Mozgalmasan indult az idei év: a venezuelai eseményektől a közel-keleti konfliktus eszkalációjáig több geopolitikai sokk is érte a piacokat, a tőzsdéken erősödtek a szélsőséges kilengések, a kötvényhozamok emelkedni kezdtek, az energiahordozók árai megugrottak. Magyarországon mindezzel párhuzamosan lezajlott egy országgyűlési választás, mely teljesen új gazdasági perspektívát állít az ország elé. A kiszámíthatatlannak tűnő környezetben különösen fontossá válik a mértéktartó, reális helyzetértékelés.

Azt tapasztaljuk, hogy a befektetők egyre tudatosabban, hosszú távú szemlélettel keresik a diverzifikált portfóliókat és a szakmailag megalapozott döntéstámogatást. Ez megerősít bennünket abban, hogy az erős elemzési háttérre és a személyre szabott kiszolgálásra építő stratégiánk képes stabilitást biztosítani az ügyfeleinknek.

– mondta Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzleti és általános vezérigazgató-helyettese.

Olaj és technológia – kéz a kézben

Mivel a globális gazdaságot jelenleg leginkább az iráni konfliktus és az ahhoz kapcsolódó olajválság hatásai befolyásolják, a bizonytalanság tapintható módon jelen van a piacokon. Bár az olajárak kilengéseiben megjelenő kockázat magas, a határidős olajtermékek árazása azt mutatja, hogy a befektetők középtávon normalizálódásra számítanak; 2027-re már 80 dollár alatti szintre csökkenhet az olaj hordónkénti ára.

A bizonytalanság ellenére, a tőzsdék az idei évben eddig pozitív irányba fordultak – az Egyesült Államok vezető indexeinek átlaga például 4 százalékos pluszban jár –, valamint a kötvénypiaci kockázati felárak is csökkentek, ami alapvetően optimizmust jelez.  Óvatosságra intheti a befektetőket ugyanakkor az a tény, hogy az utóbbi hónapokban a globális makrogazdaságról alkotott kép egyértelműen romlott, és jelenleg az év eleji szinténél gyengébb növekedés tűnik valószínűnek a világ számos meghatározó gazdaságában.

Érdekes jelenség, hogy ugyan a piac erősödik, ezt a többletet mindössze pár szektor eredményei adják. Az év elején még sokat hallhattunk arról, hogy az iráni háború és az AI megtérülésével kapcsolatos kételyek miatt erőre kap az energetika és az ipar, viszont mostanra a befektetők a technológiai szektorhoz is visszataláltak. Napjainkban a nyersanyag- és az IT szektor szereplői egyszerre erősödnek – és ez a két terület meg is határozza a tőzsdét.

– mondta Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője.

A régiós devizák „vadócává” vált a forint

Az optimista amerikai piaccal szemben, a jelentős részben ipari termelésre építő európai gazdaság még mindig csak óvatos előjeleit mutatja egy valamikori fellendülésnek. A kilábalás motorja a német fiskális lazítás lehet – amennyiben képes a kontinens egészének követendő példaként szolgálni. Noha az elemzők várakozásai pozitívak az idei és a jövő évre, a gyakorlatban ennek hatása még nem érzékelhető.

Magyarországgal és a forintban jegyzett eszközökkel szemben jelentős befektetői érdeklődés mutatkozott már a választások előtt is, április 12. után pedig további intenzív kilengéseket lehetett tapasztalni. Ez a hirtelen erősödésre és ingadozásra való hajlam a forintot a régiós devizák „vadócává” teszi, mely jelenséget valószínűleg az magyarázza, hogy az utóbbi hetekben egy jó belépő pillanat kínálkozott hosszú távú pozíciók kiépítéséhez. A hazai kötvénypiacon az iráni háború hatására jelentős emelkedés volt tapasztalható, míg a választást követően a hozamgörbe bezuhant – ami az országkockázatok „kiárazódását” jelezheti. Amennyiben az új kormány érdemi lépéseket tesz az euró bevezetése érdekében, az további csökkenést hozhat a kamatokban, és erősödést a forintárfolyamban.

– húzta alá Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője.

Egy stratégia a szélsőségek kivédésére

A gyakran komoly kilengéseket produkáló részvénypiaci befektetések mellett figyelemreméltó alternatívát kínálnak az abszolút hozamú alapok, melyek minden piaci környezethez képesek könnyen alkalmazkodni. Szélsőséges kilengésekkel jellemezhető, volatilis időszakokban ez a befektetési stratégia képes kisimítani a váratlan helyzetekből adódó, hirtelen változásokat.

Az MBH Alapkezelő abszolút hozamú alapjai az idei év első négy hónapjában nagyságrendileg 3 és 6 százalék közötti hozamot értek el, míg ugyanebben az időszakban a legnagyobb részvényindexek akár 10 százalék fölötti erősödéseket és gyengüléseket is produkáltak. Ez jól mutatja a stratégia hozzáadott értékét: változékony piacon a befektetők könnyen belenyúlhatnak egy nagyobb zuhanásba, míg, ha egy aktívan kezelt alapot vásárolnak, sokkal védettebb helyzetbe kerülnek.

– mondta Bene Zsombor, az MBH Alapkezelő portfólió menedzsere.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A biztosítási védelem hiányosságai továbbra is súlyosak: több mint 1 millió ingatlan biztosítatlan, 3,5 millió gépjármű nem rendelkezik megfelelő CASCO-val, és közel 4 millió dolgozónak nincs kockázati életbiztosítása, miközben legalább 3,5 millió munkavállaló semmilyen öngondoskodási megoldással nem él.

A piaci alkalmazkodás kulcsa egyre inkább az integráció és a méretgazdaságosság. Ezt a szemléletet a Hungarikum Alkusz Csoport már 2019-ben stratégiai szintre emelte. A 22 vállalatból álló cégcsoport 2025-ben 35,4 milliárd forintos árbevételt ért el, 12%-os növekedés mellett, több mint 700 ezer ügyféllel és 190 milliárd forintot meghaladó kezelt biztosítási állománnyal. A működést 1650 fős szakértői csapat biztosítja.

A növekedés mögött tudatos, központosított vállalatirányítás áll. Ahogy Ódorné Angyal Zsuzsanna, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese fogalmazott:

A gazdasági terület szerepe […] ma már messze túlmutat a pénzügyi kontrollon: feladatunk egy olyan stabil, szabályozott és átlátható működési keret kialakítása, amely hosszú távon is biztonságosan támogatja a növekedést.

Hangsúlyozta azt is, hogy az akvizíciók sikere az integráción múlik, és a központi folyamatok teszik lehetővé a gyors, alacsony kockázatú beillesztést.

A vállalati és ipari szegmensben a Hungarikum Alkusz Csoport közel 9000 ügyfelet szolgál ki, több mint 24 000 szerződéssel. A komplex kockázatkezelés iránti igény és a globális trendek miatt a nemzetközi jelenlét kulcsfontosságú. Ennek részeként a cég 2023-ban csatlakozott a svájci székhelyű Brokerslink hálózathoz, majd 2026-ban tulajdonossá is vált benne. Bara Ágnes, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. stratégiai és nemzetközi értékesítési vezérigazgató-helyettese szerint:

A nemzetközi kapcsolatrendszer […] nem csupán a hazai vállalatok külföldi igényeire kínál megoldást, hanem az olyan speciális kockázatokra is, melyek a hazai biztosítási piacon korlátozottan elérhetők.

A lakossági és KKV szegmensben a digitalizáció és a személyes tanácsadás kombinációja válik meghatározóvá. Ezt erősíti a Callfactory holdinggal kötött együttműködés, amelynek eredményeként létrejött a HUNFactory Csoport, valamint a SimplePay Zrt.-vel közösen indított SimpleBiztositas.hu platform, amely mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal új szintre emeli az online biztosításközvetítést.

A piacon jelentős strukturális változást hozott az UNIQA Biztosító és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. együttműködése, amelynek keretében egy 300 fős ügynöki hálózat került át a független, többes ügynöki modellbe a HUNBenefit Többes Ügynök Kft.-n keresztül. Fazekas Tamás ügyvezető szerint:

A magyar biztosítási piac egyik legnagyobb strukturális átalakulását hajtottuk végre […] a korábbi függő ügynökök ma már a biztosítási piac teljes termékpalettájából válogathatnak.

A piaci konszolidációt jól mutatja, hogy a Hungarikum Partner Programjához már 52 biztosításközvetítő csatlakozott. Dr. Vass Gábor kiemelte:

A modell lényege egyszerű: partnereink […] arra összpontosíthatják energiáikat, ami valóban a legfontosabb – a minőségi, személyre szabott tanácsadásra.”

A szakmai fejlődést intézményi szinten is támogatja a Keszthelyi Erik által vezetett Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ), amely képzésekkel és érdekképviselettel erősíti a szektort.

Összességében a biztosítási piac jövője az integrált, technológiailag fejlett és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező modelleké. Ahogy Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója fogalmazott:

A biztosítási szakma jövőjét […] a proaktív rendszerépítés határozza meg […] a piac értékeli a komplex, független és minőségi tanácsadást.

Nyitókép: Hungarikum Alkusz

A K&H 2015 óta negyedéves rendszerességgel készíti el a K&H biztos jövő index felmérést, amely a középkorú lakosság anyagi helyzetét, várakozásait és biztonságérzetét vizsgálja.

A 2026 első negyedéves adatok rávilágítanak arra, hogyan alkalmazkodnak a háztartások az aktuális gazdasági környezethez, így arra is, mekkora összeget tudnak megtakarítani.

300 ezer alól 600 ezer fölé

A negyedévente gyűjtött adatok szerint a háztartások bevételi görbéje többéves távlatban emelkedő trendet mutat.

• Az átlagos háztartási jövedelem tíz évvel korábban – azaz 2016 első negyedévében – 269 ezer forintról indult, öt évvel később, 2021 elején pedig 380 ezer forint körül alakult.
• A 400 ezer forintos határt 2022 elején lépte át, míg az 500 ezer forintot 2023 második felében érte el.
• Ezt követően jutottunk el a legfrissebb, idei első negyedévben készült felméréshez, mely szerint a 30-59 évesek átlagos havi nettó háztartási jövedelme elérte a 602 ezer forintot, a mediánja pedig 511 ezer forintra nőtt.

A mindennapos odafigyeléstől a gondtalan életig

A hosszú távon látható növekedés kedvező, de árnyalja a képet, hogy

a szubjektív biztonságérzet némiképp csökkent a múlt év utolsó negyedévében és ez így maradt az idei év első negyedében is.

A friss eredmények szerint a középkorúak 54 százaléka pozitívan nyilatkozott a jelenlegi anyagi helyzetéről, az érintettek negyede, vagyis 25 százaléka pedig kifejezetten biztonságosnak és kiszámíthatónak minősítette azt.
 
A megkérdezettek több mint ötöde, 22 százaléka azt mondta, hogy a havi, átlagosan 489 ezer forintos nettó háztartási jövedelmük pont elegendő a mindennapokhoz. További 29 százalék pedig stabil megélhetésről számolt be:

bár megtakarítani nem tudnak, az 571 ezer forintos átlagos jövedelmük biztosítja számukra a kiszámítható mindennapokat.
 
Több mint 30 százalékuk jól kijön a keresetéből és alkalmanként félre is tudnak tenni – körükben az átlagos nettó háztartási jövedelem megközelíti a 750 ezer forintot. A gond nélkül élők és rendszeresen takarékoskodók aránya 7 százalékos, ők 800 ezer forint feletti átlagos bevétellel rendelkeznek.
 
Mindemellett a megkérdezettek kis, mégis 3 százaléka arról számolt be, hogy nélkülözniük kell a megélhetéshez, mivel a havi jövedelmük 282 ezer forint. Emellett 7 százalékos azoknak az aránya, akik havi 365 ezer forintos összegről beszéltek, ilyen jövedelem mellett folyamatosan anyagi gondokkal küzdenek, azaz hónapról hónapra élnek.

Nyitókép: Biztosító Magazin

2015-höz képest már majdnem a négyszeresükre emelkedtek a magyar lakásárak, a 390%-os árindex (2015=100) magasan a legmagasabb az Európai Unió országai között

– derül ki az Eurostat most publikált negyedik negyedéves statisztikájából.

Az uniós rangsor második helyén Portugália áll, ahol majdnem háromszor olyan magasak most az árak, mint 2015-ben, míg a harmadik helyre Litvánia került 268%-os árindexszel. Európában egyedülálló módon eközben Finnországban még minimálisan csökkentek is a lakásárak a tíz évvel ezelőtti szinthez képest, Olaszországban mindössze 18%-os volt a drágulás, míg Franciaországban átlagosan 28%-kal került most többe egy lakás, mint 2015-ben. Az Unió átlaga mindeközben 65%-os.

A magyar lakásárak Európa-rekordnak számító emelkedése évek óta megfigyelhető, érdemes azonban megvizsgálni a 2025-ös tendenciát, hogy gyorsult-e a drágulás.

• Tavaly a negyedik negyedévben 21,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ez szintén a legmagasabb növekmény volt az Európai Unió tagállamai közül. Ráadásul a drágulás kismértékben gyorsult a harmadik negyedéves 20,9%-ról.
• Az év közepén pedig még csak 13,9% volt az éves alapú drágulás, vagyis egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg.

„A statisztikában egyértelműen azonosítható az Otthon Start program hatása: a kedvezményes hitellehetőség ugyanis szeptemberben indult, vagyis a harmadik és a negyedik negyedévet érintette, amikor látványosan gyorsult a drágulás”

– emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy a program oda vezetett, hogy az év végén mért éves alapú áremelkedés 2022 harmadik negyedéve óta (amikor az amúgy is élénk piacot a kedvezményes Zöld Otthon hitel fűtötte) a legnagyobb volt, vagyis több mint hároméves rekordra gyorsult.

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb drágulást Portugáliában mérték, ott 18,9%-os volt az áremelkedés 2024 hasonló időszakához képest, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Horvátország került fel 16,1%-os adattal. Ezzel párhuzamosan Finnországban 3,1%-kal csökkentek a lakásárak, Luxemburgban gyakorlatilag stagnáltak, Franciaországban pedig mindössze 1%-kal emelkedtek, ami jelentősen elmarad az EU-s átlag 5,5%-tól.

Az áremelkedési dinamika feltárásához érdemes megvizsgálni a negyedéves alapú adatokat is, melyek szerint a negyedik negyedévben Magyarországon tapasztalt 4,2%-os drágulás a második legnagyobb volt Szlovénia 5,1%-os adata után. A harmadik negyedévben viszont még 7,4%-os drágulást mért itthon az Eurostat, vagyis az év végén már érződött az – amiről a szakemberek is beszámoltak –, hogy az első hirtelen felfutást követően csillapodott az Otthon Start program iránti érdeklődés. Az európai dobogó harmadik fokára negyedéves alapon Portugália került, ahol stabilan 4-5% között emelkedtek folyamatosan a lakásárak tavaly. Ebben az összevetésben a francia, a norvég, a finn és az észt lakáspiacon minimális árcsökkenést mért az Eurostat a harmadik negyedévhez képest, míg az uniós átlag 0,8% volt.

A lakásárakkal együtt az európai statisztikai hivatal az albérletárakról is beszámolt jelentésében, ezen a téren szintén élen járt az emelkedésben Magyarország, hiszen tíz év alatt több mint a duplájára emelkedett a lakásbérlés költsége, messze a 22%-os EU-s átlag felett. Látszik azonban, hogy az albérletpiacon közel sem volt akkora áremelkedés, mint a lakásárakban, ami azt mutatja, hogy egyre kevésbé éri meg befektetési céllal, szimplán kiadásra lakást vásárolni, mivel csökken az ezzel elérhető hozam, bár közben a lakás értékének növekedése kompenzálhatja a tulajdonost.

„Az idei év elején ismét növekvő érdeklődést tapasztaltunk az Otthon Start program iránt, vagyis várhatóan folytatódott a lakásáremelkedés is, bár minden bizonnyal a tavalyi szintektől elmaradó mértékben”

– hangsúlyozta Valkó Dávid.

A jövőt illetően az OTP Ingatlanpont szakértője arra számít, hogy egyre több új lakás jelenik meg a piacon, illetve a használt ingatlanok hirdetésszáma is nőhet, és ez a fokozódó kínálat fékezheti a további drágulást. Az albérletek piacán pedig akár az árak stagnálásához is vezethet az, hogy egyre többen tudnak saját lakást vásárolni a kedvezményes hitelprogramnak köszönhetően – tette hozzá.

Visszavett a fővárosi ingatlanpiac a választások előtt

Márciusban a tranzakciószámok a fővárosban jelentősen visszaestek, hiszen sokan várták a választási eredményeket. Emellett azonban a magasan járó ingatlanárak és az aktuális külpolitikai helyzet is fokozta a bizonytalanságot, ezáltal a kivárást erősítve – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója.

A választások után már némileg változott a helyzet, tekintve, hogy egy bizonytalansági tényező kikerült a képletből. A helyét azonban átvette egy másik, ami talán még nagyobb hatású.

Hiszen egyelőre senki nem tudja, milyen lesz az új kormány teljesítménye, milyen intézkedésekkel áll elő. Ez pedig nagyban befolyásolja az ingatlanpiacot is

– jegyezte meg a szakértő.

Azt azonban nem tudhatjuk előre, hogy az új kormány milyen korábbi intézkedéseket fog megtartani a jelenlegi támogatási rendszerből. Az eddigi kommunikációból az derül ki, hogy első körben azokhoz az elemekhez, amelyek működnek és fenntarthatóak, nem szeretnének hozzányúlni. Így feltételezhető, hogy az Otthon Start néhány hónapig még elérhető lesz a piacon.

Balla Frigyes emiatt még egy nagyobb rohamra mindenképpen számít.

Megmaradó otthontámogatási programok

A Tisza Párt programjából az derül ki, hogy nem tervezik eltörölni a fix 3 százalékos támogatott lakáshitelt. Az Otthon Start révén beinduló nagyobb volumenű – és a vásárlók számára megfizethető árú – ingatlanfejlesztések miatt sem valószínű a program kivezetése. Ez ugyanis összhangban van a Tisza Párt programjával, mely a lakásépítések számának megduplázását célozza meg.

Szintén megmaradnának a támogatási rendszer olyan elemei, mint a falusi CSOK és a CSOK Plusz. Azonban ezeket deklaráltan finomhangolnák. Igaz, a támogatással élők számára kedvezőbb irányba, így például válás esetén eltörölnék a visszafizetési kötelezettséget.

Ugyanakkor feltehető az is, hogy a költségvetés helyzete miatt később mégis hozzányúlhatnak a támogatásokhoz.

Ez azt jelenti, hogy napirendre kerülhet a támogatott hiteleknek – ha nem is a megszüntetése –, de feltételek szigorítása.

Ez az Otthon Start esetében például jelentheti a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó előírások változását, vagy akár életkori korlát bevezetését is. Hiszen tudható, hogy nagyarányú volt a befektetői ingatlanvásárlások száma a támogatott hitel segítségével, illetve leginkább a hitelképes, jobb anyagi helyzetű társadalmi rétegek éltek vele leginkább.

Egyelőre megvan a bizalom a kormány iránt

Balla Frigyes szerint jó hír viszont, és vitathatatlan, hogy az eredmények napvilágra kerülése után a forint árfolyama jelentős erősödésbe kezdett, ami az új kormánnyal szembeni bizalmat mutatja.

A szakértő úgy gondolja, hogy ez a bizalom fogja jellemezni az elkövetkező néhány hetet és hónapot, ami rövid és középtávon csökkenést hozhat a hitelkamatokban, ezáltal növelheti a hitelfelvevők számát. Utóbbi az ingatlanpiac talán legnagyobb katalizátora.

A megalakuló kormány által komolyan gondolt euróbevezetés ugyancsak kedvező hatást gyakorolhat a kamatokra. Az Otthon Start hitel kamata is azért tud ilyen vonzó lenni, mert jelentős mértékben elszakadt a piaci jelzáloghitel-kamatoktól.

Egy számottevően csökkenő kamatszint hasonlóan kedvezően hathat az ingatlanpiacra, mint az korábban az 5 százalék alatti lakáshitel-kamatok idején is érezhető volt.

Az új kormány a programjának megfelelően emellett a bérlakások piacán is változásokat tervez. A tervezett bérlakásprogram, a hosszú és rövid távú lakáskiadásra új szabályozási rendszer kialakítása és a lakásbérleti piac kifehérítése szintén némi hatást gyakorolhat nemcsak a kiadó ingatlanok bérleti díjára, hanem a lakásárakra is.

Őszre tisztulhat a kép

Mindez azonban egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az, hogy hosszabb távon milyen hatással lesz a kormányváltás a piacra, legkorábban csak ősszel vagy a jövő év elején derül ki, miután ízelítőt kapunk a kormányzati munkából – tette hozzá Balla Frigyes.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint 2026 februárjában bruttó 725 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 509 200 forint volt. A hivatal számításai szerint mindez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset 9,7%-kal, a nettó 12%-kal, a reálkereset pedig 10,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A bruttó kereset mediánértéke az átlagkeresetnél továbbra is lényegesen alacsonyabb, bruttó 591 900 forint volt, míg a nettó mediánkereset 417 100 forint volt februárban. Ezek az értékek 11,8%-kal, illetve 13,5%-kal múltál felül az egy évvel korábbiakat.

Érdemes megemlíteni azonban, hogy ezek az értékek elmaradnak a januáriaktól, amikor is a KSH adatai szerint 840 600 forint volt a bruttó és 585 700 a nettó átlagkereset, míg a mediánértékek bruttó 598 700, illetve nettó 420 200 forint voltak. A januári értékeket ismertető, előző havi KSH-jelentés ki is tért arra, hogy az átlagkereset kiugró emelkedését akkor a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásával (az ún. fegyverpénzzel) lehetett magyarázni.

Mekkora személyi hitelre elegendő a februári átlagfizetés?

A februári adatok fényében a Bank360 megvizsgálta, mekkora összegű személyi és jelzáloghitel felvételére képesek azok, akik a nettó átlagkeresetet, illetve a nettó mediánbért vihetik haza a hó végén. A jegybanki szabályok értelmében a legalább havi nettó 800 ezer forintos jövedelem legfeljebb 60%-ig, a nettó 800 ezer forintot el nem érő jövedelem pedig maximum 50%-ig terhelhető törlesztőrészletekkel. Ezt az összeget egyelőre sem az átlag-, sem a mediánkereset nem érte el, így mindkét esetben az 50%-os határral számolhatunk.

A nettó átlagkereset esetében tehát 254 600, a nettó mediánkereset esetében pedig 208 550 forint forint lehet a felvehető hitelek törlesztőrészleteinek elméleti plafonja.

A Bank360 személyihitel-kalkulátorával elvégzett számítás alapján elmondhatjuk, hogy a jelenleg igényelhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszegnek a különböző bankoknál 225 ezer és 231 ezer forint között mozog a havi törlesztőrészlete, feltéve, hogy a hitel futamideje 8 év (THM 10,17% – 10,60%). 

A nettó mediánkereset kisebb mértékben változott januárhoz képest, így ebben az esetben lényegében nem történt változás a korábbi hónaphoz képest. A fent ismertetett, 208 550 forintos törlesztőrészletbe ~13,5 millió forint összegű személyi hitel férhet bele, feltéve, hogy a futamidő ebben az esetben is 8 év. Ekkor a hitel törlesztőrészlete 202 ezer és 208 ezer forint között mozogna (THM 10,17% – 10,60%).

Mi a helyzet a lakáshitelekkel?

• Huszonöt éves futamidő esetén a felvehető jelzáloghitelek maximuma ~38 millió forint. Ebben az esetben a jelenlegi hitelajánlatok törlesztőrészletei 251 ezer és 296 ezer forint között mozognak, tehát csak az olcsóbb banki ajánlatok kiválasztásával valósulhatna meg a hitelfelvétel (THM 6,45% – 8,51%).
• Ha olyan hitelösszeget keresünk, amekkorát már a drágább bankoknál is fel tudnánk venni a nettó átlagkeresettel, úgy ~32,5 millió forint a lehető legmagasabb hitelösszeg, ebben az esetben ugyanis már 214 ezer és 254 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek (THM 6,46% – 8,53%).

A nettó mediánbér esetén értelemszerűen még ennél is alacsonyabb hitelösszegben kell gondolkodnunk. Harmincmillió forint felvétele esetén már találunk olyan ajánlatot, amelynek a törlesztője beleférne a keretbe, ekkora hitelösszegnél 198 ezer és 234 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek (THM 6,46% – 8,54%). Ha pedig itt is az lenne a cél, hogy a drágább bankok ajánlatai is szóba jöhessenek, úgy ~26,5 millió forintnál kellene meghúzni a határt, ekkor ugyanis már 175 ezer és 207 ezer forint közötti havi törlesztőrészletekkel találkozhatunk (THM 6,46% – 8,55%).

Otthon Start

Természetesen más képet kapunk, amennyiben az Otthon Start Program lakáshitelét vizsgáljuk, hiszen ebben az esetben még a maximális, 50 millió forintos hitelnek is csak 232 ezer és 238 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletei, így lényegében bármely bank esetén elegendő lehet a havi nettó átlagkereset (THM 2,87% – 3,06%, futamidő 25 év). A nettó mediánbér esetén 44 millió forint lenne a felvehető hitel maximum, ám ezt is még csak az olcsóbb banki ajánlatok elfogadása esetén lehetne megtenni – ekkora összegnél ugyanis 204 ezer és 210 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek (THM 2,87% – 3,06%).

Ha 43 millió forintos hitelösszeggel számolunk, úgy 200 ezer és 205 ezer forint között mozognak a havi törlesztőrészletek, így már a nettó mediánbérrel is lehetőségünk lenne a drágább bankoknál is otthon startos lakáshitelt felvenni.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságok először leragasztják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot is el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.

Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.

A bizottságoknak először ellenőrizniük kell, hogy az urnazáró plombák sorszáma egyezik-e a jegyzőkönyvben rögzítettel, a papírurnák esetében pedig azt, hogy az urnák sértetlenek-e. Ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. A bizottság dönt arról, hogy – az eset körülményeit is figyelembe véve – az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.

Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezt követően felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Az erre kijelölt szavazókörökben először kiválogatják az átjelentkezéssel szavazók zöld színű borítékjait, ezeket elcsomagolják és hétfőn eljuttatják a Nemzeti Választási Irodához.

A szavazatszámláló bizottság tagjai – amennyiben a választópolgár használta azt – felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és a szabadon lévő szavazólapokkal együtt különválogatják az egyéni, pártlistás, nemzetiségi listás szavazólapokat.

A szavazatszámláló bizottságok előbb az egyéni szavazólapokat számolják majd össze, ezt követik a pártlistás szavazólapok és a nemzetiségi listás szavazólapok.

A bizottság először külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik, és az ilyen szavazólapok számát rögzítik a szavazóköri jegyzőkönyvben.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel. A bizottság az érvényes szavazólapokat jelöltenként, illetve listánként csoportosítja.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A bizottság jelöltenként és listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodának, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – az urnával együtt – haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek „megvárják” a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken az átjelentkezők által leadott szavazatokat. Az „utazó” voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét, legkésőbb jövő szombaton. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

Nyitókép: MTI

A részvételi arány 13 órakor Pest vármegyében volt a legmagasabb, 58,01 százalék, ami 609 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, 47,62 százalék, ebben a vármegyében 198 192-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 56,77 százaléka, 721 838 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, a 2010-es választáson 35,88 százalék, a 2014-es választáson 34,33 százalék, nyolc évvel ezelőtt 42,32, négy évvel ezelőtt pedig 40,01 százalék voksolt 13 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd.

Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Így alakulnak a régiós átlagok

• A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.
• A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.
• A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.
• A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.
• A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.
• Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Építőipari szakemberhiány alakulása | Forrás: MAPEI

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak

– mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában | Forrás: MAPEI

Munkadíjak

• A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).
• A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.
• A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban.

– mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket

A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe

– mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Javultak a szemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.  

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.

Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása.

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Nyitókép: MAPEI