2015-höz képest már majdnem a négyszeresükre emelkedtek a magyar lakásárak, a 390%-os árindex (2015=100) magasan a legmagasabb az Európai Unió országai között

– derül ki az Eurostat most publikált negyedik negyedéves statisztikájából.

Az uniós rangsor második helyén Portugália áll, ahol majdnem háromszor olyan magasak most az árak, mint 2015-ben, míg a harmadik helyre Litvánia került 268%-os árindexszel. Európában egyedülálló módon eközben Finnországban még minimálisan csökkentek is a lakásárak a tíz évvel ezelőtti szinthez képest, Olaszországban mindössze 18%-os volt a drágulás, míg Franciaországban átlagosan 28%-kal került most többe egy lakás, mint 2015-ben. Az Unió átlaga mindeközben 65%-os.

A magyar lakásárak Európa-rekordnak számító emelkedése évek óta megfigyelhető, érdemes azonban megvizsgálni a 2025-ös tendenciát, hogy gyorsult-e a drágulás.

• Tavaly a negyedik negyedévben 21,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ez szintén a legmagasabb növekmény volt az Európai Unió tagállamai közül. Ráadásul a drágulás kismértékben gyorsult a harmadik negyedéves 20,9%-ról.
• Az év közepén pedig még csak 13,9% volt az éves alapú drágulás, vagyis egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg.

„A statisztikában egyértelműen azonosítható az Otthon Start program hatása: a kedvezményes hitellehetőség ugyanis szeptemberben indult, vagyis a harmadik és a negyedik negyedévet érintette, amikor látványosan gyorsult a drágulás”

– emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy a program oda vezetett, hogy az év végén mért éves alapú áremelkedés 2022 harmadik negyedéve óta (amikor az amúgy is élénk piacot a kedvezményes Zöld Otthon hitel fűtötte) a legnagyobb volt, vagyis több mint hároméves rekordra gyorsult.

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb drágulást Portugáliában mérték, ott 18,9%-os volt az áremelkedés 2024 hasonló időszakához képest, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Horvátország került fel 16,1%-os adattal. Ezzel párhuzamosan Finnországban 3,1%-kal csökkentek a lakásárak, Luxemburgban gyakorlatilag stagnáltak, Franciaországban pedig mindössze 1%-kal emelkedtek, ami jelentősen elmarad az EU-s átlag 5,5%-tól.

Az áremelkedési dinamika feltárásához érdemes megvizsgálni a negyedéves alapú adatokat is, melyek szerint a negyedik negyedévben Magyarországon tapasztalt 4,2%-os drágulás a második legnagyobb volt Szlovénia 5,1%-os adata után. A harmadik negyedévben viszont még 7,4%-os drágulást mért itthon az Eurostat, vagyis az év végén már érződött az – amiről a szakemberek is beszámoltak –, hogy az első hirtelen felfutást követően csillapodott az Otthon Start program iránti érdeklődés. Az európai dobogó harmadik fokára negyedéves alapon Portugália került, ahol stabilan 4-5% között emelkedtek folyamatosan a lakásárak tavaly. Ebben az összevetésben a francia, a norvég, a finn és az észt lakáspiacon minimális árcsökkenést mért az Eurostat a harmadik negyedévhez képest, míg az uniós átlag 0,8% volt.

A lakásárakkal együtt az európai statisztikai hivatal az albérletárakról is beszámolt jelentésében, ezen a téren szintén élen járt az emelkedésben Magyarország, hiszen tíz év alatt több mint a duplájára emelkedett a lakásbérlés költsége, messze a 22%-os EU-s átlag felett. Látszik azonban, hogy az albérletpiacon közel sem volt akkora áremelkedés, mint a lakásárakban, ami azt mutatja, hogy egyre kevésbé éri meg befektetési céllal, szimplán kiadásra lakást vásárolni, mivel csökken az ezzel elérhető hozam, bár közben a lakás értékének növekedése kompenzálhatja a tulajdonost.

„Az idei év elején ismét növekvő érdeklődést tapasztaltunk az Otthon Start program iránt, vagyis várhatóan folytatódott a lakásáremelkedés is, bár minden bizonnyal a tavalyi szintektől elmaradó mértékben”

– hangsúlyozta Valkó Dávid.

A jövőt illetően az OTP Ingatlanpont szakértője arra számít, hogy egyre több új lakás jelenik meg a piacon, illetve a használt ingatlanok hirdetésszáma is nőhet, és ez a fokozódó kínálat fékezheti a további drágulást. Az albérletek piacán pedig akár az árak stagnálásához is vezethet az, hogy egyre többen tudnak saját lakást vásárolni a kedvezményes hitelprogramnak köszönhetően – tette hozzá.

Visszavett a fővárosi ingatlanpiac a választások előtt

Márciusban a tranzakciószámok a fővárosban jelentősen visszaestek, hiszen sokan várták a választási eredményeket. Emellett azonban a magasan járó ingatlanárak és az aktuális külpolitikai helyzet is fokozta a bizonytalanságot, ezáltal a kivárást erősítve – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója.

A választások után már némileg változott a helyzet, tekintve, hogy egy bizonytalansági tényező kikerült a képletből. A helyét azonban átvette egy másik, ami talán még nagyobb hatású.

Hiszen egyelőre senki nem tudja, milyen lesz az új kormány teljesítménye, milyen intézkedésekkel áll elő. Ez pedig nagyban befolyásolja az ingatlanpiacot is

– jegyezte meg a szakértő.

Azt azonban nem tudhatjuk előre, hogy az új kormány milyen korábbi intézkedéseket fog megtartani a jelenlegi támogatási rendszerből. Az eddigi kommunikációból az derül ki, hogy első körben azokhoz az elemekhez, amelyek működnek és fenntarthatóak, nem szeretnének hozzányúlni. Így feltételezhető, hogy az Otthon Start néhány hónapig még elérhető lesz a piacon.

Balla Frigyes emiatt még egy nagyobb rohamra mindenképpen számít.

Megmaradó otthontámogatási programok

A Tisza Párt programjából az derül ki, hogy nem tervezik eltörölni a fix 3 százalékos támogatott lakáshitelt. Az Otthon Start révén beinduló nagyobb volumenű – és a vásárlók számára megfizethető árú – ingatlanfejlesztések miatt sem valószínű a program kivezetése. Ez ugyanis összhangban van a Tisza Párt programjával, mely a lakásépítések számának megduplázását célozza meg.

Szintén megmaradnának a támogatási rendszer olyan elemei, mint a falusi CSOK és a CSOK Plusz. Azonban ezeket deklaráltan finomhangolnák. Igaz, a támogatással élők számára kedvezőbb irányba, így például válás esetén eltörölnék a visszafizetési kötelezettséget.

Ugyanakkor feltehető az is, hogy a költségvetés helyzete miatt később mégis hozzányúlhatnak a támogatásokhoz.

Ez azt jelenti, hogy napirendre kerülhet a támogatott hiteleknek – ha nem is a megszüntetése –, de feltételek szigorítása.

Ez az Otthon Start esetében például jelentheti a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó előírások változását, vagy akár életkori korlát bevezetését is. Hiszen tudható, hogy nagyarányú volt a befektetői ingatlanvásárlások száma a támogatott hitel segítségével, illetve leginkább a hitelképes, jobb anyagi helyzetű társadalmi rétegek éltek vele leginkább.

Egyelőre megvan a bizalom a kormány iránt

Balla Frigyes szerint jó hír viszont, és vitathatatlan, hogy az eredmények napvilágra kerülése után a forint árfolyama jelentős erősödésbe kezdett, ami az új kormánnyal szembeni bizalmat mutatja.

A szakértő úgy gondolja, hogy ez a bizalom fogja jellemezni az elkövetkező néhány hetet és hónapot, ami rövid és középtávon csökkenést hozhat a hitelkamatokban, ezáltal növelheti a hitelfelvevők számát. Utóbbi az ingatlanpiac talán legnagyobb katalizátora.

A megalakuló kormány által komolyan gondolt euróbevezetés ugyancsak kedvező hatást gyakorolhat a kamatokra. Az Otthon Start hitel kamata is azért tud ilyen vonzó lenni, mert jelentős mértékben elszakadt a piaci jelzáloghitel-kamatoktól.

Egy számottevően csökkenő kamatszint hasonlóan kedvezően hathat az ingatlanpiacra, mint az korábban az 5 százalék alatti lakáshitel-kamatok idején is érezhető volt.

Az új kormány a programjának megfelelően emellett a bérlakások piacán is változásokat tervez. A tervezett bérlakásprogram, a hosszú és rövid távú lakáskiadásra új szabályozási rendszer kialakítása és a lakásbérleti piac kifehérítése szintén némi hatást gyakorolhat nemcsak a kiadó ingatlanok bérleti díjára, hanem a lakásárakra is.

Őszre tisztulhat a kép

Mindez azonban egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az, hogy hosszabb távon milyen hatással lesz a kormányváltás a piacra, legkorábban csak ősszel vagy a jövő év elején derül ki, miután ízelítőt kapunk a kormányzati munkából – tette hozzá Balla Frigyes.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Január 5. és 19. között a kereslet már megközelítette a korábbi évek szintjét, miközben annak szerkezete látványosan átalakult. A használt lakások iránti érdeklődések száma 20 százalékkal csökkent éves összevetésben, de az új építésű lakások és házak iránti telefonos érdeklődések száma 3 éves rekordot döntött. Emellett az új építésű lakóingatlanok iránti érdeklődések aránya is 3 százalék fölé nőtt, amire legutóbb 2022 elején volt példa. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy sok vevő a korábban beharangozott és olcsóbb, 1,5 millió forintos négyzetméteráron piacra kerülő új lakások megjelenését várja

– értékelte a lakáspiaci rajtot Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakértő kiemelte azt is, hogy tavaly év elején az állampapírból kiszálló befektetők már javában rohamozták a lakáspiac keresleti oldalát, ezért viszonylag magasan van az a léc, amit januárban az éves növekedés érdekében meg kell ugrania a keresleti oldalnak.

A kínálati oldalon a tulajdonosok léptek először

Január 1. és 19. között összességében kevesebb hirdetést adtak fel az ingatlanközvetítők és tulajdonosok, mint egy évvel korábban, ám a január 5. és 19. közötti időszak már itt is fordulatot hozott. Ráadásul ebben az időszakban a tulajdonosok által feladott 4600 eladó lakóingatlan-hirdetés volumene ötéves csúcsot ért el. Az országon belül nagyon jelentős eltérések láthatóak a kínálat alakulását nézve. Csongrád-Csanád vármegyében 48, Győr-Moson-Sopronban 25, Békésben 21, Komárom-Esztergomban pedig 16 százalékkal bővült a tulajdonosi friss kínálat 2025 azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan Budapesten 24 százalékos növekedés történt. Ugyanakkor vannak olyan vármegyék, például Somogy, Veszprém és Heves, ahol 27-39 százalékos visszaesés látható a hirdetésfeladások számában.

A szakember szerint az adatok azt a várakozást erősítik meg, hogy az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést, abban, hogy az ingatlanuk eladásából befolyó összegből könnyebben tudnak továbbköltözni, akár megfizethetőbb áron elérhető új építésű ingatlanba.

Kezdi felvenni a ritmust a piac

Balogh László elmondta:

Összességében a 2026-os év eleje nem klasszikus értelemben vett gyenge rajt a lakáspiacon, sokkal inkább egy időben eltolódott indulásról beszélhetünk. Az eladók és a vevők január elején még keresték a ritmust, január 5-e után azonban már megjelentek az élénkülés jelei.

Az ingatlan.com szakértője szerint az év elején látható kettősség megmaradhat 2026 hátralévő részében is, mivel a lakáspiac súlypontja a használt ingatlanok irányából az új építésűek felé tolódhat el. Ez pedig az eladó használt lakások és házak kínálatának bővülésével és a korábban látott tempós áremelkedés mérséklődésével járhat az idei évben.

Nyitókép: Unsplash

Komoly pénzt fizetett a magyar állam

2025-ben korábban sosem látott összeget, mintegy 1700 milliárd forintot fizet ki kamatként a magyar állam a lakossági befektetőknek.

Ennek oka elsősorban az, hogy a Prémium Magyar Állampapírok most fizetik ki a 2023-as magas infláció után járó kamatot. A jelentős összeggel kapcsolatban szinte minden szektornak komoly elvárásai voltak az év elején, az ingatlanpiacon is további élénkülést vetítettek előre. Az előzetes becslések szerint több százmilliárd forint lehet az az összeg, ami az év végéig a kamatokból az ingatlanpiacra áramlik.

Dél-alföldi régió

Az élénkülés egyelőre fokozatos, nem tapasztalnak kiugró érdeklődést a dél-alföldi régióban, de már jelen vannak az állampapír-kamatokból vásárlók. Elsősorban a kisebb települések iránt nőtt meg az érdeklődés részükről, ahol olcsóbb ingatlanok találhatók – emelte ki Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője, aki példaként hozta fel Mezőhegyest, ahol sorház már 3,1 millió forintért, első emeleti panel pedig 8,5 millió forintért érhető el a kínálatban.

Az árak részben már alkalmazkodtak a kereslethez, de az év további részében is emelkedésre számítunk.

– tette hozzá a régióvezető.

Észak-dunántúli régió

Az év első két hónapjában már érzékelhető volt a kifizetések hatása Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője szerint. Kiemelte, hogy a tapasztalatok alapján elsősorban a lakóhelyükhöz közeli lakások iránt érdeklődnek a vásárlók, illetve érezhetően nőtt a vevők száma Budapestről is a régió ingatlanjai iránt. Az eddigi észak-dunántúli tapasztalatok alapján az állampapír-kamatokból lakást vásárlók szinte kizárólag kiadásra keresnek ingatlant, lényeges feltétel, hogy olcsó legyen és könnyen kiadható. Komádi Csaba szerint az év további részében a kereslet növekedése várhatóan emeli majd az árakat a régió lakáspiacán.

Dél-dunántúli régió

A dél-dunántúli régióban elsősorban a magasabb értékű ingatlanok piacán látszik a kamatfizetések hatása

– nyilatkozta Markó Ildikó régióvezető.

Hozzátette: nem csak a Balaton környékén, hanem a vármegyeszékhelyeken is látják a kereslet növekedését, többen érdeklődnek újépítésű lakások, illetve a 30-40 millió forintos árfekvésű ingatlanok iránt, de a Balatonnál a 100 millió forint feletti lakások is elkelnek a jelenlegi környezetben.

Északkelet-magyarországi régió

Az év első két hónapjában Északkelet-Magyarországon sem volt egyértelműen érezhető a kamatkifizetések hatása. 

Eleinte élénkülés látszott, majd kicsit lassult a korábbi láz.

– emelte ki Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont régióvezetője.

Megemlítette, hogy a sajtóhírek hatására eddig az árak emelkedése erőteljesebb, mint a tranzakciók számának növekedése. Egyelőre nem tapasztalnak kimagasló keresletet az állampapírból vásárlók esetében, illetve speciális vevői igényekről sem tudnak beszámolni a régióban. Előre tekintve ugyanakkor ő is élénkülésre számít a következő hónapokban.

Budapesti régió

Érdekesség, hogy a budapesti régióban masszív keresletnövekedést tapasztalnak az OTP Ingatlanpont szakértői, de a finanszírozás forrása egyelőre nem az első negyedévben kifizetett állampapír hozamokhoz kapcsolódik.

Az eddigi tapasztalatok alapján a vevők kis hányada tartotta eddig állampapírban a pénzét, ugyanakkor ők elsősorban befektetési céllal, kiadásra vásárolnának.

– számolt be az első tapasztalatokról Kurecskó József budapesti régióvezető. 

Hangsúlyozta azt is, hogy  nem rengette meg alapjaiban a piacot az állampapír-kamatok kiáramlása, de a következő hónapokban fokozódó érdeklődésre lehet számítani, amint a további kifizetések megtörténnek, és a befektetők elhatározzák, hogy milyen eszközökben szeretnék tartani a megtakarításaikat.

Fotó: Biztosító Magazin

Az ismert brit pénzügyi szaklap, az Euromoney szervezésében megvalósuló Real Estate Awards versenyen nyerte el a K&H a Magyarország legjobb ingatlanfinanszírozó bankja elismerést. A folyóirat már több mint 30 éve díjazza azokat a pénzintézeteket, amelyek az ingatlanpiaci szegmensben nyújtanak pénzügyi segítséget a kivitelezőknek. Ez az ingatlanpiac leghitelesebb és legelismertebb megmérettetése.

Az Euromoney versenyein rendre jól teljesít a K&H. Csak az idei évben már elnyerte a „Magyarország legjobb bankja 2024” díjat, valamint a „Magyarország legjobb digitális bankja 2024” kitüntetést is. A mostani díjjal együtt pedig összesen már több mint öt nemzetközi elismerésben részesült a pénzintézet 2024-ben.

Az utóbbi időszak eredményes volt számunkra általánosságban is, de különösen ingatlanfinanszírozási szempontból. A közelmúltban ugyanis nyertünk egy másik díjat is ebben a kategóriában, így még nagyobb büszkeség, hogy többen felfigyeltek ránk és elismerik azt a szakmai tevékenységet, amit végzünk. Törekszünk arra, hogy innovatív pénzügyi megoldásainkkal partnerei legyünk a hazai nagyvállalatoknak, ezzel hozzájárulva a gazdasági élet fellendítéséhez.

– fogalmazott a díjátadó kapcsán Ország Mihály, a K&H Specializált pénzügyi szolgáltatások és pénzügyi piacok igazgatóság vezetője.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A lakóingatlanok energetikai hatékonyságának javítása nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú elvárás. Az Európai Uniós irányelv szerint hazánkban 2030-ra 16%-os csökkenést kell elérni a lakóépületek energiafogyasztását illetően, ennek több mint felét az átlag alatti, rendkívül rossz energetikával rendelkező épületek korszerűsítésével kell elérni.

A magyarországi lakóingatlanok jelentős része energetikailag elavult, a Lechner Tudásközpont statisztikája szerint[1] 2023-ban a lakó- és szállásjellegű ingatlanokra szóló, kevéssel több mint 81.000 kiállított energetikai tanúsítvány 37,29%-a nem érte el az átlagos ‘FF’ minősítést sem. A legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB) együttesen pedig mindössze a tanúsított ingatlanok 18,66%-a esett. Pozitívum azonban, hogy ez az arány több mint 6 százalékpontos emelkedést jelent a 2022-es év adataihoz képest.

– kezdte Deme Roland, a DH Energy Zrt. vezérigazgatója.

Az irányelv szerint a lakóingatlanok és kereskedelmi épületek korszerűsítésére 150 milliárd eurónyi összeg ráfordítása szükséges a megjelölt 2030-as évig, ennyi pénz hatékony elköltéséhez azonban nagyon alapos tervezés és strukturálás szükséges. Enélkül várhatóan csak áremelkedés és szükségtelen beruházások sora lesz az eredmény, ezzel együtt nem célravezető azt sem, ha csupán kampányszerűen zúdul a támogatás az építőiparra, hiszen az kapacitás-, valamint áruhiányhoz és áremelkedéshez vezethet.

Cégcsoportunk kiemelten fontos célkitűzésnek tartja, hogy a DH Energy üzletág képviselőinek szaktudása segítségével a lakosság energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosságának növelésén keresztül minél több hazai lakóépület esetében lehessen elvégezni energiafelhasználás-optimalizálással, ezáltal környezeti terhelés csökkentéssel járó beruházást.

– folytatta a szakértő. A lakóingatlanok döntő többsége magántulajdonban van, azonban a tulajdonosok részéről sok esetben hiányzik a kellő kompetencia és rendszerszemlélet, amelynek köszönhetően reálisan meg tudnák ítélni, hogy pontosan mit és hogyan kellene felújítani. A jártasság hiánya a korszerűsítéssel elért energiahatékonyság mértékének rovására is mehet, hiszen fennáll a veszély, hogy energetikai szaktudás hiányában nem az energetikailag legésszerűbb beruházás valósul meg.

A legtöbb ingatlantulajdonos megfelelő pénzügyi forrással sem rendelkezik, így a döntő többségnek kiszámítható, tervezhető támogatási programok keretén belül biztosított anyagi támogatásra is szüksége van a korszerűsítések megvalósításához. Finanszírozási oldalról az aktuális Otthonfelújítási programon túl egyéb vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitellehetőség vagy akár adókedvezmény bevezetése is támogathatja a felújítást tervező ingatlantulajdonosokat.

Egy átlagos, felújításban és energetikai korszerűsítésben nem jártas tulajdonos strukturált és összetett szakértői közreműködéssel, valamint megfelelő és széles körben elérhető támogatási programokból származó anyagi segítséggel könnyedebben és hatékonyabban terelheti ingatlanát a fenntarthatóság felé vezető útra.

A valódi, kézzelfogható eredmények eléréséhez elengedhetetlen a hozzáértő szakértői gárda. A DH Energy szakértői országszerte támogatják az ingatlantulajdonosokat a korszerűsítésben az elhatározástól a megvalósulásig. Rávilágítanak, hogy mit érdemes egyáltalán felújítani, ugyanis a vidéki családi házak esetében sokszor a teljeskörű felújítás költsége az ingatlan teljes értékét is meghaladhatja. Energiaauditot végeznek, megtervezik, hogy milyen munkálatokat és milyen sorrendben érdemes elvégezni, ehhez milyen technológiát érdemes választani. Segítséget nyújthatnak a minőségi kivitelezés, de még a szükséges adminisztratív lépések menedzsmentje terén is.

– tette hozzá Deme Roland.

[1] Az energetikai tanúsítás rendszere 2023. novembere óta már megújult, a statisztika azonban még az év nagyobb részében használt, régi besorolás szerint osztályozott ingatlanok arányát mutatja, tehát eszerint a lehetséges energetikai besorolási osztályok az „AA++” kategóriától a „JJ” minősítésig terjednek, utóbbiak már a teljesen elavult, energiapazarló ingatlanokat jelzik.

Befagyott a hitelezés

Az ingatlanpiac elmúlt évben tapasztalt gyengélkedésnek fő okaként a hitelezés befagyását nevezték meg korábban egyöntetűen az ingatlanközvetítők.

De nem csak az ingatlanközvetítők látták így a helyzetet, hanem a Magyar Nemzeti Bank is arról beszélt, hogy elsősorban a hitelre vásárló vevők hiánya miatt lehetett az idei év második negyedévének végére több mint 30 százalékos szűküléssel találkozni az ingatlanpiaci forgalomban, hiszen a lakáshitelezés közel 70 százalékkal zuhant egy év alatt.

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a lakáshitelek szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki.

Az év eleji 10 százalék feletti THM-ekhez képest némi csökkenést lehetett tapasztalni, egyrészt a hosszabb futamidejű és kamatperiódusú lakáshitelek kamatára ható 10 éves kamatszintek – az úgynevezett BIRS – mérséklődésére került sor, másrészt október 9-től megjelentek a kamatplafonos hitelek a bankok kínálatában.

Mit várhatunk a kamatplafontól?

Utóbbi azt jelenti, hogy

az “önkéntes” kamatplafonhoz csatlakozó bankok vállalták, hogy legfeljebb 8,5 százalékos THM-mel kínálnak jelzáloghiteleket az ügyfeleknek. 

• Ezzel a lépéssel a kormány célja az volt, hogy élénkítse a hitelpiacot, mely aztán kicsit megtolja az egyébként meglehetősen gyengén teljesítő gazdaságot is, benne pedig az ingatlanpiacot. Meg is jelentek október során a bankok kínálatában a kamatplafonos hitelek, így ma már 7-8 százalék közötti kamattal találunk ajánlatokat. Úgy tűnik, hogy ezzel elhárult az egyik legkomolyabbnak látszó akadály az ingatlanpiac beindulása elől.
• Vagy mégsem: hiszen a 7 százalékos kamat még nem az az 5 százalékos szint, melyhez korábban hozzászoktak a hazai ingatlanvásárlók, és amely miatt “boldog-boldogtalan” lakáshitelt vett fel, de még csak nem is az a 6 százalékos érték, melyet a szakemberek egy része úgymond vízválasztónak tart a hitelezés beindulása szempontjából.

A kamatok mérséklődtek

Mindenesetre a mostani kamatok már mérsékeltebbek, mint amelyekkel néhány hónapja találkozhattunk, így akár indokolt is lehetne némi mozgás az ingatlanpiacon a hitelre vásárló vevők részéről. Az ingatlanközvetítők azonban arról számoltak be, hogy az október 9. óta eltelt másfél hónap során nem igazán tapasztalták a hitelre vásárló vevők ostromát az ingatlanpiacon.

A csökkenő kamatok ellenére azt lehet tapasztalni, hogy az év vége felé közeledve egyre mérsékeltebb az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt

– jelezte Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője, de Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is leszögezte, hogy nem látnak a csökkenő kamatok hatására változást az ingatlanpiacon.

Egyelőre kivárnak az ügyfelek

Sebestyén Tamás úgy látja, hogy egyelőre nem csaptak le a lehetőségre az ügyfelek, inkább azt érezni, hogy továbbra is kivárnak, átgondolják még a terveiket. Szerinte a CSOK változása miatt is sokan számolgatnak most, hogy inkább az eddigi CSOK vagy az új CSOK Plusz éri meg számukra jobban, és akadnak, akik még megpróbálják kihasználni az eddig rendelkezésre álló lehetőséget. Ugyanakkor ez sem okoz számottevő mozgást az ingatlanpiacon – tette hozzá.

Sebestyén Tamás azt tapasztalta, hogy

akadnak ugyan hitelre vásárló vevők most is, de ők nem igazán jönnek lázba attól, hogy fél-egy százalékkal alacsonyabb kamattal tudnak hitelt felvenni.

Véleménye szerint komolyabb változást az eredményezhetne, ha a kamatszintek 5-6 százalék környékére csúsznának vissza. Hiszen korábban is az 5 százalék körüli szintek voltak azok, melyek megmozgatták a vevők fantáziáját.

Állampapírok helyett inlább ingatlant kellene venni?

Úgy véli, a vonzóbb kamatokon kívül az lendíthetne még sokat az ingatlanpiacon, ha visszatérnének a befektetők az állampapírokból, amire van is némi esély, hiszen az újabb állampapírok már kevésbé vonzók számukra, ugyanakkor sokan, akik korábban bevásároltak állampapírból, most még egy jó ideig a befektetésükben maradhatnak.

Ráadásul az sem ártana, ha kicsit növekedne az optimizmus, mely most egyáltalán nem jellemző

– jegyezte meg Sebestyén Tamás. Hiszen azt lehet érezni, hogy sokan aggódnak a gazdasági helyzet, az infláció és a jövő miatt, így ezért sem szánják rá magukat könnyen az ingatlanvásárlásra.

Több dologra is szükség lenne

Rencsevics Mária is azt hangsúlyozta, hogy egy kamatcsökentés önmagában kevés a változáshoz, hiszen

a megélhetési költségek növekedése miatt szűkült azok köre, akik hitelt tudnak felvenni.

Úgy véli, hogy egy stabil gazdaság, csökkenő infláció, a CSOK Pluszra jogosultak körének bővítése és felújítási támogatás kellene ahhoz, hogy érdemben megmozduljon a hazai ingatlanpiac.

Sebestyén Tamás mindenesetre az eddigiek alapján a következő évben sem igazán számít komolyabb lendületre az ingatlanpiacon, sőt várakozásai szerint gyakorlatilag ugyanazt láthatjuk jövőre is, mint amivel az idei évben szembesülhettünk. Ez pedig mérsékelt forgalmat, illetve csökkenő, stagnáló árakat jelent.

Nyitókép: Pexels

A Duna House Barométer adatai szerint a 41 százalékos befektetői jelenlét a fővárosban ugyan elmarad a tavalyi októberi 55 százalékos csúcstól, de az idei év harmadik legerősebb hónapját jelenti a márciusi 43 százalék és januári 42 százalék után.

Tavaly az összes magyarországi tranzakció 27 százaléka mögött nem saját célú lakásvásárlás állt, a befektetői aktivitás az év első három negyedévben 22 százalékra esett vissza.

A fővárosban a második negyedév volt a leggyengébb, Budapesten kívül pedig a július-szeptember közötti időszak, amikor 23 százalékos arányt képviseltek a megtakarításukat ingatlanba fektetők.

A fővárosban a befektetési céllal szerződő vevők 13 százaléka VII. kerületi, 10 százalékuk VIII. kerületi ingatlant választott, de kedvelt lokációnak számított a XIII. kerület és Terézváros is, 9-9 százalékkal.

A legdrágábbnak a XIII. kerület számít az I. és II. kerület után, itt az 1,1 millió forintot is meghaladta az átlagos négyzetméterár – írták.

A fővároson kívüli területeken a befektetési céllal vásárolt ingatlanok aránya szeptemberben az összes tranzakció ötödét (21 százalék) tette ki a csúcsot jelentő januári 38 százalék után – jegyezte meg a Duna House.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Budapesten összesen több mint 40 ezer új és használt lakóingatlan volt a kínálatban november elején. Az új lakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,3 millió forintot, a használtakat 943 ezer forintért kínálták, az egyes kerületek között továbbra is komoly eltérések láthatók.

A vármegyeszékhelyeken az új lakások átlagos négyzetméterára 595-1,1 millió, a használtaké pedig 269-748 ezer forint között mozgott.

A fővárosi enyhe visszaesés azzal magyarázható, hogy a magas kamatok miatt még mindig kevés a vevő. Az elmúlt hetekben azonban élénkült az ingatlanpiaci érdeklődés, ami a lakástámogatási változásokkal kapcsolatos bejelentéseknek is köszönhető- állapította meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A legtöbb régióban lényegében stagnáltak az árak havi összevetésben, ugyanakkor a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyéket magában foglaló nyugat-dunántúli régióban jelentősebb, 1,7 százalékos áremelkedés következett be.

November első hetében Budapesten a használt lakásokért a három legdrágább kerületben – az V., a XII. és a II. kerületben – négyzetméterenként 1,2-1,52 millió forintot szeretnének kapni a tulajdonosok. Ezekben a kerületekben a legmagasabbak az újlakás-árak is, 2,2-2,4 millió forintnál járnak az átlagos négyzetméterárak. A legolcsóbb használt lakások a fővároson belül a XX., XXI. és XXIII. kerületben találhatóak, ezeknél 662-697 ezer forint az átlagár. Az új lakások esetében a XV., XVIII. és XX. kerület nyújtja a legalacsonyabb, 920-956 ezer forintos átlagos négyzetméterárat.

A vármegyeszékhelyek közül Győr, Veszprém és Debrecen vezeti a használtlakás-piaci rangsort, mégpedig 736-748 ezer forintos összeggel. Az új lakóingatlanoknál Debrecen mellett Zalaegerszeg és Székesfehérvár van az élbolyban 950-1,1 milliós értékkel.
A legalacsonyabbak a használt lakások átlagos négyzetméterárai Salgótarjánban és Békéscsabán 269 ezer, illetve 382 ezer forintért hirdetik a lakások négyzetméterét. Ami az új lakásokat illeti Békéscsaba mellett Nyíregyháza és Kecskemét számít a legolcsóbbnak, ahol 595 ezer forint és 700 ezer forint között alakulnak az árak – ismertette az ingatlan.com.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az ingatlan.com MTI-hez vasárnap eljuttatott elemzése kiemeli: eltérés a jelenlegi támogatásokhoz képest, hogy az eddig megismert feltételek szerint a csok plusz nem tesz különbséget az új és használt lakóingatlanok között. Az új lakások drágábbak, ezért ugyanabból az összegből kisebb alapterületű ingatlant lehet vásárolni. A vevőknek viszont jó hír, hogy 80 millió forint elegendő lehet akár több szobás új lakásra vagy házra is. „Ezek ráadásul energiatakarékosabbak, és sokszor korszerűbb elrendezésűek, mint egy több tízéves használt ingatlan, így az új építésűek a jövőben jobban tartják majd az értéküket” – közölte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Korponai Levente, a money.hu vezetője azt emelte ki, hogy a kettő vagy több gyermekre igényelhető csok plusz összege (30 és 50 millió forint) már egy új lakás vásárlásához is nagyban hozzásegíthet, különösen, ha a babavárót is felveszi mellé a házaspár. Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor arról, hogy a csok plusz, mint ahogyan a babaváró támogatás is, valójában egy hitel, éppen ezért a hitelképesség alapkritérium az igénylésnél, és ahhoz pedig megfelelő jövedelemre van szükség – hívta fel a figyelmet.

Budapesten az átlagos négyzetméterárakat nézve 62 négyzetméteres új lakásra lehet elég ez az összeg. A legjelentősebb kínálatot a VIII., XIII. és XIV. kerület nyújtja, ám ezekben a városrészekben több mint 900 új lakóingatlan vár gazdára. A 80 millió forintos limit alapján egy 58-64 négyzetméteres lakás jöhet ki a pénzből.

Pest vármegyében a 80 millió forintos összegből átlagban 92 négyzetméteres új ház jöhet ki, ezen belül például Érden, Diósdon, Kerepesen, Gödön 83-110 négyzetméterrel lehet számolni.

A vármegyeszékhelyek piacát vizsgálva szinte minden nagyvárosban 100 négyzetméter feletti házzal lehet számolni, igaz, vannak eltérések. Győrben például 90 négyzetméteres lakás és hasonló méretű új ház fér bele a 80 millió költségvetésbe. Debrecenben lakás esetében 78, háznál pedig 130 négyzetméterrel érdemes kalkulálni. Ugyanakkor Kecskeméten 127, Nyíregyházán pedig 140 négyzetmétert meghaladó ház is szóba jöhet a csok pluszt igénylőknek – közölték.

A Duna House elemzése kiemelte: 2024-től a csok plusz kamattámogatott hitel kedvező feltételeket kínál a családalapítást, illetve további gyermeket vagy gyermekeket tervező házaspárok számára. Havonta több tízezer forintos spórolást jelenthet a csok plusz megjelenése a törlesztőrészletekben, vagyis alacsonyabb havi költségekkel számolhatnak a családok. Ráadásul, jelentős tartozáselengedéssel is számolhat az ügyfél az új konstrukció igénybevétele után, ugyanis a második (és minden további) gyermek megszületése esetén a fennálló tartozásból 10 millió forintot elengednek, így ezzel is spórol a család. Hosszú távon a havi törlesztőn megspórolt összeget akár további lakáscélú megtakarításba is fektethetik – hiszen az állagmegóvás elengedhetetlen: a Credipass szakértői szerint érdemes a lakástakarék-pénztárak lehetőségeit kihasználni erre.

Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője a közleményben ismertette: 2023-ban egy gyermekes csok esetén nem jár kamattámogatott hitel. Egy 15 milliós, 25 éves futamidejű, 7,45 százalékos piaci lakáshitel esetében a törlesztőrészlet ebben az esetben 110 361 forint, míg ugyanez 2024-ben a csok plusz támogatással, piaci kiegészítés nélkül is csupán 71 ezer forint körül alakul. A közel 40 ezer forintos különbséget, amelyet jövőre így megspórolhat egy család, érdemes 8 éves lakástakarék-pénztári megtakarításra fordítani. Hiszen – a jelenlegi példánál maradva -, több mint 1 millió forintos bónusz adódik hozzá a saját befizetésekhez, amely a megtakarítási idő végére összesen mintegy 5 millió forintos megtakarítást eredményez. Hozzátette: ez jelentheti egy kisebb lakás vagy vidéki ház megvásárlásához szükséges önerőt.