A közleményben felidézték: október elejétől igényelhető támogatott zöld jelzáloghitel az energiahatékony lakóingatlanok építésére vagy vásárlására.

Jövő év júniusa után szinte csak olyan ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amelyik megfelel a zöld hitel feltételeinek. A Takarékbank ezért nagy érdeklődésre számít, és azzal számol, hogy a jelzáloghitel-felvételt tervező ügyfelek között ez az új termék lesz az egyik legnépszerűbb.

A pénzintézet átalakítja kockázatkezelési stratégiáját, amelyben a hangsúlyos szempontok közé emeli a fenntarthatóságot, rendszeressé teszi a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok elemzését – tájékoztattak.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a fenntartható banki működés a gazdaság valamennyi szereplőjének érdeke. A hitelintézetek ezáltal közvetlenül segítik a lakosságot és a vállalkozásokat a fenntartható életmód és működés elérésében, közvetve pedig növekszik a bankok ellenállóképessége, stabilitása.

A közleményben beszámoltak arról is, hogy banknál az ATM-ek használata 7 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévre 2020 első negyedévéhez képest, az online fizetés száma 20 százalékkal bővült, a bankkártyás és mobiltelefonos érintéses fizetések aránya pedig másfélszeresére ugrott. Az átutalási megbízások döntő többsége az elektronikus csatornákra terelődött, ötből négy tranzakciót már a netbankon vagy a mobilbankon keresztül indítanak el. A tavaly elindított VideoBank egy átlagos napon 2-3 fiók kapacitását váltja ki – ismertették.

A Takarék Csoport tagjai az MTB Zrt. mint integrációs üzleti irányító szervezet, a Takarékbank Zrt. mint univerzális kereskedelmi bank, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. mint szakosított hitelintézet, valamint egyéb, faktorálással, lízinggel, alapkezeléssel, ingatlankezeléssel, informatikai szolgáltatással foglalkozó társaságok, leányvállalatok. A csoport a Magyar Bankholding részeként működik a Budapest Bank Zrt. és az MKB Nyrt. mellett.

Az újraindítási program fő célja, hogy támogassa a hazai vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait, illetve segítse a szektor likviditását a pandémiás időszakból való kilábalásban.

A közleményben ismertetik, hogy a Takarékbank a Széchenyi Kártya Program kereskedelmi banki partnere, a konstrukció bevezetése óta több mint 132 ezer kölcsönszerződést kötött, és mintegy 1200 milliárd forint forrás kihelyezésével segítette a vállalkozások működését, ami 38 százalékos részesedést jelent a hazai pénzügyi piacon.

Kiemelték, hogy az Agrár Széchenyi Kártyáknál minden három forintból kettő a Takarékbank közvetítésével jutott el az agrárvállalkozásokhoz. A Széchenyi Kártya Programban a legnépszerűbb termékek a folyószámlahitelek, az elmúlt években dinamikusan nőtt a beruházási hitelek igénylése is – írja a Takarékbank közleményében.

Vida József, a Takarékbank vezérigazgatója a közleményben hangsúlyozta, a válság utáni újraindulásnál a kereskedelmi bankokra különösen fontos feladat hárul azzal, hogy megfelelő forrással segítsék a vállalkozások működését.

A megállapodás értelmében

a Takarékbank országos fiókhálózatában a harmadik negyedévben elindul a lakossági, kis- és középvállalati, valamint nagyvállalati biztosítási termékek értékesítése.

A közleményben idézik Vida Józsefet, a Takarékbank elnök-vezérigazgatóját, aki szerint a megállapodás mérföldkőnek számít a magyarországi bankbiztosítási szektorban, hiszen az eddig megszokott egy bank, egy biztosítós modell helyett az új kezdeményezés több biztosítós értékesítési modellt valósít meg.

Ez lehetőséget teremt arra, hogy szeptembertől a biztosítási piac valamennyi szereplőjének termékeiből választhassanak az ügyfelek a Takarékbank fiókhálózatában.

– tette hozzá.

A Takarék csoport országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bankja a korábbi takarékokat tömörítő Takarékbank Zrt. az ország legnagyobb fiókhálózatát működteti, 1,1 millió ügyfelet szolgál ki.

Korábbi közlés szerint az MTB 2019-ben 7,2 milliárd forintos nettó kamatbevétel, 6,6 milliárd forintos nettó jutalékbevétel és 13,9 milliárd forint nettó üzleti eredmény mellett 8,3 milliárd forint eredményt ért el, mérlegfőösszege 815 milliárd forint volt.

Nyitókép: MTI.

Nem könnyű megduplázni a hitelkihelyezéseket

Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: mind a lakossági, mind a vállalati hitelezésben számos pozitív tényező fogja támogatni a növekedést a következő években.

Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta:

Európában a legnagyobb organikus növekedést az OTP érte el a hitelezésben, ezt az akvizíciókkal tovább tudják növelni.

A hitelkihelyezések MNB által felvázolt megduplázása nehéz feladat lesz, de ez helyes irány a további fejlődést tekintve – mutatott rá.

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: négy iparág, nevezetesen az ingatlan- és építőipar, a kereskedelem, az autóipar és az agrárium húzza a vállalati hitelezést, ezek adják a növekedés mintegy felét. Szerinte a lakossági hitelkihelyezések a következő két évben tetőzhetnek. Simák Pál a vállalati ingatlanfinanszírozás területén lát inkább kockázatokat.

Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese úgy vélte:

a külföldi hitelek kiváltásában is versenyképes napjainkban a magyar bankszektor.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint a lakossági eladósodottsági mutatók azt jelzik, hogy nagy bővülésre van lehetőség a lakossági hitelek terén, visszaesés esetleg a projekthitelezés területén várható.

Tóth Viktor, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta: a szabályozás változása, szigorítása miatt a Budapest Banknál a lakosság esetében kisebb problémákat érzékelnek, a vállalati banki tevékenységek területén inkább tapasztalnak kockázatokat.

Kovács Antal szerint erőteljesen szűkülnek a jelzáloghitelzésben a kamatrések, holott ezeknek a kockázati költségeket is fedezniük kellene. Az OTP vezérigazgató-helyettese a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás területén látja túlfűtöttnek a bankok tevékenységét.

Lojálisak a dolgozók, de nem könnyű munkaerőt találni

Nagyon nehéz a képzett munkaerő megszerzése, megtartása, de alapvetően lojálisak a bankok dolgozói – jelezte Kovács Antal. Kementzey Ferenc ezzel párhuzamosan úgy vélte: nemcsak a bérekkel, hanem a digitalizációval is lehet munkaerőt szerezni, megőrizni.

Többször felmerült a bankok konszolidációjának és a Budapest Bank értékesítésének kérdése is

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója rámutatott: a takarékok, a Takarékbank folyamatosan konszolidálnak, májustól további kisbankjaik lesznek, a végén már csak egy maradhat. A Budapest Bank esetleges megvásárlásáról jelezte: van egy kormányzati akarat, ha meglesz a pályázat, ők is tudnak majd erről beszélni.

Tóth Viktor, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese szerint nagyon erős tulajdonosi szemlélettel vezetett bank a BB, a korábbi pesszimista jövőképek miatt nem futottak bele nagy kockázatokba és a terveiket rendszeresen sikerül teljesíteniük, sőt felülírniuk.

Simák Pál szerint lassú organikus hatékonyság-javulás jellemzi a bankszektort, a konszolidáció elsősorban a heterogén informatikai rendszerek miatt nehezen valósul meg. A CIB továbbra is univerzális nagybankként képzeli el a jövőjét – jelezte a CIB első embere.

Kemenztey Ferenc a Raiffeisen részéről kiemelte: fontos, hogy transzparens és korrekt módon történjen majd a Budapest Bank értékesítése, megerősítette azt a korábbi hírt, hogy ha a pályázat megjelenik, a Raiffeisen Bank International is ajánlatot tesz a Budapest Bankra.

Balog Ádám az MKB Bank elnök-vezérigazgatója rámutatott: egészségesebb lenne, ha egy magyarországi döntési központú nagyobb bank jöhetne létre. Utalt arra, hogy ez mikor következik be, arról a megfelelő időben értesülnek az érintettek.