Ülésezett a Monetáris Tanács

A Monetáris Tanács állásfoglalásának publikálásával párhuzamosan Varga Mihály a jegybank elnöke ismertette a döntés hátterét. A Tanács továbbra is elkötelezett az infláció fenntartható elérése mellett, ami a szigorú monetáris kondíciók, a pozitív reálkamat biztosításával érhető el. Az óvatos és a türelmes megközelítés a monetáris politikában így továbbra is indokolt.

A jegybankelnök ismét kiemelte, hogy a pénzügyi piacok stabilitása és az inflációs várakozások horgonyzása kulcsfontosságú.

A fentieknek megfelelően változatlan maradt a Tanács előretekintő iránymutatása is:

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

Mind az állásfoglalás, mind a sajtótájékoztatón elhangzottak kiemelték, az év eleje óta összességében erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban. Varga szerint az erősebb és stabilabb forint segíthet az inflációs várakozások horgonyzásában. Azonban kérdésre válaszolva a jegybankelnök elmondta, hogy továbbra sincs árfolyamcélja a jegybanknak.

Mit mutatnak az előrejelzések?

Mint minden negyedév végén, most is megjelentek a jegybank új gazdasági és inflációs előrejelzései:

• A jegybanki stáb a 2025-ös növekedési előrejelzését 0,6 százalékra csökkentette a június végi 0,8 százalékról, miután a mezőgazdaság várhatóan visszaesik az idei évi aszály miatt.
• A 2026-os éves GDP növekedési előrejelzés 2,8 százalékon, a 2027-es pedig 3,2 százalékon maradt.
• Ami az inflációt illeti, idén éves átlagban 4,6 százalékos infláció várható, ami egy kicsit kisebb a júniusban várt 4,7 százaléknál.
• A jegybank az árrésstopok november végi kivezetésével számol. 2026-ban kissé magasabban, 3,8 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index, 2027-ben pedig 3 százalékos infláció várható.

A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a szeptemberi előrejelzés alappályáját összességében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik.

Nincs újdonság

Összességében az ülés nem hozott újdonságot a jegybanki üzenetekben és kommunikációban. Maradt a szigor és az alapvetően héja megközelítés. Annak ellenére, hogy a várt Fed kamatpálya, a forint felértékelődése, a kiegyensúlyozottabbá váló inflációs kockázatok és a magyar eszközök irányába mutatkozó javuló kockázatérzékelés fundamentálisan lassan teret nyithatna egy óvatos enyhítésnek, az első kamatcsökkentés időpontja továbbra is meglehetősen távolinak tűnik a jegybanki üzenetek alapján.

Hangsúlyozta: a monetáris tanács helyzetértékelése szerint továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség, és a jegybank pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

Varga Mihály elmondta, a jegybank nem látta indokoltnak, hogy változtasson előretekintő iránymutatásán.

A nemzetközi befektetői hangulat a legutóbbi kamatdöntő ülés óta javult, azonban a piaci folyamatok továbbra is érzékenyen reagálnak a geopolitikai kockázatokra – mondta a jegybankelnök.

Az inflációs folyamatokról szólva Varga Mihály elmondta, hogy az alapmutató júliusban 4,3 százalékra, a maginfláció pedig 4 százalékra csökkent. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések összesen 1,5 százalékponttal mérsékelték az inflációt, ezen belül az élelmiszerek árrés-korlátozása 1 százalékponttal, a háztartási cikkeké 0,3 százalékponttal, míg az önkéntes árkorlátozások 0,2 százalékponttal mérsékelték a múlt havi inflációs rátát.

Megjegyezte:

az inflációs alapfolyamatok azonban továbbra is a jegybank 3 százalék célszintje felett alakulnak, emellett több területen erős átárazások figyelhetők meg.

Hangsúlyozta: az infláció elleni küzdelem nem ért véget, az elmúlt hónapok intézkedései rövid távon fejtik ki hatásaikat.

A középtávú inflációs folyamatokat alapvetően meghatározó lakosság inflációs várakozások magas szinten alakulnak, ezek horgonyzása kulcsfontosságú az inflációs cél eléréshez és a gazdasági növekedéshez.

Varga Mihály arról is be3szélt, hogy a második negyedévben folytatódott a lakáshitelezés bővülése: éves szinten a hiteldinamika 13 százalékra gyorsult, az árak növekedése országosan 25,9 százalék, Budapesten 24,3 százalék volt éves összevetésben.

Megjegyezte, hogy a lakáspiacon ez az árnövekedési dinamika indokolhatta a kormányzati beavatkozást.

Az új hitelprogram a kereslet növekedését eredményezheti, azonban a lakásárak emelkedését tompíthatják azok az új fejlesztések, amelyek beleesnek az árkorlátba

– fűzte hozzá.

Az idei lakástranzakciók alapján az eladott lakások döntő része megfelelt volna az Otthon Start árfeltételeinek – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ez alapján szélesebb kör számára nyílik lehetőség a programban való részvételre.

A jegybank a lakossági hitelezés további növekedésére számít és folyamatosan nyomon követi ennek pénzügyi stabilitási hatásait – mutatott rá.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta:

tárgyalások folynak a kormánnyal, hogy a 40 évnél idősebb hitelkérelmezők esetén a jelenleg érvényes 20 százalékos önerő előírást az általános 10 százalékra csökkentsék és erről még ezen a héten döntés születhet.

A jegybanki alapítványokra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy nyolc feljelentést tett a jegybank többek között számviteli rend megsértése, magánokirathamisítás ügyében.

A magyar gazdaság helyzetéről szólva kifejtette: a konjunktúra a második negyedévben visszafogott volt, az éves 0,1 százalékos növekedés összhangban alakult a jegybank júniusi Inflációs jelentésének előrejelzéseivel. A gazdaság teljesítményét pozitívan befolyásolta a szolgáltatások teljesítménye, ugyanakkor az ipar és az export fékezte a növekedést, a lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett tovább csökkent a beruházások volumene. A visszafogott magyar növekedési adatban meghatározó szerepet játszott a német gazdaság uniós összevetésben is mérsékelt teljesítménye – tette hozzá.

A folyó fizetési mérleg egyenlege kismértékű hiányt mutatott, az év eleji szinttől elmaradó júniusi egyenleg összhangban van a várakozásokkal. A jegybank várakozásai szerint a jövő évtől a külső kereslet emelkedésével és az új beruházások termelésének felfutásával a folyó fizetési mérleg fokozatosan bővülhet, míg a költségvetés elsődleges egyenlege idén és a következő években is egyensúlyban lehet – fejtette ki.

Borítókép: MTI/Hegedüs Róbert

A pénzügyminiszter kiemelte: a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban, az elmúlt években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül.

A Bank of China, a China Construction Bank és a Kínai Fejlesztési Bank magyarországi működése jó példa arra, hogy a kínai pénzintézetek európai hídfőállásként tekintenek hazánkra – hívta fel rá a figyelmet a pénzügyminiszter. Mint mondta: Magyarország is eredményesen lépett a kínai pénzügyi piacra, az elmúlt években sikeres államkötvény-kibocsátásokat hajtott végre a kínai és hongkongi kötvénypiacokon, ezzel biztosította, hogy hazánk finanszírozása több lábon álljon. 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre Magyarország a kínai piacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki – fejtette ki a pénzügyminiszter.

A tárcavezető közölte: az idei év második felében is számolunk egy Panda-kötvény kibocsátással, amely tovább erősítheti a magyar adósságkezelés biztonságát.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megnyitójában kiemelte, hogy a pénzügyi és vállalkozási kultúra fejlesztése stratégiai cél. A kutatások alapján jelentősen javult a fiatalok pénzügyi tudatossága: a 2018-as 42 százalék után 2022-ben már 78 százalékuk rendelkezett kitűzött pénzügyi célokkal. Kiemelkedőnek nevezte a fiatalok pénzügyi tudatosságának erősítését. Az idén több mint 20 jegybanki munkatárs csatlakozott a jubileumi programsorozathoz önkéntesként, a hagyományoknak megfelelően. A sikeres gazdasági felzárkózásban a pénzügyi gondolkodásnak kulcsszerepe van, ebben komoly fejlődést ért el az ország, 2010 óta 20 ezermilliárd forintról négyszeresére emelkedett a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona – mondta.

Maruzsa Zoltán, a projektgazda Belügyminisztérium köznevelési államtitkára közölte, hogy a magyar diákok a részt vevő 39 országból a 4. helyet szerezték meg a pénzügyi tudás területen az OECD legutóbbi felmérése szerint. Az eredmények alapján a célirányos pénzügyi szemléletformálás jó eredményeket hoz, ezért folytatják a programsorozatot, hogy fejlesszék a tudatos pénzügyi döntéshozatalt. A javuló eredmények mellett továbbra is szükség van a tudatos és célirányos pénzügyi szemléletformálásra annak érdekében, hogy a tudás gyakorlati alkalmazása terén is hasonló eredményt érhessünk el – jegyezte meg. Közölte: míg 2015-ben 660 iskola vett részt a programban, idén 1270 iskola mintegy 200 ezer diákja kapcsolódik be, mindez jól mutatja a program sikerét.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy pénzügyi tudatosság nélkül nincsen versenyképesség. Hozzátette: egyre fiatalabb korban tapasztalják meg a gyerekek a pénzügyekkel való foglalkozást, példaként említette, hogy 30 tanulóból egynek nem volt bankszámlája egy középiskolai osztályban, ahol előadást tartott. A kormány nagy eredményének nevezte, hogy az államadósság mellett figyelmet fordítottak a családok eladósodottságának kezelésére is, amivel a társadalomnak is példát mutattak. Tanulságosnak nevezte a jelzálogalapú devizahitelezés problémáit, és hangsúlyozta, hogy Magyarország még egyszer nem kerülhet hasonló helyzetbe.

Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a programsorozat évről-évre fontos üzenetet közvetít a diákoknak, ami a vállalkozói tudatosság fejlesztéséhez is hozzájárul. A diákok elérése fontos a megalapozott pénzügyi döntésekhez, ugyanakkor a családokhoz is igyekeznek elérni. Arra törekednek, hogy a diákok jó példákon keresztül, élvezettel sajátíthassák el a pénzügyi ismereteket – mondta.
Hergár Eszter a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a megnyitón végrehajtott érintőkártyás fizetési tranzakcióval jelképesen is elindult Magyarországon a nemzetközi PÉNZ7, a részt vevő országok közül elsőként. A magyar PÉNZ7 2017-ben csatlakozott az alapítvány kezdeményezésére a Global Money Week rendezvényeihez, azóta már többször kapott elismerést, az OECD Magyarországot is felkérte a jó gyakorlatának nemzetközi bemutatására – ismertette.

Hegedűs Éva, a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója felidézte: Magyarország 2015-ben alapítóként csatlakozott az European Money Week, Európa-szerte egyidőben zajló kezdeményezéséhez. Hangsúlyozta, hogy a tananyagok 1,5 millió diákhoz jutottak el 100 ezer tanórán az elmúlt tíz évben.

Az eseménysorozatban a Belügyminisztérium projektgazdaként vesz részt, emellett a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány valósítja meg. A megnyitón elismeréseket adtak át a programban részt vevő önkénteseknek, közöttük Varga Mihály pénzügyminiszternek, emellett oktatási szakembereknek, és intézményeknek.

A Pénziránytű kedd délutáni közleménye szerint az OECD főtitkára videóüzenetben köszöntötte a magyar PÉNZ7-et. Mathias Cormann kiemelte Magyarország elkötelezettségét a fiatalok pénzügyi tudatosságának és ismereteinek fejlesztése terén – írták.

Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Varga Mihály a posztban kiemelte, hogy pozitívan értékelik a magyar gazdaság ellenállóképességét a külső sokkhatásokkal szemben, a kedvezőbb adósságszerkezetet, a növekvő exportteljesítményt és a bankrendszer stabilitását.

Hozzátette: a japán elemzők is azzal számolnak, hogy a kormány idén tovább csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot.

A japán hitelminősítőn túl legutóbb a Scope Ratings erősítette meg az ország besorolását, de a három nagy nemzetközi hitelminősítő is befektetésre ajánlja Magyarországot.

Jelenleg két osztályzattal magasabbra sorolják hazánkat, mint egy évtizeddel ezelőtt

– fogalmazott Varga Mihály a közösségi oldalán.

A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjak emelésének alapja a gazdasági növekedés, a vásárlóérték megőrzése érdekében fenn kell tartani a fejlődést, a többletforrásokból pedig juttatni kell az időseknek is.

A kormány elkötelezte magát a nyugdíjasoknak tett ígéretek betartása mellett, és a jövőben is biztosítja az inflációt követő emeléseket, miként azt a 2010-es kormányváltást követően folyamatosan tette – fogalmazott. A nyugdíjak átlagos összege azóta 97 ezer forintról 217 ezer forintra nőtt, vásárlóértékük csaknem 20 százalékkal nagyobb. 2024-ben nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 6540 milliárd forintot biztosít a költségvetés, januárban 6 százalékos emelésre számíthat a csaknem 2,5 millió jogosult – közölte a tárcavezető. Varga Mihály hozzátette, hogy hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet nemzetközi szakértők elemzése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről. Megállapításaikat a kormány is értékeli majd, a javaslatokat 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer működését hosszú távon is biztosítani kell, de sürgős beavatkozása nincs szükség ezen a téren. Visszautasította a megszorító intézkedéseket is, jelezve, hogy ezeket a kormány a világszintű gazdasági nehézségek közepette sem tartotta megfelelő eszköznek, helyette munkahelyteremtéssel és az árak korlátozásával segít az embereknek.

Kiemelte: a kormány a magyar érdekeket helyezi előtérbe a gazdaságpolitikában is, ezért a blokkosodás helyett az országok közötti széleskörű együttműködést támogatja.

A technológia hatására átalakul a pénzrendszer és a gazdaság, felértékelődik a geopolitika, ezek a változások mind előtérbe helyezik az összekapcsolódást, Magyarország pedig jó lehetőséget kínál Ázsia számára az európai kapcsolatok építésére – fejtette ki a miniszter.

A 2010 óta felépített munkaalapú gazdaságpolitika javuló befektetési környezetet teremtett a vállalkozások számára, ami a nagy hitelminősítők jelentéseiben is visszaköszön – tette hozzá.

Az elmúlt időszak eredményeit sorolva elmondta: a magyar gazdaság teljesítménye 5,3 százalékkal haladja meg a pandémia előtti szintet, szemben az uniós 3,5 százalékos átlaggal, a beruházási ráta 27 százalékkal az egyik legmagasabb az EU-ban. Az államadósság 2010 és 2019 között 80 százalék feletti szintről 65 százalékra csökkent, ami azóta emelkedett, de még így is 10 százalékponttal marad el az uniós átlagtól – jegyezte meg.

A gazdasági komplexitás versenyképességi rangsorban Magyarország a kilencedik helyen áll, és a nemzetközi adóversenyképességi listán is előkelő helyen szerepel – fogalmazott Varga Mihály

Magyarország a 2010 után meghirdetett Keleti Nyitás politikáján keresztül építi az Európa és Ázsia közötti együttműködést, aktívan támogatva az „Övezet és Út” kezdeményezést.
Az ország kapu szerepe tovább erősödhet az olyan hosszú távú beruházásokkal, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, a CECZ Közép-Európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködési Zóna fejlesztése – fogalmazott.

Matolcsy György, az MNB elnöke nyitóbeszédében az Európa és Ázsia közötti kapcsolatok megerősítését, az energiaátmenet gyorsítását, a tudásmegosztás fontosságát emelte ki. Az MNB negyedik Eurasia Forum konferenciájának középpontjába idén a fenntarthatóság került.

„Eurázsia és a fenntarthatóság fogalma ugyanannak az éremnek a két oldala” – fogalmazott. Az energiaátmenet területén Kína Európa és a világ előtt jár, de minden országnak lépéseket kell tenni a folyamat felgyorsítására, hogy az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívást, a klímaváltozást kezelni tudja – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia, ha okososan használják, az élet minden területén a jólét növekedését eredményezi, nagy előnnyel jár, ugyanakkor megvannak a veszélyei is.

A jegybankelnök a párbeszéd és a tudásmegosztás fontosságról is beszélt. Hangsúlyozta, Magyarország méretei ellenére egyfajta szellemi központként igyekszik előmozdítani a Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa közötti párbeszédet, kapcsolatokat, amelyből mindenki nyerhet.
A reneszánsz 500 évvel ezelőtt elindított egy új gazdasági-társadalmi korszakot, és a mostani lehet az Eurázsia korszak eljövetelének kezdete – mondta.

Az MNB negyedik alkalommal rendezi meg a Budapest Eurasia Forum konferenciát, amely idén Átmenetek a fenntarthatóságért címmel zajlik november 23-24-én. A rendezvényre több mint 50 előadó érkezett 15 országból.

Fotó: Biztosító Magazin

Mint kiemelte, az Európai Bizottság tanulmánya szerint a be nem fizetett áfa aránya 22,3 százalékról 4,4 százalékra csökkent Magyarországon 2010 óta. Ez a negyedik legnagyobb mértékű javulás az uniós tagállamok között.

A magyar áfarés jóval kedvezőbb a 10,8 százalékos régiós és a 7,4 százalékos uniós átlagnál is – hangsúlyozta a miniszter.

Ez azt jelenti, hogy eredményes a kormány adópolitikai alapvetése, amely szerint az adókat nem növelni, hanem beszedni kell.

A gazdaságfehérítő intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a visszaélések száma, többen fizetnek kevesebb adót, amelynek legnagyobb nyertesei a tisztességesen működő vállalkozások hangsúlyozta Varga Mihály.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A kormány célja, hogy megőrizze a magyar adórendszer versenyképességét, és a Magyarországon működő vállalkozások továbbra is Európa egyik legalacsonyabb közterhét fizessék – szögezte le Varga Mihály. Mint mondta: a globális minimumadóról szóló eredeti javaslat adóemelést jelentett volna Magyarországon, azonban a kormánynak sikerült elérnie a szabályok finomítását, így hazánk továbbra is vonzó befektetési környezetet biztosíthat a vállalkozások számára.

A részletszabályokat a kormány úgy alakítja ki, hogy a beruházások kedvezményben részesülhessenek, a Magyarországon megfizetett adók széles körét figyelembe vegye a szabályozás, és a hazánkban keletkező jövedelmek kizárólag Magyarországon adózzanak – ismertette a tárcavezető.

Varga Mihály a megbeszéléseket értékelve elmondta: a cégvezetők megerősítették, hogy a globális minimumadóról szóló tárgyalásokon a magyar érdekek érvényesítésével elért könnyítések érdemben segítik a versenyképességük megőrzését – ismertette a PM.

A Pénzügyminisztérium a globális minimumadóról szóló uniós irányelv átültetésének részletszabályait – az érintett vállalatok javaslatainak figyelembevételével – az őszi adótörvényekkel egy időben nyújtja be az Országgyűlésnek – erősítette meg a minisztérium.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Hozzátette: a negyedéves adatok alapján a recessziós negyedéveket „magunk mögött hagyjuk”. Az idei év két utolsó negyedévében növekedés lesz, az infláció az év végére egy számjegyűre csökken – mondta.

Varga Mihály kitért arra, hogy nehéz időszakon van túl a világgazdaság és az európai gazdaság, a tavalyi magas energiaárak okozta sebek gyógyulnak. A pandémia minden országban a monetáris és fiskális politikák fellazulását hozta. A feladat most is adott, az egyensúlyi mutatók stabilizálása, a hiány csökkenő pályára állítása. Az államháztartási hiány csökkentése az egész gazdaság számára kulcsfontosságú: 2023-ban 3,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolnak, a finanszírozás rendben van, a hiányszám és az államadósság szintje is csökkenni fog – mondta.

A folyó fizetési mérleg egyenlege javulóban van: a második negyedévben többlettel zárt, az ikerdeficit veszélye „kezd elmúlni”. Kedvező tendenciát mutat a külkereskedelmi egyenleg alakulása, ami tavasz óta pozitív, az egyenleg és az export rekordot dönthet 2023-ban. A külföldi működőtőke-befektetések (FDI) dinamikusan érkeznek az országba – jelezte.
Visszatérés a növekedési pályára címmel megtartott előadásában Varga Mihály kiemelte: a második félévben visszatérhet a növekedés.

Jó hírnek nevezte, hogy továbbra is feszes a munkaerőpiac, a háborús helyzetben is megvédték a munkahelyeket, a magas foglalkoztatottság 2023-ban is fennmaradhat. A reálbérek szeptembertől növekedésnek indulhatnak – az ország felzárkózásához ezt nélkülözhetetlennek nevezte.

Kijelentette: a kormány a jegybankkal együtt arra fókuszál, hogy csökkenjen az infláció, és a lépések eredményesek.

A jövő évi forint árfolyamra vonatkozó kérdésre közölte: az elsődleges feladata a jegybanknak az árstabilitás kialakítása. Most az egyensúlyi mutatók helyreállítása az elsődleges feladat, ebben jól együttműködik a fiskális és monetáris politika. Az infláció csökkentésében mindenki egyetért, a kormány, a jegybank és az ellenzék is.

Az MNB veszteségének kezelése egy feladat, a törvényi előírás alapján tőkeveszteség esetén a kormánynak tőkepótlást kell biztosítani. Megjegyezte: az Európai Központi Bank (EKB), vagy a belga jegybank is negatív tőkével működik, a megemelkedett kamatkörnyezet következtében. Emlékeztetett, hogy kérelmet adtak be az EKB-nak a tőkepótlásra, a testület ezt jóváhagyta, így októberben elfogadhatják az erről szóló új szabályozást.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán