Tizenkét területen vizsgálta különféle MI-alkalmazások – például az önvezető autók, az arcfelismerő rendszerek, vagy az otthoni hangalapú virtuális asszisztensek – etikai szempontjait az EY legfrissebb tanulmánya. A felmérés eredménye alapján az állami szereplők egyöntetűen aggódnak amiatt, miként egyeztethető össze a fenti szolgáltatásokat is működtető mesterséges intelligencia felhasználása a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint az egyenlő bánásmód elvével. Mindeközben a vállalati szektor mindössze a már meglévő jogszabályok, például a GDPR elvárásainak igyekszik megfeleltetni a technológiát, és kevesebb figyelmet fordít arra, hogy választ adjon a fejlesztések jövőbeni következményeit érintő kérdésekre.

Az alapelvek megítélésében tapasztalható eltérések szakadékot képeznek a technológiai óriások és a jogszabályok alkotói között. A jelenlegi helyzetben akár az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy hiába készül el a gyártó a biztonságosan közlekedő önvezető autóval, nem engedheti azt az utakra, hiszen nem felel meg a majdani adatvédelmi vagy információbiztonsági előírásoknak.

– hívta fel rá a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.

A kutatás szerint a törvényhozók többsége (63%) nem bízik abban, hogy a társaságok képesek lennének hatékonyan önszabályozni a mesterséges intelligencia vezérelte megoldások fejlesztését. Emellett csupán töredékük (21%) tudja elképzelni, hogy a cégek abban az esetben is etikusan működő MI-fejlesztéseket folytassanak, ha a közerkölcs figyelembevétele negatívan befolyásolja várt profitjukat. Ezeknek a bizalmi kérdéseknek az áthidalásában kulcsszerepet játszhatnak a független tanácsadócégek, akik egyaránt jártasok a jogszabályi és a technológiai kérdésekben is, a nemzetközi riport szerint így képesek rá, hogy hidat képezzenek a vállalati és a politikai döntéshozók között.

Új korszakot hoz az azonnali fizetési rendszer az adatbiztonság terén, miután március 2-ától utalásaink, a hét minden napján, 0-24 órában másodperceken belül elérhetőek lesznek a fogadó fél számára. Ennek következményeként a bankok háttérműveleti és az IT üzemeltetési területek folyamatai jelentősen átalakulnak, így korábban nem látott csalási módok megjelenésére számítanak az EY szakértői. Az átállást követően a kiberbűnözők például hamis banki applikációk, mobiltelefonra specializálódott rosszindulatú pénzügyi szoftverek, hamisított SMS üzenetek vagy akár az utalásokhoz immár elegendő másodlagos azonosítók (mobiltelefonszám, e-mail cím, adóazonosító jel, illetve adószám) elleni technikai támadásokkal élhetnek annak reményében, hogy a pénzintézetek nem készültek fel a veszélyekre.

Hatalmas feladat elé állítja a bankok technológiai rendszereit az azonnali fizetési rendszer bevezetése. Az erről szóló vélemények egyáltalán nem súlytalan ijesztgetések. Élő példák vannak, az Egyesült Királyságban a rendszer elindítása után a csalások száma és értéke egyaránt drasztikusan emelkedett. Mindez egyértelműen jelzi az intézmények számára, hogy a korábbi szűrési módszerek nem lesznek elegendőek.

– mondta Zala Mihály, az EY Kibervédelmi szolgáltatásokért felelős vezetője.

Ezek alapján elengedhetetlenné válik a szűrő rendszerek részletes tesztelése, ráadásul folyamatos finomhangolása is. A számos meghatározó elem közül a fő feladat az lesz, hogy a fizetések közül a pénzintézeti rendszerek kiszűrjék a hamis tranzakciókat. Ennek biztosítása pedig olyan szerteágazó munka, amelynek elvégzéséhez sok esetben külső, integrált megoldásokat kínáló partner bevonása szükséges.