A hagyományossá vált kezdeményezés idén egy teljes hónapra bővült. A Banki Véradók Hónapja 2024. október 8. és november 8. között, 20 banki helyszínen (18 budapesti és 2 vidéki), kitelepüléses véradásokkal valósul meg. A rendezvénysorozathoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoznak – valódi, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot. Az összegyűjtött vérből több ezer életmentő vérkészítmény segíti majd a betegek gyógyulását.

A program szakmai feladatait koordináló Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt segítségével a pénzintézeti munkatársak Budapesten kívül Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkeznek önkéntes véradásra.

Az UniCredit Bankban megrendezett nyitóeseményen Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszédében kiemelte: Az MNB az elmúlt egy évben 10 alkalommal szervezett véradást, ahol kollégáink összesen több mint 1100 alkalommal – az előző esztendőhöz képest mintegy tíz százalékkal többször – adtak vért. Mindez több mint 3000 honfitársunk gyógyulását segítette, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az összefogás és a közös cél érdekében végzett munka hatalmas erővel bír.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszédében arra buzdított mindenkit, hogy akinek van rá lehetősége, akár évi több alkalommal is adjon vért. Ezzel ugyanis nemcsak honfitársaink felépüléséhez járulunk hozzá, hanem az ilyen és ehhez hasonló önzetlen jótettek is segítenek bennünket abban, hogy figyeljünk a társadalmi szolidaritás fontosságára, egymás segítésére. Köszönetét fejezti ki a véradóknak, valamint abbéli reményét, hogy a banki közösség példáját egyre többen követik majd.

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese köszönetét fejezte ki a bankszektor töretlen, sőt egyre bővülő véradási aktivitásáért.
Az 5 éves jubileum alkalmából az Országos Vérellátó Szolgálat oklevéllel ismerte el a Magyar Bankszövetség kiemelkedő szervezési aktivitását.

Jelasity Radovan, a Bankszövetség elnöke, aki maga is rendszeres véradó, – több mint 50 eddigi véradásával egyik élenjárója a programnak -, köszönetét fejezte ki a Banki Véradók Hete nevében mindazoknak, akik véradóként mások felépülését támogatják, és reményét fejezte ki, hogy a banki közösség példáját egyre többen követik majd. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára, a vérellátás folyamatossága érdekében egy hétről egy hónapra terjesztette ki a banki véradást. Így október 8. és november 8. között összesen 20 külső helyszínen kerül sor véradásra e program keretében.

Magyarországon a biztonságos vérellátáshoz évente ötszázezer egység vérre van szükség, ehhez pedig mintegy félmillió önkéntes véradóra. Naponta 1600-1800 véradó közreműködése tudja a biztonságos vérkészlet fenntartását elősegíteni.
Minden véradó felajánlása számít – életeket ment.

Az alelnök, aki egykor maga is a hernádnémeti általános iskola diákja volt, kiemelte: fontos, hogy az emberek tudatosan bánjanak pénzügyeikkel, mert akkor mindenki képes lesz előrelépni egyénileg, és a teljes gazdaság szintjén is. Előadásában beszélt egyebek mellett a pénz kialakulásáról, ismertette a bankok feladatait, a megtakarítási lehetőségeket, elmagyarázta a különféle fizetési módszerek előnyeit és hátrányait, majd a felhívta a diákok figyelmét a pénzhasználatkor jelentkező kockázatokra.

Elmondta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavaly év végi felmérése alapján a magyar fiatalok a pénzügyi tudás területén a negyedik helyen végeztek az értékelt harminckilenc ország között. Ez azt mutatja, hogy a magyarok pénzügyi tudása „egyre jobb alapokon áll” – emelte ki.

Előadása után az alelnök az MTI-nek hangsúlyozta, hogy Magyarország hatalmasat lépett előre a pénzügyi tudatosság területén az elmúlt bő tíz évben. A családi megtakarítások értéke 2023-ban a GDP arányában mérve meghaladta a száz százalékot, mely a régiónk legmagasabb értéke – emelte ki.

Virág Barnabás szerint a pénzügyi tudást érdemes minél korábban bevezetni az oktatásba, mert az új lehetőségek mellett a modern pénzügyek a digitalizáció világában új veszélyeket is rejtenek, és ezekre időben fel kell készíteni az embereket.

Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megnyitójában kiemelte, hogy a pénzügyi és vállalkozási kultúra fejlesztése stratégiai cél. A kutatások alapján jelentősen javult a fiatalok pénzügyi tudatossága: a 2018-as 42 százalék után 2022-ben már 78 százalékuk rendelkezett kitűzött pénzügyi célokkal. Kiemelkedőnek nevezte a fiatalok pénzügyi tudatosságának erősítését. Az idén több mint 20 jegybanki munkatárs csatlakozott a jubileumi programsorozathoz önkéntesként, a hagyományoknak megfelelően. A sikeres gazdasági felzárkózásban a pénzügyi gondolkodásnak kulcsszerepe van, ebben komoly fejlődést ért el az ország, 2010 óta 20 ezermilliárd forintról négyszeresére emelkedett a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona – mondta.

Maruzsa Zoltán, a projektgazda Belügyminisztérium köznevelési államtitkára közölte, hogy a magyar diákok a részt vevő 39 országból a 4. helyet szerezték meg a pénzügyi tudás területen az OECD legutóbbi felmérése szerint. Az eredmények alapján a célirányos pénzügyi szemléletformálás jó eredményeket hoz, ezért folytatják a programsorozatot, hogy fejlesszék a tudatos pénzügyi döntéshozatalt. A javuló eredmények mellett továbbra is szükség van a tudatos és célirányos pénzügyi szemléletformálásra annak érdekében, hogy a tudás gyakorlati alkalmazása terén is hasonló eredményt érhessünk el – jegyezte meg. Közölte: míg 2015-ben 660 iskola vett részt a programban, idén 1270 iskola mintegy 200 ezer diákja kapcsolódik be, mindez jól mutatja a program sikerét.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy pénzügyi tudatosság nélkül nincsen versenyképesség. Hozzátette: egyre fiatalabb korban tapasztalják meg a gyerekek a pénzügyekkel való foglalkozást, példaként említette, hogy 30 tanulóból egynek nem volt bankszámlája egy középiskolai osztályban, ahol előadást tartott. A kormány nagy eredményének nevezte, hogy az államadósság mellett figyelmet fordítottak a családok eladósodottságának kezelésére is, amivel a társadalomnak is példát mutattak. Tanulságosnak nevezte a jelzálogalapú devizahitelezés problémáit, és hangsúlyozta, hogy Magyarország még egyszer nem kerülhet hasonló helyzetbe.

Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a programsorozat évről-évre fontos üzenetet közvetít a diákoknak, ami a vállalkozói tudatosság fejlesztéséhez is hozzájárul. A diákok elérése fontos a megalapozott pénzügyi döntésekhez, ugyanakkor a családokhoz is igyekeznek elérni. Arra törekednek, hogy a diákok jó példákon keresztül, élvezettel sajátíthassák el a pénzügyi ismereteket – mondta.
Hergár Eszter a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a megnyitón végrehajtott érintőkártyás fizetési tranzakcióval jelképesen is elindult Magyarországon a nemzetközi PÉNZ7, a részt vevő országok közül elsőként. A magyar PÉNZ7 2017-ben csatlakozott az alapítvány kezdeményezésére a Global Money Week rendezvényeihez, azóta már többször kapott elismerést, az OECD Magyarországot is felkérte a jó gyakorlatának nemzetközi bemutatására – ismertette.

Hegedűs Éva, a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója felidézte: Magyarország 2015-ben alapítóként csatlakozott az European Money Week, Európa-szerte egyidőben zajló kezdeményezéséhez. Hangsúlyozta, hogy a tananyagok 1,5 millió diákhoz jutottak el 100 ezer tanórán az elmúlt tíz évben.

Az eseménysorozatban a Belügyminisztérium projektgazdaként vesz részt, emellett a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány valósítja meg. A megnyitón elismeréseket adtak át a programban részt vevő önkénteseknek, közöttük Varga Mihály pénzügyminiszternek, emellett oktatási szakembereknek, és intézményeknek.

A Pénziránytű kedd délutáni közleménye szerint az OECD főtitkára videóüzenetben köszöntötte a magyar PÉNZ7-et. Mathias Cormann kiemelte Magyarország elkötelezettségét a fiatalok pénzügyi tudatosságának és ismereteinek fejlesztése terén – írták.

Nyitókép: MTI/Purger Tamás

A döntést követően a 13 százalékos alapkamat válik az effektív jegybanki kamattá – tette hozzá. Egyúttal döntöttek a jegybanki kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről, az alapkamat körül +/- 100 bázispontos sávval.

Az alelnök rámutatott: a 2022 október közepe óta bevezetett intézkedéscsomaggal megvalósult a fokozatos és óvatos kamatcsökkentés, fennmaradt a pénzügyi piacok stabilitása, a lépések stabilizálták az árfolyamot, és hozzájárultak az állampapírpiaci hozamok csökkenéséhez.

Az alapkamat jelenlegi szintjének változtatása az infláció számottevő és tartós, jelentős csökkenéséig nincsen napirenden – mondta.

Kiemelte: a jegybank várakozásaival összhangban tovább gyorsul az infláció mérséklődése, a mutató az év végére „érezhetően” 10 százalék alatti tartományba kerül. A cél, hogy a dezinfláció 2024-ben is folytatódjon, a pontos számokat a szeptemberi Inflációs jelentés tartalmazza majd.

Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. A kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank a korábbi ütemben folytassa a kamatkörnyezet normalizációját. A dezinfláció üteme tovább gyorsul és egyre szélesebb körben érezhető, a teljes fogyasztói kosár mintegy egyharmadában csökkentek az árak havi alapon – emelte ki, jelezve: ez a trend a következő hónapokban folytatódik. Az infláció gyors csökkenésével a visszatekintő reálkamatok már az ősszel pozitívvá válhatnak az alelnök ismertetése szerint.

Idén a gazdaságpolitikán belül minden intézkedés az infláció folyamatos és fokozatos csökkenése irányába hat. A gazdaság élénkülése az infláció jelentős csökkenésével az idei év második felében indulhat meg – jelezte.

A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása a vártnál is gyorsabb lehet, a májusi egyenlege jelentős többletet mutatott a külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd eurós rekordtöbblete következtében, ami alapján a külső egyensúlyi folyamatok javulása a vártnál is gyorsabb lehet – sorolta.

A monetáris politika fókuszában változatlanul az O/N betéti gyorstender kamata és az alapkamat fokozatos közelítése áll. A hazai pénzpiaci helyzetet az alelnök stabilnak nevezte, ugyanakkor megfogalmazása szerint a volatilis nemzetközi makrogazdasági és piaci környezet továbbra is óvatos megközelítést indokol.

Virág Barnabás kitért arra, hogy a jegybank minden döntése előtt értékeli a külső egyensúlyi folyamatokat, a piaci stabilitást, devizapiacot, állampapírpiacot, energia- és gázárak alakulását, valamint a nemzetközi környezetet, a befektetői hangulatot. A globálisan meghatározó jegybankok kamatemelési pályái egyre inkább a végükhez közelítenek. Változatlanul az óvatos, fokozatos, kiszámítható megközelítést nevezte indokoltnak az egynapos tenderek kamatcsökkentésénél.

Nyitókép: MTI.

Megjegyezte, hogy ugyan a dezinflációs hatások erősödnek, a szűkülő belső kereslet egyre erősebb „fegyelmező erőként” hat, de a tetőzés várhatóan hónapokig elhúzódik, és ezt követően is csak lassú csökkenés indulhat be az inflációban, amely az év második felében felgyorsulhat.

Az infláció szerkezete átalakulóban van, januárban az élelmiszerinfláció gyorsulása megállt, ezzel szemben a szolgáltatások átárazásai magasabbak voltak a korábbiakhoz képest – hívta fel a figyelmet.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Hozzátette: az új szakaszban meghatározó az egyhetes betéti eszköz kamata, az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek.

A maginfláció 2022 egészében a tolerancia sáv fölött maradhat, a következő negyedévekben 6 százalék közelébe is emelkedik. A tanács értékelése szerint a „fő ellenség” változatlanul az infláció, középtávon a legfontosabb az inflációs várakozások lehorgonyzása az inflációs céllal összhangban – mondta.

Közölte: az árstabilitást jelentő 3 százalékos értéket 2023 első fél évében érheti el a fogyasztóiár-index.

A jegybank lezárta a válságkezelő eszközök kivezetését, így lezárták az állampapír-vásárlási programot – közölte. Az MNB nem vásárol újabb vállalati kötvényeket, decemberben lezárják a növekedési kötvényprogramot (Nkp).

Nyitókép: MTI.

A monetáris tanács még októberi kamatdöntő ülését követően jelentette be, hogy készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamatnál magasabbra emelni, és még azon a csütörtökön az alapkamat felett 40 bázisponttal, az előző hetinél 70 bázisponttal nagyobb kamattal hirdette meg az egyhetes tendert. Azóta az irányadónak tekintett egyhetes betéti kamat több mint 150 bázisponttal emelkedett.

Virág Barnabás, MNB-alelnök a hét elején a Világgazdaságnak adott interjúban azt mondta,

Le fogjuk győzni az inflációt, bármilyen hosszú út is áll még előttünk. Ezen az úton az egyhetes betéti ráta alakításával annyi kamatlépést hozunk előre, amennyi szükséges. Minden lépésünk, amit az egyhetes betéti rátával teszünk, tartósan beépül a kamatemelési ciklusunkba is.

Az alelnök előadásában emlékeztetett: ebben az évben általában az infláció megugrása tapasztalható a világban, ez részben ahhoz a nagyon gyors helyreállási folyamathoz kapcsolódik, amelyen a világgazdaság átmegy.

Különösen fontosnak nevezte, hogy Magyarországon sikerült a munkaerőpiacot megvédeni, a munkanélküliségi ráták alacsonyak maradtak, és az elmúlt időszakban csökkentek is.

A jegybank alelnöke úgy fogalmazott: ahol lendületesebb az újraindulás, ott az infláció is gyorsabban jelenik meg, az újraindulás „ára” az infláció megugrása. Hozzátette ugyanakkor, hogy a helyreállítási folyamatot is gátolhatja, ha az infláció túl magas szintre emelkedik.

Virág Barnabás szerint a magyar jegybank számára tanulság, hogy foglalkozni kell az infláció kockázatával, másrészt védvonalakat kell felépíteni arra az esetre, ha a nagy jegybankok szűkítik az eszközvásárlási programokat.

Az MNB alelnöke előadásában felidézte, hogy az infláció gyökerei már a koronavírus-járvány előtt jelen voltak a világgazdaságban.

Az inflációra adott jegybanki válaszokról szólva elmondta, egyre több jegybank kezdett reagálni, nem csak a feltörekvő országokban. Kitért arra, az eurozóna esetében speciális kihívás, hogy jelentős inflációs különbségek alakulnak ki az eurózóna tagállamai között. A régióval kapcsolatban jelezte, a térség kettészakadt a helyzetértékelést és a reakciókat tekintve, Magyarországon és Csehországban proaktív kamatemelési ciklus indult, míg Lengyelországban és Romániában kivárnak.

Virág Barnabás hangsúlyozta: indokolt volt a magyar jegybank által elkezdett proaktív magatartás.

A monetáris tanács keddi ülésén 30 bázisponttal 1,20 százalékra emelte az alapkamatot, a kamatfolyosót pedig a 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti szintre emelte.
Az alelnök megerősítette: a monetáris tanács a kamatemeléseket mindaddig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az infláció a következő hónapokban várhatóan csökken, ugyanakkor az év végéig a jegybanki toleranciasáv fölső széle felett, azaz 4 százalék felett alakul – jegyezte meg Virág Barnabás utalva arra, hogy november környékére új helyi csúcsot várnak.

A jegybanki toleranciasávba 2022 elején kerülhet újra az infláció, és az MNB lépéseinek köszönhetően az év közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódhat – vetítette előre.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az 1,2 százalékra megemelt alapkamat az irányadó az egyhetes betéti ráta esetében is.

Az MNB elkötelezett az árstabilitás biztosítása mellett, legfontosabb feladatnak a másodkörös inflációs hatások megelőzését és az inflációs várakozások horgonyzását tekinti – összegezte utalva arra, hogy havi ütemezésű határozott lépések szükségesek ehhez. A monetáris tanács a kamatemelési ciklus hatásainak átfogó értékelését szeptemberben, az inflációs jelentés publikálásával egyidőben tudja végrehajtani – tette hozzá.

Az infláció megjelenése globális jelenség, az áremelkedés azon gazdaságokban a leggyorsabb, ahol az újranyitásban is az élen jártak – szögezte le Virág Barnabás. A magyar gazdaság az európai átlagnál korábban nyitott, ezzel összefüggésben az inflációs hatások is korábban jelentkeztek; az áremelkedés mértéke meghaladta az 5 százalékot májusban és júniusban is – tette hozzá.

Az alelnök felidézte, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben dinamikus helyreállást, kétszámjegyű növekedést mutatott. Hozzáfűzte: az MNB várakozásai szerint alakulnak a gazdaságot keresleti oldalról meghatározó folyamatok, így a lakossági fogyasztás élénkül, a bérdinamika gyorsul, a munkaerőpiacon pedig ismételten szűk keresztmetszetek jelennek meg. A gazdaság idén – amennyiben nem alakul ki újabb súlyos járványhullám – 6 százalék felett növekedhet, 2022-ben pedig 5,5 százalék lehet a növekedés üteme – zárta gondolatsorát.

Virág Barnabás újságírói kérdésre elmondta, hogy az újranyitás inflációs hatásai az eurózónát is el fogják érni kis késéssel Magyarországhoz képest. Arról is beszélt szintén kérdésre válaszolva, hogy a 3 százalékos inflációs cél megváltoztatása nincs napirenden.

Nyitókép: MTI.