A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – utóvizsgálatot végzett az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél (Union Biztosító), azt tekintette át, hogy a társaság teljesítette-e a felügyelet korábbi átfogó vizsgálatát lezáró 2021. júniusi határozatában előírtakat.

A felügyelő hatóság megállapította, hogy a biztosító a határozatban foglalt kötelezettségeket többségükben teljesítette. Feltárta ugyanakkor, hogy a biztosító informatikai (IT) adatfeldolgozási, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere az utóvizsgálat által ellenőrzött időszakban sem támogatta maradéktalanul a jogszabályszerű működést.

Az Union Biztosító emiatt a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknál a szerződés megszűnésekor (visszavásárláskor) nem tájékoztatta ügyfeleit a visszavásárlásnál levont költségekről.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) kapcsán a biztosító most sem mindenkor értesítette a jogszabály által előírt határidőben a kötvénynyilvántartó szervet és a kártörténeti nyilvántartót (KKNYR) az egyes ügyfélszerződések létrejöttéről, díjnemfizetés vagy egyéb ok miatti megszűnéséről. Az Union Biztosító emellett olyan kgfb szerződési ajánlatokat is befogadott, amelyeknél a kockázatviselése korábban kezdődött meg, mintsem az ajánlat a biztosítóval szemben hatályosult volna.

Az MNB azt is feltárta, hogy az Union Biztosító belső szabályzatai a kárrendezés egyes részfolyamataira vonatkozóan továbbra sem rögzítettek határidőt. A biztosító kárrendezéshez kapcsolódó több jelentős információt nem, vagy hiányosan tartott nyilván, kárnyilvántartó rendszerében nem rögzített minden adatot, illetve bizonyos esetekben azok nem voltak összhangban a káraktában szereplő információkkal. A probléma egyes utasbiztosítási, a kgfb és a casco terméket érintette.

Az MNB az ismételten feltárt jogsértések miatt 15 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki az Union Biztosítóra, s idén november 30-i, illetve 2024. január 31-i határidővel kötelezte arra, hogy – dokumentumokkal alátámasztva – írásban számoljon be azok kijavításáról.
A bírságösszeg mértékénél súlyosító körülménynek minősült, hogy a kgfb-állománykezelés tartós problémái az egész hazai kgfb-piacra kihathatnak, illetve, hogy egyes egyéb hiányosságok is hosszabb ideje fennállnak. Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor, hogy az Union Biztosító már a felügyeleti utóvizsgálat során több – az IT-területet is érintő – fejlesztést is végrehajtott vagy megkezdett – közölte a jegybank.

Hozzátette: a negyedéves adatok alapján a recessziós negyedéveket „magunk mögött hagyjuk”. Az idei év két utolsó negyedévében növekedés lesz, az infláció az év végére egy számjegyűre csökken – mondta.

Varga Mihály kitért arra, hogy nehéz időszakon van túl a világgazdaság és az európai gazdaság, a tavalyi magas energiaárak okozta sebek gyógyulnak. A pandémia minden országban a monetáris és fiskális politikák fellazulását hozta. A feladat most is adott, az egyensúlyi mutatók stabilizálása, a hiány csökkenő pályára állítása. Az államháztartási hiány csökkentése az egész gazdaság számára kulcsfontosságú: 2023-ban 3,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolnak, a finanszírozás rendben van, a hiányszám és az államadósság szintje is csökkenni fog – mondta.

A folyó fizetési mérleg egyenlege javulóban van: a második negyedévben többlettel zárt, az ikerdeficit veszélye „kezd elmúlni”. Kedvező tendenciát mutat a külkereskedelmi egyenleg alakulása, ami tavasz óta pozitív, az egyenleg és az export rekordot dönthet 2023-ban. A külföldi működőtőke-befektetések (FDI) dinamikusan érkeznek az országba – jelezte.
Visszatérés a növekedési pályára címmel megtartott előadásában Varga Mihály kiemelte: a második félévben visszatérhet a növekedés.

Jó hírnek nevezte, hogy továbbra is feszes a munkaerőpiac, a háborús helyzetben is megvédték a munkahelyeket, a magas foglalkoztatottság 2023-ban is fennmaradhat. A reálbérek szeptembertől növekedésnek indulhatnak – az ország felzárkózásához ezt nélkülözhetetlennek nevezte.

Kijelentette: a kormány a jegybankkal együtt arra fókuszál, hogy csökkenjen az infláció, és a lépések eredményesek.

A jövő évi forint árfolyamra vonatkozó kérdésre közölte: az elsődleges feladata a jegybanknak az árstabilitás kialakítása. Most az egyensúlyi mutatók helyreállítása az elsődleges feladat, ebben jól együttműködik a fiskális és monetáris politika. Az infláció csökkentésében mindenki egyetért, a kormány, a jegybank és az ellenzék is.

Az MNB veszteségének kezelése egy feladat, a törvényi előírás alapján tőkeveszteség esetén a kormánynak tőkepótlást kell biztosítani. Megjegyezte: az Európai Központi Bank (EKB), vagy a belga jegybank is negatív tőkével működik, a megemelkedett kamatkörnyezet következtében. Emlékeztetett, hogy kérelmet adtak be az EKB-nak a tőkepótlásra, a testület ezt jóváhagyta, így októberben elfogadhatják az erről szóló új szabályozást.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A Vienna Insurance Group nemzetközi szereplőjévé lép elő Magyarország legnagyobb bankfüggetlen alapkezelője, az Aegon Magyarország Alapkezelő Zrt., amely május 15-től VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. néven működik tovább. Ami a magyar ügyfelek számára egy névváltás, amellyel semmilyen teendőjük nincsen, jelentős mérföldkő az osztrák székhelyű VIG Csoport működésében. A magyar vagyonkezelő révén a régióban igen elismert biztosító csoport megjelenhet a vagyonkezelési szolgáltatások piacán. A VIG Alapkezelő mindemellett a VIG Csoport 30 országában mintegy 50 biztosítótársaság vagyonkezelője lesz, ami kiemelkedő nemzetközi szerepet jelent a magyar társaság számára. Az Alapkezelővel korábban megkötött szerződések változatlan feltételekkel és tartalommal élnek tovább, változatlan ügyfélkiszolgálás mellett. A névváltással egy időben az Alapkezelő hivatalos közzétételi helye és honlapja https://vigam.hu –ra módosul, központi e-mail címe pedig az alapkezelo@am.vig –re változik.

Az Aegon NV. 2020-ban döntött egyes kelet- és közép európai érdekeltségei értékesítéséről a Vienna Insurance Group (VIG) és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. útján a Magyar Állam számára. A portfólióba tartozó Aegon Alapkezelő e tulajdonosváltási folyamat keretében vált nevet VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-re és kap új arculatot.

A VIG Csoport 2025-ig tartó stratégiájának sarkalatos pontja a saját vagyonkezelési központ létrehozása és a VIG üzletmenetébe való integrálása. Az osztrák központú csoport több márkával van jelen a régióban, de az Alapkezelő számára a VIG brand adja a legnagyobb hozzáadott értéket, hiszen magas ismertsége segíti az Alapkezelőt a régiós terjeszkedésében. A névválasztás üzenet a piacnak is: a VIG csoport tagjainak összesen 48 milliárd eurós vagyona jelentős növekedési potenciált jelent az Alapkezelő számára, és az ügyfelek számára is megfelelő transzparenciát biztosít. A budapesti döntési központú vagyonkezelés kiemelkedő lehetőséget jelent más országokban összegyűjtött vagyonok Magyarországon történő kezelésére is.

A VIG Csoportban kiemelt szerepbe kerülünk az integrációval, új piacokra léphetünk és kilépve a helyi-regionális szerepből stratégiai döntési pozícióba kerülünk a vagyonkezelés terén. A VIG Csoport részeként a következő három évben a kezelt vagyon háromszorozása a cél. Magyarország első három alapkezelőjében lenni magunkkal szemben támasztott elvárás, ugyanakkor a nemzetközi terjeszkedés is ambíciónk. Ebben építhetünk a VIG megbecsültségére és bizalmi tőkéjére. A régióban már ott vagyunk a pénzügyi-megtakarítási szempontból magasan fejlett Csehországban, ahol a VIG csoporté a legnagyobb helyi biztosító, a Kooperativa és a ČPP is.

– hangsúlyozta Kadocsa Péter elnök-vezérigazgató.

Magyarországon a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. végzi a hamarosan az Alfa nevet felvevő Aegon Magyarország Biztosító és az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár mellett az Union Biztosító vagyonkezelését is, így az intézményi és lakossági állománnyal együtt összesen több mint 1000 milliárd forint vagyont kezel. 8%-os piaci részesedésével az ötödik legnagyobb a magyarországi vagyonkezelési piacon. Egyben a legnagyobb hazai bank-független alapkezelő, amelynek stabilitását a magyar állam 45%-os közvetett résztulajdona és stratégiai partnersége is támogatja.

Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

Jogelődei révén, több mint 25 éves múltra tekint vissza a hazai és régiós vagyonkezelői szektorban. Az 1995-ben alapított társaság az első években a holland tulajdonú Aegon Biztosító Zrt. vagyonkezelő leányvállalataként működött, majd 2009-től az Aegon Global Asset Management tagjaként annak közép-kelet európai régiós központja lett, ellátva a lengyel, a román és a magyar biztosítók és pénztárak vagyonkezelését.  Az Alapkezelő működését számos elismeréssel jutalmazták: négy alkalommal (2015, 2017, 2020, 2021) nyerte el Magyarországon az Év Alapkezelője díjat, 2022-ben és 2023-ban pedig az Év Hazai ESG Alapkezelője díjjal ismerték el a fenntartható befektetések terén végzett szakértői munkáját.

A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. az osztrák Vienna Insurance Group tagja

A Vienna Insurance Group (VIG) vezető biztosítási szereplő Ausztriában, valamint Közép- és Kelet-Európában. 30 országban mintegy 50 társaság alkotja a közel 200 éves múltra visszatekintő, erős márkákkal rendelkező, rendkívül ügyfélközpontú vállalatcsoportot. A VIG 25 000 alkalmazottal központi piacain piacvezető, és ezáltal kitűnő pozíciókkal rendelkezik ahhoz, hogy kiaknázhassa a 180 millió lakosú régióban rejlő üzleti lehetőségeket. A Vienna Insurance Group részvényeit a bécsi, a prágai és a budapesti tőzsdén is jegyzik. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. jövőbeli stratégiai célja, hogy a hazai ügyfelei kiszolgálása mellett a VIG Holdingon belül külföldi piacokon is tovább erősítse pozícióit.

Ezzel a lépéssel szeretnénk új befektetőket vonzani, különösen Közép- és Kelet-Európában, valamint egyértelmű jelzést adni a Budapesti Értéktőzsde számára is.

– magyarázza Elisabeth Stadler, a Vienna Insurance Group vezérigazgatója.

Az Aegon vállalatainak 2022. márciusi magyarországi felvásárlása során a VIG a már meglévő VIG-vállalatával, az Unionnal együtt, 19%-ot meghaladó piaci részesedéssel piacvezetővé vált Magyarországon.

Magyarország legnagyobb biztosítócsoportjaként a tőkepiacon is szeretnénk kamatoztatni jelenlétünket, és a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetéssel tovább növelni a VIG-részvények elérhetőségét és likviditását.

– magyarázza Stadler.

A Budapesti Értéktőzsdével egyeztetve a várható első kereskedési nap 2022. november 11. A folyamatos kereskedés várhatóan a Budapesti Értéktőzsde fő szegmensében, a részvénykereskedés elsődleges piacán zajlik majd. Az Index Bizottság a következő hónapokban foglalkozik a VIG részvények esetleges felvételével a Budapesti Értéktőzsde valamelyik indexébe.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Tájékoztattak arról is, hogy az Aegon befektetési alapkezelője VIG Befektetési Alapkezelő néven tevékenykedik a továbbiakban.

Kiemelték, a névváltás miatt a társaság csaknem másfél millió ügyfelének semmilyen teendője nincs, szerződéseik azonos feltételekkel továbbra is érvényesek.

Az Aegon NV. holland multinacionális vállalat 2020-ban döntött egyes kelet- és közép európai – többek között a magyarországi – érdekeltségei eladásáról az osztrák székhelyű VIG csoportnak.

A csoport az Union Biztosító révén ismert szereplő a magyar piacon; a csoportban a magyar állam kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik.

Az új tulajdonos multibrand stratégiát követ, azaz a két érdekeltsége külön üzleti szereplőként folytatja munkáját.

Az új márkanevet piacfelmérés alapján választották ki, a név utal a vállalat történelmi hagyományaira és jelenlegi piaci pozíciójára.

– írták a közleményben.

A pénzügyminiszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben kiemelte: a befektetés rendkívül előnyös Magyarország számára, a két biztosító részesedése együttesen közel 20 százalék a hazai biztosítási piacon, éves díjbevételük 240 milliárd forint, így a két cég együtt piacvezetővé válik a szektorban.

Ez a lépés is azt a célt szolgálja, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba.

– hangsúlyozta Varga Mihály.

Facebook-bejegyzésében hozzátette: 2002 és 2010 között a balliberális kormányok az állami vagyon jelentős részét eladták, nagyjából 190 céget privatizáltak. A kormány 2010-ben véget vetett az állami vagyon kiárusításának, és a korábbi rendszert átgondolt vagyonpolitika váltotta fel.

Ennek köszönhetően 2010 és 2020 között 11 ezer milliárd forintról 20 ezer milliárd forintra növeltük az állami vagyon értékét.

– írta a pénzügyminiszter.