Az utcákon pallókon vagy hosszú szárú gumicsizmában lehetett közlekedni. A pallók 120 centiméteres vízmagasságig nyújtanak segítséget, e fölött megemeli őket az ár.

• A Szent Márk teret újra megnyitották, és újraindult a vízibuszforgalom is, de több megálló továbbra is zárva van.
• Az óvodák, iskolák, bankok, posták, más hivatalok szerdától zárva tartanak, az üzletek többsége szintén nem nyit ki, ezért akadozik az élelmiszer-ellátás.
• Továbbra sem látogatható a Szent Márk-bazilika, a dózse palota és a velencei múzeumok, paloták nagy része.
• A Biennálé területe nem szenvedett jelentős kárt.

Vörös riasztás van érvényben

A legmagasabb fokozatú, vörös színű időjárási riasztás egész Veneto tartományra érvényes a viharos esőzések miatt. A készültséget vasárnapra is meghosszabbították: hajnali három óra körül várják az első tetőzést, majd vasárnap dél körülre 160 centiméteres árvizet jeleznek Velencében, ami azt jelenti, hogy a Szent Márk téren – amely a lagúnák egyik legalacsonyabb pontja – ismét térd fölé fog érni a víz.

Ilyen magas vízállásnál ismét lezárják a teret, és leállítják a hajóforgalmat, mivel a vaporettók nem férnek át a hidak alatt.

Milliárdos kár

Luigi Brugnaro velencei polgármester egymilliárd euróra becsülte az eddigi károkat. 

• Nemzetközi pénzgyűjtés indult a város megsegítésére, a Chievo labdarúgócsapata felajánlotta hétvégi bevételét.
• Szolidaritási lánc működik a velenceiek között is, akik megosztják egymással élelmiszer-tartalékaikat, szivattyúikat, és segítenek a város tisztításában is.

Nicola Ligi, a velencei katasztrófavédelem koordinátora az MTI-nek elmondta:

Még a kora téli árvízhez hozzászokott Velencét is térdre kényszerítette, hogy a szerda éjjeli rendkívüli, 187 centiméteres ár óta folyamatos a tetőzés, és a város egyfolytában víz alatt áll.

Nem tesz jót a kriptának sem

Pierpaolo Campostrini, a Szent Márk-bazilika művészeti felelőse az MTI-nek elmondta, hogy hiába tették vízhatlanná a kriptát még 1990-ben, a beáramló vizet a falak magukba szívták. A sókristályok átitatják a téglákat, a márványt, a mozaikpadlókat és idővel „szétrobbantják” őket: „az ár elvonul, de mély nyomot hagy maga után” – hangoztatta Campostrini.

A kulturális tárca 200 millió eurót ígért a következő két évre. Velence ezenkívül 20 millió euró gyorssegélyben is részesült, de a legkisebb presszó tulajdonosa is több ezer euróra becsülte a tengervíz alá került hűtőládákból kidobott áru értékét. Ehhez járul még hozzá a forgalomkiesés is.

Mose-mobil zsiliprendszer nem lesz elég, máladoznak a cölöpök

Az olasz sajtónak nyilatkozó Sergio Costa környezetvédelmi miniszter azt mondta, hogy a talán 2021 tavaszára működőképessé váló Mose-mobil zsiliprendszer önmagában nem lesz elegendő a város megvédésére.

A velenceik szerint az is problémát jelent, hogy a várost tartó cölöpök a hosszú nyári szárazságban megrepedeztek, most pedig a megemelkedett vízben szétmállnak.

A velenceieket szirénazúgás figyelmezteti az ár érkezésére, valamint a polgármesteri hivataltól és a katasztrófavédelemtől telefonos és internetes értesítéseket kapnak a mindenkori vízszintről és a legfontosabb teendőkről.

Egyre nagyobb kincs a szabad tér…

A nagyvárosi ember számára a szabad terek hiánya, megfogyatkozása is tudatosítja a szabad tér értékét, nélkülözhetetlenségét

– emlékeztetett a kiállítás csütörtöki szakmai megnyitóján a magyar pavilon nemzeti biztosa, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója.

Fabényi Julia hozzátette, hogy az időszakos szabad tér a legújabb kori lelemények közé tartozik: futóversenyek, biciklis felvonulások, közös aktivitások definiálnak újra és engednek át időlegesen városi tereket egyes közösségeknek.

Yvonne Farrell és Shelley McNamara, az idei biennále főkurátorai arra biztatták a nemzeti pavilonokat, hogy a FREESPACE (Szabad tér) tematika mutassák be saját szabad terüket – mondta el.

A projekt alapja a Szabadság híd 2016-os spontán „elfoglalása”

Fabényi Julia szerint a magyar pavilon kiállítása szó szerint vette ezt a felhívást, hiszen a projekt alapja a Szabadság híd 2016-os spontán „elfoglalása”, amelynek köszönhetően egy megszokott hely új, megélhető értéket kapott néhány hétre.

A kiállítás kurátorai a Kultúrgorilla tagjai: Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva voltak, a magyar pavilon fölé a projekt idejére felépített kilátót a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) tervezte.

Oravecz Júlia köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „a város közügy, ám ezt néha elfelejtjük”.

Anno egy közlekedési felújítás miatt zárták le a Szabadság hidat

Ez manifesztálódott 2016-ban mikor egy közlekedési felújítás miatt lezárták a Szabadság hidat, és a helyszín pillanatok alatt közösségi térré, piknikek, találkozások, jógaórák helyszínévé vált.

Egy nagyobb ívű társadalmi folyamat lenyomata ez: mutatja, hogyan gondolkodunk a városról, hogyan változik a közösségi terekkel kapcsolatos felfogásunk – emlékeztetett a Oravecz Júlia, aki szerint a hídon nem volt helye ideológiáknak, de akik ott voltak, mégis spontán és proaktív módon kifejezték, hogyan gondolkodnak a városi térről.

Átélhetővé kívánták tenni a szabad tér élményét

Pongor Soma elmondása szerint a pavilon átriumában létrehozott építészeti installációval átélhetővé kívánták tenni a kiállítás fő üzenetét: a szabad tér élményét.

A felhasznált anyagok jelzik az ideiglenességet, valamint azt, hogy a kilátó elvileg bárhol bármikor felépíthető, az építmény felső szintje pedig színével, formájával is megidézi a Szabadság hídon létrejött téri helyzetet – fűzte hozzá.

A pavilon első termében egy teljes teret betöltő video- és hanginstalláció látható, amely azt mutatja be, hogyan változott meg a budapestiek gondolkodása a várossal kapcsolatban; felidézve korábbi, más jellegű hídfoglalásokat is: 1990-ben a taxisblokád zárta le, 2004-ben pedig az EU-csatlakozást ünneplendő borították két napra fűvel a Szabadság hidat.

A kiállításhoz személyes hangú rövidfilmek is tartoznak, melyekben nyolc riportalany – részben szakmabeliek, részben civilek – beszélnek arról, mit gondolnak a „szabadsághíd-jelenségről”.

A magyar kiállítás megnyitóján részt vett Csiszár Jenő, Magyarország milánói főkonzulja és Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója is.

A Velencei Építészeti Biennále kiállításai és kísérőprogramjai a szakmai és sajtónapok után szombattól november 25-ig várják a közönséget.

Gyönyörű lett a végeredmény, a díjátadó a legmagasabb szinteken zajlott

A Corporate Art Award díj mögött az olaszországi Kulturális Örökség és Turisztikai Minisztérium áll, együttműködésben a pptArt és a LUISS Business School szervezetekkel. Az üzleti és a kulturális szféra kapcsolatának szorosabbá fűzését célzó díjátadó ceremónia a minisztérium épületében zajlott, Dario Franceshini miniszter részvételével. A különböző kategóriák győzteseit az Olasz Köztársaság elnöke, Sergio Mattarella fogadta.

A Generali az Onlus Velencei Kertek Alapítvánnyal együttműködve a Királyi Kertek botanikai és építészeti megújítását támogatja, neves építészek közreműködésével.

 „Nagyon büszkék vagyunk az elismerésre. A Királyi Kertek renoválása, a Procuratie Vecchie palota felújításával együtt a The Human Safety Net projekthez kapcsolódnak. Hisszük, hogy a The Human Safety Net egy olyan projekt, mely proaktív eszköz lesz a szélesebb közösséggel való kapcsolattartásunk támogatására és erősítésére.”

-mondta el Simone Bemporad, a Generali Csoport kommunikációs vezetője.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!