Egy az OECD pénzügyi kultúra fejlesztésével foglalkozó nemzetközi kutatása szerint – amely 2023-ban harmadik alkalommal mérte fel 39 ország felnőtt lakosságának pénzügyi ismereteit – az átlagos pénzügyi jártasság pontszáma 100 pontból 60 pont lett, ami 10 ponttal marad el a felnőtteknek meghatározott minimum 70 ponttól. A minimum 70 pontot elérő felnőttek aránya Magyarországon 23 százalék, ezzel szemben Németországban 75 százalék, Írországban 57 százalék, az OECD országban pedig átlagosan 39 százalék. A pénzügyi ismeretekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy a vizsgált országok felnőtt lakosságának átlagosan mintegy 84 százaléka érti az infláció definícióját, de csak 63 százalékuk tudja a pénz időértékének fogalmát saját megtakarításaira vonatkoztatni, és csupán 42 százalékuk rendelkezik megfelelő ismeretekkel a kamatos kamatról, amit a megtakarítással rendelkező felnőttek közül is csupán közel minden második, 46 százalékuk ért. A pénzügyi tudatosságot vizsgálva kiderült, hogy bár a válaszadók közül átlagosan 10-ből 7-en a vásárlás előtt alaposan megfontolják, hogy megengedhetik -e maguknak az adott terméket vagy szolgáltatást, valamivel több mint a felnőttek egynegyede (26 százalék) hasonlítja össze a különböző szolgáltatók pénzügyi termékeit és csak 24 százalékuk fordul tanácsért független szakértőhöz pénzügyi termékek vagy szolgáltatások vásárlása előtt.

Többek között a nemzetközi kutatás is ráerősített, hogy a lakosság és a vállalkozások biztosítási, pénzügyi, valamint vállalkozási ismereteinek fejlesztésére jelentős tér mutatkozik hazánkban. Ahhoz, hogy ez a fajta tudatosság a mindennapi életben mindhárom területen készség szinten beépüljön, komplex programra van szükség, ahol az egyes szakmai ismereteket, gyakorlati tanácsokat, edukációs előadásokat olyan szervezetek biztosítják, akik maguk is mély szektorális rálátással és gyakorlati tudással rendelkeznek. A kulcs pedig a hosszú távú elköteleződés, a kampány jellegű aktivitások helyett.

A stratégiai együttműködés több mint egy kölcsönös információátadás

A Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elkötelezett a biztosítási és vállalkozásfejlesztési ismeretek széles körben történő elterjesztése iránt. Szakmai ismereteik felhasználásával a biztosítási és vállalkozásfejlesztési területen tananyagokat, kérdőíveket, ajánlásokat, útmutatókat dolgoznak ki, megosztják egymással kiadványaikat, publikációikat, kutatásaikat és friss elemzéseiket, valamint részvételi és előadási lehetőséget biztosítanak egymásnak az általuk szervezett szakmai-tudományos rendezvényeken.

Az aktív kapcsolattartás jegyében rendszeres szakmai találkozókat szerveznek, ahol bemutatják a tagoknak saját tevékenységüket, és azt, miként tudják mindezek révén támogatni egymás munkáját.

A több mint 35 éves múltra visszatekintő VOSZ számára – amely mára az egyik legjelentősebb magyar munkaadói szervezetté nőtte ki magát, és a közvetlen tagságon, valamint a tagszervezetein keresztül több, mint 60 ezer vállalkozást tömörít – kiemelten fontos, hogy tagjai részére széles körű tájékoztatást nyújtson olyan üzleti szolgáltatásokról, amik előmozdítják a vállalkozásfejlesztést, a piacépítést, a szakmunkás- és a felnőttképzést.

A biztonságos cégműködés alapja, hogy az adott vállalkozás működéséhez igazított, megfelelő biztosítási programmal rendelkezzen. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a magyar vállalkozások biztosítási edukációját a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségével szakmai partnerségben kívánja a jövőben megvalósítani.

– jelentette ki Eppel János, a VOSZ elnöke.

A Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége a biztosítási tanácsadók érdekképviseleti szervezete elkötelezett, hogy tevékenységével támogassa a biztosítási szakma presztízsének magasabb szintre emelését Magyarországon, közelebb hozza a biztosítási termékeket az emberekhez és vállalkozáskhoz, melynek hatására az egy főre jutó szerződésszám a jelenlegi 1,57-ről 3-ra mozdulhat el, valamint a nem kötelező típusú termékek arányának bővítését a megkötött biztosítási szerződések viszonylatában 49 százalékról 70 százalékra.

Szövetségünk a fenti célokat erősítve katalizátora kíván lenni a biztosítási piac fejlődésének, aktív szerepet vállalva a tanácsadói szakma presztízsének magas szintre emelésében, melyhez a biztosítási tanácsadók vállalkozásfejlesztési ismeretinek támogatása elengedhetetlen. Büszkék vagyunk rá, hogy célkitűzésünket egy olyan rangos szakmai partnerrel együttműködésben valósíthatjuk meg, mint a több mint 60 ezer vállalkozást magában foglaló Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.

– emelte ki Keszthelyi Erik, az MBTSZ elnöke.

Ezt tudtuk meg a rendezvénysorozaton

• A rendezvénysorozatot a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Közész) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezte.
• A politikus hozzátette: már körülbelül 1000 olyan cég van, amelynek szüksége van erre a típusú foglalkoztatásra, és már 3-5 milliárd forint értékű szerződésállomány köthető a nyugdíjas szövetkezetekhez.
• Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a közlemény szerint arra mutatott rá, hogy a nyugdíjas szövetkezeti rendszer olyan érdekeltségi rendszert teremtett, amelyben minden szereplő számára, így a nyugdíjas munkavállalóknak, az őket befogadó, illetve általuk alapított szövetkezetnek, valamint a foglalkoztatóknak is kedvező az adózási forma.
• Turi Dénes, a Közész elnöke szerint helyes volt és időszerű a kormány kezdeményezése, amelynek hatására 2017 júliusa óta közérdekű nyugdíjas szövetkezetek alakulhatnak Magyarországon.

Több mint száz nyugdíjas szövetkezet van Magyarországon

Bak Klára, a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. szakértője, az MTI érdeklődésére közölte, hogy ma Magyarországon 114 bejegyzett nyugdíjas szövetkezet működik. A szövetkezeti formában ma az öregségi nyugdíjasok vállalhatnak munkát, a nők közül pedig azok is, akik 40 év munkaviszony után mentek nyugdíjba. Ehhez kapcsolódóan a szakértő megjegyezte, hogy a rendezvénysorozaton a résztvevőktől elhangzottak olyan javaslatok is, hogy:

Ki kellene terjeszteni a szövetkezeti törvény hatályát például azokra a megváltozott munkaképességű dolgozókra is, akik már közel vannak a nyugdíjhoz.

Egyelőre csak a magánszférában vállalhatnak munkát

A pedagógusok és az egészségügyben dolgozók pedig azt sérelmezték, hogy visszatérhetnek ugyan a munkaerőpiacra, de nem az állami szférába, hanem csak a versenyszférában vállalhatnak állást. Bak Klára ezekről a felvetésekről úgy nyilatkozott, hogy a lakosság visszajelzései fontosak, de ahhoz, hogy az ügyben érintett érdekképviseletek pontosan meg tudják határozni, hogy szerintük a szövetkezeti törvényt milyen irányba kell kibővíteni, még további tárgyalásokra van szükség.

19 városban voltak rendezvények

A Közész és a VOSZ által szervezett Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok eseménysorozat 19 várost érintett, köztük Békéscsabát, Debrecent, Egert, Győrt, Kaposvárt, Kecskemétet, Miskolcot, Nyíregyházát, Pécset, Salgótarjánt, Szegedet, Székesfehérvárt, és Zalaegerszeget.

A Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok záróeseményén egyperces néma csenddel emlékeztek a szövetkezeti szektor nagy példaképére, a hétfőn elhunyt Demján Sándorra.