A globális gazdaságot 2026-ban is a mérsékelt ütemű növekedés jellemezheti az Equilor Befektetési Zrt. éves kitekintő elemzése szerint. Az elmúlt időszakban bevezetett vámok és a nem csökkenő geopolitikai feszültségek negatív hatásait az amerikai és ázsiai mesterséges intelligencia (AI) beruházások, a fejlett országok költségvetési politikája és a lazuló globális pénzügyi kondíciók ellensúlyozzák. Az amerikai vámok egyelőre hatástalannak bizonyultak a globális kereskedelmi egyensúlytalanságok mérséklésében, így Kína növekvő külkereskedelmi többlete újabb protekcionista intézkedéseket válthat ki a feldolgozóipar szempontjából leginkább kitett országok részéről. Az USA-ban idén is az erős belső fogyasztás lesz a gazdasági bővülés motorja, míg az eurózónában a német fiskális élénkítéstől várható a növekedés átmeneti élénkülése az Equilor szerint. A két meghatározó távol-keleti (Kína és Japán) gazdaság a belső kereslet tartós gyengeségével küzd, de míg Kínában ezt a történelmi csúcsra emelkedő export ellensúlyozza, addig a romló külső környezettel szembesülő Japánban célzott költségvetési élénkítésre lehet szükség. Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a világszinten meghatározó jegybankok már elérték vagy megközelítették a semleges kamatszintet, így az inflációs kockázatok mérséklődése lehetővé teszi a kamatcsökkentési ciklusok befejezését. Az eurózónában az irányadó ráta tartására számít a szakember 2026-ban, így nemzetközi szinten elsősorban a Federal Reserve-től várt három kamatcsökkentés és a japán jegybank esetében árazott két kamatemelés határozhatja meg a folyamatokat. A vezető elemző hozzátette, hogy a fejlett országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak miatt az állampapírpiacon a hosszú hozamok a kamatcsökkentések ellenére magas szinten ragadhatnak, aminek következtében felerősödik a nemesfémek, illetve a kevésbé eladósodott országok állampapírjainak menedékeszköz-szerepe.

A magyar gazdaság bővülésének kedvezőtlen szerkezete mellett a GDP 2 százalékkal nőhet 2026-ban az Equilor elemzése szerint, amit a bérdinamika által támogatott belső fogyasztáson túl az új gyártói kapacitások is erősíthetnek. Aradványi Péter kiemelte, hogy a növekedési kilátásokat továbbra is beárnyékolja a gyenge külső keresleti környezet. A szűk költségvetési mozgásteret a kormány elsősorban a fogyasztás élénkítésére fordítja, így érdemi beruházásösztönzésre csak az uniós forrásokhoz való hozzáférés esetén lehet számítani a vezető elemző szerint, miközben a GDP-arányos költségvetési hiány idén 5,2 százalékon, míg 2027-ben 4,6 százalékon alakulhat. Az infláció az év első három negyedévében a toleranciasávon belül maradhat, míg éves átlagban 3,5 százalékon alakulhat, ami a Magyar Nemzeti Bank számára már az első negyedévben teret nyithat a kamatcsökkentés előtt. Az Equilor a kedvező inflációs kilátások ellenére változatlanul óvatos megközelítésre számít a jegybanktól: idén és 2027-ben is rendre 3-3, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentésre kerülhet sor, így 2026 végén 5,75 százalékos, míg jövő év végén 5 százalékos alapkamatra lehet számítani a mostani helyzetben.

Az Equilor Befektetési Zrt. a vezető nemzetközi tőzsdéken 2026-ban is két számjegyű növekedést jelez előre elemzésében. Takács András részvényelemző arra számít, hogy a technológiai színtéren folyó nagyhatalmi rivalizálás elsősorban a mesterséges intelligenciát és az azt közvetlenül kiszolgáló iparágakat támogatja, miközben a kereskedelmi feszültségek és az ellátásbiztonság előtérbe kerülése nyomán az infrastruktúra, energetika, illetve a hadiipar területén nyílnak új lehetőségek. Az amerikai részvénypiacot a Fed várható kamatcsökkentései, a mérséklődő infláció és a félidős választások miatt előtérbe kerülő, fogyasztásösztönző kormányzati intézkedések is hajthatják. A relatíve alulértékelt európai piacokon a fokozódó infrastrukturális- és hadiipari beruházások által érintett részvények kecsegtetnek többlethozammal az Equilor szerint. A nemzetközi folyamatokkal összhangban a BUX-tól is 10 százalék feletti hozamra számít az Equilor az idei év során. Takács András szerint a Richter középtávú teljesítményét a Vraylar 2.0 második fázisának eredménye határozza meg, míg a MOL esetében a NIS szerbiai olajvállalat felvásárlása befolyásolhatja pozitívan a kilátásokat. Az OTP tartósan jó teljesítményét a javuló nyereségesség és a földrajzilag diverzifikált jelenlét támogatja, de az orosz operáció továbbra is bizonytalanságot hordoz magában.

Nyitókép: Unsplash

Az előrejelzések különböző kockázati forgatókönyvek bekövetkezése esetén a fentiektől eltérhetnek. Az előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.

Január 5. és 19. között a kereslet már megközelítette a korábbi évek szintjét, miközben annak szerkezete látványosan átalakult. A használt lakások iránti érdeklődések száma 20 százalékkal csökkent éves összevetésben, de az új építésű lakások és házak iránti telefonos érdeklődések száma 3 éves rekordot döntött. Emellett az új építésű lakóingatlanok iránti érdeklődések aránya is 3 százalék fölé nőtt, amire legutóbb 2022 elején volt példa. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy sok vevő a korábban beharangozott és olcsóbb, 1,5 millió forintos négyzetméteráron piacra kerülő új lakások megjelenését várja

– értékelte a lakáspiaci rajtot Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakértő kiemelte azt is, hogy tavaly év elején az állampapírból kiszálló befektetők már javában rohamozták a lakáspiac keresleti oldalát, ezért viszonylag magasan van az a léc, amit januárban az éves növekedés érdekében meg kell ugrania a keresleti oldalnak.

A kínálati oldalon a tulajdonosok léptek először

Január 1. és 19. között összességében kevesebb hirdetést adtak fel az ingatlanközvetítők és tulajdonosok, mint egy évvel korábban, ám a január 5. és 19. közötti időszak már itt is fordulatot hozott. Ráadásul ebben az időszakban a tulajdonosok által feladott 4600 eladó lakóingatlan-hirdetés volumene ötéves csúcsot ért el. Az országon belül nagyon jelentős eltérések láthatóak a kínálat alakulását nézve. Csongrád-Csanád vármegyében 48, Győr-Moson-Sopronban 25, Békésben 21, Komárom-Esztergomban pedig 16 százalékkal bővült a tulajdonosi friss kínálat 2025 azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan Budapesten 24 százalékos növekedés történt. Ugyanakkor vannak olyan vármegyék, például Somogy, Veszprém és Heves, ahol 27-39 százalékos visszaesés látható a hirdetésfeladások számában.

A szakember szerint az adatok azt a várakozást erősítik meg, hogy az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést, abban, hogy az ingatlanuk eladásából befolyó összegből könnyebben tudnak továbbköltözni, akár megfizethetőbb áron elérhető új építésű ingatlanba.

Kezdi felvenni a ritmust a piac

Balogh László elmondta:

Összességében a 2026-os év eleje nem klasszikus értelemben vett gyenge rajt a lakáspiacon, sokkal inkább egy időben eltolódott indulásról beszélhetünk. Az eladók és a vevők január elején még keresték a ritmust, január 5-e után azonban már megjelentek az élénkülés jelei.

Az ingatlan.com szakértője szerint az év elején látható kettősség megmaradhat 2026 hátralévő részében is, mivel a lakáspiac súlypontja a használt ingatlanok irányából az új építésűek felé tolódhat el. Ez pedig az eladó használt lakások és házak kínálatának bővülésével és a korábban látott tempós áremelkedés mérséklődésével járhat az idei évben.

Nyitókép: Unsplash

A 2023. július-szeptemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 22 ezerrel, 200 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 96 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 40 ezer, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. Az összes munkanélküli 19,8 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,1 százalék volt.

A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,8 százalék), Budapesten pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (2,1 százalékponttal), míg a fővárosban – egyedüliként a régiók közül – érdemben csökkent (0,8 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 36,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma szeptember végre 4,4 százalékkal, 228 ezer főre csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Nyitókép: Unsplash.

Megálltak az árak, a panelek továbbra is előnyben

Új egyensúly alakult ki az idén, miután a lakóingatlanok piaca nehezen tud kilábalni a vevőhiányos helyzetből. A kereslet csökkent mindenhol, így Budapesten, a vármegyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a településeken is beállt egy, a korábbi évekhez képest alacsonyabb szintre

– mondta a jelenlegi trendekről Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az árak alakulásáról szólva hozzátette: “Már 202 második felében is nagyon lelassult a drágulás üteme, ám a piac lendülete akkor még néhány százalékos áremelkedést hozott. Ezzel szemben 2023-ban január óta szinte minden településen stagnáltak az árak. Ugyanígy változatlan árak jellemzik a téglalakásokat, a paneleket és a kertes házakat, utóbbiakba beletartoznak a családi, sor- és ikerházak is. Az is látszik, hogy panellakások országszerte őrzik az árelőnyüket, mert 20-25 százalékkal olcsóbban érhetőek el, mint a téglaépítésű társaik.

Árkörkép a fővárosból

Az kínálati árakat nézve a fővárosban szeptember elején a kertes házaknál szeptember elején 818 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A panellakásoknál 780 ezer, a téglaépítésúeknél pedig 1,03 millió forintot tett ki.

Az is látszik, hogy a kertes házak a fővárosban átlagban 120 millió forintba kerülnek, ezen belül a sorházaknál a 80 millió forintért, a családi házak 130 millió forintért szerepelnek a piacon. A budapesti a panellakásoknál 42 millió, a téglalakásoknál pedig 65 millió forint az átlag. Az ingatlan.com szakértője szerint ezek az értékek január eleje óta gyakorlatilag nem nőttek, inkább enyhén csökkentek. A fővárosi téglaépítésű lakások átlagára az év elején még 68,5 millió a paneloké pedig 42,9 millió forint volt.

Árak Budapesten kívül

A vármegyeszékhelyek összesített átlagát nézve a kertes házak 548 ezer forintos négyzetméteráron szerepelnek a kínálatban, a panelek szinte ugyanennyiért, 545 ezer forintért keresnek vevőt, a téglaépítésű lakások esetében 678 ezer forint az átlag. A lakóingaltanok teljes árát nézve a vármegyeszékhelyeken a kertes házaknál 70 millió forint az átlag, a panelek esetében 28,5 millió, a téglaépítésűeknél pedig 41 millió forint.

Természetesen a vármegyeszékhelyek között nagyon jelentős eltérések vannak

– mondta a szakember. Bár szinte mindenhol stagnáltak az árak, azért akadnak kivételek, Ilyen például Debrecen, ahol minimális drágulás történt január óta az összes lakóingatlan-típus esetében, az átlagos négyzetméterár ugyanis 3 százalékkal 747 ezer forintra emelkedett. A legdrágább vármegyeszékhelyek közé tartozó Győrben ugyanakkor 2 százalékkal 749 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár január óta. Székesfehérváron nem történt változás, ez 678 ezer forintos árat jelent. A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol akár fővárosi átlagárak negyedéért, 15 millió forint alatt lehet lakást vásárolni a kínálati árak alapján.

Mi vár a piacra? Visszatérhetnek a csokos vevők

Balogh László szerint az őszi hónapokban valamennyire élénkülhetik a keresletet a piacra visszatérő nagyvárosi csokos vevők, akik kihasználhatják a stagnáló ingatlanárak nyújtotta lehetőségeket. Ezek a vásárlók nem csak a 2023-ban még elérhető vissza nem térítendő lakástámogatásokat tehetik zsebre, hanem az ezekhez kapcsolódó kedvezményeket. A 3 százalékos kedvezményes kamatozású maximálisan 10-15 millió forintos csok-hitel, a megvásárolt ingatlanok illetékmentessége és az új lakások vásárlásakor igényelhető 5 millió forintos áfa-visszatérítés további több millió forintos támogatást jelenthet a csokot igénylő családok számára.

A gyengébb keresletnek köszönhető kialakult új lakáspiaci egyensúly miatt az őszi hónapokban sem kell a lakásárak drágulásától tartania a piacra lépő vevőknek.

– tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

A pénzpiaci alapokhoz mintegy 6,4 milliárd forintnyi tőke áramlott, összességében 3,0 százalékkal nőtt a hónapban a vagyon értéke.

A kötvényalapokba 175 milliárd forint friss tőke érkezett márciusban, amely magasan kiemelkedik a kategóriák közül. Ennek döntő hányada, 167 milliárd forint a rövid futamidejű kötvényalapokban landolt. A hozamok csekély részben járultak hozzá a vagyonnövekedéshez, de így is 6,9 százalékos volt a havi növekedés a legnagyobb befektetési kategóriában.

A vegyes alapoktól 5,0 milliárdnyi tőke távozott, azonban ezt részben ellensúlyozta a hozamok kedvező alakulása, így a kategória vagyona 0,3 százalékkal emelkedett a múlt hónapban.

A kiegyensúlyozott vegyes alapokba 6,5 milliárd forint befektetés érkezett, de a másik két alkategóriánál tőkekiáramlás volt: az óvatos vegyes alapoktól 5,9 milliárdnyi, míg a dinamikus alapoktól 5,5 milliárdnyi tőke távozott.

A részvényalapokból 2,5 milliárd forintot vontak ki a befektetők, és az árfolyammozgások sem alakultak kedvezően, így összességében a részvényalapok vagyona 1,6 százalékkal esett.

A tőkevédett alapokba 3 milliárd forint áramlott be, aminek oka egy új alap megjelenése volt. A kategóriában lévő befektetések nettó eszközértéke 5,8 százalékkal nőtt, de a nagy növekedést az alacsony bázis segítette.

Az abszolút hozamú alapokból 5,2 milliárd forintos tőkekiáramlást regisztráltak. A negatív hozamok miatt a nettó eszközérték havi szinten 1,2 százalékkal, 1000 milliárd forint alá csökkent.

A származtatott alapokból márciusban 0,2 milliárd forintnyi vagyont vontak ki a befektetők. A kedvezőtlen hozamok miatt a kategória vagyona 3,5 százalékkal csökkent.

Az ingatlanalapokból 2,0 milliárdnyi tőke távozott a hónap során. A hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 1,1 százalékkal nőtt a második legnagyobb kategóriánál – derül ki a Bamosz összesítéséből.

Az árupiaci alapokból 1,2 milliárdnyi tőkét vontak ki a múlt hónapban. A kedvező hozamok ellenére a vagyon értéke 0,9 százalékkal esett februárhoz képest.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében az elmúlt hónapban tőkebeáramlás volt tapasztalható 28,6 milliárdos értékben, a vagyon pedig 3,2 százalékkal nőtt a hónap során.

A Bamosznak 25 tagja van, amelyek 12,9 ezermilliárd forint vagyont kezelnek, ezen belül mintegy 10 000 milliárd forintot befektetési alapokban.

Nyitókép: Unsplash.

A Deloitte Central Europe CFO felmérésében több mint 600 vállalat pénzügyi vezetőjét kérdezte meg, elsősorban a cégük előtt álló kihívásokról, a várható gazdasági környezetről, illetve azokról a tényezőkről, melyek hatással lesznek a működésükre 2023-ban. A kockázatok főleg olyan tényezőkből erednek, mint a geopolitikai kérdések, az ellátási lánc megszakadása és az infláció.

Előre nem látott kockázatok tornyosulnak

A vizsgált országokban a vállalatvezetők átlagosan 0,33%-os GDP-növekedésre számítanak idén, ez jelentős lassulás a 2022-es 2,3% növekedéshez képest és hasonló, mint amit 2021-ben, a koronavírus-járvány idején mértek, amikor 0,25% volt a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozás.

Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56%-a szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások (-86%), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág várakozásai (-73%), de minden iparágban visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest. A jelentősen lassuló gazdasági növekedés mellett sokkal többen számítanak a munkanélküliség emelkedésére – jelenleg a pénzügyi vezetők kétharmada szerint erre kell készülni.

Ez az arány Magyarországon még régiós összevetésben is kiemelkedő, 85 százaléka a cégvezetőknek arra számít, hogy emelkedik majd a munkanélküliek aránya.

Az infláció pedig továbbra is magas maradhat a felmérés résztvevői szerint, 70 százalékuk válaszolta, hogy emelkedésre számít 2022-höz képest.

Ezzel szemben, a magyar pénzügyi vezetők körében a legmagasabb azok aránya, akik a következő évben az infláció csökkenésére számítanak.

Csökkenő kockázatvállalási hajlandóság

A vállalatvezetők több mint fele szerint nagy a pénzügyi és gazdasági bizonytalanság, tavaly 43 százalékuk gondolta így, majd ez mostanra 55 százalékra emelkedett.

Arra is kitért a kérdéssor, mik a legfontosabb kockázatok a közép-európai vállalatok előtt, a pénzügyi vezetők szerint a csökkenő belső kereslet, a geopolitikai kockázatok és a képzett munkaerő hiánya tartoznak ide leginkább.

Tehát arra számítanak, hogy a gazdaság lassulása miatt mérséklődik a kereslet, ami ronthatja az üzleti eredményeket, miközben az ukrajnai háború miatt jelentősek a külső kockázatok.

A képzett munkaerő hiánya évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, a legtöbb országban munkaerőhiány van, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy segít.

A pénzügyi és gazdasági bizonytalanságnak az idei Deloitte Central Europe CFO felmérésben mért 61%-os szintje 2015 óta a legmagasabb érték. A bizonytalanság ilyen rendkívül magas szintjénél a válaszadók többsége (83%-a) úgy érzi, hogy nem ez a megfelelő idő, hogy a mérlegükben nagy kockázatot vállaljanak.

A 2020 és 2022 közötti három felmérésben a pénzügyi vezetők a belső finanszírozást és a bankhitelt látták a legvonzóbb finanszírozási forrásnak vállalatuk számára. A 2023-as előrejelzések szerint a magántőke (30%) megelőzte a bankhitelt (25%), azonban továbbra is a belső finanszírozás marad a legvonzóbb finanszírozási forma.

Ennek oka elsősorban az emelkedő globális kamatkörnyezetben kereshető, a jelenlegi kamatszintek mellett jelentősen romlott a banki hitelek versenyképessége.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásaival kapcsolatban is jóval pesszimistábbak lettek elsősorban a magas infláció, a lassuló növekedés és a szigorú monetáris politika miatt. A működési eredményekkel kapcsolatos elvárások mindent összevéve a 2022-es 4%-ról meredeken zuhantak -17%-ra, ami az első CFO-felmérés elkészítése óta, azaz 10 éve a legrosszabb adat.

A jelentősen romló kilátások miatt a beruházásokkal is sokkal óvatosabbak a vállalatvezetők, illetve a foglalkoztatás bővülésével kapcsolatban is csökkentek a várakozásaik. Ugyanakkor a közép-európai országokban megkérdezett pénzügyi vezetők fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad. A kialakult nehéz környezetben sem vetnék el a bővülést, a költségcsökkentés a pénzügyi vezetők alig tizedénél számít elsődleges célnak idén.

A tanulmány terjes terjedelmében elérhető az alábbi linken

Fékre lépett tavaly a lakáshitelezési piac: a bankok 1195 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, szemben az egy évvel korábbi 1302 milliárdos rekordértékkel, igaz, meghaladja a 2020-ban elért 928 milliárdos összeget – derül ki a money.hu hivatalos jegybanki adatokat feldolgozó összeállításából. 

A lakáshitelezési összeg egy évvel korábbihoz képest bekövetkezett 8,3 százalékos csökkenése nem meglepetés

ez magyarázható a bizonytalanabb környezettel, az emelkedő árakkal, a fogyasztásra fordított egyre növekvő kiadásokkal, valamint a magasabb kamatokkal. Ugyanakkor a teljes évet nézve látható, hogy a múlt év elején még jelentős összegeket folyósítottak a bankok: az első félévben még minden hónapban 100 milliárd forint felett volt a szerződéses összeg, a második félévben visszafogottabbá vált a piac:

novemberben például már 50 milliárdnál alacsonyabb volt, a december pedig 41 milliárd forintot tett ki. 

Felértékelődtek a támogatott hitelkonstrukciók, és a zöld hitelek is húzták még az elmúlt évet

A tavalyi év elejének számottevő folyósítási volumene köszönhető a kamattámogatás miatt kedvezményesen elérhető, energiatakarékos lakóingatlanokra fordítható zöld lakáshitelek iránti keresletnek is. Ugyanakkor ez a keret kifutott, így a program az év második felében már nem adott extra támogatást a piacnak.

Ahogy arra számítani lehetett, az államilag támogatott konstrukciók felértékelődtek szintén az alacsony kamatok miatt.

Ezt mutatja, hogy a teljes szerződéses összeg majdnem 40 százalékát adták a támogatott konstrukciók 2022-ben, szemben a 2021-es 20 százalékos aránnyal. 

Van lehetőség az okos lakásvásárlásra

A money.hu összeállítása szerint bár az infláció felgyorsulása előtti szinthez képest magasabbak a kamatok, a lakásvásárlásról nem feltétlenül kell lemondaniuk azoknak, akik lakáshitel segítségével szeretnék finanszírozni az ingatlanvásárlást.

A mostani lakáspiaci helyzetben ugyanis a vevőjelöltek alkupozíciója nagyban javult, így akár a kínálati árhoz képest olcsóbban juthatnak hozzá a kiválasztott ingatlanhoz.

Ezzel pedig jelentős összeget lehet megtakarítani.

Azt is figyelembe kell venni, hogy továbbra is jelentős eltérések vannak a piaci lakáshitel-kamatok és -feltételek között. Például:

• Egy 15 millió forintos, 20 éves futamidejű végig fix kamatozású és törlesztőrészletű lakáshitel esetében a legkedvezőbbek akár 9 százalék alatti kamattal és 131-135 ezer forintos törlesztőrészlettel igényelhetőek, miközben a drágább verzióknál a havi részlet akár 150-160 ezer forint is lehet.
• Még mindig érdemes utánajárni az állami támogatásokra és támogatott hitelekre való jogosultságnak is, mivel ezek a konstrukciók segítséget jelentenek a lakásvásárlás során.

Fontos szempont az is, hogy a mostani kamatokkal felvett lakáshitelt a későbbiekben, amikor már alacsonyabbak lesznek a kamatok, ki is lehet váltani egy olcsóbb hitellel.

A hitelkiváltással csökkenthetők a havi törlesztőrészletek is, ami – hosszabb távon – szintén hozzájárulhat az ingatlanvásárlásra fordítandó költségek mérsékléséhez.

Nyitókép: Pexels / Unsplash.

A makrogazdasági és geopolitikai tényezők okozta volatilitás az utóbbi időben uralta az üzleti környezetet, és olyan módon tette próbára a piaci szereplőket, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Ilyen körülmények között nem csupán a növekedési, hanem az inflációs, államháztartási, külkereskedelmi előrejelzések is több bizonytalanságot hordoznak.

Gazdasági növekedés: enyhe bővülési ütem 2023-ban

A Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központ elemzői a 2022. évi GDP növekedési előrejelzésüket 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentették, azonban az idei évit 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték. A hazai GDP a tavalyi harmadik negyedévben bekövetkezett csökkenés miatt – amit elsősorban a mezőgazdasági kibocsátás meredek visszaesése okozott – nagy valószínűséggel technikai recesszióra lehet számítani, ami azonban mérsékelt lehet, a fűtési szezon lefutásával pedig a második negyedévtől ismét növekedésre számítunk. Az ukrajnai háború közvetlenül és közvetve is negatívan hat a hazai növekedési kilátásokra, a konfliktus begyűrűző hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag- és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlan. A 2023-as magyar gazdasági növekedés kilátásait pozitív és negatív irányú kockázatok egyaránt övezik.

Ha a mérföldkövek teljesítésével sikerül teljesen felszabadítani az uniós pénzeket, Európának sikerül elkerülnie az energiaválságot, az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít, elindulhat egy enyhe bővülés 2023-ban.

– mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője. A növekedést támogatja továbbá az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is.

A gazdasági növekedésre ugyanakkor érdemi kockázat jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, ami számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ezzel a hazai termelést is meredeken visszafogná, és újra elszálló energiaárakhoz vezetne. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége azonban erőteljes kockázatot jelent, ami jelentősen rontja a hazai gazdasági szereplők elkölthető jövedelmét.

Kedvező ugyanakkor, hogy egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztárolók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi és téli időjárás, valamint az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók alkalmazkodása miatt. Ráadásul idén várhatóan nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli mértékű aszály, ami tovább javíthatja a gazdasági kilátásokat.

– fogalmazott Suppan Gergely.

Infláció: 2023 végére egyszámjegyű lehet

Az infláció tavaly decemberi 24,5 százalékos értéke mellett – amelyet elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése és az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése okozott – 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

A következő hónapokban azonban már érvényesülnek a bázishatások. Továbbá, mivel a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt.

– tette hozzá Suppan Gergely.

Emiatt a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésre, év végére egyszámjegyű inflációra számítanak. 2023-ban éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció.

Kétszámjegyű bérnövekedés, ingadozó foglalkoztatás, csökkenő fogyasztás

Összességében csupán mérsékelt változások várhatóak 2023-ban a munkaerőpiacon. Kissé csökkenhet a foglalkoztatás, míg a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén emelkedhet (2022: 3,6% és 2023: 3,9%), majd újra mérséklődést mutathat a következő években.

A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése továbbra is kétszámjegyű, 14-15 százalék közötti lehet.

2022 második félévétől az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassult a fogyasztás növekedése: a Magyar Bankholding várakozásai szerint míg 2022-ben 6,1 százalékkal bővülhetett, 2023-ban már 0,8 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.

Beruházási fókusz: hatékonyságnövelés és energiahatékonyság

2022-ben a kifejezetten dinamikus első három negyedévi teljesítménynek köszönhetően gyorsulhattak a beruházások: a 2021-es 4,3 százalékos növekedést követően 7 százalék feletti bővülésre számítanak a bankcsoport elemzői. Idén azonban kismértékű visszaesést jeleznek előre az emelkedő kamatok, a megugró infláció és költségek miatt romló háztartási és vállalati jövedelmek, a növekvő bizonytalanság, a gyengülő konjunktúra, valamint egyes kormányzati beruházások felfüggesztése miatt.

Mindezek a kockázatok, valamint az emelkedő energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a beruházásokat tervező vállalatokat.

A jelenlegi energiaárak mellett azonban az energiahatékonysági – valamint a hatékonyságot növelő – beruházások még a magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek. Az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják.

– hívta fel a figyelmet Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központjának vezetője.

Mérséklődő államadósság, újra javuló külső egyenleg

A kormány a tavalyi 4,9 százalékos GDP arányos hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be. Az idei hiánycél tartható lett volna, ugyanis egyes egyszeri tételeket (pl. SZJA-visszatérítés) már a tavalyi eredményszemléletű hiányban elszámoltak, miközben a tervezettnél magasabb tavalyi növekedés és infláció miatt az adóbevételek messze felülteljesülnek.

Az államháztartás egyenlegére ugyanakkor számottevő kockázatot jelentenek a megugró piaci gáz- és energiaárak, valamint a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások

, amelyek ellensúlyozására a kormány extraprofit adót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra, valamint mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be, elsősorban állami beruházásokat és működési kiadásokat érintve. A magas nominális növekedésnek köszönhetően a bruttó államadósság 2022-ben a GDP 72 százaléka alá mérséklődhetett. A Magyar Bankholding várakozásai szerint ez a csökkenés 2023-ban is gyors ütemben folytatódhat.

Emellett a bankcsoport elemzői 12,8 milliárd forintos hiányt (a GDP 7,5%-a) várnak a tavalyi évre a folyó fizetési mérlegre vonatkozóan, ami idén 5,8 milliárd forintra (a GDP 2,9%-a) javulhat. A magas külső finanszírozási igény ellenére csökkenhettek a GDP arányos külső adósságráták, részben a gyors nominális növekedés, részben pedig annak hatására, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát túlnyomórészt a működő tőke beáramlása finanszírozza.

Az ilyen sürgető nehézségek azonnali intézkedésre késztetik a vállalatokat is, ami magyarázatot ad arra, miért szorult vissza a természeti katasztrófákkal járó kockázatok (a 3. helyről a 6.-ra) és az éghajlatváltozás (a 6. helyről a 7.-re) az éves rangsorban, ahogy a világjárvány (a 4. helyről a 13.-ra) is veszített a jelentőségéből annak következtében, hogy a védőoltásoknak köszönhetően megszűntek a lezárások és a korlátozások. A politikai kockázatok és a politikai indíttatású erőszak szintén új tényező a tíz legnagyobb globális kockázat között (10. hely) , míg a képzett munkaerő hiánya a 8. helyre lépett elő. A jogi és szabályozási változások továbbra is a fő kockázatok közé tartoznak (az 5. helyen), a tűzeset/robbanás viszont két hellyel visszaesett, így már csak a 9. A teljes globális, illetve országokra bontott kockázatok megtekinthetők a teljes – angol nyelvű – Kockázati Barométerben.

• Magyarországon a vállalatokra és vállalkozásokra leselkedő legnagyobb kockázatot az energiaválság közvetlen, illetve a vele járó közvetett hatások jelentik (energiaellátási hiány, az ennek következményeként fellépő szolgáltatáskimaradások, illetve az árak ingadozása), melyet a felmérésben résztvevő magyar szakértők 50 százaléka sorolt a legfontosabb potenciális kockázatok közé.
• Ezt követik az elsőhöz valamelyest kapcsolódó makrogazdasági fejlemények jelentette kockázatok (melyek közül a legégetőbb az infláció), melyeket 47 százalék sorolt a leginkább fenyegetést jelentő tényezők közé.
• A nemzetközi listán is kiemelt kockázati tényezőnek minősített jogi és szabályozási változások hatásait pedig a kitöltők 37 százaléka azonosította az egyik legjelentősebb rizikófaktorként, így ez a harmadik helyre került a rangsorban.

Az AGCS vezérigazgatója, Joachim Müller a következőképpen vélekedett a felmérés megállapításairól:

Az Allianz Kockázati Barométer immár egymás után második éve jelzi, hogy a fokozódó kiberkockázatok és az üzletmenet megszakadása okozza a legnagyobb aggályokat a vállalatok számára. Ugyanakkor az inflációt, a közelgő recessziót és az energiaválságot közvetlen veszélynek tekintik az üzleti tevékenységeikre nézve.

A vállalatok – különösen Európában és az Egyesült Államokban – attól tartanak, hogy a világjárvány következményei és az Ukrajnában zajló háború gazdasági és politikai hatásai miatt állandósul a válsághelyzet, ez pedig minden vállalkozás ellenálló képességét próbára teszi. A jó hír, hogy biztosítóként számos ügyfelünknél folyamatos fejlődést látunk ezen a téren, különösen az ellátási láncok megszakadásával szemben jellemző a reziliencia növekedése, és egyre többször tapasztaljuk, hogy az üzletmenet-folytonossági tervezés is hatékonyabbá válik, valamint a kiberbiztonsági ellenőrzések is fokozódnak. Az elmúlt évek eseményeire tekintettel a vállalatoknál az ellenálló képesség kialakítása és a kockázatok felszámolása immár az intézkedések homlokterébe került.

2023-ban az Allianz Kockázati Barométer rangsorát vezető négy kockázat szinte azonos volt a vállalatok méretétől függetlenül, tehát a nagy-, a közép- és a kisvállalkozások körében is. Emellett a meghatározó európai gazdaságokban és az Egyesült Államokban egyaránt energiaválság várható. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint Afrikában működő vállalkozások esetében némileg eltérő kockázatok keltenek aggodalmat, ami arra utal, hogy az Ukrajnában zajló háború és annak gazdasági-politikai következményei másféleképpen gyakorolnak rájuk hatást.

Digitális vagy zavart okozó veszélyek

A kiberbiztonsági események, például az informatikai leállások, a zsarolóvírusos támadások vagy az adatvédelmi incidensek második éve szerepelnek a legjelentősebb kockázatok között világszerte, ami most fordult elő először. Egyúttal 19 országban, köztük Kanadában, Franciaországban, Japánban, Indiában és az Egyesült Királyságban vezetik a legnagyobb veszélyforrások rangsorát. A 250 millió dollárnál kevesebb éves bevétellel rendelkező vállalkozások leginkább e kockázat miatt aggódnak.

Sok vállalat számára a kibertérben tapasztalható veszély nagyobb, mint valaha, a kiberbűncselekményekkel összefüggő biztosítási kárigények pedig továbbra is gyakoriak. A nagyvállalatok körében megszokottá vált, hogy támadások célpontjai lesznek, a megfelelő kiberbiztonsággal rendelkezők pedig eredményesebben tudják visszaverni a legtöbb támadást. Ugyanakkor egyre több kis- és középvállalkozás is elszenvedővé válik, mivel hajlamosak alábecsülni a kitettségüket és a kiberbiztonsági ellenőrzési keret erősítésébe való folyamatos beruházás szükségességét.

– mutatott rá a kiberbiztonsági kockázatvállalásért felelős Shanil Williams, az AGCS igazgatósági tagja és vállalati kockázatvállalási igazgató.

Az Allianz Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontja szerint 2023-ban is gyakran fordulnak majd elő zsarolóvírusos támadások, az adatvédelmi incidensek mérlegelt átlagára pedig rekordmagas, 4,35 millió dollár, és várhatóan az 5 millió dollárt is meghaladja 2023-ban. Az ukrajnai fegyveres konfliktus és a kiterjedtebb geopolitikai feszültségek növelik az államilag támogatott elkövetők általi nagyszabású kibertámadások kockázatát. Emellett növekvő hiány tapasztalható kiberbiztonsági szakemberekből, ami tovább nehezíti a biztonság erősítését.

2023 sok országban ismét fokozott kockázatokat tartogat a vállalkozások számára az üzletmenet megszakadása szempontjából, mivel számos üzleti modell sérülékeny a hirtelen sokkhatásokkal és változásokkal szemben, ami aztán a nyereségre és a bevételre is kihat. Az üzletmenet megszakadása világszinten a második, Brazíliában, Dél-Koreában, Hollandiában, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Németországban, Svédországban és Szingapúrban viszont az első számú kockázat.

A megszakadást okozó tényezők köre széles. A vállalatok leginkább az üzletmenet kiberbiztonsági okokból történő megszakadásától tartanak (a válaszok 45 százaléka), a második fő ok az energiaválság (35 százalék), majd a természeti katasztrófák következnek (31 százalék). Az égbe szökő energiaköltségek rákényszerítettek egyes energiaigényes ágazatokat, hogy hatékonyabban használják fel az energiát, máshova költöztessék a termelést, vagy akár az átmeneti leállást is fontolóra vegyék. Az ebből eredő hiányok ellátási zavarral fenyegetik Európa több kritikus jelentőségű ágazatát, így az élelmiszeripart, a vegyipart, a gyógyszeripart, az építőipart és a feldolgozóipart, noha az Európában tapasztalható enyhe tél és a gázár stabilizálódása némileg könnyít az energetikai helyzeten.

Az esetleges világméretű recesszió is zavarforrás lehet 2023-ban: fennáll a veszélye annak, hogy beszállítók mennek csődbe vagy válnak fizetésképtelenné, ami különösen aggályos az egyetlen vagy korlátozott számú nélkülözhetetlen beszállítóval rendelkező vállalatok számára. Az Allianz Trade szerint 2023-ban világszerte jelentős mértékű, 19 százalékos növekedés várható a vállalkozások fizetésképtelenségében.

Makrogazdasági gondok

A makrogazdasági környezet változásai, például az infláció vagy a gazdasági és pénzügyi piaci volatilitás világszinten a harmadik legjelentősebb kockázat a vállalatok számára 2023-ban (25%). 2022-ben ez a kockázat még a 10. helyen állt, azonban egy évtized után ismét felkerült a dobogóra. Mindhárom meghatározó gazdasági térség – az Egyesült Államok, Kína és Európa – egyidejűleg, de eltérő okokból váltott válságüzemmódra az Allianz Research szerint, amely 2023-ra az említett térségek közül csak Kínára nem jósol recessziót. Az infláció különösen aggasztó, mivel számos vállalat árstruktúráját és haszonkulcsát kikezdi. A reálgazdasághoz hasonlóan a pénzügyi piacok is nehéz év elé néznek, mivel a jegybankok lecsapolják a rendszerszintű többletlikviditást, és még a korábban likvid piacokon is visszaesik a kereskedelmi forgalom.

2023 nehéz év lesz, tisztán gazdasági szempontból nézve sok háztartás és vállalat valószínűleg legszívesebben elfelejtené majd. Mindazonáltal nincs ok a kétségbeesésre.

– fogalmazott Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza, majd hozzátette: Egyrészt a kamatlábakban várható fordulat jól fog jönni, nem utolsósorban több millió megtakarítónak biztosan. A középtávú kilátások is jóval derűsebbek az energiaválság ellenére – vagy éppen azért. Már a 2023-ban várható recesszión túlmutató következmények is kezdenek egyértelművé válni: a gazdaság kényszerű átalakítása a dekarbonizáció érdekében és nagyobb kockázattudatosság minden társadalmi rétegben, erősítve a társadalmi és gazdasági ellenálló képességet.

Növekvő és csökkenő kockázatok

Az energiaválság a leginkább növekvő kockázat: első alkalommal szerepel az Allianz Kockázati Barométer ranglistáján, és rögtön a 4. helyre került (22 százalék). Előfordul, hogy bizonyos ágazatok, például a vegyipar, a műtrágyaipar, az üvegipar és az alumíniumgyártás egyetlen energiaforrásra támaszkodik – amely számos európai országban az orosz gáz –, ezért sérülékeny az energiaellátás zavaraival vagy az áremelkedéssel szemben.

Ha ezek az alapágazatok nehézségekkel küzdenek, annak következményei az értékláncban lejjebb elhelyezkedő egyéb ágazatokban is érezhetőek lesznek.

Az Allianz Trade szerint változatlanul az energiaválság gyakorolja majd a legnagyobb sokkhatást a jövedelmezőségre, különösen az európai országokban. Az energiaárak a jelenlegi árszínvonalon felemésztenék a legtöbb nem pénzügyi vállalat nyereségét, mivel árképzési pozíciójuk a csökkenő kereslet hatására gyengül.

Mivel 2022 is a híradásokat uraló konfliktusokkal és zavargásokkal terhelt, zűrzavaros év volt, a politikai kockázatok és politikai indíttatású erőszak újonnan került be a rangsorba a 10. helyen (13 százalék). A háborún kívül az is aggodalmat okoz a vállalatok számára, hogy:

Egyre nagyobb zavarokat idéznek elő számos országban a megélhetési válság begyűrűzése miatti sztrájkok, forrongások és zavargások.

Noha éves összehasonlításban visszaestek a rangsorban, a természeti katasztrófák (19%) és az éghajlatváltozás (17%) továbbra is komoly nehézségek elé állítják a vállalkozásokat. Még befértek a hét legnagyobb globális kockázat közé abban az évben, amikor lecsapott az Ian hurrikán, az Egyesült Államok történetének egyik legerősebb vihara, világszerte csúcsokat döntöttek a hőhullámok, az aszályok és a téli viharok, és a biztosított káresemények összértéke meghaladta a 100 milliárd dollárt.

Az Allianz Kockázati Barométer az Allianz Csoport vállalati biztosítója, az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) által más Allianz-vállalatok közreműködésével összeállított éves üzleti kockázati rangsor, amely 94 ország és régió 2712 kockázatkezelési szakértője, köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők által megfogalmazott vélemények alapján készült. A rangsor idén 12. alkalommal jelent meg.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Az idei év II. negyedévében a személyautók átlagos állománydíja közel 46,5 ezer forint volt, ami gyakorlatilag stagnálást jelez az előző negyedévhez képest. 2021 azonos időszakával összevetve ugyanakkor a fővárosi és vidéki szerződések átlagdíja egyaránt 4-4 százalékkal nőtt, egy hosszabb stagnálási-csökkenési időszakot lezárva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Mindeközben nem tört meg a biztosító kárráfordítások erősen növekvő trendje: ez 17 százalékkal lett magasabb a tavalyi év derekán mérthez képest. A megugró kárráfordítás az ügyfelek élénkülő autóhasználatával (s így a több balesettel), illetve a szervíz- és alkatrészárak drágulásával magyarázható.

Az ügyfelek emelkedő díjai, illetve a megugró kárráfordítások (plusz biztosítási adó) egyenlegeként az MNB korrigált KGFB indexe a két évvel ezelőtti szintre esett vissza.

Az egyéb járműkategóriáknál az egyedi taxik állománydíja 6 százalékot csökkent, miközben – hosszabb csökkenési periódus után – a II. negyedévben ismét emelkedni kezdett a szerződésszám. A további járműkategóriák esetében vegyesen alakultak a díjak, a flottás szerződéseknél ugyanakkor általánosságban valamivel nagyobb díjemelkedés volt tapasztalható. Kiugró, kétszámjegyű díjnövekedést (vélhetően egy egyedi szerződéskötés torzító hatásaként is), csak a vontatóknál lehetett látni a számottevőbb járműkategóriák közül.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.