Befektetési alapok versenye

A Privatbankar.hu idén is megrendezte a magyarországi befektetési alapok versenyét, ahol szakmai zsűri minősítette és a teljesítményük alapján rangsorolta a befektetési termékeket. A K&H Alapkezelő befektetési alapjai a rangos megmérettetésen négy kategóriában kaptak díjat, ebből háromban első helyezést.

A díjak azt mutatják, hogy szinte mindegyik kockázati kategóriában jól teljesítettek a K&H alapok. A tőkevédett alap kategóriában mind a három díjat K&H zártvégű alap nyerte, a dinamikus vegyes alap kategóriában pedig a K&H Válogatott 4. alap hozta el az első díjat.

– tájékoztatott Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója az eredmények ismertetésekor.

A merész kockázati besorolású ügyfelek számára javasolt K&H Navigátor alap a tavalyi első hely után idén ismét elnyerte a Budapesti Értéktőzsde különdíját, mint az Év Legjobb Hazai Részvénybefektető Alapja, köszönhetően annak, hogy az elmúlt 3 évben 11 milliárd forintos állománynövekedést ért el, és 15,1%-os éves átlagos hozamot nyújtott a befektetőknek. 

Érdemes részvényekben gondolkodni

Elmondták, hogy a K&H portfólió ajánlásában továbbra is stabil helye van a most díjazott alapoknak, legyen az akár tőkevédett zártvégű, klasszikus vegyes, részvény vagy nyersanyag alap, hiszen így a befektetők egyéni kockázatvállalási hajlandóságuknak és képességüknek megfelelően választhatnak. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy – bár az egynapos jegybanki betéti kamat 10 bázispontos emelésével és a likviditásszűkítés megkezdésével az MNB is elindult a szigorítás irányába –, az infláció feletti várható hozam elérése érdekében mindenképpen szükséges részvény-típusú befektetésben is gondolkodni.

Ennek jó eszköze lehet a most díjazott K&H Navigátor alap, mivel a nemzetközi összehasonlításban jelenleg még mindig olcsónak tekinthető hazai részvények az év további részében felülteljesítők lehetnek a részvény eszközosztályon belül

– tette hozzá a befektetési szakember.

A magyar családok többsége anyagilag védtelen

Miközben a KSH által közölt legfrissebb adatok szerint 2018 júniusában 11,2%-kal emelkedett a bruttó átlagkereset az egy évvel ezelőtti értékhez képest, és a K&H által végzett prémium befektetői felmérés alapján az általános tartalék az elsődleges megtakarítási cél, mégis, a megtakarítási szokásokkal foglalkozó felmérések szerint a magyar családok többsége nem rendelkezik megfelelő biztonsági tartalékkal. Ezzel a három kérdéssel most mi magunk nagyon hamar leellenőrizhetjük, hogy megfelelő pénzügyi „védőhálóval” rendelkezünk-e:

1. van szabadon felhasználható megtakarításunk?

Vigyázat, ez a kérdés nem egyszerűen arról szól, hogy éppen mennyi készpénz van nálunk vagy a folyószámlánkon, esetleg valamilyen értékpapírban. Csak az számít szabadon felhasználható megtakarításnak, aminek sem most, sem a következő hónapokban „nincs helye” a költségvetésünkben.

2. tudnánk kezelni egy váratlan kiadást?

Itt a saját élethelyzetünket és életstílusunkat kell végiggondolni: mi történne, ha valami elromlana a háztartásunkban, az autónkban, esetleg egy betegség vagy baleset következményeit kellene azonnal kezelnünk? Mivel minden háztartás más felszereltséggel bír, így mi magunk látjuk legjobban azt, hogy egy váratlan esemény mekkora nagyságrendű kiadást jelentene.

3. két-három hónap keresőképtelenség esetén is fenn tudjuk tartani háztartásunkat?

A háztartás fenntartásának állandó költségei (rezsi, bérleti díj, hiteltörlesztés, stb.) könnyen kiszámítható terhet jelentenek, de érdemes azt is megnézni, hogy mennyire vagyunk kiszolgáltatva a havi bevételeinknek.

„Ha egyik kérdésre sem sikerül igennel válaszolni, akkor pénzügyileg egyértelműen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk – függetlenül a konkrét jövedelmünktől. Ezt a helyzetet azzal tudjuk enyhíteni, ha egyrészt számba vesszük kiadásainkat, hogy van-e olyan, amit el tudunk engedni – anélkül, hogy egy másikkal pótolnánk. Másrészt, ha emelkedik a jövedelmünk vagy kifut egy már megszokott fix költség, akkor az így felszabadult összeget ne éljük fel, hanem ez legyen a megtakarításunk alapja”

– tanácsolja Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

Amennyiben már van valamilyen megtakarításunk, de a második vagy harmadik kérdésre nem tudtunk nyugodt szívvel igent mondani, akkor azt fontoljuk meg, hogy a fogyasztási célra félretett (pl. nyaralás, autóvásárlás) vagy a hosszabb távú célhoz kötött megtakarítási formákkal szemben (nyugdíj, lakásvásárlás) átmenetileg előtérbe helyezzük-e a biztonsági tartalékunk feltöltését. – javasolja a befektetési szakember.

Mekkora biztonsági tartalékra van szükség?

Mivel a váratlan kiadások nemcsak sok kellemetlenséggel járhatnak, de pénzügyi szempontból is az a legköltségesebb, ha hirtelen van szükségünk egy adott pénzösszegre, nagyon fontos, hogy legyen egy gyorsan és könnyen hozzáférhető megtakarításunk. Ennek szükséges mértékéről azonban eléggé eltérőek a vélemények.

mit mondanak a befektetők:

„Befektetőink körében a megtakarítási célok közül kiemelkedik a váratlan kiadásokra szolgáló biztonsági tartalék. Többségük szerint minimum 2-3 havi jövedelemnek megfelelő összeget érdemes folyószámlán tartani erre a célra, sokan azonban ennél komolyabb összeget, akár 4-5 havi fizetésnek megfelelő biztonsági tartalékot is szükségesnek gondolnak”

– tájékoztatott Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

mit mondanak a szakemberek?

„Fontos, hogy a megtakarításunknak legyen egy likvid, tehát könnyen és gyorsan hozzáférhető része, hiszen ez jelentős biztonságérzetet nyújt, másrészt hirtelen kiadásnál van mihez hozzányúlni. Ez a pénzösszeg azonban valóban a biztonságot, és nem a hosszabb távú befektetési célt szolgálja, tehát jellemzően nem termel hozamot. Így, ha a kelleténél nagyobb mértékű összeget pihentetünk a számlánkon, fontos hozamlehetőségtől eshetünk el. Amikor megtakarításunk eléri a 2-3 havi jövedelemnek megfelelő összeget, érdemes már közép- és hosszú távú célokat is megfogalmazni, és ehhez igazodó befektetési eszközöket alkalmazni”

– javasolja Zobor Zsuzsanna.

Mikortól érdemes befektetésben gondolkodni?

Még inkább megoszlik a befektetők véleménye arról, hogy mekkora összeget érdemes befektetésként kezelni. Általánosságban elmondható, hogy a befektetések kezelésének úgynevezett tranzakciós költsége nagyobb megtakarítás esetén fajlagosan alacsonyabb.

Tehát minél nagyobb összegben gondolkodunk, annál alacsonyabbak az egységnyi díjak, és fordítva is, tehát ha elaprózzuk a befektetésünket, azzal felesleges költséggel terhelhetjük megtakarításunkat.

A befektetők szerint:

A befektetők igencsak eltérően nyilatkoznak arról is, hogy mekkora összeget érdemes befektetésként kezelni. Egy részük szerint akár már 100 ezer forintot is, jónéhányan csak több milliós összeg esetén tartják ezt szükségesnek, miközben a többség a fél-1 milliós határt jelölte meg befektetési határként.

A szakemberek szerint:

„Ahhoz, hogy megtakarításunkból a legtöbbet hozhassuk ki, nem az összeg nagysága, sokkal inkább a megtakarítási cél és az időtáv meghatározása szükséges. Hiszen, akár már havi néhány ezer forintos összeg esetén is komoly befektetést rakhatunk össze többéves időtávon, a piacok mozgását hosszabb távon eredményesen kiaknázó portfólió segítségével”

– tanácsolja a befektetési szakember.

Foto: Pexels

A prémium megtakarítási szokásokat és befektetési döntéseket elemzett a K&H

A K&H országos felmérés keretében vizsgálta meg, mi jellemző a hazai prémium, tehát az átlagnál magasabb tartalékkal rendelkező befektetők jelenlegi megtakarítási szokásaira és tervezett befektetési döntéseire.

„Sok kicsi sokra megy – tanítjuk a gyerekeknek, pedig felnőtt korban sem kellene erről megfeledkezni. Hiszen, ha egyetlen biztos befektetési tippet adhatunk, az egyértelműen a rendszeres megtakarítás. Ennek oka az, hogy a rendszeresen félretett havi pár ezer forinttal rövid idő alatt megalapozhatjuk pénzügyi biztonságunkat, néhány év alatt pedig már egy komolyabb megtakarítást is elérhetünk. Mindemellett pedig arról se feledkezzünk meg, hogy ez a fajta előrelátás a fiatalabb generáció számára is példaként szolgál a felelős pénzügyi magatartás elsajátításához”

– hangsúlyozta a kézzelfogható előnyöket Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

Jelenleg ott tartunk, hogy a takarékoskodás inkább éves szinten tapasztalható:

Míg a havi rendszerességű megtakarítás a befektetők negyedére jellemző, addig a befektetők 80%-a évente legalább egyszer figyel arra, hogy félretegyen valamennyi pénzt.

Mit választanak a hazai befektetők?

• A megkérdezett hazai magánbefektetők körében egyértelműen a befektetési alapok, a részvények és a magyar állampapírok jelentik a favoritot.
• Bankbetétekben alig több mint tizedük, deviza befektetésekben pedig még ennél is kevesebb gondolkodik.
• Ez összecseng azzal a nemzetközi trenddel, miszerint a befektetők az éppen aktuális piaci helyzet, illetve a hozamigényük és a kockázatvállalási hajlandóságuk függvényében mozognak e három fő kategória között.