Nyugdíjvagyon tekintetében a jelenlegi gazdasági fejlettségünkhöz képest van hely növekedésre, de hiányzik a jelenlegi piacról egy nagyon fontos szereplő – hangzott el a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Felelősen a jövőnkről!” című konferenciáján. – írta a VG.hu.

Okosabban kellene idehaza használni a tőkepiacot

A brit jegybank úgy véli, hogy a tőkepiacok azért léteznek, hogy az emberek javát szolgálják. Ez a megállapítás rendkívül fontos, hiszen öngondoskodással siekres és innovatív gazdasági piacot alakíthatunk ki – mondta Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság „Megtakarítási Trendek – Felelősen a jövőnkről!” című konferenciáján. Szerinte okosabban kellene használni a tőkepiacot itthon, hiszen a magyar gazdaság egyre inkább innovatív irányba mozdul el.

Van hely  növekedésre

A szakember előadásában kitért rá: nyugdíjvagyon tekintetében a jelenlegi gazdasági fejlettségünkhöz képest van hely növekedésre, de hiányzik a jelenlegi piacról egy nagyon fontos szereplő, aki költséghatékony, jól szabályozott és megfelelő volumengazdaságossági paraméterekkel rendelkező terméket képes eladni.

A friss adatokat tekintve kijelenthető, hogy hazánkban nagyon alacsony a nyugdíjvagyon, így többet kellene tenni azért, hogy a lakosság minél inkább az öngondoskodás irányába terelődjön el

– jelentette ki Máté-Tóth István.

Kockázatkerülők vagyunk

Kifejtette, a magyarok leginkább konzervatív és kis kockázatú eszközökbe fektetnek be jelenleg – ezek főként az állampapírokat, az ingatlant, a bankbetéteket és folyószámlákat jelentik. „Ezzel azonban megfosztják magukat a komoly és nagy hozamtól” – fűzte hozzá. Elmondása szerint:

a jelenlegi nyugdíjvagyon rendkívül nagy része a 45 év fölöttiek kezében van, az ez alatti korcsoport esetében ez az arány mindössze 25 százalék.

Utóbbival vetekszik a 60 éven felüliek öngondoskodási aránya, körükben ez 26 százalékot ér el. „Amerikában ez a sorrend hasonlóan alakul, igaz a fiatalabb korosztály nagyobb része (58 százaléka) gondol az öngondoskodásra” – tette hozzá a szakember.

A BÉT vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta:

hazánkban jelenleg a pénzügyi intézmények mindössze 7,6 százaléka van jelen a tőzsdén, ami egy rendkívül visszafogott szám.

Alacsony a hazai részvénykitettség, alig több mint 4 százaléka a közel 9 500 milliárd forintos portfóliónak – közölte.

A lengyel modell

Máté-Tóth István végül kitért arra is, hogy miként lehetne segíteni az öngondoskodás arányának javításán. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a lengyelek nemrég új nyugdíjrendszert hoztak létre, amely akár hazánkban is bevezethető lenne.

• Az új rendszerben összesen mintegy 8,5 millió ember vesz részt, és az állam egy egyösszegű 250 PLN jóváírást biztosít minden rendszerbe lépőnek. Éves szinten pedig 240 PLN-t ír jóvá minden aktív befizetőnek.
• A munkavállaló 2-4 százalék hozzájárulást fizet, míg a munkáltató további 1,5-4 százalék hozzájárulást fizet be az egyéni számlákra, tehát a munkáltató és munkavállalói befizetés 3,5-8 százalék között lehet.
• Az új nyugdíjtörvényt 2019. júliusától alkalmazzák

– közölte vezérigazgató-helyettes.

Forrás: Világgazdaság (VG.hu) | Nyitókép:  VG / Móricz-Sabján Simon

Minden hatodik magyar a 65 évesnél idősebb korosztályhoz tartozik, 2030-ra pedig már minden negyedik magyarra igaz lesz ez a megállapítás – mondta Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője a Világgazdaság konferenciáján. A szakértő szerint a nyugdíjasok életszínvonalát nemcsak a nyugdíjak összege határozza meg, mivel a rendszeren kívül az egészségügyi és szociális hálózattal és a munkavállalói lehetőségekkel együttvéve kell az időseknek kiszámítható életet biztosítani. – írta a VG.hu.

Az állam beavatkozási lehetőségeiről elmondta: például a korhatár emelésével, a szolgálatiidő-számítással, a valorizációval – e szorzó segítségével állapítják meg a nyugdíjat –, a nyugdíjskála plafon nyugdíjkarbantartás módszerével, németországi példával akár a gyermekbeszámítással is alakítható a nyugdíjrendszer.

A korhatár emelésével kapcsolatban elmondta, Magyarországon 2022-től már 65 év lesz a várható nyugdíjkorhatár, bár hozzátette, előreláthatólag a 67 éves korhatárra sem kell túl sokat várni, mert Európa számos országában nemsokára ugyanerre korhatárra tervezik felemelni nyugdíjkorhatárt.

A magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a generációk egymás közötti bizalmára épül:

fizetjük a szüleink nyugdíját, azt remélve, hogy a mi nyugdíjunkat majd fizetik a gyermekeink azt remélve, hogy az ő nyugdíjukat majd fizetik az unokáink, azt remélve, hogy az ő nyugdíjukat majd fizetik az ükunokáink, és így tovább.

A szakértő hozzátette, hogy a Magyarországon is működő felosztó-kirovó rendszerben a lakosság demográfiai öregedése miatt drámai mértékben nő a nyugdíjígérvényben megtestesülő implicit államadósság. Véleménye szerint a jelenleg működő kedvezményes adózási rendszerekben (kata, minimálbéres munkavégzés, részmunkaidős foglalkoztatás) elkerülhetetlen az öngondoskodásra való odafigyelés, mivel a kényelmes adózás az időskor beköszöntével majd a visszájára fordulhat.

Forrás: Világgazdaság (vg.hu) | Nyitókép: Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője Fotó: Kallus György / Világgazdaság