Az április 1-jén kezdődő tavi viharjelzési szezon október 31-éig tart. A tavi viharjelzések a meteorológiai szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek – ismertették.

A Balatonnál ez már a 89. viharjelzési szezon – írták. A tó viharjelzési szempontból három medencére van felosztva: a Keszthelytől Badacsony-Fonyódig tartó nyugati, a Fonyód és Tihany közötti középső és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben.

A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – tették hozzá. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról.

A meteorológiai szolgálat viharjelző obszervatóriuma folyamatosan figyeli a tavak aktuális és várható időjárását, szükség esetén pedig viharjelzést ad ki. Az elsőfokú viharjelzés az erős (40 és 60 kilométer/óra közötti), a másodfokú pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órás „időelőnnyel” adják ki – közölték.

Az aktuális viharjelzéseket a tavak körüli viharjelző lámpák jelzik. A riasztást a meteorológiai szolgálat adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. A Balatonnál négy vízközépi platformon is működnek viharjelző lámpák.

A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti és 3 tóközepi viharjelzőlámpát működtet, ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. Vagyis a Balatonon összesen 55 viharjelzőlámpa van, ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni. A Velencei-tónál 4, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelzőlámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon.

Hozzátették: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a tóközepi viharjelzők még hatékonyabban figyelmeztetnek, mert speciális stégeken, platformokon kaptak helyet. Nagyobb napelemekkel vannak ellátva, üzembiztosabb a működésük, bővült az akkumulátorkapacitásuk, így akkor is megfelelően működnek, amikor tartósan nem süt a nap.

A Balatont és Velencei-tavat érintő, folyamatosan frissülő időjárási információk szabadon hozzáférhetők az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület honlapján, továbbá a meteorológiai szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazásán keresztül – ismertették.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Az április 1-jén kezdődő tavi viharjelzési szezon október 31-éig tart. A tavi viharjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma adja ki – ismertették.

A Balatonnál ez már a 88. viharjelzési szezon – írták. A tó viharjelzési szempontból három medencére van felosztva: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső és a tihanyi szorostól keletre lévő keleti medencére.

A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – tették hozzá.

A meteorológiai szolgálat viharjelző obszervatóriuma folyamatosan figyeli a tavak aktuális és várható időjárását, szükség esetén pedig viharjelzést ad ki. Az elsőfokú viharjelzés az erős (40 és 60 kilométer/óra közötti), a másodfokú pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órás „időelőnnyel” adják ki – közölték.

A Balatont és Velencei-tavat érintő, folyamatosan frissülő időjárási információk szabadon hozzáférhetők az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület honlapján, továbbá a meteorológiai szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazásán keresztül – ismertették.

A vihar-előrejelző szolgálatot – amelyben a viharjelzést és a riasztást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fényjelző rendszere biztosítja – április 1-jétől október 31-ig működtetik – írták.

Az idei viharjelzési szezon első hat hónapjában a Balaton keleti medencéje az átlagosnál kissé szelesebb, míg a középső és a nyugati medence gyengébben szeles volt. A Balatont és térségét nyolc erős (legalább 90 kilométer/órás szélsebességű) vihar érte el.

Szeptember és október kivételével minden hónapban volt ilyen erejű vihar; áprilisban kettő, augusztusban három alkalommal is. A szezon legerősebb vihara június 23-án csapott le: ekkor egy úgynevezett szupercellás zivatar környezetében Balatonmáriánál 112 kilométer/órás volt a legerősebb szélsebesség.

Hozzátették: a Balatonnál az idei szezonban több mint 100 órával hosszabb ideig volt érvényben elsőfokú viharjelzés az előző évhez képest. A másodfokú viharjelzések időtartama viszont mintegy 150 órával csökkent. Így ez utóbbi fenntartási idő kevéssel 500 óra alatt maradt, ami az eddigi legalacsonyabb érték a héthónapos viharjelzési szezon bevezetése óta.

Összesítve: a Balatonnál kevesebb mint 1900 órában volt érvényben valamilyen fokú tavi viharjelzés, ebből a másodfokú viharjelzés aránya kevesebb mint 10 százalék volt. A Velencei-tónál 222 órányi másodfokú viharjelzést regisztráltak, ami 4,3 százalékos arány.

Kitértek arra is, hogy a szezon az átlagosnál hűvösebb hónapokkal indult, majd júniustól szeptemberig az átlagosnál melegebb időszak következett. A nyári hónapok középhőmérséklete Siófokon 23,4 Celsius-fok, Keszthelyen 21,8 fok volt, és a mérések szerint minden hónapban a Balatonnál és a Velencei-tónál is volt 35 fok körüli a levegő hőmérséklete.

Csapadék egyenetlen elosztásban hullott a félév során. A június például országosan a legszárazabb lett az 1901 óta vezetett mérések sorában – írták.

Megjegyezték, hogy a magyarországi nagy tavak időjárásáról az idei szezonban is részletesen lehetett tájékozódni a meteorológiai szolgálat honlapján, a folyamatosan frissülő www.met.hu/idojaras/tavaink linken. Sokan használták továbbá a viharjelzést és az időjárási helyzetet folyamatosan követő, ingyenesen letölthető OMSZ Meteora mobilalkalmazást is – olvasható a közleményben.