Zöld Pénzügyek Díjat kaphat a környezetvédelem ügyéért tavaly és idén legtöbbet tett bank, biztosító és befektetési szolgáltató.

Az alelnök elmondta, egyszerre több szektor intézményei is versenghetnek a díjért, illetve a leginkább újszerű, ötletes klímabarát megoldásokat jutalmazó innovátor elismerésért. A pályázaton az itthon fióktelepként működő társaságok is részt vehetnek.

A pályázóknak nemcsak a klímavédelmet vagy egyéb környezetvédelmi célt szolgáló termékeiket, szolgáltatásaikat kell bemutatniuk, hanem azt is, hogy „saját házuk táján”, vagyis vállalatirányítási rendszerükön belül mit tettek ökológiai lábnyomuk csökkentésére – nyomatékosította Windisch László.

Mint rámutatott, klímabarát például az olyan lakáshitel vagy biztosítás, amelynek alacsonyabb a kamata, díja, ha azt korszerű energiahatékonysági tanúsítvánnyal vagy éppen napelemes rendszerrel bíró otthonra fordítják. Egyes etikus európai bankoknál ma már a betétesek dönthetnek arról, hogy intézményük miképp támogassa a zöldenergia, környezetvédelem fejlesztését.

A környezetbarát célokat szolgáló hazai megtakarítások összege jelenleg 30-35 milliárd forintra rúg. Bár ez utóbbi összegben növekedés tapasztalható, e téren még jelentős bővülésre lenne szükség.

– tette hozzá.

Az MNB pályázatának nyertesei egy éven át viselhetik a címet, s használhatják az azzal járó logót. Kutatások szerint az utóbbi időben erősödött a lakosság környezettudatos szemlélete, így a díjat elnyerő pénzügyi intézmények termékei a versenytársakéhoz képest előnybe kerülhetnek az ügyfeleknél – hangsúlyozta a jegybanki vezető.

A pályázatokat április 30-ig kell benyújtani a jegybankhoz, az ökológiai szemlélet jegyében kizárólag elektronikus formában. A kiírás szerint az MNB képviselőiből és külső szakértőkből álló bírálóbizottság május végén teszi közzé ünnepélyes keretek közt a verseny eredményét.

Windisch László emlékeztetett: a pályázat a jegybank február közepén meghirdetett Zöld programjához kötődik. A „zöld időszámítás megkezdésével” a jegybank hatástanulmányokkal, a pozitív nemzetközi példák megosztásával és saját működésének klímabarátabbá tételével is ösztönzi e szemlélet fejlődését Magyarországon. Az ökológiai problémák elkerülése ugyanis pénzügyi stabilitási kérdés is – összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

Garanciaalapot javasolt a pénztáraknak Windisch László MNB alelnök

A jegybank alelnöke szerint az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában jelenleg rendkívül alacsony a magyar tőzsdei részvények aránya. Ennek emelésével – nyugat-európai mintára – a magyar tőkepiac erős pilléreivé válhatnának, támogatva a magyar gazdaságot és a munkahelyteremtést – fűzte hozzá.

Windisch László úgy vélte, meg kellene újítani néhány ponton a pénztári szektor szabályozását is, például célszerű lenne, ha egy garanciaalapot hoznának létre, amely a bankbetétekhez és az értékpapírokhoz hasonlóan biztosítaná a pénztárakban őrzött megtakarításokat. Ez a garancia-alap védené az önkéntes pénztárak tagjainak megtakarításait egy esetleg bekövetkező felszámolás, csőd esetén pótolná a fedezethiányt. Az MNB javaslata szerint a garancia-alap egy-egy pénztártag vagyonát 30 millió forintig biztosítaná, és körülbelül egy közepes méretű pénztár vagyona 10 százalékának megfelelő összeggel kellene feltölteni.

A pénztárak hozama együtt mozog az állampapírokéval

Windisch László kiemelte: napjainkban a hazai nyugdíjkasszák csak vagyonuk 5,8 százalék fektették be részvényekbe, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT-en) pedig a vagyonuk csupán 3,4 százalékát forgatják meg. A teljes pénztári vagyon legnagyobb részét, 58 százalékát állampapírokban helyezték el, a kötvényalapokkal együtt az állampapírok a vagyon közel 70 százalékát teszik ki, s emiatt a pénztárak hozama az állampapírokéval együtt mozog.

Az Európai Uniót és még néhány fejlett, unión kívüli nyugat-európai országot tömörítő Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiban a pénztárak vagyonának csak 30 százaléka van állampapírban, a részvények aránya pedig 32 százalékot tesz ki – mondta.

Portfóliókba kellene rendezni a tagokat

Az MNB azt is javasolja, hogy a magán-nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjkasszák is az életkoruknak megfelelően osszák be a különféle portfóliókba a tagokat, ami azt eredményezné, hogy a fiatalokat ne a közepes, hanem a magasabb kockázatú alapokba sorolják be. Az alelnök közölte: a jegybank felügyeleti része jövőre naponta fogja nyomon követni, monitorozni a nyugdíjkasszák befektetéseit, ennek érdekében adatokat kér be a letétkezelőktől, és megvizsgálja, kellő gondossággal fektették-e be vagyont a pénzügyi intézmények.

2 millióan már fontosnak tartják az öngondoskodást

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kiemelte: Magyarországon több mint 4 millió ember dolgozik, de mindössze 2 millió ember tagja valamelyik pénztárnak. Ez azt mutatja, hogy több mint 2 millióan tartják fontosnak az öngondoskodást, amire nagy szükség lenne az egészségük megőrzése és az időskori anyagi biztonság megteremtése érdekében, de a munkáltatók szerepét erősíteni kellene a folyamatban.

• Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (Pénztárszövetség) tartozó önkéntes nyugdíjkasszák összesített vagyona június végén 1304 milliárd forint volt, 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
• Az egy főre jutó vagyon 5 százalékkal 1,2 millió forint fölé emelkedett.
• Az egészségpénztárak sikeresen működnek, ezt jelzi, hogy a tagok az egy évvel korábbinál 47 százalékkal több alkalommal, 4,7 millió alaklommal vettek igénybe olyan szolgáltatást, amelynek költségét egészségkasszájuk fizette.
• Az összes kiadás 23 milliárd forint volt, ami 29 százalékos emelkedésnek felel meg.

Még mindig alacsony szinten vannak a nyugdíj megtakarítások

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója elmondta: a részvénypiaci átlagforgalom az elmúlt 2 és fél év alatt több mint 26 százalékkal közel 11 milliárd forintra nőtt, a tőzsde GDP-hez mért kapitalizációja pedig 14,7 százalékról 20 százalék fölé ugrott. Az irányadó index (BUX) pedig 56 százalékkal emelkedett, azaz a magyar tőzsde jó eredményeket ért el.

Kitért arra, hogy a nyugdíj-megtakarítások alacsony szinten vannak a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül és a részvénykitettség is alacsony nemzetközi összevetésben.

• A nyugdíjvagyon aránya a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül 3 százalék, szemben a hollandiai 62 százalékkal és a lengyelországi 9 százalékkal.
• Emellett a nyugdíjvagyonnak Magyarországon a 34 százaléka van befektetési alapokban vagy részvényekben, míg Hollandiában 67, Lengyelországban pedig 83 százalék ez az arány.

Lengyel minta

Végh Richárd az új lengyel nyugdíjprogramot is bemutatta, amely egy önkéntes alapon működő rendszer. A lengyel modell mindhárom szereplőt bevonja, az állami támogatás mellett fontos eleme a munkavállalók egyéni befizetései és a munkáltatói hozzájárulás is – jelezte a BÉT vezérigazgatója.

A jelenlegi üzleti megoldásokat teljesen újra kell gondolni

Az alelnök szerint a fintech forradalom ugyanakkor óriási lehetőség is, megnyitja az utat az ügyfelek gyorsabb és hatékonyabb eléréséhez, pontosabb kiszolgálásához és a kockázatok előrejelzéséhez.

Windisch László elmondta, az MNB ösztönözni kívánja a pénzügyi szektor területén az újításokat. A jegybank partner abban, hogy szükség esetén alakítsa a felügyeleti hozzáállást, az MNB hatáskörébe tartozó szabályozást – mutatott rá az alelnök. Fontos, hogy olyan digitális modellek terjedjenek el, amelyek a fogyasztóvédelem és az ügyfelek biztonsága terén elért eddigi eredményeket ne veszélyeztessék – tette hozzá.

Felgyorsult az élet, és ez bizony sok kihívást tartogat

• A kihívásokról beszélve Windisch László kiemelte, hogy a digitális fejlődés a gazdaság minden szegmensében annyira gyors, hogy a felsőoktatás nem tud lépést tartani vele, nem tud annyi szakembert kiképezni, amennyire szükség lenne. Szerinte összefogásra, közös oktatások szervezésére van szükség a probléma leküzdéséhez.
• Nagy kihívás továbbá az adattárházak rendbetétele is, hiszen minden technológia alapja az adatbázisban rejlik – hangsúlyozta Windisch László utalva arra, hogy az új technológiákat nem fogják tudni kiszolgálni a széttöredezett, lassú összeköttetéssel rendelkező adattárházak.
• Összefogásra van szükség Windisch László szerint a kiberbiztonság védelme érdekében is, hiszen a jövőben több támadás érheti a pénzügyi szektort az adatok megszerzése céljából.

Az MNB „követő jegybankból” vezetővé lépett elő

Windisch László, a jegybank makroprudenciális politikáért felelős ügyvezető igazgatója a konferencián azt hangsúlyozta, hogy az MNB 2013 óta nem követő jegybank, hanem vezető jegybank.

Az MNB a fintech forradalomban is részt kíván venni egyrészt a prudenciális keretek fenntartásával, másrészt az innováció és a verseny ösztönzésével

– mutatott rá az ügyvezető igazgató.

Innovációs hub és regulatory sandbox – e két kezdeményezéssel kívánja segíteni az MNB a fintech ötletek megvalósulását

Két konkrét kezdeményezéssel kívánja a jegybank céljait elérni – emelte ki Szombati Anikó. Egyrészt az „innovációs hub” kezdeményezéssel, amelynek feladata, hogy a versenyképes ötletek minél hamarabb megvalósuljanak. Másrészt a szabályozás területén az úgynevezett regulatory sandbox-szal – fintechek tesztelése -, amelyeknek még nem alakították ki a jogszabályi hátterét., „ami egyfajta ugródeszka azoknak, akik élni tudnak a lehetőséggel”.

A verseny intenzívebbé fog válni, meg fognak jelenni a nemzetközi nagy pénzügyi szereplők, fintech cégek, amelyek a magyarországi pénzintézetek ügyfeleire „fognak hajtani” – összegezte az ügyvezető igazgató utalva arra, hogy fel kell készülniük erre a helyzetre a pénzügyekkel foglalkozó társaságoknak.

Hasznosítani kellene az állami adatvagyont

Deutsch Tamás jelezte: át kell gondolni, hogyan lehet az állam által felhalmozott adatvagyont gazdaságilag újrahasznosítani, ez a magyarországi biztosító társaságok számára is rendkívül fontos.

Magyarországon még nem alkották meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tennék az állami működés során keletkezett adatvagyon gazdasági hasznosítását („a big datát”), ezen a Digitális jólét program 2.0 változtatni kíván. A miniszterelnöki biztos kiemelte:

A magyar kormány az egyik legfontosabb fejlesztési programként gondol a digitalizációra.

Korszerűbb szabályozás kellene

A 2.0 program kiemelten szeretné támogatni az informatikai szektorban működő kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) is, emellett a digitalizációval kapcsolatos szabályozás korszerűsítését is el kell végezni

Deutsch Tamás felvetette: egyre több információ és elképzelés lát napvilágot arról, hogy hamarosan itt lesznek az önvezető autók, de felvetődik a kérdés, hogy az önvezető autók által okozott baleseteknél hogyan oszlik meg a felelősség, ki fizeti majd a károkat.

Javasolta: ebben a kérdésben minél hamarabb el kell kezdeni az egyeztetést a biztosítási szakma és az állami szabályozás, a törvényhozás képviselői között.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Az MNB alelnöke jelezte: a fintech szektor felmérése már végéhez közeledik, most az insurtech cégek és a biztosítók igényeinek felmérése van napirenden, amelynek következtében a biztosítási szakma számára is új lehetőségek nyílnak a jövőben, mint például a tervezett Innovation hub és a Regulatory sandbox.

Felmérést készített az MNB

Windisch László elmondta: az MNB által készített felmérésben azt vizsgálták, hogy az ügyfelek mennyire lennének nyitottak az új digitális szolgáltatások kipróbálására, amelyek esetében még nem dolgozták ki a jogszabályi hátteret.

A válaszok alapján a lakosság 18 százaléka nyitott lenne az új, digitális megoldásokra, ez már nem elhanyagolható piaci szegmens.

A digitalizáció már most jelen van a biztosítók gyakorlatában:

• az életbiztosítási területen ugyan még alacsony az online értékesítés,
• az utasbiztosítások több mint 74 százalékát,
• a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás 34 százalékát,
• a vagyonbiztosítások 18,4 százalékát,
• a casco-szerződések 8,8 százalékát

online módon kötik az ügyfelek. Ebben útmutatást jelentett az MNB 2015-ös online-értékesítési ajánlása.

Az insurtech óriási lehetőség

Az innováció jellemzően egyik legnagyobb korlátja, különösen a biztosítás területén a szigorú szabályozás, Windisch László nem is tagadta, hogy a ügyfelek érdekeinek védelme és a fejlődés támogatása közti egyensúly megtalálása állandó dilemmát jelent a felügyeleti szerven belül. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint azonban a közeljövőben olyan rendszer bevezetésére kerülhet sor, ami sikeresen feloldhatja ezt az érintett szektorok és a felügyelet közös erőfeszítései segítségével. 

Az insurtech óriási lehetőség, ennek pedig az MNB nem akar gátja lenni. A Szolvencia II bevezetésekor már bizonyítottuk, hogy ha együttműködünk, akkor nincs teljesíthetetlen kihívás.

– fogalmazott Windisch László.

MNB újítások

• Innovation Hub: A koordinált egyeztetés kereteit, a közös gondolkodást, párbeszédet kívánják megteremteni vele, a kialakítása technikailag hamar megoldható.
• Regulatory Sandbox: Az általánostól eltérő szabályozói környezetet, amely egy adott célcsoportnál lesz alkalmazható. Ennek lényege, hogy az MNB először megismeri az új szolgáltatást, és ha megfelelőnek találta akkor engedi a piacra lépést. Az egyes vállalkozások, startupok kontrollált keretek között, lazább jogszabályi követelmények között, de lényegében élesben próbálhatják ki elgondolásuk, innovatív megoldásuk
  életképességét. 

Az MNB következő lépésként majd a biztosító társaságokat fogja megkeresni a Mabiszon keresztül.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Insurtech a „game changer”, azaz a vízválasztó

Vízválasztóhoz érkezett a biztosítás világa. Ma nincs olyan szereplője a biztosítási értékláncnak, aki meg tudná mondani, hogyan fog kinézni a biztosítás három, öt vagy akár 10 év múlva; hogyan változnak a szabályozási keretek, az ügyfélelvárások vagy épp az alapvető biztosítói háttérfolyamatok.

A legújabb innovációk már nem csupán a meglévő folyamatok hatékonyabbá tételére fókuszálnak: az eddig mozdíthatatlannak gondolt szakmai fundamentumokat is átalakíthatják.

Áramlik a tőke az insurtech-be

Kivárásra ugyanakkor nem lehet játszani, minden piaci szereplő lépéskényszerben van. Ezt pedig az is jól mutatja, hogy robbanásszerűen megnőtt a biztosítások technológiai újításaival foglalkozó vállalatokba, vagyis az insurtech szektorba áramló tőke mértéke. Az idei év második negyedévében összességében 1 milliárd dollárt fektettek be ide világszerte. Ez 150 százalékkal több az előző év ugyanezen időszakához, és csaknem 250 százalékkal több az azt megelőző negyedévhez viszonyítva – ráadásul egyre jelentősebb a biztosítói, viszontbiztosítói jelenlét a befektetési oldalon.

Egyre több a magyar fintech/insurtech vállalkozás

A pénzügyi piacokat felforgató lendület Magyarországot sem kerülte el: idehaza immár közel százra tehető a fintech megoldásoknak illetve vállalkozásoknak a száma, amelyek jó része a biztosítási szektorban is megjelenhet.

A MABISZ idei, „Digitalizáció és innováció a biztosításban” elnevezésű konferenciáját november 7-én a Corinthia hotelben egy olyan pillanatban rendezik meg, amikor a felgyorsuló digitalizáció és az életbe lépő új európai szabályozások kettős kihívásával kell szembenéznie a szektornak.

„A lényegesen szigorúbb szabályozás véget fog vetni az adatok konkrét cél nélküli gyűjtését szorgalmazó, jelenleg egyértelműen domináló gyakorlatnak. A transzparens adatkezelés mellett ez olyan innovatív adatgyűjtési módokat is ki fog kényszeríteni, amelyeknek jelenleg többnyire híján vannak a hazai piac szereplői, és amelyekből organikusan nőnek ki az ügyfélközpontúbb, digitális szolgáltatások” 

– fogalmazza meg a jövővel kapcsolatos várakozásait Kerekes Antal a PwC Partnere.

A biztosítási szektor helye a kormány digitalizációs terveiben

• Rajta kívül előad Deutsch Tamás, a kormány Digitális Jólét Programjának miniszterelnöki biztosa, aki azt vázolja fel, hogy a kormány digitalizációs stratégiájában hogyan találja meg a helyét a biztosítási szektor.
• Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az ehhez kapcsolódó szabályozói környezet változásairól, felügyeleti terveiről számol majd be, amelyek keretet adnak a piaci szereplők innovációs törekvéseinek.
• A szakma részéről az első előadás Pandurics Anett, a MABISZ elnökének nevéhez fűződik, aki többek között képet ad a hazai biztosítók eddig elért innovációs eredményeiről.

Nemzetközi insurtech kitekintés

• A külföldi előadók közül az insurtech világának egyik legismertebb szereplője, Matteo Carbone biztosítási stratéga enged betekintést a biztosítók és az insurtech startupok bonyolult nemzetközi viszonyrendszerébe.
• Az együttműködés egy lehetséges formájáról Lex Tan, a MotionsCloud alapító vezérigazgatója előadásából lehet majd többet megtudni. A német vállalat alig több mint egy év alatt világviszonylatban is az egyik legjelentősebb insurtech szolgáltatóvá nőtte ki magát.

A lakosság digitális biztosítási elvárásai

A konferencián ismerteti majd a Századvég azt a MABISZ megbízásából készült felmérését, amely a hazai lakosságnak a digitális biztosítói szolgáltatásokkal kapcsolatos várakozásait tükrözi, s november 7-én a Corinthiában vehetik majd át díjaikat a biztosítói szövetség által a fiatalok körében meghirdetett biztosítói digitalizációs esettanulmány-verseny győztesei is.

A teljes program a MABISZ honlapján, a mabisz.hu-n olvasható.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!