Mire számíthatunk mostantól az MNB-től?

Az elmúlt hetekben – hónapokban több szakértő, köztük a Bank360 is arra számított, hogy az inflációs célok elérésével a szigorítás útjára lép a jegybank, kezdetben pedig a nem konvencionális eszközökhöz nyúl majd. Ebből a szempontból nem okozott meglepetést a Monetáris Tanács döntése, hiszen a valóban ehhez az eszköztárhoz tartozó kamatfolyosót szűkítették az egynapos betétikamatok 10 bázispontos emelésével és az FX-swap állomány 100 milliárd forintos csökkentésével.

De mi a helyzet az alapkamattal, amelyet minden hiteles a törlesztőrészletek kizárólagos meghatározójának és a szigorítás legfőbb eszközének tart?

A jegybank kifejezte: fenntartják a laza monetáris kondíciókat, hiszen a leginkább figyelt mutató, az adószűrt maginflációs ráta az elkövetkezendő 1-1,5 évben beállt egy fenntartható célszintre, azaz nem indokolt a további szigorítás, éppen ezért hangsúlyozta a jegybankelnök, hogy eseti, egyedi lépés volt a mostani szigorítás.

Azaz egyelőre a közelébe sem megy a „legfontosabb” referenciamutatónak a jegybank és a belátható időtávon belül ez nagyjából így is fog maradni, miközben kisebb igazításokra számíthatunk a nem konvencionális eszközöknél.

De tényleg számít a hitel szempontjából, hogy mekkora az alapkamat?

A Bank360 válasza, hogy messze nem annyira, mint amennyire azt a közvélekedés gondolja. A lakossági hitelek ugyanis jellemzően három mutató valamelyikéhez kötöttek: az egy éven belüli kamatperiódusú hitelek a BUBOR-hoz, míg az éven túli fixálású kölcsönök a BIRS-hez és az ÁKK-hozamokhoz. Bár az alapkamat mértéke valamennyire befolyásolja ezeket a mutatókat, ám az utóbbi évben erősen elváltak egymástól a ráták, így ennek a mutatónak csak közvetetten van hatása a törlesztőrészletekre.

Akkor mi lesz most a hitelekkel?

A laza monetáris politika fenntartása tehát jó hír mindazoknak, akik hitelt fizetnek vissza vagy felvétel előtt állnak. Az MNB nem készül hirtelen, drasztikus emelésekre, hanem megpróbálja minél tovább elnyújtani a szigorítás kezdetét.

A törlesztőrészlet szempontjából ez több dolgot jelent:

• a változó kamatozású kölcsönöket fizetők még egy kis ideig biztonságban érezhetik magukat, ám az igazítás hatására nagyjából 10 bázispontos emelkedés várnak a BUBOR-nál az elkövetkezendő napokban – hetekben, ami legfeljebb néhány száz forintos emelkedést okozhat a törlesztőrészletben, ha hamarosan érkezik a kamatforduló. Számukra még mindig az lehet a legjobb tanács, ha fixálják kölcsönük kamatozását vagy a szigorítás előtt visszafizetik a teljes tartozást. A bejelentés egyébként meglátszik a BUBOR referenciamutatójának változásán is: a bejelentés utáni jegyzésnapon 10 bázisponttal emelkedett az egynapos (-0,04-ről 0,06 százalékra), míg a háromhónapos mutatónál 6 bázispontos ugrást láthattunk (0,13 százalékról 0,19 százalékra).
• A hitelfelvétel előtt állók továbbra is akkor lehetnek a legnagyobb biztonságban, ha a – kezdetben kicsit drágább – fix kamatozású hitelek mellett teszik le a voksukat és ilyen hitelből finanszírozzák terveiket.
• Akik meglévő, hosszú kamatperiódusú kamatozású hitelt törlesztenek nagyobb biztonságban vannak. Érdemi változás nem mutatkozik az ÁKK-hozamokban, sem a BIRS-nél.

És mi lesz később?

A Bank360 az elhangzottak alapján továbbra is számít a szigorításra, azonban a vártnál sokkal lassabb ütemű átállásra készül. Összességében azonban érdemes felkészülni arra, hogy hosszabb távon mindhárom mutató emelkedni fog, ennek megfelelően jó, ha biztonságos, kiszámítható hitellel várjuk a szigorítást.