A májustól augusztus végéig tartó viharszezonban az idén a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján több mint 86 ezer bejelentésre 10,3 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre.

Ez 3 milliárd forinttal és húszezer bejelentéssel kevesebb, mint 2023 azonos időszakában. Ugyanakkor 2010 óta, amióta a Mabisz összesíti az erre az időszakra eső káradatokat, a tavalyin kívül csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a társaságoknak – fogalmazott a Mabisz.

Megjegyezték, hogy a vizsgált tizenöt év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek összesített száma meghaladta az 1,68 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 133 milliárd forintot.

Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás miatt az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.

Az idén a legtöbb bejelentés június első napjaiban futott be, valamint a július 17-i viharokhoz köthető, de a Mabisz arra számít, hogy a szélsőségessé váló időjárás miatt – csakúgy, mint tavaly – a hagyományos viharszezonon kívül is lehetnek komolyabb károk, például a dunai árvízhelyzet függvényében.

A bejelentések zöme Budapest mellett Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez, valamint Debrecen, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Dunakeszi és környékéhez köthető. Kiemelték, hogy a jégverés okozta károk sokkal jelentősebbek voltak, mint az elmúlt években.

A viharokat illetően a százhúszezer forint körüli átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel korábbiakat – derül ki a Mabisz összefoglalójából.

Nyitókép: Unsplash.

Mukics Dániel tűzoltó alezredes azt írta, Baranya vármegye kivételével mindenhonnan érkeztek segélyhívások a katasztrófavédelemhez. A legtöbb munkát Békés vármegyében adta a vihar a tűzoltóknak, a 318 beavatkozásból 171-re itt volt szükség.

A közlemény szerint országszerte 42 épületben keletkeztek károk a vihar miatt. Az épületkárokat jellemzően az erős szél okozta, amely megbontotta a tetőt, felszakította a bádogot, lefújta a cserepeket és fákat döntött ki, amelyek esetenként házakban tettek kárt.
Négy lakóházba villám csapott, Balatonfüreden és Szentesen ki is gyulladt egy-egy családi ház emiatt. Jánossomorján egy családi ház kéményét döntötte le egy villámcsapás.

Kalocsán és Létavértesen fákba csapott a villám, Kalocsán a villámcsapástól egy fa ráborult egy trafóházra, Létavértesen pedig ki is gyulladt egy fa.

Dobozon egy templom tetejét, Kaposfőn a víztorony lemezborítását bontotta meg az erős szél, Gyulán és Vindornyaszőlősön pedig autóra dőlt egy-egy fa. Nagykerekiben egy családi ház tűzfala dőlt meg, ugyanitt egy másik ház kéménye dőlt le az erős széltől – ismertette a károkat Mukics Dániel.

A tűzoltók a villámcsapás miatti tüzeket eloltották, a viharkárokat késő estére mindenhol felszámolták – közölte.

A közlemény szerint idén viharok miatt már 10 225 tűzoltói beavatkozás történt, és 1349 épületben keletkezett valamilyen kár.

Nyitókép: Unslash / illusztráció

Viharos júniuson vagyunk túl: ebben a hónapban mintegy 31,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően, amelyek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 3,4 milliárd forintot. A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 2,2 milliárd forintot tettek ki, 21 ezer bejelentés nyomán. Az elmúlt évben a május még szélsőségesebb volt, és a viharszezon első két hónapjának 4,6 milliárd forintos számlája alapján félő volt, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések megdöntik majd a 2021-es tíz éves rekordot (9,1 milliárd forintot) is. A júliusi és augusztusi forróság és aszály azután inkább az agrárbiztosításokat terhelte meg. Idén a csendesebb május egymilliárdja után a június „behozta” a tavalyi félidős számokat, és a hétvégi békési pusztítások valamint az eheti előrejelzések azt sejtetik, hogy másként alakulhat az idei kártalanítási görbe.

A június Budapesten, Pest vármegyében, valamint az ország keleti részein hagyott maradandó nyomokat: Jász-Nagykun, borsod, Szabolcs, Bás-Kiskun vármegyében, valamint Cegléd, Kecskemét, Kaposvár, Debrecen, Baja, Pécs, Törökszentmiklós, Kalocsa, Lajosmizse, Jánoshida városokban. Leginkább a június 6-10, valamint a június 23-27 közötti napokban voltak leterheltek a kárbejelentő telefonvonalak és az irodák. A legtöbb bejelentés viharhoz, felhőszakadáshoz, beázáshoz, jégveréshez, villámhoz, valamint a villámcsapás másodlagos hatásaihoz kapcsolódott. A lakásbiztosítások, a szerződésben megjelölt feltételek mellett, fedezetet nyújtanak ezekre, valamint – a szerződés típusától függően – további  több tucat kockázatra.

Az MNB statisztikái szerint a lakásbiztosítási szerződések havi átlagdíja nem éri el a négyezer forintot. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy egy-egy nagyobb vihar után a kárrendezés összegének átlaga már meghaladja a százezer fontot, mivel a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ennek ellenére a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Hasonló gondot jelenthet, hogy a meglévő szerződések jelentős részét is sok évvel korábban kötötték és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek, esetleg az ingatlan bővítésének, korszerűsítésének megfelelően. Így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottakká váltak. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterületét helytelenül adtuk meg.) A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívta fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, (https://mabisz.hu/alulbiztositottsag/), valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Nyitókép: Unsplash.

A szervezet ismertette: idén viszonylag csendes volt a május, míg tavaly éppen ez a hónap volt erős lakásbiztosítási szempontból, akkor 2,4 milliárd forintnyi kárkifizetés történt, és mintegy 18 ezer kárbejelentés érkezett.

Az idén a májusi esőt kevésbé kísérték a tavalyihoz hasonló erősségű szélviharok, de egy-egy kisebb területen így is súlyos károk keletkeztek. Különösen Budapest, valamint Pest, Békés, Komárom, Heves, Baranya, Veszprém, Somogy és Nógrád vármegye, ezeken belül is Gyula, Kétegyháza, Bogyiszló, Szombathely, Nyíregyháza és Győr szenvedett el károkat az időjárás következtében. Jellemzően beázások és a felhőszakadások egyéb következményei miatt keresték a biztosítókat a károsultak.

Az időjárás egyre szélsőségesebbé válását jelzi, hogy már nem csak a május-augusztusi időszakban lehet pusztító viharokra számítani. Idén például csak a február 4-i szélvihar miatt több mint 13 ezren fordultak a biztosítókhoz, amelyek 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre – hívta fel a figyelmet a Mabisz. Hozzátette, hogy ezekben az adatokban az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk nincsenek benne.

A közlemény szerint az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ugyanakkor a hazai lakóingatlanok több mint egynegyedére, egymilliónál is több lakásra és családi házra nem kötöttek biztosítást.

A biztosítók szövetsége jelezte, hogy tizenhárom Mabisz-tag társaság kínálja több tucat lakástermékét, és a hagyományos piaci termékek mellett már tizenkét társaság jelent meg a piacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jóváhagyott minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítással is.

A Mabisz kiemelte, hogy viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni, így különösen fontos az alulbiztosítottság elkerülése, ezért a szerződéseket érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni.

Nyitókép: Unspalsh.

A János-hegyen mért 117 kilométer/órás, vagyis közel orkán erejű szél a 2019-ben Lágymányoson mért 99 kilométer/órás széllökés rekordját adta át a múltnak – írta az OMSZ.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A február 4-i szélvihar nyomán özönlenek a bejelentések a biztosítókhoz. Hétfő estig tizenhárom ezren fordultak a társaságokhoz az okozott károk miatt, de ez a szám az elkövetkező napokban várhatóan még jelentősen tovább nő. (A Balaton térségében is rendkívül erős széllökések voltak, s nem kizárt, hogy az üdülőtulajdonosok közül sokan még nem is szembesültek a következményekkel.) Elmondható, hogy az ország egész területére kiterjednek a károk, a települések közül Budapest mellett Pécsről, Kaposvárról, Székesfehérvárból, Tatabányáról, Bajáról, Szekszárdról, Felcsútról, Nyírvasváriból érkezett nagy számú bejelentés.

A gyorsjelentések nyomán a társaságok eddig 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. Ezek csak a lakásbiztosításokra elkülönített összegek. A jelzett adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekben és közintézményekben keletkezett károkra kifizetett összegek. A bejelentések okai igen széles körűek: áramkimaradás, megbontott tető, fakidőlés, vihar által elsodort tárgyak, kidőlt kerítés, bedőlt kémény, melléképület károsodása, idegen tárgy rádőlése. Előreláthatólag jelentősek lesznek a casco-szerződésekre kifizetett kártérítések is az olyan esetek nyomán, amikor fák vagy faágak dőltek a gépjárművekre. (Ezekben az esetekben a kötelező gépjármű biztosítás nem téríti meg az okozott károkat, csak a teljes körű, a töréskárokat is magában foglaló casco.)

Csaknem napra pontosan egy éve, január 30-án hasonló erejű orkán pusztított Magyarországon. Akkor egy hétre rá a csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret, kifizetések és a tartalékolások összege közel 2,85 milliárd forintot tett ki – az ipari károkkal együtt pedig közel három és fél milliárdot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tehát úgy tűnik, hogy a viharszezon – amely elnevezés korábban inkább a május-augusztusi időszakot jellemezte – kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is. 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után három milliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként.

A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.) A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

A károk észlelését követően az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A Groupama félmilliárd forintra becsüli a rendkívüli időjárás okozta ügyfélkárok összegét. A második legtöbb lakásbiztosítást kezelő biztosítója hétfő délig csaknem 1500 bejelentést fogadott, de legalább kétszer ennyit vár összesen. Eddig a legtöbb Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém vármegyéből érkezett – írták. A vihar tetőket bontott meg, épületelemeket szakított le, fákat döntött ki, vagy szabadon hagyott tárgyakat sodort el. A károk átlagos értéke 85 ezer forint.

Az Aegon közleménye is félmilliárd forint körüli kárösszegről ír. A lakáspiac vezető biztosítójához hétfőn 14 óráig mintegy 2700 kárbejelentés érkezett, elsősorban Somogy és Baranya vármegyéből. A társaság összesítése szerint az erős szél épületekben, tetőszerkezetekben, vagyontárgyakban okozott rendkívüli károkat.

A Generali hétfő délig majdnem 2500 bejelentést fogadott, a többi társasághoz hasonlóan főképp Közép- és Dél-Dunántúlról. Leginkább Kaposvár, Pécs és Veszprém térsége szenvedte meg az erős szelet. Közleményében a biztosító 350 millió forintra becsüli az ügyfelek kárának összegét. Hangsúlyozták egyúttal, hogy az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, gyakrabban okoz kárt, ezért érdemes aktualizálni a biztosítási szerződéseket.

A hétfő délután összesítés szerint az Allianz Hungáriához több mint 2000 kárbejelentés érkezett a hétvégi viharok miatt, elsősorban Pécs, Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Baja térségéből. Kifizetéseik összege elérheti a 200 millió forintot. A bejelentéseknek még nincs vége, az ügyfelek jelentős része csak napokkal később keresi föl a biztosítóját – tették hozzá.

Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Mukics Dániel vasárnapi közleményében azt írta: a tűzoltók szombat reggel óta folyamatosan dolgoznak, és mivel sokan csak vasárnap szembesülnek a károkkal, érkeznek az újabb bejelentések.

Az erős szél minden vármegyében okozott károkat, de a legtöbb munkát Somogy, Baranya és Tolna vármegyében adta a tűzoltóknak. A vihar sok helyen faágakat tört le, fákat döntött ki, amelyek utakra, kerítésekre, házakra, autókra dőltek. A szél és a kidőlt fák országszerte összesen 438 épületet rongáltak meg, közülük 292 lakóépület – tette hozzá.

A dunántúli vármegyékben és országosan iparbiztonsági operatív törzsek segítik a viharos időjárás okozta károk felszámolását, koordinálják a katasztrófavédelem közreműködését az elektromos hálózat helyreállításában. Jelentősen csökkent az ellátatlan fogyasztók száma, több helyszínen áramfejlesztők kihelyezésével segítette a katasztrófavédelem az érintett intézmények működését – közölte az OKF szóvivője.

Nyitókép: MTI/Katona Tibor

A júniusi adatok szerint a társaságok ebben a hónapban 21 ezer bejelentés nyomán több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki lakásbiztosítási szerződések alapján, vagy tartalékoltak kifizetésekre. Leginkább a június 4-i, valamint a 8-10 közötti időjárás bizonyult katasztrófálisnak: vihar, szél, villám, villámcsapás másodlagos hatása, jég, tető beázása, felhőszakadás bizonyult a károk okozójának. A leginkább érintett városok és megyék köre igen széles: Budapest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Vas, Baranya, Somogy, Bács-Kiskun megyék mellett Körmend, Pécs, Dunakeszi, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Nagykáta, Kaposvár, Tóalmás, Újlengyes, Újhartyán, Császártöltés, Dusnok került hatványozottan az égiek célkeresztjébe.

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítették a 2,4 milliárd forintot, és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódtak. Tehát a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartunk.

Tavaly kivételével az elmúlt években május-júniusban volt a legtöbb kárbejelentés, illetve a kifizetések nagyobb része. Az elmúlt évben viszont ebben a két hónapban mintegy  húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a kárösszeg 2,1 milliárd forint környékén- állt. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) A szezon végére azután mégis 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Ezzel ha a káresetek számában nem is, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az elmúlt év, a 2010-es után a legdrágábbnak. Ha a félidős adatokból indulunk ki, az idei kárkifizetések akár meg is haladhatják a tavalyit – csak remélni lehet, hogy az elkövetkező két hónap időjárása kiegyensúlyozottabb lesz, mint az elmúlt esztendőben volt.

A mostanában egyre gyakoribb szupercellák egy-egy kisebb területen is nagyon súlyos károkat tudnak okozni. Ráadásul egyre jobban érzékelhető kárrendezési tapasztalat, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A biztosítási adatok és a növekvő öszegű kárkifizetések értelmezésekor fontos adalék, hogy ezekben az összegzésekben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően már tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.