Airport közös fejlesztésében a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér közvetlen közelében. A 2. terminál bejáratától sétatávolságra található, 2018-ban megnyílt ibis Styles Budapest Airport Hotel mellett épül fel a 8000 négyzetméter alapterületű, 167 szobával rendelkező új TRIBE szálloda.

Fotó: Budapest Airport.

A tárcavezető hozzátette, hogy a javaslatot a következő napokban bemutatja uniós kollégáinak.

„Tíz eurós repülőjegyek az ökológiai átállás időszakában többé nem lehetségesek, nem tükrözik vissza az árat, amennyibe a bolygónknak kerülnek” – hangsúlyozta a francia miniszter, utalva a fapados légitársaságok bizonyos árpolitikájára.

Ezek a figyelemfelkeltő árak nem fedezik az egy utasra jutó valós költségeit a légi utazásnak, amely sokkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a vasúti közlekedés – tette hozzá.

„Teljes mértékben vállalom azt az álláspontot, hogy a környezetszennyező tevékenységeket meg kell adóztatni az ökológiai átállásba történő beruházások érdekében” – jelezte Clément Beaune, miután a kormány már tervezi a légi közlekedésre kivetett úgynevezett „szolidaritási” adó emelését.

A szolidaritási adót minden Franciaországból induló légi járatra kiveti a kormány, és a befolyó összegből a vasúti fejlesztéseket finanszírozza. A költségvetési tervezet szerint az autópálya-társaságokra és a repülőjegyekre 2024-ben újabb adókat vetne ki a francia kormány.

Nyitókép: Unsplash

A közleményben kiemelték, hogy a vendégéjszakák száma tavalyhoz viszonyítva 17,7 százalékkal, 2019-hez képest 6,7 százalékkal esett vissza.

Az áremelkedések eredményeként a bruttó közvetített szobaár-bevétel alig több mint 3,5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest – írták.

A SZÉP-kártyás fizetések aránya nőtt: tavaly a vendégek nyári foglalásaik 22,9 százalékát, idén pedig 23,2 százalékát fizették ilyen módon.

A foglalások alapján az átlagos ár 12 ezer forint volt személyenként egy éjszakára, ami 17 százalékos emelkedés tavalyhoz mérten.

Az idén arányaiban többen választották az 1-2 éjszakás tartózkodási időt: ez a kategória a portálon leadott nyári foglalások 57,7 százalékát tette ki, ami tavaly 56,2 százalék, 2019-ben pedig 56,5 százalék volt.

A legnépszerűbb település 2023-ban Siófok volt, amelyet Budapest, Hajdúszoboszló, Eger, Gyula, Balatonfüred, Hévíz, Szeged, Pécs és Zalakaros követett.

A foglalások harmada apartmanba, 27 százaléka hotelbe, 22 százaléka vendégházba, 14 százaléka panzióba és 6 százaléka egyéb típusú szálláshelyre szólt.

A horvátországi foglalások darabszáma tíz százalékkal, a vendégéjszakák száma 7 százalékkal nőtt az idén nyáron, a szeptemberi foglalások pedig tovább javíthatnak a számokon.

A magyarok kedvencei Vir, Crikvenice, Njivice, Bibinje és Vodice voltak.

Az átlagos ár 13 600 forint volt éjszakánként egy főre, ami 19 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest – olvasható a Szállás.hu közleményében.

Nyitókép: Biiztosító Magazin

A közlemény szerint Budapestről a Balaton déli partjára továbbra is óránként, felváltva indulnak a Balaton és Tópart InterCity-k, ezen felül kétóránként továbbra is közlekednek a Déli->Parti InterRégiók – valamennyi járat korszerű, FLIRT motorvonat – a Déli pályaudvar és Fonyód, illetve Balatonszentgyörgy között.

Tavalyhoz hasonlóan péntek és szombat éjjel az utószezonban is közlekednek a Bagolyvonatok a dél-balatoni vonalon.

A Balaton északi partján a Kék Hullám Expressz a főszezonban már megszokott menetrend szerint, gyorsvonati kocsikkal közlekedik a Déli pályaudvar és Tapolca között. Továbbá a Déli pályaudvar és Balatonfüred között az utószezonban is kétóránként indul a Vízipók InterRégió.

Mindezek mellett Szombathely és Keszthely között az utószezonban is naponta jár a Lesence sebesvonat, Győr és Keszthely között pedig a Tanúhegy sebesvonat az utószezonban hétvégi napokon közlekedik.

Kiemelték, hogy október végéig továbbra is megválthatók a Balaton24 és Balaton72 napijegyek. Ezek a termékek korlátlan számú utazásra érvényesek a Balaton körüli vasútvonalakon, a balatonfenyvesi kisvasút vonalain, valamint a Volánbusz egyes part menti járatain.

Ezen felül ősszel is megéri országbérletet vagy vármegyebérletet váltani, ugyanis a Balaton körül közlekedő valamennyi vonaton, így az InterCity, vagy más helyjegyköteles vonatok másodosztályán is érvényesek a megfelelő helyjegy megváltásával ezek a bérletek. A 30 napon át érvényes kedvezményes országbérlet 1890 forintért, a teljesárú bérlet 18 900 forintért váltható. A vármegye- és országbérlettel rendelkezők az országbérlet.hu weboldal Balaton menüpontjából tájékozódhatnak a Balatonhoz vagy annak térségében közlekedő járatokról és a feltételekről – olvasható a MÁV-Start közleményében.

Nyitókép: MTI/Mészáros János

A közlemény szerint január és július között 8,2 millió utast szolgáltak ki, 24 százalékkal többet mint 2022 azonos időszakában, és többet, mint 2021 egészében. Július sorozatban az ötödik hónap volt, amikor az utasszám meghaladta az egymilliót.

Kiemelték, az idén eddig regisztrált utasszám 9,2 százalékkal marad el a 2019-es rekordévtől és arra számítanak, hogy az egész éves utasforgalom meghaladja a 14,3 milliót. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2024 végére várják a járvány előtti utasszámok teljes visszaépülését.

Arra is kitértek, hogy alig tíz hónappal a munkálatok megkezdése után elkészült a BUD Cargo City forgalmi előterének bővítése. A fejlesztésnek köszönhetően egyidejűleg akár négy szélestörzsű repülőgép töltése is megvalósulhat.

A légiáru mennyisége az év első hét hónapjában ugyan 4,7 százalékkal elmaradt a tavalyi év hasonló időszakától, de a júliusban kezelt 16 390 tonna mintegy 12 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közlemény szerint az idén kezelt 107 000 tonnás légiáru-mennyiség alapján a Budapest Airport újabb rekordévre számíthat, a BUD Cargo City fejlesztése pedig akár évi 300 000 tonna árutömeg kezelését is lehetővé teszi.

A további fejlesztések között említették, hogy a BUD Cargo Cityben rendelkezésre álló raktárterület további 6500 négyzetméterrel bővül, irodákkal és egyéb támogató infrastruktúrával kiegészítve hozzájárul a budapesti repülőtér regionális jelentőségének növeléséhez – olvasható a Budapest Airport közleményében.

Fotó: Budapest Airport.