2025. április 21-én a katolikus egyház és a világ egyaránt mély fájdalommal értesült Ferenc pápa haláláról. A 88 éves egyházfő, aki 2013 márciusában lépett a trónra, történelmi jelentőségű pápává vált, mivel ő volt az első, aki Argentínából és a Jezsuita rendből származott. Ferenc pápa mindvégig a szegények és elnyomottak mellett állt ki, és számos reformot kezdeményezett az egyházban.

Betegségéről március óta érkeztek hírek, de a pápai közlemények mindig bizalomkeltőek voltak. Halála váratlanul érte a híveket, sokan azonnal megemlékeztek az őszinte szeretetéről és nyitott szívéről, amely mindig is a középpontban állt.

Ferenc pápa sokakat inspirált, beleértve a fiatalokat is, akik az ő üzenetét a környezettudatosságról, a szolidaritásról és az interkulturális párbeszédről tanulhatták. Az ő pápasága alatt a Vatikán gyakran kiállt a társadalmi igazságosság mellett, hangsúlyozva, hogy a vallásnak és a spiritualitásnak aktív szerepet kell játszania a világ problémáinak kezelésében.

A világ vezetői és vallási vezetők máris megemlékeztek a pápáról, és sokan a világ különböző pontjain gyertyákat gyújtanak az emlékére. Az utód kiléte még nem ismert, de Ferenc pápa öröksége és üzenete tovább él az emberek szívében. A katolikus egyház új kihívások elé néz, és a következő pápai választás egy új irányvonalat is hozhat az egyházi közéletben.

A világ gyászolja Ferenc pápát, akinek neve összefonódik a békével és a szeretettel, és akinek szavai örökre megmaradnak az emberek emlékezetében.

A huszonegy új bíboros közül tizennyolcan nyolcvan év alattiak, ami azt jelenti, hogy részt vehetnek egy esetleges pápaválasztáson (konklávé).

Hárman a vatikáni kúrián dolgoznak: Robert Francis Prevost a Püspöki Dikasztérium prefektusa, Claudio Gugerotti a Keleti Egyházakért felelős hivatal vezetője, az argentin Víctor Manuel Fernández pedig a Hittani Kongregáció új prefektusa, akit Ferenc pápa július 1-jén nevezett ki. A többiek között szerepelnek apostoli nunciusok, Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka, Gregor Rys, a lengyelországi Lodz érseke, José Cobo Cano madridi érsek, valamint a dél-afrikai Fokváros érseke, a kolumbiai Bogotá érseke, a dél-szudáni Juba érseke, a tanzániai Tabora érseke, a malajziai Penang és Hongkong érseke. Bíboros lesz Ángel Fernández Artime, a szalézi rend vezetője is.

Ferenc pápa hangsúlyozta: az új bíborosok származási helye az egyház egyetemességét jelképezi, valamint a Péter apostol székhelye és a nemzeti egyházak közötti elválaszthatatlan köteléket bizonyítja.

A mindenkori pápa rendelkezik az új bíborosok kinevezéséről, amivel létszámban és a származási helyeket illetően is módosítani tudja az egyházat vezető bíborosi testület összetételét, valamint az utódját megválasztók csoportját.

Ferenc pápa legutóbb tavaly augusztusban nevezett ki új bíborosokat. Egy újabb konzisztórium várható volt még az idei év vége előtt, mert a bíborosi testületben a pápaválasztók létszáma a jelenlegi 123 főről az év végére 114-re csökken, miután a következő hónapokban többen betöltik nyolcvanadik életévüket, és elesnek a pápaválasztáson való részvétel lehetőségétől.

A konzisztóriumon az egyházfő ünnepi mise keretében nevezi ki az új bíborosokat.
Ferenc pápa 2013-as megválasztása óta ez lesz a kilencedik bíborosi kinevezés: a mostaniakat is számolva az egyházfő százhuszonegy új bíborost kreált, közöttük kilencvenöt pápaválasztót hatvanöt különböző országból. A Ferenc pápa által kinevezett bíborosok között huszonegyen olyan országot képviselnek, amelynek korábban nem volt bíborosa.

Nyitókép: Unsplash.

A közleményben azt írták, a bolognai bíboros Ferenc pápa megbízottjaként azzal a céllal utazik az orosz fővárosba, hogy bátorítsa azokat „az emberiességi gesztusokat”, amelyek hozzájárulhatnak „a jelenlegi tragikus helyzet megoldásához és egy igazságos békekötés elősegítéséhez”.

Matteo Zuppi, aki egyben az olasz püspöki kar elnöke is, három hete járt Kijevben. Akkor a Vatikán azt közölte, alaposan meg akarják ismerni az ukrán vezetés álláspontját azzal kapcsolatban, hogy milyen módon képzelik el igazságos béke elérését.

Ferenc pápa május végén bízta meg Matteo Zuppi bíborost, hogy vezesse az ukrajnai konfliktus lezárását célzó békemissziót.

Nyitókép: Unsplash.

A magyar küldöttség tagja volt Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára is – közölte a sajtófőnök.

Hozzátette: Magyarország és a magyar egyházak sokat köszönhetnek a néhai bíboros egyházdiplomáciai támogatásának.

Karl-Josef Rauber bíboros március 26-án, 88 éves korában hunyt el. 1997-től 2003-ig Magyarország és Moldova nunciusa volt. Ferenc pápa 2015 februárjában kreálta bíborossá.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A pápa nyíltan beszélt a lemondásáról

Ha a testi vagy lelki fáradtság miatt már nem látok tisztán, nem tudok dönteni, le fogok mondani, remélem, a bíborosok is időben figyelmeztetnek

– mondta az egyházfő.

Ferenc pápa nyíltan beszélt lemondása lehetőségéről, hangoztatva, hogy az abban az esetben következhetne be, ha „túl fáradt lesz, elveszíti tisztán látását”.

Hangsúlyozta, néhány bölcs bíborost már megkért arra, figyelmeztessék őt időben, ha a fáradtság miatt már nem képes világosan értékelni a helyzeteket.

Idős vagyok, gyengült a fizikai erőm, a térdemmel kapcsolatos egészségi problémákat megalázónak éreztem, bár jól gyógyulok.

– mondta a 86 éves pápa. Hozzátette, amikor kerekesszékbe kényszerült, kicsit szégyellte magát.

A 2013. március 13-án megválasztott Ferenc pápa az RSI olasz nyelvű svájci televíziócsatornának nyilatkozott vatikáni szolgálata tíz évéről. A teljes interjút vasárnap sugározzák.

A III. világháború fő csatatere jelenleg Ukrajna

Ferenc pápa úgy vélte, harmadik világháború zajlik, és annak fő csatatere jelenleg Ukrajna. Kifejtette, világháborúról van szó, mivel az összes nagyhatalom részt vesz benne:

„Ott, távol mindenkitől régi és új fegyverek kipróbálása zajlik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „tudja, hogy rendelkezésre állok, tudja, hogy szeretnék vele találkozni” – jelentette ki Ferenc pápa, aki az ukrajnai háború kirobbanása óta közvetítő szerepre törekszik, és többször hangoztatta, hogy kész elutazni Kijevbe és Moszkvába is.

A katolikus egyházfő azt mondta, a háttérben birodalmi érdekek húzódnak, és nem csak oroszok, hanem más nagyhatalmaké is.

A pápának hiányzik a szabadság

Ferenc pápa az interjúban az utóbbi tíz esztendő számos történését felidézte attól a döntésétől kezdve, hogy megválasztása után – elődeivel ellentétben – nem a pápai lakosztályba költözött be, hanem a sokkal kisebb Szent Márta-házat választotta lakhelyeként. Elmondta, hogy továbbra is az hiányzik neki legjobban, hogy szabadon sétáljon az utcán, metrón, buszon utazzon, az emberek között legyen, amiként ezt megválasztása előtt tehette Buenos Aires érsekeként.

Azzal kapcsolatban, hogy első nem európai, hanem feltörekvő országból származó pápaként kezdettől fogva a világ és a társadalom perifériáján élőket helyezte előtérbe, az egyházfő az argentin filozófust, Amelia Podettit idézte, miszerint a valóságot jobban lehet látni a külső részről mint középről, a távolság segít megérteni az egyetemességet akár a politikában, mint a társadalomban vagy a filozófiában. Megjegyezte, az egyház nem csak a szegényeket fogadja be: „az egyház nem csak egyesek otthona, az egyház nem szelektív”.

Nyitókép: Unsplash.

Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én járt Budapesten, amikor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét mutatta be a Hősök terén.

A programban kiemelt helyet kap a fiatalokkal, valamint a szegényekkel és menekültekkel való találkozás. Ferenc pápa magánlátogatást tesz a 2003-ban a Vatikánban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László otthonában. Nem marad el a helyi jezsuitákkal való magántalálkozás sem, amely szokásos részét képezi Ferenc pápa külföldi útjainak.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) ugyancsak üdvözli a Szentszék bejelentését, hogy Ferenc pápa hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik.

A KTK az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta:

A Szentatya a béke követe, amire Kelet- és Közép-Európa népeinek nagy szüksége van.

Hozzátették: a kormány minden szükséges támogatást megad az újabb pápalátogatás állami és egyházi programjainak előkészületeihez.

A Vatikán hétfő délelőtt jelentette be, hogy Ferenc pápa április 28. és április 30. között Magyarországra látogat.

Nyitókép: Unsplash / Nacho Arteaga – Illusztráció.

XVI. Benedek nyugalmazott pápa 95 éves korában szombaton 9 óra 34 perckor hunyt el a vatikáni Mater Ecclesiae (Egyház Anyja) kolostorban. 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje – jelentette be a Vatikán.

A szombat délben a Szentszék sajtótermében tartott sajtótájékoztatón a szóvivő bejelentette, hogy a temetési szertartás csütörtökön 9.30 órakor kezdődik a Szent Péter téren, „a nyugalmazott pápa kérésének megfelelően az egyszerűség jegyében”.

Joseph Ratzinger szerdán, a délutáni szentmise végén, lakóhelyén, a Mater Ecclesiae kolostorban részesült a betegek kenetében felszentelt laikus nők jelenlétében, akik utolsó éveiben segítségére voltak – közölte Bruni.

XVI. Benedek földi maradványait január 2-ától a Szent Péter-bazilikában helyezik el, hogy a hívők végső búcsút vehessenek tőle.

Szombaton 17 órakor Ferenc pápa vezetésével kezdődik a hagyományos év végi Te Deum istentisztelet, mely a hivatalban lévő pápa első nyilvános megjelenése lesz elődje halálának bejelentése óta.

Az emeritus pápa halálhírére megtelt a Vatikán egyébként is turistákkal teli környéke: főleg rómaiak siettek a Szent Péter térre, azok, akik péntek délután a lateráni Szent János-bazilikában imádkoztak XVI. Benedekért.

Mások a helyszínen értesültek a nyugalmazott pápa haláláról. Az elsők között érkeztek meg az újságírók, elsősorban német, olasz és amerikai stábok, akik már napok óta a Vatikánnál dolgoztak.

A teret a kora délutáni órákban rövid időre lezárták biztonsági ellenőrzésre a Ferenc pápa vezette Te Deum hálaadás előtt. A Vatikán egész környékét már korábban ellepték az olasz rendőrség, csendőrség emberei: az oldalutcákat lezárták és gyorsan visszaállították a biztonsági belépőket a tömeg terelésére.

Az MTI által megkérdezett olasz hívők szeretettel emlékeztek vissza XVI. Benedekre. Megjegyezték, hogy már pápává választását megelőzően is évtizedeken át Rómában élt, ezért a város lakójának számított. Mások rámutattak, hogy távozásával egy rendkívüli korszak ér véget, amelyben egy pápa és elődje egyszerre élt a Vatikánban.

Vatikáni szakértők hangsúlyozták, hogy a nyugalmazott pápa akarata szerint temetése az egyszerűség jegyében zajlik, de pápához illő liturgiával, melyre egyházi ás állami delegációkat várnak. Az emeritus pápa búcsúztatása unikumnak számít, amelyre nincsen példa az egyház történetében.

Utoljára 2005-ben temettek pápát a Vatikánban, II. János Pált.

XVI. Benedeket a Szent Péter-bazilika kriptájában helyezik majd el, abban a pápai sírhelyben, ahol korábban XXIII. János pápa, majd II. János Pál nyugodott.

Utóbbi 2005 és 2011 között, majd szentté avatása után hamvait a bazilikába helyezték át.

XVI. Benedek volt az első pápa, aki Twitter-fiókon jelentkezett és a két pápáról szóló filmek fiktív szereplőjeként a mozivásznon is szerepelt.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A vatikáni miniszterelnökként ismert Pietro Parolin kifejtette: el kell kerülni a helyzet „fokozódását, meg kell állítani a háborút, és tárgyalni kell”.

Nyomasztónak nevezte „új hidegháború esetleges visszatérését két szembenálló blokkal”. Ez – tette hozzá – teljesen ellentétes a Ferenc pápa hirdette testvériség kultúrájával, amely az egyetlen járható út igazságos, szolidáris és békés világ megépítéséhez.

A bíboros a Corriere della Sera, a La Repubblica és más olasz lapoknak adott közös interjúban azon meggyőződésének adott hangot, hogy

Mindig és még most is adott a tér a tárgyaláshoz. Soha nem késő.

Hangoztatta, hogy a Szentszék, amely az utóbbi években folyamatosan, diszkréten és nagy figyelemmel kísérte az Ukrajnában zajló történéseket, és felajánlotta, hogy rendelkezésre áll az Oroszországgal folytatott párbeszéd elősegítésében, mindig készen áll arra, hogy a feleket segítse, hogy ismét erre az útra térjenek vissza.

Mindenekelőtt azonnal le kell állítani a katonai támadást, drámai következményeinek mindannyian szemtanúi vagyunk

– jelentette ki a szentszéki államtitkár.

Parolin bíboros kifejtette, hogy a harcok leállítását és a tárgyalóasztalhoz történő visszatérést sürgette Ferenc pápa is, amikor február 25-én ellátogatott Oroszország Vatikánhoz közeli szentszéki nagykövetségére.

Pietro Parolin „bátorító jelzésnek” nevezte az ortodox egyház vezetői felhívásait. Úgy fogalmazott: az egyházi vezetők bizonyítják, hogy készek „félretenni a kölcsönös sebek emlékét, és közösen dolgozni a békén”. Hozzátette, hogy az ortodox egyházak „döntő szerepet” tölthetnek be.

A szentszéki államtitkárságot 2013 óta vezető, 67 éves bíboros úgy vélte, egy esetleges európai méretű háború vagy új hidegháború

hatalmas arányú katasztrófa lenne, sajnos, teljesen nem lehet kizárni ezt az eshetőséget.

XII. Piusz pápa 1939. augusztus 24-én mondott szavait idézte, melyben az akkori egyházfő a második világháború előtt tárgyalásra szólított fel.