Garanciaalapot javasolt a pénztáraknak Windisch László MNB alelnök

A jegybank alelnöke szerint az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában jelenleg rendkívül alacsony a magyar tőzsdei részvények aránya. Ennek emelésével – nyugat-európai mintára – a magyar tőkepiac erős pilléreivé válhatnának, támogatva a magyar gazdaságot és a munkahelyteremtést – fűzte hozzá.

Windisch László úgy vélte, meg kellene újítani néhány ponton a pénztári szektor szabályozását is, például célszerű lenne, ha egy garanciaalapot hoznának létre, amely a bankbetétekhez és az értékpapírokhoz hasonlóan biztosítaná a pénztárakban őrzött megtakarításokat. Ez a garancia-alap védené az önkéntes pénztárak tagjainak megtakarításait egy esetleg bekövetkező felszámolás, csőd esetén pótolná a fedezethiányt. Az MNB javaslata szerint a garancia-alap egy-egy pénztártag vagyonát 30 millió forintig biztosítaná, és körülbelül egy közepes méretű pénztár vagyona 10 százalékának megfelelő összeggel kellene feltölteni.

A pénztárak hozama együtt mozog az állampapírokéval

Windisch László kiemelte: napjainkban a hazai nyugdíjkasszák csak vagyonuk 5,8 százalék fektették be részvényekbe, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT-en) pedig a vagyonuk csupán 3,4 százalékát forgatják meg. A teljes pénztári vagyon legnagyobb részét, 58 százalékát állampapírokban helyezték el, a kötvényalapokkal együtt az állampapírok a vagyon közel 70 százalékát teszik ki, s emiatt a pénztárak hozama az állampapírokéval együtt mozog.

Az Európai Uniót és még néhány fejlett, unión kívüli nyugat-európai országot tömörítő Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiban a pénztárak vagyonának csak 30 százaléka van állampapírban, a részvények aránya pedig 32 százalékot tesz ki – mondta.

Portfóliókba kellene rendezni a tagokat

Az MNB azt is javasolja, hogy a magán-nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjkasszák is az életkoruknak megfelelően osszák be a különféle portfóliókba a tagokat, ami azt eredményezné, hogy a fiatalokat ne a közepes, hanem a magasabb kockázatú alapokba sorolják be. Az alelnök közölte: a jegybank felügyeleti része jövőre naponta fogja nyomon követni, monitorozni a nyugdíjkasszák befektetéseit, ennek érdekében adatokat kér be a letétkezelőktől, és megvizsgálja, kellő gondossággal fektették-e be vagyont a pénzügyi intézmények.

2 millióan már fontosnak tartják az öngondoskodást

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kiemelte: Magyarországon több mint 4 millió ember dolgozik, de mindössze 2 millió ember tagja valamelyik pénztárnak. Ez azt mutatja, hogy több mint 2 millióan tartják fontosnak az öngondoskodást, amire nagy szükség lenne az egészségük megőrzése és az időskori anyagi biztonság megteremtése érdekében, de a munkáltatók szerepét erősíteni kellene a folyamatban.

• Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (Pénztárszövetség) tartozó önkéntes nyugdíjkasszák összesített vagyona június végén 1304 milliárd forint volt, 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
• Az egy főre jutó vagyon 5 százalékkal 1,2 millió forint fölé emelkedett.
• Az egészségpénztárak sikeresen működnek, ezt jelzi, hogy a tagok az egy évvel korábbinál 47 százalékkal több alkalommal, 4,7 millió alaklommal vettek igénybe olyan szolgáltatást, amelynek költségét egészségkasszájuk fizette.
• Az összes kiadás 23 milliárd forint volt, ami 29 százalékos emelkedésnek felel meg.

Még mindig alacsony szinten vannak a nyugdíj megtakarítások

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója elmondta: a részvénypiaci átlagforgalom az elmúlt 2 és fél év alatt több mint 26 százalékkal közel 11 milliárd forintra nőtt, a tőzsde GDP-hez mért kapitalizációja pedig 14,7 százalékról 20 százalék fölé ugrott. Az irányadó index (BUX) pedig 56 százalékkal emelkedett, azaz a magyar tőzsde jó eredményeket ért el.

Kitért arra, hogy a nyugdíj-megtakarítások alacsony szinten vannak a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül és a részvénykitettség is alacsony nemzetközi összevetésben.

• A nyugdíjvagyon aránya a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül 3 százalék, szemben a hollandiai 62 százalékkal és a lengyelországi 9 százalékkal.
• Emellett a nyugdíjvagyonnak Magyarországon a 34 százaléka van befektetési alapokban vagy részvényekben, míg Hollandiában 67, Lengyelországban pedig 83 százalék ez az arány.

Lengyel minta

Végh Richárd az új lengyel nyugdíjprogramot is bemutatta, amely egy önkéntes alapon működő rendszer. A lengyel modell mindhárom szereplőt bevonja, az állami támogatás mellett fontos eleme a munkavállalók egyéni befizetései és a munkáltatói hozzájárulás is – jelezte a BÉT vezérigazgatója.