Az energiatudatosság fontos kérdés, és habár a magyar fogyasztók vállára egyelőre nem nehezednek egyre növekvő teherként az energiaárak, mégis lényeges szempont ez sokak számára, különösen, ha a távolabbi jövőbe is tekintenek. Az ingatlanpiacot is ebbe az irányba tereli már hosszú évek óta többek között a panelprogram, a kötelező energetikai tanúsítás, a szigorodó építési szabályok vagy akár az olyan ösztönzők, mint a zöld hitel.

A sikerességük persze megkérdőjelezhető. Ha például a sok évvel ezelőtt bevezetett energetikai tanúsítványt tekintjük, akkor azt látjuk, hogy

azt csak egy kötelező és értelmetlen adminisztrációs tehernek tekintik az eladók és a vevők is az ingatlanértékesítési folyamatban.

Az energetikai tanúsítvány egy szükséges eleme az adásvételnek, mely a vevők döntését vagy a vételárat nem befolyásolja.

Ugyanakkor például a panelprogram, illetve minden korszerűsítési, energiahatékonyságot javító program és pályázat sikeres volt az elmúlt években.

• Részben a panelprogram is közrejátszott abban, hogy a házgyári technológiával épült ingatlanok megítélése jelentős mértékben javult az elmúlt években, és ma már egy kifejezetten keresett kategóriát jelentenek az ingatlanpiacon.
• A program értéknövelő tényezőként jelentkezik az érintett panellakások áraiban, bár az is igaz, hogy a minden panellakás jelentős mértékben drágult az utóbbi években.

És az is világosan látszik, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci változásainak egyik legnagyobb vesztesei azok a korszerűtlen térkialakítású, rossz energetikai paraméterekkel rendelkező, többgenerációs családi házak, melyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk.

Ezeknél jelentős értékcsökkenés következett be, pont a gyenge energiahatékonyság miatt.

Itt tehát már találkozhatunk bizonyos fokú odafigyeléssel az energiatakarékosság, illetve sokkal inkább a várható rezsiköltségek iránt.

Mindenesetre Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője úgy látja, hogy már megjelent szempontként az energiatakarékosság az ingatlanpiacon is, hiszen ahogy egyre növekszik az érdeklődés például az elektromos autók iránt, úgy az ingatlanvásárlásnál is egyre inkább keressük a zöld megoldásokat. Legalábbis a vevők egy része.

Hiszen, mint mondta, ez a hozzáállás azért részben pénztárca-függő. Ebből a szempontból érdemes kettébontani az ingatlanvásárlókat anyagi lehetőségeik alapján.

1. Így kirajzolódik, hogy elsősorban a tehetősebb réteg számára fontos a környezettudatosság, ők azok, akik könnyebben meg tudnák fizetni a magasabb energiaköltségeket. Az ingatlanpiacon ők leginkább az új ingatlanokat keresik, az olyan beruházásokat, ahol megjelennek a környezettudatosabb technológiák, a napelemek vagy az okosház rendszer, ami még takarékosabbá tudja tenni az épületet.
2. A kevésbé tehetős vásárlók ugyanakkor a pénzügyi keretük szűkössége miatt nem tudják megtenni, hogy az energiatakarékosságba invesztáljanak, azaz plusz pénzt fizessenek ki egy energiatakarékos megoldásért az ingatlanvásárlásnál. Ők azok, akik elsősorban a használt ingatlanokat keresik, és számukra a vételár a legfontosabb tényező, minden más csak másodlagos szempont.

Nyilván, ha két azonos áron kínált ingatlan között kell választaniuk, és az egyiken mondjuk jobb a szigetelés, akkor azt fogják választani, hiszen számukra különösen fontos a rezsi mértéke.

Ugyanakkor ezzel nem terveznek a jövőre nézve, vagy legalábbis nem tudnak kalkulálni, holott a havi szintű kiadásoknál is meg fogják érezni a különbséget.

Ez különösen akkor lehet probléma, ha a rezsiköltségek idővel megindulnak felfelé, amivel Krausz Gábor szerint az ingatlanvásárlók is számolnak hosszú távon, különösen mióta a szomszédunkban kirobbant a háború. Azt ugyanakkor – az ingatlanközvetítő tapasztalatai szerint – egyelőre nem tartják reális lehetőségnek, hogy ezek a rezsiköltségek akár a jelenlegi szintek többszörösére is nőhetnek a jövőben.

De nem csak a kevésbé tehetős rétegek számára kevésbé fontos a környezettudatosság a rövid távú anyagi lehetőségekkel szemben, hanem így van ezzel a beruházók jelentős része is. Ők a legjobb esetben is csak annyira környezettudatosak, hogy megfeleljenek a vonatkozó rendeleteknek – jelezte Krausz Gábor.

Ez azt jelenti, hogy nem akarják plusz kiadásokkal drágítani a beruházást, mivel a költségek a megemelkedett alapanyagárak miatt így is ijesztően magasak, és attól tartanak, hogy nem fogják tudni értékesíteni az elkészült ingatlanokat. A szakértő szerint ez egyébként teljesen reális félelem, különösen a nagyobb, kevésbé egyedi, akár több száz lakásból álló projektek esetében. A környezettudatosság miatt magasabb költségeket legfeljebb a kisebb, szűkebb vásárlói réteget célzó projekteknél lehet realizálni – derült ki a Balla Ingatlan szakértőjének szavaiból.

Emlékeztettek, hogy a zöld otthon programban 2,5 százalékos fix kamat mellett lehet maximum 70 millió forintos, legfeljebb 25 éves futamidejű lakáshitelt igényelni energiatakarékos, legalább BB besorolású, ezen belül négyzetméterenként legfeljebb évi 90 kilowattóra (kWh) energiaigényű vagy annál jobb kategóriába tartozó lakóingatlan vásárlására, építésére.

Az e kategóriába tartozó ingatlanokat a megyeszékhelyek közül Debrecenben 801 ezer, Győrben 680 ezer, Székesfehérváron 781 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálták, míg Nyíregyházán, Pécsen és Szombathelyen a fajlagos ár nem érte el az 500 ezer forintot.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a friss adatok alapján valószínűsíthető, hogy 2022 a zöld otthonok és az új lakóingatlanok éve lesz. Arra számít, hogy a zöld hitelek első 200 milliárdos keretének kimerülése után a Magyar Nemzeti Bank a nemrég megkapott zöld mandátumának köszönhetően további kedvezményes hitellehetőséget biztosít a zöld otthonok vevői számára. Ez pedig az újlakás-kínálat és lakásépítések bővülését is jelentősen elősegítheti – tette hozzá.

A közleményben felidézték: október elejétől igényelhető támogatott zöld jelzáloghitel az energiahatékony lakóingatlanok építésére vagy vásárlására.

Jövő év júniusa után szinte csak olyan ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amelyik megfelel a zöld hitel feltételeinek. A Takarékbank ezért nagy érdeklődésre számít, és azzal számol, hogy a jelzáloghitel-felvételt tervező ügyfelek között ez az új termék lesz az egyik legnépszerűbb.

A pénzintézet átalakítja kockázatkezelési stratégiáját, amelyben a hangsúlyos szempontok közé emeli a fenntarthatóságot, rendszeressé teszi a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok elemzését – tájékoztattak.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a fenntartható banki működés a gazdaság valamennyi szereplőjének érdeke. A hitelintézetek ezáltal közvetlenül segítik a lakosságot és a vállalkozásokat a fenntartható életmód és működés elérésében, közvetve pedig növekszik a bankok ellenállóképessége, stabilitása.

A közleményben beszámoltak arról is, hogy banknál az ATM-ek használata 7 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévre 2020 első negyedévéhez képest, az online fizetés száma 20 százalékkal bővült, a bankkártyás és mobiltelefonos érintéses fizetések aránya pedig másfélszeresére ugrott. Az átutalási megbízások döntő többsége az elektronikus csatornákra terelődött, ötből négy tranzakciót már a netbankon vagy a mobilbankon keresztül indítanak el. A tavaly elindított VideoBank egy átlagos napon 2-3 fiók kapacitását váltja ki – ismertették.

A Takarék Csoport tagjai az MTB Zrt. mint integrációs üzleti irányító szervezet, a Takarékbank Zrt. mint univerzális kereskedelmi bank, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. mint szakosított hitelintézet, valamint egyéb, faktorálással, lízinggel, alapkezeléssel, ingatlankezeléssel, informatikai szolgáltatással foglalkozó társaságok, leányvállalatok. A csoport a Magyar Bankholding részeként működik a Budapest Bank Zrt. és az MKB Nyrt. mellett.

Hétfőtől – 2021. október 4-től – a K&H Bank kínálatában elérhetőek a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Zöld Otthon Program lakáshitelek. A program célja, hogy támogatott hitelkonstrukciókkal segítse az energiatakarékos lakóingatlanok elterjedését – közölte a K&H.

Nagy összeg, kedvezményesen

• A kedvezményes kamatozású konstrukciókat kizárólag BB energetikai besorolású emellett (szigorúbb feltételként) legfeljebb 90 kWh/m2/év összesített energiaigényű új építésű lakás vásárlására vagy építésére vehetik igénybe az érintettek.
• A zöldlakáshitel esetében a hitelfelvevőknek maximum 2,5 százalékos kamatot kell fizetniük, de gyermeket nevelő vagy vállaló háztartások a családi otthonteremtési kedvezmény keretében elérhető hitelekkel kombinálva a hitelösszeg egy részét akár 0 százalékos kamattal törleszthetik. 
• A zöldlakáshitel esetében a maximális hitelösszeg 70 millió forint, a futamidő pedig legfeljebb 25 év lehet.
• A kedvezményes kamatot közvetve az MNB nyújtja, ezért a bankoknak 0 százalékos kamattal biztosít forrást, amelyet a pénzintézetek hiteleznek a hitelfelvevőknek.
• A jelenlegi feltételek szerint 200 milliárd forintos keretet nyújt a jegybank a zöldlakáshitelek finanszírozására a magyarországi bankoknak.

Több ezer érintett

Bár csak október 4-től érhető el a zöldlakáshitel, az elmúlt hetekben fokozódó érdeklődést tapasztaltunk az új, támogatott konstrukció iránt. Ez érthető, mert hasonlóan magas maximális összegű és alacsony kamatozású támogatott lakáshitel eddig nem volt elérhető.

– Árva András, a K&H lakossági szegmens marketing vezetője.

Hozzátette: Arra számítunk, hogy a program keretében több milliárd forint hitel kihelyezésére kerül sor, több ezer igénylő számára. Arra még korai bármit mondani, hogy mekkora lesz az átlagos hitelösszeg. Vagy arra, hogy meddig lesz elegendő a 200 milliárdos jegybanki keret.

Az biztos, hogy a zöldlakáshitel extra bővülést hozhat a lakáshitelek piacán, amely a K&H tapasztalatai szerint eleve növekvő pályán van. Az új lakossági jelzáloghiteleiek esetében az idei első félévben a volumen 55 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet, ez jóval meghaladja a teljes piac 33 százalékos bővülését.