A vállalkozási hangulatindex értéke 55 pont lett, az előző negyedévi 56, illetve az első negyedévi 61 pont után.

A harmadik negyedéves felmérés alapján a VOSZ tagvállalatai között többen jelezték a megrendelések visszaesését, a vásárlóerő csökkenését és a munkaerőhiányt, mint korábban, megjegyezve, hogy az idei utolsó hónapok folyamatai még nem láthatók pontosan.

A közlemény szerint a többség a tervezett bevételekkel számol, de az év elején kitűzött célokat egyre többen nem tudják tartani. Bár az adótartozás nem nőtt, fizetési problémák sincsenek, de minden 7. vállalkozás pénzügyi tartalékok nélkül működik, a magasabb ellenállóképességgel rendelkezők aránya 10 százalék. Jelentős részük elkezdte a fejlesztési célok átértékelését is, minden 5. halasztott el beruházást. Az energetikai fejlesztések a legstabilabbak, ezekről általában nem mondanak le a cégek – írták.

Hozzátették, hogy a munkavállalókat a visszajelzések alapján nem fenyegeti veszély, a vállalkozók általában a munkaerő megtartására törekednek. Béremelést 40 százalékuk biztosított, de ezen felül továbbit nem terveznek.

A szövetség a közvetlen tagságon és a tagszervezetein keresztül több mint 60 ezer vállalkozást tömörít – olvasható a VOSZ honlapján.

Nyitókép: Unspalsh

A nemzeti versenyhatóság tavaly februárban indított vizsgálatában megállapította, az eOptika Kft. úgy reklámozta a termékeit, hogy valótlanul keltette azt a látszatot a fogyasztókban, mintha kedvezményes áron tudnák megvásárolni a termékeket. Az eOptika Kft. a gyártók által ajánlott árat jelenítette meg bolti árként, azonban ezek a referencia árak valójában nem érvényesültek a piacon, így megtévesztették a fogyasztókat – írják a közleményben.

A GVH vizsgálata megállapította azt is, hogy a vállalkozás Google Adwords hirdetésekkel és a honlapján azt a téves benyomást keltette a fogyasztóban, hogy az iWear márkanevű terméket meg lehet vásárolni az eOptika Kft. weboldalán, azonban ott az iWear termékek nem voltak elérhetőek, helyettük a saját kínálatát ajánlotta a fogyasztóknak.

Az eOptika Kft. a vizsgált és sérelmezett magatartását már az eljárás során megszüntette, módosította és megkezdte megfelelési intézkedéseit. A GVH versenytanácsa ezt is figyelembe vette, amikor a jogsértések miatt figyelmeztetést szabott ki, valamint megfelelési program kidolgozására kötelezte az első jogsértését elkövető kisvállalkozást.

A hasonló esetek elkerülése érdekében a GVH oktatóvideóval támogatja a kereskedőket a jogszerű árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatban azért, hogy a magyar fogyasztók könnyebben mérlegelhessék az ígért kedvezményeket – közölte a Gazdasági Versenyhivatal.

Nyitókép: Unsplash

Bizonytalanná teszi a jövőt, rontja a megélhetési lehetőségeket és beszűkíti a mozgásteret az érintettek szerint az Országgyűlés által kedden kivételes eljárás keretében elfogadott, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvénymódosítás, amelynek értelmében szeptembertől a katások csak magánszemélyeknek számlázhatnak.

A Billingo által készített friss felmérés eredményei szerint a katások véleménye elég egyértelmű és lesújtó a kormány döntését illetően: egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 1,4-es osztályzatot adtak a módosításra.

Tanulságos és olykor megdöbbentő válaszok érkeztek a felmérés önkitöltős részében is, amikor arról kérdezték az embereket, mit gondolnak, hogyan hat majd az életükre az új katatörvény. Volt, aki azt írta, „nem tudok már lassan enni adni a három gyermekemnek”, egy másik kitöltő úgy kommentált, „rosszul, nagyon rosszul, de talán még fel sem tudom mérni, hogy mennyire rosszul”, míg egy harmadik arról számolt be: „fel kell adni az álmaimat miatta”.

Kiderült az is, nagy általánosságban nem zárkóztak volna el az adózási forma finomításától sem, de egy ilyen mértékű szigorítást nehezen tudják elfogadni. A korábbi kataszabályozáshoz képest a legtöbben (43,43 százalék) egy 20 százalékkal nagyobb közteherviselést tartottak volna elfogadhatónak, 16,49 százalék pedig semennyivel több adót nem akart volna fizetni. Nagyon sok olyan katás is akadt ugyanakkor, aki lényegesen nagyobb százalékot is bevállalt volna. „A Katás vállalkozók fel voltak készülve arra, sőt nagy többségében nyitottak is lettek volna rá, hogy valamelyest nagyobb adóterhet vállaljanak be a jelenleginél. Azonban erre a döntésre egyértelműen senki sem számított, és mind a vállalkozói, mind a könyvelői szakmát teljesen megdöbbentette az új helyzet” – magyarázta Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó vezérigazgatója.

A felmérés választ adott arra is, mi indokolja a nagy felháborodást: a katások 42,5 százaléka számlázott kizárólag cégeknek, 49,63 százalékuk pedig cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, és mindössze 7,88 százalék nyilatkozott úgy, hogy magánszemélyeknek adott ki csak számlákat. Magyarul a kutatás szerint mindössze minden tizedik katás maradhat majd ebben az adózási formában, ha nem szeretne ügyfeleket veszíteni, és így mintegy 350-400 000 vállalkozó lehet az, akit direktben érint a változás.

– fejtette ki Sárospataki.

Mihez kezdenek ezután?

A válaszadók összesen 69,92 százaléka szerint valószínűleg vagy biztosan nem lenne fenntartható a vállalkozása, ha mostantól kizárólag magánszemélyeknek számlázhatna, 9,14 százaléka pedig még nem tudja megmondani, hogy fenn tudja-e tartani vállalkozását. Ehhez képest mindössze a katás vállalkozók 9,47 százaléka állította azt, hogy így is tovább tudná működtetni egyéni vállalkozását, ami jóformán megegyezik azokkal, akik elve csak magánszemélyeknek számláztak eddig is. A maradék 11,47 százalék pedig valószínűleg továbbra is meg tudná oldani a katás státuszát.

Az online felmérésből kiderült az is, hogy a törvény hatálybalépését, szeptember elsejét követően minden tizedik megkérdezett marad csak katás, harmaduk viszont áttér az átalányadóra. Sokat elárul a változtatást övező bizonytalanságról, hogy minden második kitöltő most még nem tudta megmondani, mihez kezd, 12 százalék pedig azt mondta, a döntés után nagyobb hajlandóságot érez a szürkézésre.

A Billingo által publikált kérdőív eredményei szerint mostanáig a katás vállalkozók 27,26 százaléka nem alkalmazott egyáltalán könyvelőt, de mindössze 8 százalék válaszolt úgy, hogy a szigorításokat követően sem lesz szüksége könyvelőre. Ráadásul sejthetően ők azok, akik végleg elhagyják a vállalkozói szférát.

A Billingo rákérdezett arra is, ha a válaszadó áttérne az átalányadóra, mekkora áremelést tervez. Erre minden harmadik kitöltő (37,12 százalék) azt felelte, szeretné drágábban értékesíteni termékeit vagy szolgáltatásait, de egyelőre kétséges, hogy tudná-e ezt érvényesíteni a gyakorlatban. 7,7 százalék egyáltalán nem hajlik az áremelésre, 33,54 százalék viszont biztosan áremelésben gondolkozna ebben a forgatókönyvben. 21,63 százalék pedig még bizonytalan abban, hogy emel-e árat.

A KATA módosításával járó többlet terheknek minden bizonnyal árfelhajtó hatása lesz, amit az összes magyar ember megérez majd a pénztárcáján. Mindez egy egyébként is magas inflációval terhelt nehéz gazdasági környezetben komoly kihívások elé állítja a vállalkozókat és a lakosságot egyaránt.

– jegyezte meg Sárospataki, majd hozzátette: cégüknél jelenleg is átállási terveket dolgoznak ki a KATA-módosítás kapcsán és azt tervezik, hogy több módon is segítséget nyújtanak majd az érintett vállalkozóknak.

Felmérésük szerint gépjármű-biztosítással a kkv-k 62 százaléka, általános felelősségbiztosítással 60 százaléka rendelkezik. A vállalkozói vagyonbiztosítás aránya 40 százalék, a szakmai felelősségbiztosításé 35 százalék, a csoportos élet- és balesetbiztosításé 20 százalék. Más biztosítások aránya nem éri el, vagy nem haladja meg jelentősen a 10 százalékot.

Legnagyobb mértékben, 94 százalékban az agrárvállalkozások biztosítják magukat, ami a közlemény szerint nem meglepő, hiszen a mezőgazdaságot rengeteg kockázat fenyegeti. Viszonylag magas, 91 százalékos a biztosított cégek aránya az építőiparban is.

A speciális biztosításokban szintén az agrárcégek vezetnek. Mezőgazdasági biztosítással 53 százalékuk rendelkezik, miközben a szolgáltató cégeknek csak 46 százaléka kötött szakmai felelősségbiztosítást, az iparban és az építőiparban pedig mindössze 26 százalék az építési-szerelési biztosítás részesedése.

A cégek méretével is összefügg a biztosításkötés aránya, hiszen általános felelősségbiztosítást a nagyobbak gyakrabban kötnek – írták.

A K&H felmérése 2021 november 11. és december 6. között készült 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével.

A Budapest Bank legfrissebb, kisvállalkozó ügyfelei körében végzett felméréséből kiderült, hogy a kisvállalatok több mint felének pénzügyi helyzetét egyáltalán nem érintette hátrányosan, sőt néhányuk esetében még pozitív változásokat is hozott a COVID19 okozta járványhelyzet. A hazai cégek válságállóságát jól mutatja, hogy a KSH adatai szerint az idei első negyedévben 2%-kal nőtt a magyar GDP a tavalyi év utolsó három hónapjához képest, amihez már a különösen hátrányosan érintett szolgáltatói iparág is jelentősen hozzájárult.

Bár a vizsgált kisvállalkozások 40%-ának romlott a pénzügyi helyzete az elmúlt időszakban, mégsem gondolkodnak a redőny lehúzásán, sőt, többségük a különböző beruházásokban, korszerűsítésben látja sikeres újraindítás kulcsát. Legtöbbjük tevékenységét, szolgáltatását bővítve alkalmazkodna a megváltozott igényekhez, de rövidtávon csak negyedük fogna digitális fejlesztésekbe. A pandémiás helyzet pedig megmutatta, hogy a túlélés zálogát a minél hangsúlyosabb online jelenlét, az új értékesítési felületek megtalálása és az elektronikus fizetési megoldások használata jelenthetik.

A kisvállalkozások az elmúlt években fokozatosan szembesülhettek az egyre szigorodó rendelkezésekkel, ma az online számlázás szinte megkerülhetetlenné vált, és a vásárlók számára kötelező biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. Az alkalmazkodás elkerülhetetlen, de a felmérés adataiból jól látszik, hogy a cégek örülnének, ha segítséget kapnának a jogszabályi megfeleléshez: az elektronikus fizetési megoldások bevezetését 89%-ban pályázati forrásból finanszíroznák, az online számlázáshoz kapcsolódó fejlesztéseket legfeljebb 50% önerő mellett, 80%-ban támogatásokból fedeznék. Tájékozottak a témában, harmaduk már ismeri a Budapest Pénzügyi Asszisztens online számlázóprogramot, valamint a POS elektronikus fizetési megoldást is.

A cégvezetők átlagosan 8,2 millió forintot fektetnének be a közeljövőben, ezt a pályázatok mellett jórészt saját tőkéből és bankhitelből finanszíroznák. Több mint 80%-uk ismeri a Széchenyi Kártya Programot, 50%-uk pedig az MFB Pontos, támogatásokkal kiegészített hiteltermékeket is.

Azt tapasztaljuk, hogy ügyfeleink most minden erejükkel azon vannak, hogy újra fejlődő pályára állítsák vállalkozásukat. Fontosnak tarjuk, hogy ebben minden lehetséges módon támogassuk őket, ezért a hagyományos banki termékeken túl államilag támogatott kölcsönöket és számos digitális megoldást is kínálunk.

– mondta Csajtainé Tószeg Andrea, a Budapest Bank kisvállalkozási termékfejlesztési vezetője.

Ez utóbbiak közé tartozik a Budapest Pénzügyi Asszisztens online számlázó*, a Budapest Bank POS terminálos elektronikus fizetési lehetőség, illetve saját honlap készítésben is segítünk ügyfeleinknek – tette hozzá.

*A szolgatást a Budapest Eszközfinanszírozó nyújtja.

Nem arra találták ki a KATÁ-t, amire ma használják

A kata debütálásának idején, 2013-ban a kormány a kedvező adófajtával a jellemzően a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat, így például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat segítette. A cél nem az volt, hogy a néhány cégnek nagy értékű, több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy

az sem szerepelt soha a célok között, hogy azt a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják

– emlékeztetett Izer Norbert.

Sok KATÁ-s korábban alkalmazott volt

A kata szabályainak megváltoztatását egyre több piaci szereplő sürgette, és a Pénzügyminisztérium elemzései is alátámasztották a változás szükségességét.

• Az adóhivatali nyilvántartás szerint 2019 végén a katások 40 százaléka a vállalkozás megkezdése előtt alkalmazott volt.
• Az adatszolgáltatásokból pedig az derült ki, hogy a húsz legnagyobb „katás foglalkoztató” összességében 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki.
• A tisztességes piaci szereplőket érő kár nagyságrendjét pedig jól jelzi, hogy az így kifizetett összeg eléri a 32 milliárd forintot

– részletezte Izer Norbert.

Rejtett munkavállalóként foglalkoztnak kisadózókat

A nyilvántartási és az adatszolgáltatási adatokból ugyanaz a következtetés vonható le, több nagy cég is rejtett munkavállalóként foglalkoztatja a kisadózókat. Hogy milyen jelentős adóelőnyről van szó, az is mutatja, hogy

450 ezer forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége 500 ezer forint, a tisztességes cégnek pedig mindez több mint 800 ezer forintjába kerül

– hozott példát az államtitkár.

Számos javaslat érkezett a KATA szabályok módosítására

Az egyes ágazatokat képviselő érdekképviseleti szervektől számos megoldási javaslat érkezett. Többen szorgalmazták az adó mértékének a megemelését vagy például egyes ágazatok kizárását a kata köréből. Mivel a kormány éppen a sok ügyféllel kapcsolatban álló kisvállalkozókat akarja továbbra is segíteni ezzel a kedvező adózási móddal, a koronavírus-válságban szóba sem jöhet az adóemelés, de az sem, hogy bizonyos szakmák képviselőit teljesen kizárja a kormány a katából – jelentette ki Izer Norbert.

300 ezer kisvállalkozás nem érintett

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata a hárommilliós új szabályra egybeesett a kormányzati célkitűzésekkel. Az erről szóló módosítást az Országgyűlés többek között azért is szavazta meg, mert a változások a katások jelentős többségét, több mint 300 ezer kisvállalkozást egyáltalán nem érintenek, az adónem egyszerűsége megmarad és az adórendszer így igazságosabb lesz – emelte ki. Hozzátette, hogy

a hárommilliós új szabály érint majd olyan szereplőket, amelyek csak egy-két helyre számláznak nagy összeget, és nyilvánvalóan nem munkaviszonyt leplez a szerződésük.

Változik az adózás

Ezek a gazdasági résztvevők teljesen más helyzetben vannak, és teljesen más kockázatot viselnek, mint a megannyi ügyféllel kapcsolatban lévő kisebb vállalkozások, ezért adóügyi helyzetük is más lesz jövőre. A nagy értékű, évi hárommillió forintot meghaladó üzleti kapcsolatok adózása sávossá válik.

• A sok kis összegű megbízásra továbbra is a havi ötvenezer forintos adót kell alkalmazni.
• A kevés nagy értékűnél viszont a hárommillió feletti részre életbe lép a negyvenszázalékos kulcs

– ismertette.

Az átalakítással a KATA kétszintű adóvá válik

Csak azok a vállalkozások fognak a második, magasabb adózású kategóriába kerülni, amelyek abban a kedvező helyzetben vannak, hogy volt lehetőségük egy vagy néhány megbízóval olyan szerződét kötni, amely a garantált bérminimumnál is jelentősen magasabb havi bevételt biztosít – tette hozzá.

• Kitért arra is, hogy a Pénzügyminisztérium számítása szerint legfeljebb néhány tízezer vállalkozást érinthet a hárommilliós szabály.
• Megjegyezte, hogy ha az ügyfélnek számlázott összeg egy-két millió forinttal lépi túl a hárommilliós határt, akkor még mindig a kata lehet a legnagyobb adómegtakarítást biztosító adófajta, ezért az érintettek legtöbbjének nem érdemes váltania.
• Kiemelte, hogy a kata egy választható, egyszerűsített adófajta, ezért ha esetleg valakinek már nem ez az adónem a legkedvezőbb, mert például magas költséghányaddal dolgozik, számos egyéb adózási mód közül választhat.

Izer Norbert szerint az egyre erősödő adótudatosság és az ügyfélcentrikus adóhivatali szemlélet miatt nem is olyan meglepő, hogy az érdekképviseleti szervek és az adótanácsadó cégek szinte kivétel nélkül mindannyian a katás foglalkoztatók még szigorúbb adóhivatali ellenőrzését kérték. Megjegyezte:

A tisztességes vállalkozók már most segítséget kaphatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, a revizorok ugyanis már megkezdték a nagy számban katásokat foglalkoztató cégek célzott és kiemelt ellenőrzését.

A KATA a kisvállalkozások körében továbbra is népszerű

A statisztikai adatok nemcsak a változás szükségszerűségét, hanem azt is igazolják, hogy a kisvállalkozások körében továbbra is népszerű ez az adófajta.

• Míg idén július 21-én 409 ezer katást tartott nyilván az adóhivatal, addig tavaly ugyanilyenkor 353 ezret.
• Ráadásul júniusról júliusra, amikorra a jövő év változások ismertté váltak, az átlagot jelentősen meghaladó mértékben, mintegy 8 ezerrel nőtt a katások száma

– ismertette.

A szabályváltoztatások utáni első tapasztalatokból az is látszik, hogy

most már jellemzően a lakosságot ellátó, nap mint nap a piacról megélni kénytelen mikrovállalkozások jelentkeznek be a kata hatálya alá.

Éppen az a vállalkozói kör, amelyet 2013 óta támogatni kíván a kormány az alacsony közteherrel és a rendkívül egyszerű adminisztrációval járó kedvező adófajtával – magyarázta Izer Norbert.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a taxisok után további kisvállalkozóknak ad június 30-ig mentességet a kormány a kata átalányadó-fizetési kötelezettség alól a koronavírus-járvány miatt. A március 1-je előtt keletkezett kata-tartozásokra haladékot adnak; a turizmushoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a magyarországi médiaszolgáltatások mentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatt; a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat, valamint az adóvégrehajtásokat felfüggesztik; és a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes-, gyet- és gyed-jogosultságokat meghosszabbítják.

A közterhekkel kapcsolatos részletszabályozás szerint módosul a szociális hozzájárulási adóról, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, és tételesen felsorolja az a huszonhat tevékenységi kört, amelyben alkalmazni lehet a közteherviselésre adott könnyítéseket.

A rendelet kimondja, hogy 2020. március, április, május és június hónapra mely tevékenységet végzők kapnak adómentességet a kata megfizetése alól.

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

A februárban a törvény hatálya alá tartozott kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált kata szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg.

Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti, az évente bevallóknak a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

A szabályozás szerint ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélkül is engedélyezett, érintéses fizetési kártyás vásárlások összeghatára április 15-től, ezzel becslések szerint a vásárlások csaknem 90 százalékánál a vevőnek nem kell megérintenie a POS-terminált.

Az államtitkár elmondta, a munkáltatók is kedvező helyzetbe kerültek, hiszen a nyugdíjas munkavállalók után nem kell megfizetniük a 19,5 százalékos járulékot.

Tállai András megerősítette, hogy a kedvezmények azokra a nyugdíjasokra is vonatkoznak, akik részmunkaidőt vállalnak, így a csökkentett jövedelem után sem kell járulékot fizetnie sem a munkavállalónak, sem pedig a munkáltatónak.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a munkaerőpiacon változás történjen, hiszen szinte minden ágazatban munkaerőhiány van.