Az április 1-jén kezdődő tavi viharjelzési szezon október 31-éig tart. A tavi viharjelzések a meteorológiai szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek – ismertették.

A Balatonnál ez már a 89. viharjelzési szezon – írták. A tó viharjelzési szempontból három medencére van felosztva: a Keszthelytől Badacsony-Fonyódig tartó nyugati, a Fonyód és Tihany közötti középső és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben.

A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – tették hozzá. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról.

A meteorológiai szolgálat viharjelző obszervatóriuma folyamatosan figyeli a tavak aktuális és várható időjárását, szükség esetén pedig viharjelzést ad ki. Az elsőfokú viharjelzés az erős (40 és 60 kilométer/óra közötti), a másodfokú pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órás „időelőnnyel” adják ki – közölték.

Az aktuális viharjelzéseket a tavak körüli viharjelző lámpák jelzik. A riasztást a meteorológiai szolgálat adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. A Balatonnál négy vízközépi platformon is működnek viharjelző lámpák.

A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti és 3 tóközepi viharjelzőlámpát működtet, ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. Vagyis a Balatonon összesen 55 viharjelzőlámpa van, ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni. A Velencei-tónál 4, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelzőlámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon.

Hozzátették: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a tóközepi viharjelzők még hatékonyabban figyelmeztetnek, mert speciális stégeken, platformokon kaptak helyet. Nagyobb napelemekkel vannak ellátva, üzembiztosabb a működésük, bővült az akkumulátorkapacitásuk, így akkor is megfelelően működnek, amikor tartósan nem süt a nap.

A Balatont és Velencei-tavat érintő, folyamatosan frissülő időjárási információk szabadon hozzáférhetők az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület honlapján, továbbá a meteorológiai szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazásán keresztül – ismertették.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A nyaralók iránti összkeresletet figyelembe véve a Balaton-parti Siófok és Balatonalmádi, valamint a Velencei-tó partján található Gárdony a legkeresettebb nyaralótelepülés Magyarországon.

Ugyanakkor az ezer felkínált ingatlanra jutó megkeresések alapján Balatonszabadi, Balatonederics és Dörgicse a sorrend.

Az ingatlanforgalmazó cég saját adatai alapján készült összesítés szerint a keresettség és az árak között jelentős eltérés mutatkozik, a második listát vezető Balatonszabadiban például idén augusztusban 607 ezer forintos négyzetméterár volt a jellemző.

A két 10-es keresleti listára felkerült települések közül a legdrágább 1,354 millió forintos négyzetméterárral Alsóörs, amely csak az ötödik az ezer ingatlanra jutó megkeresések száma alapján, az ugyanezen a listán negyedik Paloznak a második legdrágább 1,3 millió forinttal.

Ugyanakkor az összkereslet alapján éllovas Siófokon 1,277 millió forintos négyzetméterárat számolt az ingatlanforgalmazó. Balatonalmádiban 829 ezer,
Gárdonyban 779 ezer forint volt a jellemző négyzetméterár idén augusztusban.

Az április 1-jén kezdődő tavi viharjelzési szezon október 31-éig tart. A tavi viharjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma adja ki – ismertették.

A Balatonnál ez már a 88. viharjelzési szezon – írták. A tó viharjelzési szempontból három medencére van felosztva: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső és a tihanyi szorostól keletre lévő keleti medencére.

A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – tették hozzá.

A meteorológiai szolgálat viharjelző obszervatóriuma folyamatosan figyeli a tavak aktuális és várható időjárását, szükség esetén pedig viharjelzést ad ki. Az elsőfokú viharjelzés az erős (40 és 60 kilométer/óra közötti), a másodfokú pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órás „időelőnnyel” adják ki – közölték.

A Balatont és Velencei-tavat érintő, folyamatosan frissülő időjárási információk szabadon hozzáférhetők az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület honlapján, továbbá a meteorológiai szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazásán keresztül – ismertették.

Rapszodikusan viselkedett az ingatlanpiac a járvány időszakában a Velencei-tó környékén, összességében azt lehet mondani, hogy jelentősen visszaesett a forgalom, mely mára sem állt teljesen helyre – mondta dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának vezetője.

De a járványon túl az sem tett jót a helyi ingatlanpiacnak, hogy az elmúlt hónapokban többször is felbukkant a sajtóban a Velencei-tó, mint téma: a vízszint csökkenéséről, halpusztulásról, strandlezárásról érkeztek a hírek. Ezekkel az érdeklődők is tisztában vannak, érezhető a bizonytalanság, a tapogatózás a vevők részéről, így sokszor merülnek fel ezzel kapcsolatos kérdések – jegyezte meg az ingatlanközvetítő, aki egyébként optimista a jövőt illetően.

Kovács Csaba úgy véli, hogy a helyzet mindenképpen pozitív irányba fog változni, mert szerinte elképzelhetetlen, hogy a “Velencei-tavat így hagyják”. Hiszen, ha most valaki rátekint a 7-es út mellett található, “madárrezervátumnak” nevezett részre, akkor azt látja, hogy teljesen ki van száradva, holott azt mindig víz borította. Ahogy a partfalrehabilitáció is előnyére változtatta a tó megjelenését, de víz nélkül nem mutat túl jól, mert kifejezetten kihangsúlyozza azt, hogy mennyire alacsony a vízszint.

A víz-utánpótlást tehát meg kell oldani, amihez valószínűleg az sem lesz elegendő, ha a tározókból ideiglenesen vizet engednek a tóba, mert folyamatos utánpótlásra lenne szükség – magyarázta dr. Kovács Csaba. A hiányt ugyanis az okozza, hogy a csatornázás kiépítésével a környéken lehulló csapadék már nem a tóba kerül, hanem szennyvízként kezelik. Ezt a kieső vízmennyiséget pedig állandó jelleggel pótolni kell.

Ez azonban még a jövő zenéje. Az ingatlanpiacon mindenesetre érzékelhető egy jelentősebb aktivitás, számottevő a kereslet, habár a kínálat változó, és az árak is emelkedtek az elmúlt egy évben. Így ma már egy átlagos, használt ház négyzetméterára lassan eléri az 500 ezer forintot. Ez persze csak egy átlagár, és a pontos összeg elhelyezkedéstől, adottságoktól, minőségtől függ – tette hozzá a szakértő.

Jellemző errefelé is a túlárazás az ingatlanpiacon, olykor irreálisnak nevezhető várakozások alakulnak ki az eladók részéről, de általában ez csak ideiglenesen jelentkezik, rendszerint lecseng egy idő után, és kialakulnak a piaci árak, melyeken már értékesíteni is lehet az eladó ingatlanokat. Az alku mértéke általában 5-10 százalék között mozog, de ez csak azokra az esetekre igaz, ahol reálishoz közeli árat határoz meg a tulajdonos.

Akik nem így tesznek, azok több évig is árulják az ingatlanjukat, és legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy majd egyszer úgymond beéri a piac az általuk meghatározott árat. Ezzel persze nem járnak annyira jól, hiszen az egész ingatlanpiacon megváltoznak addigra az árak, így az eladó ugyanott van, mintha évekkel korábban reális áron, gyorsan értékesítette volna ingatlanját.

A legkönnyebben, leggyorsabban egyébként az olcsóbb kategóriába tartozó ingatlanok kelnek el. Ebbe a körbe elsősorban a Velencei-tó északi részén található ingatlanok tartoznak, melyek zártkertekből csak nemrég váltak belterületté, és olykor még hiányzik a közművesítés. Errefelé használható telkeket akár 3-5 millió forintért is meg lehet vásárolni, igaz ezeknél még várni kell a víz bevezetésére, tehát inkább hosszabb távú beruházásban érdemes gondolkodni.

Ezzel szemben a másik oldalon, Gárdony környékén egy teljesen közművesített, 600-800 négyzetméteres telek ára már meghaladja a 20 millió forintot is, miközben a 80-90 négyzetméteres, közepes állapotú házak ára 40 millió forintnál indul. Itt azonban már szépen kiépített az infrastruktúra, jó a közlekedés.

Arra is kitért ugyanakkor Kovács Csaba, hogy a Velencei-tó jellemzően nem a luxusingatlanok, hanem a jó ár-értékarányú ingatlanok terepe. Ezt azért tartotta fontosnak kihangsúlyozni, mert akadnak olyan beruházások, melyek elrugaszkodnak a helyi adottságoktól és ezért nehezebben kelnek el. Ezért úgy véli, hogy mind a beruházók, mind a vásárlók részéről érdemes előzetesen szakértőkkel egyeztetni.

Aki viszont figyeli a piacot, kisebb léptékben gondolkodik, és például négyfős családoknak, szerényebb alapterületű, kertkapcsolatos házakat épít, könnyen találhat rájuk vevőt, annak ellenére, hogy az újépítésűeknél 700 ezer forintnál indulnak a négyzetméterárak. Persze 1 milliós árakkal is találkozni a piacon, ez azonban errefelé már nem annyira keresett.

Ami pedig a jövőt illeti, a szakértő szerint az árak és a forgalom tekintetében is emelkedés valószínű, még akkor is, ha jelenleg akadnak olyan tényezők, melyek némileg talán elbizonytalaníthatják a vevőket. Úgy látja, hogy a mindenkori kormányzat részéről számíthatunk arra, hogy idővel komolyan veszik a kialakult helyzetet, már csak azért is, mert kár lenne veszni hagyni a nemrég elkészült fejlesztéseket. Ha viszont a víz problémája megoldódik, akkor minden adott ahhoz, hogy a Velencei-tó Budapest egyik felkapott agglomerációs területévé váljon.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Alacsonyabb árak, közel Budapesthez

A Velencei-tó környéke nyaraló vásárlási kereslet szempontjából valamelyest elmarad ugyan a Balatontól, de Budapesthez való közelsége miatt többen választják állandó lakhelyüknek, így nagyobb az ingázók aránya. Jellemzően családi házas övezet, lakásokat jóval alacsonyabb számban találunk a környék településein.

• A legalacsonyabb átlagos négyzetméterárat Pákozdon mérte az elmúlt egy évben a Duna House, ahol 155 ezer forint körül árulták az ingatlanok négyzetméterét.
• Kápolnásnyéken és Sukorón már ennél jóval magasabb, 205-229 ezer forintos átlagos négyzetméterár jellemző használt ingatlanok esetében.
• Velence és Gárdony négyzetméterárai ennél is magasabbak valamelyest, a fővárosi árakhoz viszonyítva azonban érezhetően alacsonyabb áron vásárolható vízpart közeli ingatlan az említett településeken. 

Az újépítésű itt is drágább

A Velencei-tó környékén elsősorban a használtlakáspiac pörög, újépítésű társasházak viszonylag kis számban találhatók a területen.

„Elsősorban Velencén és Gárdonyban épülnek társasházak, amelyek átadását 2019-re tervezik. Az újépítésű ingatlanok ára a Velencei-tó partján is sokkal magasabb az itt található átlagos áraknál. A tó partján többnyire 500 ezer forint körüli négyzetméterárakkal kell számolni a jelenleg épülő projektek kínálatát alapul véve.”

– nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.