A közlemény szerint a díjra a legalább három éve sikeres saját vállalkozást működtető, 18 és 40 év közötti természetes személyek, magyar fiatalok jelentkezhetnek vagy jelölhetőek november 20-ig.

Az immár másfél évtizedes múlttal rendelkező díjjal azokat a vállalkozókat jutalmazzák, akik a fiatal koruk ellenére is sikeresek a gazdasági életben, valamint jó példaként szolgálhatnak a fiatalabb generációk számára.

Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) alapító elnöke a közleményben kiemelte: nagyon várják a női és vidéki vállalkozások jelentkezését is, hiszen a tehetség, a szorgalom, az akarat és a siker nem határolható nemekre és lokációra.

A díjra jelentkezni és jelölni a FIVOSZ honlapján lehet, ahol egyben várják az ingyenes regisztrációt a november 20. és 25. közötti, 15. Fiatal Vállalkozók Hete Üzleti és Karrier Show-ra, amelynek programjában szerepel az Év fiatal vállalkozója díj átadója is – írták a közleményben.

Nyitókép: Unsplash.

Nagyüzem az OTP Banknál

Az OTP Banknál az egyéni vállalkozói számlanyitások száma már augusztus első három hetében 40 százalékkal meghaladta a júliusi adatot, feltehetőleg annak hatására, hogy szeptember 1-jével jelentősen szűkülni fog a kisadózó vállalkozások tételes adójára jogosultak köre.

A gazdasági tevékenység folytatására számos lehetőség áll rendelkezésre, azonban az OTP Bank és a Bookkeepie szakértői szerint érdemes előre tisztázni, hogy milyen lépések szükségesek a váltáshoz.

Milyen adózási formák közül választhatunk?

Ha egy most még katával adózó vállalkozó egyéni vállalkozóként folytatná tevékenységét, úgy folytathatja vállalkozói jövedelemadózással, vagy választhatja az átalányadózást.

• Mindkét esetben javasolt egy könyvelő felkeresése a kedvezőbb adózási forma kiválasztásához, valamint később a bevételek, kiadások, illetve a befizetendő adók és járulékok nyomon követéséhez.
• Ha a vállalkozó áfa fizetésére kötelezett, szüksége lesz pénzforgalmi, vagy köznapi nyelven vállalkozói bankszámlára is.
• Áfa szempontjából alanyi adómentes vállalkozók esetén elegendő a lakossági számla, nekik azonban mindenképpen javasolt a magánjellegű és a céges bevételek szétválasztása, mert másképp kell adózniuk ezek után.

Milyen pénzügyi szolgáltatásokat célszerű igénybe venni?

Az OTP Bank szakértői szerint a megfelelő pénzforgalmi számla kiválasztásához azt érdemes átgondolni, hogy a vállalkozásnak milyen pénzügyi szolgáltatásokra lesz szüksége, majd tájékozódni az elérhető banki konstrukciókról. Íme néhány példa:

• A számlavezetési díj általában havi fix költség, amelynek összege bankonként változik.
• A számlacsomaghoz tartozó üzleti bankkártya díja néhány ezer forint lehet évente, de érdemes megvizsgálni, hogy szükség van-e társkártyákra, és azt is célszerű figyelembe venni, hogy az adott hitelintézetnek milyen az ATM-lefedettsége, hiszen a kártyakibocsátó ATM-ein általában olcsóbb a ki- és befizetés.
• Számolni kell mindemellett a tranzakciós díjjal is, amelynek minimalizálásához azt érdemes számításba venni, hogy miként intézi a vállalkozás a pénzforgalmát: használ-e készpénzt, gyakran fizeti-e azt be számlájára, vagy esetleg gyakran utal-e nagyobb összegeket partnereinek.

A váltásra kényszerülő vállalkozóknak számos lehetőséget kell megfontolniuk rövid idő alatt és várhatóan a korábbinál magasabb költségekkel kell szembenézniük, bárhogyan is döntenek. A könnyebb átállás érdekében és a kezdeti nehézségek áthidalására az OTP Bank Start számlacsomagjában az újonnan szerződő egyéni vállalkozók számára három évre elengedjük a számlavezetési díjat.

– mondta Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozói területének vezetője.

Melyek a legfontosabb teendők egyszemélyes Kft. alapítása során?

Ha egyszemélyes Kft. alapítása mellett dönt a most még katával adózó egyéni vállalkozó, könyvelő segítségére és pénzforgalmi számlára szintén szüksége lesz.

Emellett céget kell alapítania. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy egy egyéni vállalkozás – amennyiben nem szünetelteti a tevékenységét – egyszemélyes Kft-vé alakuljon, amely a korábbi vállalkozás jogutódjának tekintendő, ezáltal megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység. Ez egy nem kevés adminisztrációval járó folyamat, amely során a vállalkozónak több feladta van:

• Leltárt kell készítenie az eszközeiről és kötelezettségeiről, meg kell határoznia, hogy ezek közül melyik vagyontárgyak képezik majd a vagyoni hozzájárulását a Kft. alapításához, tehát mely’ eszközöket és kötelezettségeket adja át a Kft-nek.
• Ez alapján nyitó mérleget kell készítenie és gondoskodnia kell a munkáltatói intézkedések előkészítéséről.
• Ezek után, 30 napon belül fogadható el az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata, amit az elfogadástól számított 30 napon belül, a cégbejegyzési kérelemmel együtt kell benyújtani a cégbírósághoz.

Egyszemélyes Kft. alapításához ezért mindenképpen szükséges jogi és pénzügyi szakértő segítségét is igénybe venni.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a közleményben szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.

A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg.

A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik, csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal.

A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban.

Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát.

Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.

Kovács László az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában örvendetesnek nevezte, hogy 3,5 millió beoltott után újranyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai és a teraszdíjat is elengedi a kormány.

Kiemelte: a mintegy féléves leállás után most az árukészlet leltárazása, selejtezése, újratöltése, a személyzeti létszám feltöltése és egy alapos takarítás, fertőtlenítés a vendéglátósok feladata.

Kovács László rámutatott: a zárás alatt az átlagos forgalom nem volt magasabb 15-20 százaléknál. Csak az ételkiszállítás tartotta életben a szektort, de sokan, főleg vidéken nem tudtak ezzel élni, nem volt értelme nyitva tartaniuk. Azoknak azonban, akik a nehézségek ellenére is megtartották dolgozóik jó részét, most helyzeti előnyük van – fogalmazott.

Fontosnak nevezte, hogy a vendéglátósok rábeszéljék dolgozóikat a koronavírus elleni oltásra. Kovács László szerint több szempontból is felelőtlenség úgy kinyitni, hogy a dolgozók nincsenek beoltva. Hiszen ha valaki beviszi a fertőzést, azt a kollégái és a vendégek is elkaphatják, és akár karantén alá is kerülhet a személyzet, ami a működést veszélyeztetheti. Egy ilyen helyzet ráadásul a vendégekben is bizalmatlanságot kelthet – vélekedett.

Az ipartestületi elnök reményeit fejezte ki, hogy az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok után a vendéglátásban és a turizmusban dolgozók is előnyt élvezhetnek majd az oltásnál.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Korábban nem volt a magyar jogban olyan lehetőség, amely a magánvagyonok védelmét és irányítását megfelelően biztosította, ezért nevezhető hiánypótló intézkedésnek a bizalmi vagyonkezelési szerződés 2014-es magyarországi bevezetése. Újabb fontos lépés volt a 2019 márciusában bevezetett jogintézmény, a vagyonkezelő alapítvány, amellyel alapítványok működtethetők magáncélra.

A bizalmi vagyonkezeléssel és a családi alapítványokkal így alternatív módon, több generáción keresztül biztosítható a családi és magánvagyonok hatékony védelme.

Az egyébként kötött, rugalmatlan társasági, öröklési és házassági vagyonjogi szabályokhoz képest a két jogintézmény rugalmas szabályozási kereteket biztosít.

• Mindkét esetben a vagyonelemek tulajdonjoga átszáll egy független vagyonkezelő személyre, aki meghatározott feltételek és korlátozások mellett kezeli a vagyont, a célok és kedvezményezettek érdekében.
• Ez a konstrukció számos kockázattól védi meg az átruházott vagyont, és védelmet jelent, hogy a hitelezők nem tarthatnak igényt ezekre a vagyonelemekre.

Miben különbözik a kettő?

Alapvető különbség a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok között, hogy míg előzőnél nincs előírás a kezelt vagyontömeg legkisebb mértékére, utóbbinál minimum 600 millió forint a küszöb. Időbeli korlát is van: a bizalmi vagyonkezelői konstrukció legfeljebb 50 évre hozható létre, a családi alapítványok időkorlátok nélkül működhetnek.

A két jogintézmény biztosította lehetőség nélkülözhetetlen a Magyarországon különösen aktuális generációváltás sikeres megvalósításához, hogy az évek alatt nehéz munkával és sok kockázattal felépített családi vagyon ne forgácsolódjon szét. Ezek az eszközök, a dinamikusan működő családi vállalkozásokat hivatottak összetett rendszerként védeni és gyarapítani generációkon át.

– mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

A két konstrukció az üzleti életben felmerülő gazdasági, jogi vagy pénzügyi kérdések számos aspektusára adhatnak rugalmas és hatékony választ, így felhasználásukra szélesebb körben van lehetőség. És bár kifejezett adóelőny elérésére nem alkalmasak, azonban a tőkejövedelmekre jellemző hazai és nemzetközi adózási kedvezményekkel megfelelően tudnak élni.

1. Az is lehet elektronikus ügyintézésre kötelezett, aki nem tud róla

Sokan azok közül, akik az általános szabályok szerint nem kötelezettek elektronikus kapcsolattartásra nem tudják, hogy ha kérelmüket elektronikusan nyújtják be, akkor az adóhatóság a továbbiakban már elektronikusan fog velük kapcsolatot tartani. Ezért rájuk is vonatkoznak a szigorú szabályok. Sőt, ha az adózónak olyan meghatalmazottja van, aki elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor az adóhatóság akkor is elektronikus úton fog kommunikálni az adózóval, ha egyébként ő nem is lenne erre köteles.

2. Az elektronikus aláírástól érdemes számolni a határidőket

A kézbesítendő hivatalos iratokat az adóhatóság párhuzamosan küldi meg az adózónak és az adózó valemennyi bejelentett állandó képviselőjének. A hivatalos irat kézbesítésével meginduló határidőket az irat első megnyitásától kell számolni. A legtöbb vállalkozásnak már annak a nyomonkövetése is nehézséget okoz, hogy a cégkapun ki és mikor nyitott meg egy bizonyos iratot. Annak követése pedig szinte képtelenség, hogy a bejelentett képviselők mit és mikor nyitottak meg.

Egy közelmúltbeli esetben a Kúria kimondta, hogy az ügyvéd nem hivatkozhat arra, hogy azért késte le a perindítási határidőt, mert nem tudott róla, hogy az ügyfele az adóhatósági iratot egy nappal korábban már átvette. A legbiztonságosabb az adóhatósági irat digitális aláírásán szereplő dátumtól számolni a határidőket, mert így nem érheti meglepetés a vállalkozást.

– mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

3. Lehet mentesülni a hátrányos követkemények alól

Érdemes észben tartani, hogy a határidőkbe nem számítanak bele azok a napok, amely során legalább négy órán át fennálló üzemszünet állt fenn. Az üzemzavarok időpontjairól (pl. ePapír felület) hivatalos tájékoztatást a https://magyarorszag.hu/uzemeltetesiinfo oldalon lehet elérni. Itt a múltbeli üzemzavarok miatt igazolást is lehet igényelni, amellyel az adózók bizonyítani tudják, hogy külső körülmények miatt nem tudtak szabályosan eljárni az elektronikus ügyintézés során. A NAV üzemszünetekről (pl. Online Számla, EKÁER) a https://nav.gov.hu/nav/uzemszunet oldalon lehet tájékozódni.

 4. A scannelés nem elég

Számos esetben merül fel az a probléma, hogy a külföldi vezető tisztégviselővel rendelkező társaság nem tudja bejelenteni a meghatalmazottját az adóhatóság felé, mivel a külföldi vezető tisztségviselő nem tudja elektronikusan aláírni az iratokat. A meghatalmazás scannelése ugyanis nem elegendő az elektronikus ügyintézés során, a papíralapú iratok elektronikus felhasználásakor szigorú szabályoknak kell megfelelni, amelyet az elektornikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok tartalmaznak.

Ha az adózók könnyelműen kezelik a papíralapú iratokat (pl. szerződések, számlák, nyilatkozatok) és azoknak csak a scannelt formáit tartják meg, akkor az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályoknak sem tudnak eleget tenni, hiszen a scannelés önmagában ebben az esetben sem elegendő. Még nagyobb kockázatot jelenthet, ha a szabálytalanul digitalizált iratokat egy adóhatósági ellenőrzés során szeretnék felhasználni, különösen, ha az eredeti papíralapú irat már nem elérhető.

– mondta dr. Takács Diána, a Deloitte Legal szakértője.

5. Mindenki hozzáfér a cég irataihoz

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha a cégkapuhoz többen férnek hozzá (pl. a cég alkalmazottai, könyvelők, ügyvédek), akkor ezek a jogosultak a cégkapura érkezett összes iratot látják, nem csak a számukra releváns tartalmat. Erre megoldást tud jelenteni, ha a cégkapura érkező üzeneteket címkézik (pl. feladó, címzett, dokumentumtípus szerint) és beállítják, hogy az adott címkéjű dokumentumot melyik hozzáféréssel rendelkező láthatja.