Az elmúlt évek egyik piaci sikertermékének tekinthető panelek iránt is elkezdett mérséklődni az érdeklődés az idei évben. Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós szakmai vezetője szerint míg a téglalakásoknál mintegy 50 százalékos, addig a paneleknél ennél egy kicsit enyhébb, de 40 százalékot meghaladó visszaesés következett be az év első felében. Ez persze nem független attól, hogy a kétszobás panellakások – melyek jellemzően húzzák az egész piacot – ára elérte a négyzetméterenkénti 1,5–1,7 millió forintos szintet, miközben az árak még a felújítandó panellakásoknál is 1,2 millió forintnál kezdődtek.

Így aztán mérséklődött irántuk a kereslet, sőt a változások érintették a kiadó lakások piacát is. A XI. kerületben a korábbi 250 ezer forintos kategóriát – azaz a kétszobás panelekét – már csak 5–10 százalékkal alacsonyabb áron lehet kiadni, mint egy évvel korábban.

Mindezek mellett a panelek kapcsán fontos azt is megemlíteni, hogy az év elején volt olyan időszak, amikor az áruk nagyon közel került a téglaépítésű lakások árához, sőt bizonyos területeken akár utol is érte őket. Erre hívta fel a figyelmet Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan XXI. kerületi és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője. Mint szavaiból kiderült,

a csepeli ingatlanpiacon ekkor eltűnt az árkülönbség a panellakások és a téglaépítésűek között, a négyzetméterárak gyakorlatilag összeértek.

A szakértő elmondta, hogy Csepelen tavaly év végére úgymond alap lett az egymilliós négyzetméterár, akár panelről, akár téglaépítésű lakásról volt is szó, az árak gyakorlatilag nem különböztek. Azt is megjegyezte azonban, hogy az idei évben az egymilliós négyzetméterárakon kínált lakások már nem nagyon keltek el, még akkor sem, ha a kerület legfelkapottabb részein – például az úgynevezett „sétányokon” – kínálták is őket. Sőt még az olyan, keresett kategóriába tartozó, jó adottságú és jó elhelyezkedésű lakásokra is csak néhány érdeklődő jelentkezett, amelyeknél a hirdetési ár éppen alatta maradt az egymillió forintnak.

Zuglóban a közepes méretű, felújítandó panellakásoknál a csepeli áraknál magasabb, 1–1,2 millió forintos négyzetméterárakkal lehetett számolni, míg a jó állapotú, felújított ingatlanoknál 1,3–1,5 millió forintos négyzetméterárak alakultak ki.

Ennél magasabb áron azonban lakást eladni még ebben a két kerületben is lehetetlen volt

– hangsúlyozta Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

A szomszédos XIII. kerületben a panellakások jellemzően 800 ezer–1,1 millió Ft/m² közötti ársávban cseréltek gazdát – jelezte Tóth Viktória, a Balla Ingatlan V. és XIII. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki azt is hozzátette, hogy a kerületen belül ugyanakkor jelentős volt a szórás az árakat tekintve, a lokáció és az állapot függvényében.

A főváros külső részén, a XVIII. kerületben található panellakások esetében az idei év első felében szintén körülbelül 900 ezer – 1,15 millió forintos négyzetméterárakra számíthattak a vásárlók – jelezte Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Mivel a kínálat egyre inkább bővült, ezért

az alku kötelező eleme lett az adásvételeknek, a panel- és a kisméretű téglalakásoknál ez 3–5 százalék közötti árengedményt jelentett a tulajdonosok részéről.

Mindezzel együtt a panellakások változatlanul az átlagosnál könnyebben eladható ingatlantípusok között maradtak, főleg a megfizethetőbb városrészekben. A legtöbben ugyanis még mindig a kisebb, 40–60 négyzetméteres használt lakásokat keresték – jegyezte meg Kovácsné Zsichla Katalin, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Azt is hozzátette, hogy ennek megfelelően az értékesítési idők továbbra is a panellakásoknál voltak a legrövidebbek: átlagosan mintegy 50–65 nap között alakultak.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Budapest: Alapos mérlegelés, tudatos vevők és reális árazási elvárások

A fővárosi és agglomerációs ingatlanpiac a második negyedévben érezhetően új fejlődési szakaszba lépett. A kínálat bővülése nagyobb mozgásteret és választékot biztosított a vásárlóknak, ami erősítette alkupozíciójukat. A piac aktív maradt, de a korábbi impulzív vásárlásokat alapos mérlegelés váltotta fel: a vevők a végleges döntés előtt akár 15–40 ingatlant is megtekintenek, alaposan felmérve a felhozatalt. 

A fővárosban a korábbi ‘minden elkel’ szemlélet végleg érvényét vesztette. A reális árazás vált a sikeres adásvételek elsődleges zálogává: míg a megfelelően beárazott, jó állapotú otthonok kifejezetten gyorsan vevőre találnak, a túlárazott ingatlanok iránt teljesen elenyészett az érdeklődés. Budapest az ország egyik legdinamikusabb piaca maradt, de az ügyfelek sokkal megfontoltabbak.

— összegzi Varga Dezső, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. 

A fővárosi adásvételeknél az átlagos eladási ár elérte a 68,6 millió forintot. A keresletet elsősorban az első lakásukat vásárlók dominálták, élve a támogatott hitelkonstrukciók (pl. Otthon Start) adta lehetőségekkel, míg a tisztán befektetési célú vásárlások aránya mérséklődött. A legnépszerűbb szegmensnek a 40–80 millió forint közötti, 40–60 négyzetméteres, jó elosztású és azonnal költözhető vagy felújítást nem igénylő lakások bizonyultak. 

Dunántúl: Északnyugati keresletélénkülés és déli portfólió-tisztulás

A Dunántúlon éles kettéválás volt megfigyelhető a második negyedévben. Az Észak-dunántúli régióban érezhetően élénkült a kereslet, amit az eladói árelvárások korrekciója és a bővülő kínálat táplált. 

Észak-Nyugat-Magyarországon a reális árazás és a piaci kereslet találkozott: a magasabb árfekvésű ingatlanoknál általánossá vált az árak korrekciója, az átlagos eladási ár 44,6 millió forintra módosult. Különösen erős a kereslet a határ menti településeken, emellett Siófok és Balatonfüred térségében a prémium szegmens is stabil alapot ad

— mondja Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője.

Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon a piaci kínálat minőségi letisztulása jellemezte a negyedévet. Bár a vásárlói óvatosság miatt az átlagos eladási ár 35,7 millió forintra korrigált, a piacon lévő ingatlanok eladhatósága érezhetően javult. 

Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont dél-dunántúli régióvezetője szerint az itt tapasztalható piaci folyamatok azt jelzik, hogy sikerült kisöpörni a korábban felhalmozódott, túlárazott portfólióelemeket. A vásárlók rendkívül árérzékenyek, és főként a megyeszékhelyi, jó állapotú lakásokat, valamint a Falusi CSOK-kal érintett kistelepülési családi házakat keresik.

Kelet-Magyarország: Családi házak dominanciája és céltudatos vásárlók

Kelet-Magyarországon a második negyedévben a megfontoltabb döntéshozatal és a családi házak egyértelmű dominanciája jellemezte a piacot. Északkelet-Magyarország és a Dél-Alföld továbbra is kiemelkedő lakossági adásvételi aktivitást mutatott. 

Északkeleten a kereslet szerkezete a kisebb települések és az alacsonyabb árkategóriájú ingatlanok felé tolódott, ahol az eladott ingatlanok több mint kétharmada családi ház volt, 28,6 millió forintos átlagár mellett. A nehezedő piaci körülmények között az ügyfelek még inkább igénylik a professzionális támogatást, amit jól mutat, hogy a régióban a tulajdonosok döntő többsége kizárólagos megbízással keres minket.

— ad helyzetképet Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont északkelet-magyarországi régióvezetője. 

A Dél-Alföldön az eladott ingatlanok túlnyomó többségét (több mint 80%-át) a családi házak tették ki, az átlagos eladási ár pedig 24 millió forint körül alakult. A vásárlók köre sokkal céltudatosabbá vált. 

Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője úgy látja, hogy a déli régióban a nézelődőket felváltották a komoly szándékú, céltudatos vásárlók. Bár az érdeklődések száma mérsékeltebb volt, a tényleges adásvételek stabilan megvalósultak, és a vevők jelentős mértékben támaszkodtak a rendelkezésre álló finanszírozási és hitellehetőségekre.

Útravaló az ingatlanpiaci szereplőknek: Mi kell a sikeres adásvételhez 2026 második felében?

A reális, szakértői értékbecslésen alapuló árazás az eladások kulcsa. A túlárazott ingatlanok hosszú időre beragadhatnak a kínálatba, míg a jó áron meghirdetett otthonok gyorsan gazdára találnak. Érdemes kihasználni a bővülő kínálatot és a támogatott hitelkonstrukciókat (pl. Otthon Start), kiemelt figyelmet fordítva az ingatlan energetikai állapotára és a fenntartási költségekre. A hangsúly a jó kiadhatóságú, alacsony rezsijű, modern szegmensekre, valamint a fejlődő kistérségekre és az új építésű beruházásokra helyeződik. 

Nyitókép: Biztosító Magazin

Beütött a meleg, visszafogta magát a piac

A Duna House becslése szerint júliusban 9 292 lakóingatlan cserélt gazdát. Ez a júniusi szintnél 5,8%-kal alacsonyabb, ami a nyári hónapokra jellemző visszaesést követi, a tavalyi júliusi értéktől viszont mindössze 2,1%-kal marad el. A forgalom tehát éves alapon gyakorlatilag egy helyben áll — sem a márciusi átmeneti megugrás, sem a tavalyi mélypont nem ismétlődik.

A kereslet oldaláról a kép változatlanul óvatos. A keresletindex 64 ponton állt, pontosan a júniusi szinten, ami a nyári szezonális visszafogottságot tükrözi és elmarad a korábbi évek júliusi szintjeitől. A fővárosi kerületek iránti érdeklődés éves összevetésben szinte mindenütt mérséklődött, a legkeresettebb kerület továbbra is a XIII. A júliusi adatok legmarkánsabb üzenete a vevői kör átalakulása, amely éves összevetésben most a legszembetűnőbb.

Fiatalodnak a vevők

A budapesti vevők között az első lakásukat vásárlók aránya egy év alatt 12%-ról 40%-ra ugrott, miközben a befektetési célú vásárlás 41-ről 27%-ra esett vissza. A vevők egyben fiatalodtak is: a 20–30 évesek aránya megduplázódott. Az Otthon Start Program tavaly nyár vége óta tartó hatása a nyári hónapban sem gyengült — éves összevetésben itt látszik a legerősebben.

Ez az árérzékenyebb, saját célú vevői kör a piac működését is átformálja. A budapesti panellakások értékesítési ideje tovább romlott: Budán egy év alatt 55 napról 90 napra nőtt az az idő, amennyi egy panel eladásához kell. A vidéki panelnél alig változott a helyzet, így a főváros egykori leggyorsabb szegmense ma jóval lassabban talál vevőre, mint a vidéki. A vevők alkupozíciója a vidéki használt téglapiacon a legerősebb, ahol 7% körüli az árengedmény.

Az árak alakulásában nincs fordulat: a fővárosban és vidéken egyaránt a korábbi szinteken, magasan alakultak a négyzetméterárak, miközben a minőségi kép Budapesten a legjobb, a vidéki régiókban vegyesebb.

Folytatódik a trend: átrendeződik a kereslet

Összességében a júliusi hónap a féléves mérleg folytatása: a piacot nem a forgalom bővülése, hanem a kereslet átrendeződése mozgatja. A magas árszint mellett a saját célú, fiatalabb vevők vették át a fővárosi piac irányítását, a befektetők pedig fokozatosan hátrébb húzódnak — a következő hónapok kérdése, hogy ez az új egyensúly mennyire tartós.

A teljes elemzés az alábbi linken érhető el.

2015-höz képest már majdnem a négyszeresükre emelkedtek a magyar lakásárak, a 390%-os árindex (2015=100) magasan a legmagasabb az Európai Unió országai között

– derül ki az Eurostat most publikált negyedik negyedéves statisztikájából.

Az uniós rangsor második helyén Portugália áll, ahol majdnem háromszor olyan magasak most az árak, mint 2015-ben, míg a harmadik helyre Litvánia került 268%-os árindexszel. Európában egyedülálló módon eközben Finnországban még minimálisan csökkentek is a lakásárak a tíz évvel ezelőtti szinthez képest, Olaszországban mindössze 18%-os volt a drágulás, míg Franciaországban átlagosan 28%-kal került most többe egy lakás, mint 2015-ben. Az Unió átlaga mindeközben 65%-os.

A magyar lakásárak Európa-rekordnak számító emelkedése évek óta megfigyelhető, érdemes azonban megvizsgálni a 2025-ös tendenciát, hogy gyorsult-e a drágulás.

• Tavaly a negyedik negyedévben 21,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ez szintén a legmagasabb növekmény volt az Európai Unió tagállamai közül. Ráadásul a drágulás kismértékben gyorsult a harmadik negyedéves 20,9%-ról.
• Az év közepén pedig még csak 13,9% volt az éves alapú drágulás, vagyis egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg.

„A statisztikában egyértelműen azonosítható az Otthon Start program hatása: a kedvezményes hitellehetőség ugyanis szeptemberben indult, vagyis a harmadik és a negyedik negyedévet érintette, amikor látványosan gyorsult a drágulás”

– emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy a program oda vezetett, hogy az év végén mért éves alapú áremelkedés 2022 harmadik negyedéve óta (amikor az amúgy is élénk piacot a kedvezményes Zöld Otthon hitel fűtötte) a legnagyobb volt, vagyis több mint hároméves rekordra gyorsult.

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb drágulást Portugáliában mérték, ott 18,9%-os volt az áremelkedés 2024 hasonló időszakához képest, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Horvátország került fel 16,1%-os adattal. Ezzel párhuzamosan Finnországban 3,1%-kal csökkentek a lakásárak, Luxemburgban gyakorlatilag stagnáltak, Franciaországban pedig mindössze 1%-kal emelkedtek, ami jelentősen elmarad az EU-s átlag 5,5%-tól.

Az áremelkedési dinamika feltárásához érdemes megvizsgálni a negyedéves alapú adatokat is, melyek szerint a negyedik negyedévben Magyarországon tapasztalt 4,2%-os drágulás a második legnagyobb volt Szlovénia 5,1%-os adata után. A harmadik negyedévben viszont még 7,4%-os drágulást mért itthon az Eurostat, vagyis az év végén már érződött az – amiről a szakemberek is beszámoltak –, hogy az első hirtelen felfutást követően csillapodott az Otthon Start program iránti érdeklődés. Az európai dobogó harmadik fokára negyedéves alapon Portugália került, ahol stabilan 4-5% között emelkedtek folyamatosan a lakásárak tavaly. Ebben az összevetésben a francia, a norvég, a finn és az észt lakáspiacon minimális árcsökkenést mért az Eurostat a harmadik negyedévhez képest, míg az uniós átlag 0,8% volt.

A lakásárakkal együtt az európai statisztikai hivatal az albérletárakról is beszámolt jelentésében, ezen a téren szintén élen járt az emelkedésben Magyarország, hiszen tíz év alatt több mint a duplájára emelkedett a lakásbérlés költsége, messze a 22%-os EU-s átlag felett. Látszik azonban, hogy az albérletpiacon közel sem volt akkora áremelkedés, mint a lakásárakban, ami azt mutatja, hogy egyre kevésbé éri meg befektetési céllal, szimplán kiadásra lakást vásárolni, mivel csökken az ezzel elérhető hozam, bár közben a lakás értékének növekedése kompenzálhatja a tulajdonost.

„Az idei év elején ismét növekvő érdeklődést tapasztaltunk az Otthon Start program iránt, vagyis várhatóan folytatódott a lakásáremelkedés is, bár minden bizonnyal a tavalyi szintektől elmaradó mértékben”

– hangsúlyozta Valkó Dávid.

A jövőt illetően az OTP Ingatlanpont szakértője arra számít, hogy egyre több új lakás jelenik meg a piacon, illetve a használt ingatlanok hirdetésszáma is nőhet, és ez a fokozódó kínálat fékezheti a további drágulást. Az albérletek piacán pedig akár az árak stagnálásához is vezethet az, hogy egyre többen tudnak saját lakást vásárolni a kedvezményes hitelprogramnak köszönhetően – tette hozzá.

Visszavett a fővárosi ingatlanpiac a választások előtt

Márciusban a tranzakciószámok a fővárosban jelentősen visszaestek, hiszen sokan várták a választási eredményeket. Emellett azonban a magasan járó ingatlanárak és az aktuális külpolitikai helyzet is fokozta a bizonytalanságot, ezáltal a kivárást erősítve – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója.

A választások után már némileg változott a helyzet, tekintve, hogy egy bizonytalansági tényező kikerült a képletből. A helyét azonban átvette egy másik, ami talán még nagyobb hatású.

Hiszen egyelőre senki nem tudja, milyen lesz az új kormány teljesítménye, milyen intézkedésekkel áll elő. Ez pedig nagyban befolyásolja az ingatlanpiacot is

– jegyezte meg a szakértő.

Azt azonban nem tudhatjuk előre, hogy az új kormány milyen korábbi intézkedéseket fog megtartani a jelenlegi támogatási rendszerből. Az eddigi kommunikációból az derül ki, hogy első körben azokhoz az elemekhez, amelyek működnek és fenntarthatóak, nem szeretnének hozzányúlni. Így feltételezhető, hogy az Otthon Start néhány hónapig még elérhető lesz a piacon.

Balla Frigyes emiatt még egy nagyobb rohamra mindenképpen számít.

Megmaradó otthontámogatási programok

A Tisza Párt programjából az derül ki, hogy nem tervezik eltörölni a fix 3 százalékos támogatott lakáshitelt. Az Otthon Start révén beinduló nagyobb volumenű – és a vásárlók számára megfizethető árú – ingatlanfejlesztések miatt sem valószínű a program kivezetése. Ez ugyanis összhangban van a Tisza Párt programjával, mely a lakásépítések számának megduplázását célozza meg.

Szintén megmaradnának a támogatási rendszer olyan elemei, mint a falusi CSOK és a CSOK Plusz. Azonban ezeket deklaráltan finomhangolnák. Igaz, a támogatással élők számára kedvezőbb irányba, így például válás esetén eltörölnék a visszafizetési kötelezettséget.

Ugyanakkor feltehető az is, hogy a költségvetés helyzete miatt később mégis hozzányúlhatnak a támogatásokhoz.

Ez azt jelenti, hogy napirendre kerülhet a támogatott hiteleknek – ha nem is a megszüntetése –, de feltételek szigorítása.

Ez az Otthon Start esetében például jelentheti a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó előírások változását, vagy akár életkori korlát bevezetését is. Hiszen tudható, hogy nagyarányú volt a befektetői ingatlanvásárlások száma a támogatott hitel segítségével, illetve leginkább a hitelképes, jobb anyagi helyzetű társadalmi rétegek éltek vele leginkább.

Egyelőre megvan a bizalom a kormány iránt

Balla Frigyes szerint jó hír viszont, és vitathatatlan, hogy az eredmények napvilágra kerülése után a forint árfolyama jelentős erősödésbe kezdett, ami az új kormánnyal szembeni bizalmat mutatja.

A szakértő úgy gondolja, hogy ez a bizalom fogja jellemezni az elkövetkező néhány hetet és hónapot, ami rövid és középtávon csökkenést hozhat a hitelkamatokban, ezáltal növelheti a hitelfelvevők számát. Utóbbi az ingatlanpiac talán legnagyobb katalizátora.

A megalakuló kormány által komolyan gondolt euróbevezetés ugyancsak kedvező hatást gyakorolhat a kamatokra. Az Otthon Start hitel kamata is azért tud ilyen vonzó lenni, mert jelentős mértékben elszakadt a piaci jelzáloghitel-kamatoktól.

Egy számottevően csökkenő kamatszint hasonlóan kedvezően hathat az ingatlanpiacra, mint az korábban az 5 százalék alatti lakáshitel-kamatok idején is érezhető volt.

Az új kormány a programjának megfelelően emellett a bérlakások piacán is változásokat tervez. A tervezett bérlakásprogram, a hosszú és rövid távú lakáskiadásra új szabályozási rendszer kialakítása és a lakásbérleti piac kifehérítése szintén némi hatást gyakorolhat nemcsak a kiadó ingatlanok bérleti díjára, hanem a lakásárakra is.

Őszre tisztulhat a kép

Mindez azonban egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az, hogy hosszabb távon milyen hatással lesz a kormányváltás a piacra, legkorábban csak ősszel vagy a jövő év elején derül ki, miután ízelítőt kapunk a kormányzati munkából – tette hozzá Balla Frigyes.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Január 5. és 19. között a kereslet már megközelítette a korábbi évek szintjét, miközben annak szerkezete látványosan átalakult. A használt lakások iránti érdeklődések száma 20 százalékkal csökkent éves összevetésben, de az új építésű lakások és házak iránti telefonos érdeklődések száma 3 éves rekordot döntött. Emellett az új építésű lakóingatlanok iránti érdeklődések aránya is 3 százalék fölé nőtt, amire legutóbb 2022 elején volt példa. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy sok vevő a korábban beharangozott és olcsóbb, 1,5 millió forintos négyzetméteráron piacra kerülő új lakások megjelenését várja

– értékelte a lakáspiaci rajtot Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakértő kiemelte azt is, hogy tavaly év elején az állampapírból kiszálló befektetők már javában rohamozták a lakáspiac keresleti oldalát, ezért viszonylag magasan van az a léc, amit januárban az éves növekedés érdekében meg kell ugrania a keresleti oldalnak.

A kínálati oldalon a tulajdonosok léptek először

Január 1. és 19. között összességében kevesebb hirdetést adtak fel az ingatlanközvetítők és tulajdonosok, mint egy évvel korábban, ám a január 5. és 19. közötti időszak már itt is fordulatot hozott. Ráadásul ebben az időszakban a tulajdonosok által feladott 4600 eladó lakóingatlan-hirdetés volumene ötéves csúcsot ért el. Az országon belül nagyon jelentős eltérések láthatóak a kínálat alakulását nézve. Csongrád-Csanád vármegyében 48, Győr-Moson-Sopronban 25, Békésben 21, Komárom-Esztergomban pedig 16 százalékkal bővült a tulajdonosi friss kínálat 2025 azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan Budapesten 24 százalékos növekedés történt. Ugyanakkor vannak olyan vármegyék, például Somogy, Veszprém és Heves, ahol 27-39 százalékos visszaesés látható a hirdetésfeladások számában.

A szakember szerint az adatok azt a várakozást erősítik meg, hogy az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést, abban, hogy az ingatlanuk eladásából befolyó összegből könnyebben tudnak továbbköltözni, akár megfizethetőbb áron elérhető új építésű ingatlanba.

Kezdi felvenni a ritmust a piac

Balogh László elmondta:

Összességében a 2026-os év eleje nem klasszikus értelemben vett gyenge rajt a lakáspiacon, sokkal inkább egy időben eltolódott indulásról beszélhetünk. Az eladók és a vevők január elején még keresték a ritmust, január 5-e után azonban már megjelentek az élénkülés jelei.

Az ingatlan.com szakértője szerint az év elején látható kettősség megmaradhat 2026 hátralévő részében is, mivel a lakáspiac súlypontja a használt ingatlanok irányából az új építésűek felé tolódhat el. Ez pedig az eladó használt lakások és házak kínálatának bővülésével és a korábban látott tempós áremelkedés mérséklődésével járhat az idei évben.

Nyitókép: Unsplash

Komoly pénzt fizetett a magyar állam

2025-ben korábban sosem látott összeget, mintegy 1700 milliárd forintot fizet ki kamatként a magyar állam a lakossági befektetőknek.

Ennek oka elsősorban az, hogy a Prémium Magyar Állampapírok most fizetik ki a 2023-as magas infláció után járó kamatot. A jelentős összeggel kapcsolatban szinte minden szektornak komoly elvárásai voltak az év elején, az ingatlanpiacon is további élénkülést vetítettek előre. Az előzetes becslések szerint több százmilliárd forint lehet az az összeg, ami az év végéig a kamatokból az ingatlanpiacra áramlik.

Dél-alföldi régió

Az élénkülés egyelőre fokozatos, nem tapasztalnak kiugró érdeklődést a dél-alföldi régióban, de már jelen vannak az állampapír-kamatokból vásárlók. Elsősorban a kisebb települések iránt nőtt meg az érdeklődés részükről, ahol olcsóbb ingatlanok találhatók – emelte ki Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője, aki példaként hozta fel Mezőhegyest, ahol sorház már 3,1 millió forintért, első emeleti panel pedig 8,5 millió forintért érhető el a kínálatban.

Az árak részben már alkalmazkodtak a kereslethez, de az év további részében is emelkedésre számítunk.

– tette hozzá a régióvezető.

Észak-dunántúli régió

Az év első két hónapjában már érzékelhető volt a kifizetések hatása Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője szerint. Kiemelte, hogy a tapasztalatok alapján elsősorban a lakóhelyükhöz közeli lakások iránt érdeklődnek a vásárlók, illetve érezhetően nőtt a vevők száma Budapestről is a régió ingatlanjai iránt. Az eddigi észak-dunántúli tapasztalatok alapján az állampapír-kamatokból lakást vásárlók szinte kizárólag kiadásra keresnek ingatlant, lényeges feltétel, hogy olcsó legyen és könnyen kiadható. Komádi Csaba szerint az év további részében a kereslet növekedése várhatóan emeli majd az árakat a régió lakáspiacán.

Dél-dunántúli régió

A dél-dunántúli régióban elsősorban a magasabb értékű ingatlanok piacán látszik a kamatfizetések hatása

– nyilatkozta Markó Ildikó régióvezető.

Hozzátette: nem csak a Balaton környékén, hanem a vármegyeszékhelyeken is látják a kereslet növekedését, többen érdeklődnek újépítésű lakások, illetve a 30-40 millió forintos árfekvésű ingatlanok iránt, de a Balatonnál a 100 millió forint feletti lakások is elkelnek a jelenlegi környezetben.

Északkelet-magyarországi régió

Az év első két hónapjában Északkelet-Magyarországon sem volt egyértelműen érezhető a kamatkifizetések hatása. 

Eleinte élénkülés látszott, majd kicsit lassult a korábbi láz.

– emelte ki Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont régióvezetője.

Megemlítette, hogy a sajtóhírek hatására eddig az árak emelkedése erőteljesebb, mint a tranzakciók számának növekedése. Egyelőre nem tapasztalnak kimagasló keresletet az állampapírból vásárlók esetében, illetve speciális vevői igényekről sem tudnak beszámolni a régióban. Előre tekintve ugyanakkor ő is élénkülésre számít a következő hónapokban.

Budapesti régió

Érdekesség, hogy a budapesti régióban masszív keresletnövekedést tapasztalnak az OTP Ingatlanpont szakértői, de a finanszírozás forrása egyelőre nem az első negyedévben kifizetett állampapír hozamokhoz kapcsolódik.

Az eddigi tapasztalatok alapján a vevők kis hányada tartotta eddig állampapírban a pénzét, ugyanakkor ők elsősorban befektetési céllal, kiadásra vásárolnának.

– számolt be az első tapasztalatokról Kurecskó József budapesti régióvezető. 

Hangsúlyozta azt is, hogy  nem rengette meg alapjaiban a piacot az állampapír-kamatok kiáramlása, de a következő hónapokban fokozódó érdeklődésre lehet számítani, amint a további kifizetések megtörténnek, és a befektetők elhatározzák, hogy milyen eszközökben szeretnék tartani a megtakarításaikat.

Fotó: Biztosító Magazin

Az ismert brit pénzügyi szaklap, az Euromoney szervezésében megvalósuló Real Estate Awards versenyen nyerte el a K&H a Magyarország legjobb ingatlanfinanszírozó bankja elismerést. A folyóirat már több mint 30 éve díjazza azokat a pénzintézeteket, amelyek az ingatlanpiaci szegmensben nyújtanak pénzügyi segítséget a kivitelezőknek. Ez az ingatlanpiac leghitelesebb és legelismertebb megmérettetése.

Az Euromoney versenyein rendre jól teljesít a K&H. Csak az idei évben már elnyerte a „Magyarország legjobb bankja 2024” díjat, valamint a „Magyarország legjobb digitális bankja 2024” kitüntetést is. A mostani díjjal együtt pedig összesen már több mint öt nemzetközi elismerésben részesült a pénzintézet 2024-ben.

Az utóbbi időszak eredményes volt számunkra általánosságban is, de különösen ingatlanfinanszírozási szempontból. A közelmúltban ugyanis nyertünk egy másik díjat is ebben a kategóriában, így még nagyobb büszkeség, hogy többen felfigyeltek ránk és elismerik azt a szakmai tevékenységet, amit végzünk. Törekszünk arra, hogy innovatív pénzügyi megoldásainkkal partnerei legyünk a hazai nagyvállalatoknak, ezzel hozzájárulva a gazdasági élet fellendítéséhez.

– fogalmazott a díjátadó kapcsán Ország Mihály, a K&H Specializált pénzügyi szolgáltatások és pénzügyi piacok igazgatóság vezetője.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A lakóingatlanok energetikai hatékonyságának javítása nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú elvárás. Az Európai Uniós irányelv szerint hazánkban 2030-ra 16%-os csökkenést kell elérni a lakóépületek energiafogyasztását illetően, ennek több mint felét az átlag alatti, rendkívül rossz energetikával rendelkező épületek korszerűsítésével kell elérni.

A magyarországi lakóingatlanok jelentős része energetikailag elavult, a Lechner Tudásközpont statisztikája szerint[1] 2023-ban a lakó- és szállásjellegű ingatlanokra szóló, kevéssel több mint 81.000 kiállított energetikai tanúsítvány 37,29%-a nem érte el az átlagos ‘FF’ minősítést sem. A legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB) együttesen pedig mindössze a tanúsított ingatlanok 18,66%-a esett. Pozitívum azonban, hogy ez az arány több mint 6 százalékpontos emelkedést jelent a 2022-es év adataihoz képest.

– kezdte Deme Roland, a DH Energy Zrt. vezérigazgatója.

Az irányelv szerint a lakóingatlanok és kereskedelmi épületek korszerűsítésére 150 milliárd eurónyi összeg ráfordítása szükséges a megjelölt 2030-as évig, ennyi pénz hatékony elköltéséhez azonban nagyon alapos tervezés és strukturálás szükséges. Enélkül várhatóan csak áremelkedés és szükségtelen beruházások sora lesz az eredmény, ezzel együtt nem célravezető azt sem, ha csupán kampányszerűen zúdul a támogatás az építőiparra, hiszen az kapacitás-, valamint áruhiányhoz és áremelkedéshez vezethet.

Cégcsoportunk kiemelten fontos célkitűzésnek tartja, hogy a DH Energy üzletág képviselőinek szaktudása segítségével a lakosság energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosságának növelésén keresztül minél több hazai lakóépület esetében lehessen elvégezni energiafelhasználás-optimalizálással, ezáltal környezeti terhelés csökkentéssel járó beruházást.

– folytatta a szakértő. A lakóingatlanok döntő többsége magántulajdonban van, azonban a tulajdonosok részéről sok esetben hiányzik a kellő kompetencia és rendszerszemlélet, amelynek köszönhetően reálisan meg tudnák ítélni, hogy pontosan mit és hogyan kellene felújítani. A jártasság hiánya a korszerűsítéssel elért energiahatékonyság mértékének rovására is mehet, hiszen fennáll a veszély, hogy energetikai szaktudás hiányában nem az energetikailag legésszerűbb beruházás valósul meg.

A legtöbb ingatlantulajdonos megfelelő pénzügyi forrással sem rendelkezik, így a döntő többségnek kiszámítható, tervezhető támogatási programok keretén belül biztosított anyagi támogatásra is szüksége van a korszerűsítések megvalósításához. Finanszírozási oldalról az aktuális Otthonfelújítási programon túl egyéb vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitellehetőség vagy akár adókedvezmény bevezetése is támogathatja a felújítást tervező ingatlantulajdonosokat.

Egy átlagos, felújításban és energetikai korszerűsítésben nem jártas tulajdonos strukturált és összetett szakértői közreműködéssel, valamint megfelelő és széles körben elérhető támogatási programokból származó anyagi segítséggel könnyedebben és hatékonyabban terelheti ingatlanát a fenntarthatóság felé vezető útra.

A valódi, kézzelfogható eredmények eléréséhez elengedhetetlen a hozzáértő szakértői gárda. A DH Energy szakértői országszerte támogatják az ingatlantulajdonosokat a korszerűsítésben az elhatározástól a megvalósulásig. Rávilágítanak, hogy mit érdemes egyáltalán felújítani, ugyanis a vidéki családi házak esetében sokszor a teljeskörű felújítás költsége az ingatlan teljes értékét is meghaladhatja. Energiaauditot végeznek, megtervezik, hogy milyen munkálatokat és milyen sorrendben érdemes elvégezni, ehhez milyen technológiát érdemes választani. Segítséget nyújthatnak a minőségi kivitelezés, de még a szükséges adminisztratív lépések menedzsmentje terén is.

– tette hozzá Deme Roland.

[1] Az energetikai tanúsítás rendszere 2023. novembere óta már megújult, a statisztika azonban még az év nagyobb részében használt, régi besorolás szerint osztályozott ingatlanok arányát mutatja, tehát eszerint a lehetséges energetikai besorolási osztályok az „AA++” kategóriától a „JJ” minősítésig terjednek, utóbbiak már a teljesen elavult, energiapazarló ingatlanokat jelzik.

Befagyott a hitelezés

Az ingatlanpiac elmúlt évben tapasztalt gyengélkedésnek fő okaként a hitelezés befagyását nevezték meg korábban egyöntetűen az ingatlanközvetítők.

De nem csak az ingatlanközvetítők látták így a helyzetet, hanem a Magyar Nemzeti Bank is arról beszélt, hogy elsősorban a hitelre vásárló vevők hiánya miatt lehetett az idei év második negyedévének végére több mint 30 százalékos szűküléssel találkozni az ingatlanpiaci forgalomban, hiszen a lakáshitelezés közel 70 százalékkal zuhant egy év alatt.

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a lakáshitelek szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki.

Az év eleji 10 százalék feletti THM-ekhez képest némi csökkenést lehetett tapasztalni, egyrészt a hosszabb futamidejű és kamatperiódusú lakáshitelek kamatára ható 10 éves kamatszintek – az úgynevezett BIRS – mérséklődésére került sor, másrészt október 9-től megjelentek a kamatplafonos hitelek a bankok kínálatában.

Mit várhatunk a kamatplafontól?

Utóbbi azt jelenti, hogy

az “önkéntes” kamatplafonhoz csatlakozó bankok vállalták, hogy legfeljebb 8,5 százalékos THM-mel kínálnak jelzáloghiteleket az ügyfeleknek. 

• Ezzel a lépéssel a kormány célja az volt, hogy élénkítse a hitelpiacot, mely aztán kicsit megtolja az egyébként meglehetősen gyengén teljesítő gazdaságot is, benne pedig az ingatlanpiacot. Meg is jelentek október során a bankok kínálatában a kamatplafonos hitelek, így ma már 7-8 százalék közötti kamattal találunk ajánlatokat. Úgy tűnik, hogy ezzel elhárult az egyik legkomolyabbnak látszó akadály az ingatlanpiac beindulása elől.
• Vagy mégsem: hiszen a 7 százalékos kamat még nem az az 5 százalékos szint, melyhez korábban hozzászoktak a hazai ingatlanvásárlók, és amely miatt “boldog-boldogtalan” lakáshitelt vett fel, de még csak nem is az a 6 százalékos érték, melyet a szakemberek egy része úgymond vízválasztónak tart a hitelezés beindulása szempontjából.

A kamatok mérséklődtek

Mindenesetre a mostani kamatok már mérsékeltebbek, mint amelyekkel néhány hónapja találkozhattunk, így akár indokolt is lehetne némi mozgás az ingatlanpiacon a hitelre vásárló vevők részéről. Az ingatlanközvetítők azonban arról számoltak be, hogy az október 9. óta eltelt másfél hónap során nem igazán tapasztalták a hitelre vásárló vevők ostromát az ingatlanpiacon.

A csökkenő kamatok ellenére azt lehet tapasztalni, hogy az év vége felé közeledve egyre mérsékeltebb az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt

– jelezte Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője, de Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is leszögezte, hogy nem látnak a csökkenő kamatok hatására változást az ingatlanpiacon.

Egyelőre kivárnak az ügyfelek

Sebestyén Tamás úgy látja, hogy egyelőre nem csaptak le a lehetőségre az ügyfelek, inkább azt érezni, hogy továbbra is kivárnak, átgondolják még a terveiket. Szerinte a CSOK változása miatt is sokan számolgatnak most, hogy inkább az eddigi CSOK vagy az új CSOK Plusz éri meg számukra jobban, és akadnak, akik még megpróbálják kihasználni az eddig rendelkezésre álló lehetőséget. Ugyanakkor ez sem okoz számottevő mozgást az ingatlanpiacon – tette hozzá.

Sebestyén Tamás azt tapasztalta, hogy

akadnak ugyan hitelre vásárló vevők most is, de ők nem igazán jönnek lázba attól, hogy fél-egy százalékkal alacsonyabb kamattal tudnak hitelt felvenni.

Véleménye szerint komolyabb változást az eredményezhetne, ha a kamatszintek 5-6 százalék környékére csúsznának vissza. Hiszen korábban is az 5 százalék körüli szintek voltak azok, melyek megmozgatták a vevők fantáziáját.

Állampapírok helyett inlább ingatlant kellene venni?

Úgy véli, a vonzóbb kamatokon kívül az lendíthetne még sokat az ingatlanpiacon, ha visszatérnének a befektetők az állampapírokból, amire van is némi esély, hiszen az újabb állampapírok már kevésbé vonzók számukra, ugyanakkor sokan, akik korábban bevásároltak állampapírból, most még egy jó ideig a befektetésükben maradhatnak.

Ráadásul az sem ártana, ha kicsit növekedne az optimizmus, mely most egyáltalán nem jellemző

– jegyezte meg Sebestyén Tamás. Hiszen azt lehet érezni, hogy sokan aggódnak a gazdasági helyzet, az infláció és a jövő miatt, így ezért sem szánják rá magukat könnyen az ingatlanvásárlásra.

Több dologra is szükség lenne

Rencsevics Mária is azt hangsúlyozta, hogy egy kamatcsökentés önmagában kevés a változáshoz, hiszen

a megélhetési költségek növekedése miatt szűkült azok köre, akik hitelt tudnak felvenni.

Úgy véli, hogy egy stabil gazdaság, csökkenő infláció, a CSOK Pluszra jogosultak körének bővítése és felújítási támogatás kellene ahhoz, hogy érdemben megmozduljon a hazai ingatlanpiac.

Sebestyén Tamás mindenesetre az eddigiek alapján a következő évben sem igazán számít komolyabb lendületre az ingatlanpiacon, sőt várakozásai szerint gyakorlatilag ugyanazt láthatjuk jövőre is, mint amivel az idei évben szembesülhettünk. Ez pedig mérsékelt forgalmat, illetve csökkenő, stagnáló árakat jelent.

Nyitókép: Pexels