Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint a riasztással érintett járásokban a következő órákban hevesebb zivatarokra lehet számítani, a villámlások mellett kockázatot jelent a zivatarokat kísérő szél, jégeső is.

Az előrejelzés szerint kedden a délelőtti óráktól egy nyugat felől érkező hidegfront mentén zivatarokra kell számítani, előbb a Dunántúlon, majd fokozatosan keletebbre is. Főként a Dunántúl és az Alföld déli részén a zivatarokat óránkénti 70-80 kilométeres széllökések kísérhetik, de itt egy-egy heves zivatar is előfordulhat óránkénti 90-100 kilométeres lökésekkel, jégesővel, illetve rövid idő alatt lehulló nagy csapadékkal.

Az ismétlődő záporos csapadékból a délnyugati területeken néhol 20-30 milliméter is összegyűlhet a nap folyamán. Késő estére várhatóan megszűnik a zivatartevékenység az országban – írták.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt javasolja, hogy ahol hevesebb zivatarok miatt van érvényben riasztás, a kerti bútorokat, szerszámokat, kisebb cserepes növényeket vigyék fedett helyre, és ne parkoljanak fák alá. Aki bajba jutott embert vagy leszakadt vezetéket lát, jelezze a 112-es segélyhívón – kérik.

Nyitókép: Unspalsh / illusztráció

Emlékeztettek arra: a meteorológiai szolgálat április 1-től október 31-ig a balatoni, a Velencei-tavi és a Tisza-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot működtet, a viharjelzést és a riasztást a katasztrófavédelem fényjelző rendszere biztosítja.

Hozzátették, egyik legfontosabb feladatuk az állampolgárok élet- és vagyonvédelmét szolgáló veszélyjelző rendszerek fenntartása, üzemeltetése. Ezek egyike a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat magában foglaló tavi viharjelzés.

Az idei viharjelzési szezonban a Balatonnál a szél az átlagosnál kissé gyengébb volt, erőssége a tavaszi hónapokban, illetve a keleti medencében még júliusban érte el vagy haladta meg az átlagot.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Mukics Dániel tűzoltó alezredes azt írta, Baranya vármegye kivételével mindenhonnan érkeztek segélyhívások a katasztrófavédelemhez. A legtöbb munkát Békés vármegyében adta a vihar a tűzoltóknak, a 318 beavatkozásból 171-re itt volt szükség.

A közlemény szerint országszerte 42 épületben keletkeztek károk a vihar miatt. Az épületkárokat jellemzően az erős szél okozta, amely megbontotta a tetőt, felszakította a bádogot, lefújta a cserepeket és fákat döntött ki, amelyek esetenként házakban tettek kárt.
Négy lakóházba villám csapott, Balatonfüreden és Szentesen ki is gyulladt egy-egy családi ház emiatt. Jánossomorján egy családi ház kéményét döntötte le egy villámcsapás.

Kalocsán és Létavértesen fákba csapott a villám, Kalocsán a villámcsapástól egy fa ráborult egy trafóházra, Létavértesen pedig ki is gyulladt egy fa.

Dobozon egy templom tetejét, Kaposfőn a víztorony lemezborítását bontotta meg az erős szél, Gyulán és Vindornyaszőlősön pedig autóra dőlt egy-egy fa. Nagykerekiben egy családi ház tűzfala dőlt meg, ugyanitt egy másik ház kéménye dőlt le az erős széltől – ismertette a károkat Mukics Dániel.

A tűzoltók a villámcsapás miatti tüzeket eloltották, a viharkárokat késő estére mindenhol felszámolták – közölte.

A közlemény szerint idén viharok miatt már 10 225 tűzoltói beavatkozás történt, és 1349 épületben keletkezett valamilyen kár.

Nyitókép: Unslash / illusztráció

A szervezet ismertette: idén viszonylag csendes volt a május, míg tavaly éppen ez a hónap volt erős lakásbiztosítási szempontból, akkor 2,4 milliárd forintnyi kárkifizetés történt, és mintegy 18 ezer kárbejelentés érkezett.

Az idén a májusi esőt kevésbé kísérték a tavalyihoz hasonló erősségű szélviharok, de egy-egy kisebb területen így is súlyos károk keletkeztek. Különösen Budapest, valamint Pest, Békés, Komárom, Heves, Baranya, Veszprém, Somogy és Nógrád vármegye, ezeken belül is Gyula, Kétegyháza, Bogyiszló, Szombathely, Nyíregyháza és Győr szenvedett el károkat az időjárás következtében. Jellemzően beázások és a felhőszakadások egyéb következményei miatt keresték a biztosítókat a károsultak.

Az időjárás egyre szélsőségesebbé válását jelzi, hogy már nem csak a május-augusztusi időszakban lehet pusztító viharokra számítani. Idén például csak a február 4-i szélvihar miatt több mint 13 ezren fordultak a biztosítókhoz, amelyek 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre – hívta fel a figyelmet a Mabisz. Hozzátette, hogy ezekben az adatokban az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk nincsenek benne.

A közlemény szerint az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ugyanakkor a hazai lakóingatlanok több mint egynegyedére, egymilliónál is több lakásra és családi házra nem kötöttek biztosítást.

A biztosítók szövetsége jelezte, hogy tizenhárom Mabisz-tag társaság kínálja több tucat lakástermékét, és a hagyományos piaci termékek mellett már tizenkét társaság jelent meg a piacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jóváhagyott minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítással is.

A Mabisz kiemelte, hogy viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni, így különösen fontos az alulbiztosítottság elkerülése, ezért a szerződéseket érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni.

Nyitókép: Unspalsh.

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint Zala vármegyében hevesebb zivatarok kialakulására lehet számítani, a villámlások mellett kockázatot jelent a zivatarokat kísérő szél, jégeső is.

Zivatar veszélye miatt elsőfokú (sárga) riasztás van érvényben Baranya, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas, Veszprém vármegyék területén.

A meteorológiai szolgálat szombatra kiadott figyelmeztetése szerint elsősorban a Dunántúl nyugati részén labilizálódik a légkör, amelynek hatására zivatarok kialakulására kell számítani a kora délutáni óráktól kezdődően. Az északnyugatról délkelet felé gyorsan áthelyeződő cellákat helyenként 70-80 kilométer/órát meghaladó széllökés, – döntően 1-2 centiméteres, egy-egy helyen 2 centiméternél nagyobb – jég, valamint intenzív csapadékhullás kísérheti. A zivatarok este – kisebb számban – a Duna-Tisza közére is átterjedhetnek.

Vasárnap az ország keleti felében válnak kedvezővé a feltételek zivatarok kialakulásához, a zivatarokat átmeneti szélerősödés és helyenként apró szemű jég kísérheti.

Nyitókép: Unsplash.

Az április 1-jén kezdődő tavi viharjelzési szezon október 31-éig tart. A tavi viharjelzések a meteorológiai szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek – ismertették.

A Balatonnál ez már a 89. viharjelzési szezon – írták. A tó viharjelzési szempontból három medencére van felosztva: a Keszthelytől Badacsony-Fonyódig tartó nyugati, a Fonyód és Tihany közötti középső és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben.

A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – tették hozzá. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról.

A meteorológiai szolgálat viharjelző obszervatóriuma folyamatosan figyeli a tavak aktuális és várható időjárását, szükség esetén pedig viharjelzést ad ki. Az elsőfokú viharjelzés az erős (40 és 60 kilométer/óra közötti), a másodfokú pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órás „időelőnnyel” adják ki – közölték.

Az aktuális viharjelzéseket a tavak körüli viharjelző lámpák jelzik. A riasztást a meteorológiai szolgálat adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. A Balatonnál négy vízközépi platformon is működnek viharjelző lámpák.

A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti és 3 tóközepi viharjelzőlámpát működtet, ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. Vagyis a Balatonon összesen 55 viharjelzőlámpa van, ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni. A Velencei-tónál 4, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelzőlámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon.

Hozzátették: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a tóközepi viharjelzők még hatékonyabban figyelmeztetnek, mert speciális stégeken, platformokon kaptak helyet. Nagyobb napelemekkel vannak ellátva, üzembiztosabb a működésük, bővült az akkumulátorkapacitásuk, így akkor is megfelelően működnek, amikor tartósan nem süt a nap.

A Balatont és Velencei-tavat érintő, folyamatosan frissülő időjárási információk szabadon hozzáférhetők az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület honlapján, továbbá a meteorológiai szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazásán keresztül – ismertették.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Dóka Imre azt írta, hogy a legtöbb beavatkozás a fővárosban, illetve Pest, Somogy, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt.

Budapest XIX. kerületében, egy Sós utcai társasházi lakás tetőszerkezete részben leszakadt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Demecserben, a Szent László úton egy családi ház tetőszerkezetét a viharos szél lebontotta, míg Hajdú-Bihar vármegyében, Debrecenben, a Csillag utcában egy sorház tetőszerkezete sérült meg a viharos szél miatt. A lakók elhelyezéséről gondoskodtak.

Több mint hetven esetben kellett a tűzoltóknak sérült épületeknél beavatkozniuk a vihar miatt. Tizenöt helyen villanyvezetékek szakadtak le a viharos szélben, vagy fák dőltek rájuk, azokat eltávolították a szakemberek.

Fa dőlt egy gépkocsira az 1-es főút 157-es kilométerszelvényénél, Mosonmagyaróvár térségében. A város hivatásos tűzoltói feszítővágó segítségével emelték ki a járműből a beszorult vezetőt. Két gépkocsi ütközött egy, a 41-es főút melletti fasorból kidőlt fának Pusztadobos térségében, a 41-es kilométerszelvénynél.

Az OKF közleménye szerint, „mivel több megyére kedden is figyelmeztetést adtak ki az erős szél miatt, ezért továbbra is ajánlott óvatosan közlekedni a fák, fasorok, állványzatok közelében, és lehetőség szerint senki ne parkoljon fák alatt és mindenki figyelje a Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit, riasztásait”.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Illusztráció.

A február 4-i szélvihar nyomán özönlenek a bejelentések a biztosítókhoz. Hétfő estig tizenhárom ezren fordultak a társaságokhoz az okozott károk miatt, de ez a szám az elkövetkező napokban várhatóan még jelentősen tovább nő. (A Balaton térségében is rendkívül erős széllökések voltak, s nem kizárt, hogy az üdülőtulajdonosok közül sokan még nem is szembesültek a következményekkel.) Elmondható, hogy az ország egész területére kiterjednek a károk, a települések közül Budapest mellett Pécsről, Kaposvárról, Székesfehérvárból, Tatabányáról, Bajáról, Szekszárdról, Felcsútról, Nyírvasváriból érkezett nagy számú bejelentés.

A gyorsjelentések nyomán a társaságok eddig 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. Ezek csak a lakásbiztosításokra elkülönített összegek. A jelzett adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekben és közintézményekben keletkezett károkra kifizetett összegek. A bejelentések okai igen széles körűek: áramkimaradás, megbontott tető, fakidőlés, vihar által elsodort tárgyak, kidőlt kerítés, bedőlt kémény, melléképület károsodása, idegen tárgy rádőlése. Előreláthatólag jelentősek lesznek a casco-szerződésekre kifizetett kártérítések is az olyan esetek nyomán, amikor fák vagy faágak dőltek a gépjárművekre. (Ezekben az esetekben a kötelező gépjármű biztosítás nem téríti meg az okozott károkat, csak a teljes körű, a töréskárokat is magában foglaló casco.)

Csaknem napra pontosan egy éve, január 30-án hasonló erejű orkán pusztított Magyarországon. Akkor egy hétre rá a csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret, kifizetések és a tartalékolások összege közel 2,85 milliárd forintot tett ki – az ipari károkkal együtt pedig közel három és fél milliárdot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tehát úgy tűnik, hogy a viharszezon – amely elnevezés korábban inkább a május-augusztusi időszakot jellemezte – kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is. 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után három milliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként.

A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.) A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

A károk észlelését követően az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Szokatlanul erős szél csapott le az országra szombaton, amely komoly pusztítást végzett. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint a hétvége első napján 4800 segélyhívást regisztráltak, a tűzoltóknak 2700 alkalommal kellett beavatkozniuk, és több mint 400 épületben okozott kárt a vihar.

A K&H-hoz a szombati vihar után a lakásbiztosításokhoz köthetően több, mint 1000 kárbejelentés érkezett be a hétfői nap végéig, a pénzintézet szakértői a héten még további kárigényekre számítanak. A rendkívüli helyzetet mutatja, hogy egy átlagos hétvégén 100 káreseményt jelentenek be a lakásbiztosítással rendelkezők, vagyis a mostani vihar ennek legalább a tízszeresét eredményezte. Elsősorban tetőket rongált meg a szél, emellett a letört ágak gépkocsikban is okoztak kárt, amelyekre az adott casco biztosítás nyújt fedezetet.

A K&H szakértői megkezdték a károk felmérését, a kártérítések összege várhatóan 150 millió forint lesz. A pénzintézet közölte, hogy január óta a lakásbiztosítási káreseményekre kifizetett kárösszeg eddig 112 millió forintot tett ki. A nagyságrendekről a K&H közölte, hogy tavaly februári, 100 km/h-s szélvihar után összesen 1576 lakásbiztosítási káreseményt jelentettek be, ezekre összesen több mint 93 millió forintot fizetett ki a pénzintézet, így az átlagos kárérték akkor közel 60 ezer forintot tett ki.

A K&H szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy minden káresemény után kulcsfontosságú a mielőbbi pontos dokumentálás és a lehetőségekhez mérten kárelhárítás megkezdése. A károkról készült képeket és a kárleírást éjjel-nappal be lehet küldeni a K&H online felületén, ahol a bejelentést követően pedig akár a nap 24 órájában figyelemmel kísérhető, hogy hol tart az ügy, valamint egy kattintással az iratok pótlására is lehetőség van. Az online kárbejelentés mellett az azonnali kárkifizetés is hozzájárul a gyors rendezéshez, hiszen a kártérítés a megállapított összeg elfogadásának pillanatában meg is érkezik az ügyfél számlájára.

Nyitókép: Biztosító Magazin.