2015-höz képest már majdnem a négyszeresükre emelkedtek a magyar lakásárak, a 390%-os árindex (2015=100) magasan a legmagasabb az Európai Unió országai között

– derül ki az Eurostat most publikált negyedik negyedéves statisztikájából.

Az uniós rangsor második helyén Portugália áll, ahol majdnem háromszor olyan magasak most az árak, mint 2015-ben, míg a harmadik helyre Litvánia került 268%-os árindexszel. Európában egyedülálló módon eközben Finnországban még minimálisan csökkentek is a lakásárak a tíz évvel ezelőtti szinthez képest, Olaszországban mindössze 18%-os volt a drágulás, míg Franciaországban átlagosan 28%-kal került most többe egy lakás, mint 2015-ben. Az Unió átlaga mindeközben 65%-os.

A magyar lakásárak Európa-rekordnak számító emelkedése évek óta megfigyelhető, érdemes azonban megvizsgálni a 2025-ös tendenciát, hogy gyorsult-e a drágulás.

• Tavaly a negyedik negyedévben 21,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ez szintén a legmagasabb növekmény volt az Európai Unió tagállamai közül. Ráadásul a drágulás kismértékben gyorsult a harmadik negyedéves 20,9%-ról.
• Az év közepén pedig még csak 13,9% volt az éves alapú drágulás, vagyis egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg.

„A statisztikában egyértelműen azonosítható az Otthon Start program hatása: a kedvezményes hitellehetőség ugyanis szeptemberben indult, vagyis a harmadik és a negyedik negyedévet érintette, amikor látványosan gyorsult a drágulás”

– emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy a program oda vezetett, hogy az év végén mért éves alapú áremelkedés 2022 harmadik negyedéve óta (amikor az amúgy is élénk piacot a kedvezményes Zöld Otthon hitel fűtötte) a legnagyobb volt, vagyis több mint hároméves rekordra gyorsult.

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb drágulást Portugáliában mérték, ott 18,9%-os volt az áremelkedés 2024 hasonló időszakához képest, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Horvátország került fel 16,1%-os adattal. Ezzel párhuzamosan Finnországban 3,1%-kal csökkentek a lakásárak, Luxemburgban gyakorlatilag stagnáltak, Franciaországban pedig mindössze 1%-kal emelkedtek, ami jelentősen elmarad az EU-s átlag 5,5%-tól.

Az áremelkedési dinamika feltárásához érdemes megvizsgálni a negyedéves alapú adatokat is, melyek szerint a negyedik negyedévben Magyarországon tapasztalt 4,2%-os drágulás a második legnagyobb volt Szlovénia 5,1%-os adata után. A harmadik negyedévben viszont még 7,4%-os drágulást mért itthon az Eurostat, vagyis az év végén már érződött az – amiről a szakemberek is beszámoltak –, hogy az első hirtelen felfutást követően csillapodott az Otthon Start program iránti érdeklődés. Az európai dobogó harmadik fokára negyedéves alapon Portugália került, ahol stabilan 4-5% között emelkedtek folyamatosan a lakásárak tavaly. Ebben az összevetésben a francia, a norvég, a finn és az észt lakáspiacon minimális árcsökkenést mért az Eurostat a harmadik negyedévhez képest, míg az uniós átlag 0,8% volt.

A lakásárakkal együtt az európai statisztikai hivatal az albérletárakról is beszámolt jelentésében, ezen a téren szintén élen járt az emelkedésben Magyarország, hiszen tíz év alatt több mint a duplájára emelkedett a lakásbérlés költsége, messze a 22%-os EU-s átlag felett. Látszik azonban, hogy az albérletpiacon közel sem volt akkora áremelkedés, mint a lakásárakban, ami azt mutatja, hogy egyre kevésbé éri meg befektetési céllal, szimplán kiadásra lakást vásárolni, mivel csökken az ezzel elérhető hozam, bár közben a lakás értékének növekedése kompenzálhatja a tulajdonost.

„Az idei év elején ismét növekvő érdeklődést tapasztaltunk az Otthon Start program iránt, vagyis várhatóan folytatódott a lakásáremelkedés is, bár minden bizonnyal a tavalyi szintektől elmaradó mértékben”

– hangsúlyozta Valkó Dávid.

A jövőt illetően az OTP Ingatlanpont szakértője arra számít, hogy egyre több új lakás jelenik meg a piacon, illetve a használt ingatlanok hirdetésszáma is nőhet, és ez a fokozódó kínálat fékezheti a további drágulást. Az albérletek piacán pedig akár az árak stagnálásához is vezethet az, hogy egyre többen tudnak saját lakást vásárolni a kedvezményes hitelprogramnak köszönhetően – tette hozzá.

Mélyrepülésben a budapesti újlakás-piac

A magas infláció, a látványosan megugró hitelkamatok, a csökkenő reálbérek, a bizonytalan gazdasági és háborús kilátások, valamint a mindezek mellett kitartóan – bár a korábbinál kisebb ütemben – emelkedő árszintek miatt mind a beruházók, mind a lakásvásárlók visszafogták piaci aktivitásukat.

Az idei első hat hónapban 96 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, melyek keretében mintegy 1650 lakás épül. Ez az előző fél évhez képest 60%-os, a tavalyi első fél évvel összevetve 30%-os csökkenést jelent. Ennél kisebb volumen legutóbb 2015 első felében került piacra, amikor is öt évnyi tetszhalott állapot után éppen csak beindultak az új projektek. A fő keresleti indikátor, az eladott új társasházi lakások száma adatbázisunk szerint, idén június végéig csupán – az új kínálattal közel megegyező – 1570 volt. Ez a megelőző fél évhez képest 25%-os, 2022 első fél évéhez képest közel 60%-os visszaesés. Ilyen alacsony értékesítési volument utoljára három éve, a Covid első hullámának betörésekor, azt megelőzően pedig 2014 második fél évében láthattunk.

– összegezi a fő mutatószámokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

A mostani helyzetben egyelőre nem várható a piac élénkülése

A magas kamatok miatt a hitel segítségével vásárlók, az időközben megjelent inflációkövető pénzügyi befektetési lehetőségek és a bizonytalan, illetve a korábbi évekhez képest visszafogott árnövekedési kilátások miatt pedig a befektetési célú vásárlók tömege esik ki jelenleg a piacról.

• Ezt vélhetően csak kis részben tudják pótolni a 2024-től szigorodó Babaváró támogatás, illetve az ugyancsak jövő januártól a kedvezményezett kistelepüléseken kívül megszűnő CSOK miatt idénre előre hozott vásárlások.
• Emellett a piac élénkítésének reményével indult, ám a mai napig mindössze nagyjából fél tucatnyi értékesítés alatt álló projekt vásárlóinak 5%-os áfa-visszaigénylési lehetőséget biztosító rozsdaövezeti akcióterület státusz pozitív hatása sem számottevő.

Nem meglepő tehát, hogy az idei első hat hónap alatt mindössze kilenc ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, melyből négy száznál több lakásos.

Összehasonlításul, tavaly egész évben 31 nagy beruházás került piacra, amelyek közül 20 éri el a százlakásos méretet. Ez annak ellenére beszédes, hogy az utóbbi években a nagy projekteknél is terjed a trend, miszerint az értékesítést csak az építkezés előre haladott fázisában kezdik meg, azaz az előbb említett számoknál több helyen zajlik a kivitelezés, csak éppen a lakások még nincsenek a piacon.

Hol és mi épül?

Bár főváros szerte visszaesett a beruházói aktivitás, az továbbra is a XIII. kerületben a legélénkebb.

Az OTP Jelzálogbank kétlakásosnál nagyobb társasházi beruházásokat tartalmazó adatbázisa szerint a XIII. kerületben 6 hónap alatt 550 új lakás értékesítése indult el, 9 projekt keretében.

61 lakással az átlagméret is itt a legnagyobb, amit csak a XIV. kerület közelít meg 55 lakással. Itt, Zuglóban 330, míg a XXIII. kerületben – ahol csak pár éve épült fel az első nagyobb lakásprojekt – 180 újépítésű lakás került piacra hat hónap alatt.

Projekt darabszámra a III. kerület áll az élen 16 újonnan indított társasházzal, ugyanakkor ezek közül a legnagyobb mindössze nyolclakásos. Ugyanígy, csupa 3-8 lakás közötti projekt indult a XI. kerületben is, szám szerint 12. Az újlakás-piacot tekintve hagyományosan legmozgalmasabbak közé tartozó VIII. kerületben csupán négy új projekt jelent meg a piacon alig 70 lakással, a rendre a dobogón álló IX. kerület pedig az idei első fél évben újonnan indított projekt nélkül maradt.

2023-ban, a jelenlegi adatok szerint – a korábban megkezdett projektek időben elhúzódó kivitelezési munkálatai miatt – a tavalyinál több, mintegy 7400 új társasházi lakás átadására számíthatunk. Ennek negyede, 1800 a XIII. kerületben készül el, amit ezer lakással a IX. kerület, majd egyenként 650-680 közötti volumennel a III., XI. és XIV. kerület követnek. Az I. kerület kivételével mindenhol várható átadás.

Emellett 2024-re is már 4800 lakást tartalmaz az OTP adatbázisa, s mintegy háromezret 2025-2026-ra is, ugyanakkor ezek a számok érezhetően elmaradnak a korábbi években jó előre bejelentett átadásoktól.

Azonnal költözhető lakások

A kereslet volumenében, azaz az idei első fél évben eladott új lakások számában nagyjából 340 lakással a XI. kerület az első, melyet a XIII. és a XIV. kerület követ 280, illetve 170 lakással.

Mindeközben az átadott, de eladatlan lakáskészlet növekvő tendenciát mutat, s az első fél év végére 820 darabon állt, azaz ennyi azonnal költözhető lakásból lehet most választani Budapesten

Ez valamivel több az elmúlt tíz év átlagánál. Emellett ötezer már építés alatt álló ingatlan adja a kínálat gerincét.

• Rögtön átvehető lakásból a XI. és XIII. kerületben van a legtöbb (170 ill. 180 db), míg épülőfélben lévők közül egyértelmű a XIII. kerület elsősége (1140 db).
• A legkönnyebb helyzetben emellett azok vannak még, akik a VIII., IX. és XIV. kerületekben keresgélnek, a legbővebb kínálatból ők választhatnak.

Árcsökkenésre azért ne számítsunk

Az idén látványosan visszaeső kereslet ellenére az új lakások árszintjében nem várható általános csökkenés, noha a drágulás üteme mérséklődött. Nem példa nélküli ugyanakkor az utólagos – lefelé tartó – árkorrekció sem, tesztelve, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben vajon mit fogad el a piac.

Idei átadású lakások esetében most nagyjából 1,3 milliós átlagos négyzetméterárral lehet kalkulálni a fővárosban. A jelenleg – nagyrészt már épülő – 2024-25-ös költözéssel hirdetett projekteknél ugyanakkor 1,5 millió forint körüli az átlagár. Az építkezés korai szakaszában megállapított árak ráadásul még a projekt átadásáig tovább nőhetnek

– mondja Valkó Dávid.

Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelték, a lakásárakkal és hitelkamatokkal, a szomszédban zajló háború eszkalációjával, a nehezen tervezhető kivitelezési időkkel és költségekkel leírható makrókörnyezetben a kereslet a múlt év elején még lendületben maradt, de az év végére látványosan befékezett a piac.

Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben rámutatott arra, hogy az 5900-as összesített forgalom 30 százalékos éves csökkenést jelent. A januártól júniusig eladott mintegy 3800 új társasházi lakás még hozta a megelőző öt év átlagát, az év második felében már csak 2100 fővárosi újlakás talált gazdára, aminél alacsonyabb volumennel csak a Covid megjelenésekor, 2020 első felében, illetve ezt megelőzően 2015 első felében lehetett találkozni.

Az OTP Jelzálogbank adatai szerint 2022-ben 6300 társasházi lakást adtak át Budapesten – ez nem egyenlő a használatba vételi engedélyekkel -, de 2023-ra 7100 megépülésére számítanak.

Az idénre tervezett átadások számából toronymagas a XIII. kerület részesedése, az 1700 lakás a budapesti teljes volumen közel negyede.

A közlemény szerint negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet.

A 2023. január elején elérhető, azonnal költözhető 640 darabos új lakáskészlet 2014 óta a negyedik legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, továbbra is a XIII., XI. és VIII. kerületben találhat legkönnyebben ingatlant. Építés alatt állóból további 5100 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből majdnem minden negyedik a XI. kerületben található – írják a közleményben.

A kereslet megtorpanása és az összességében bizonytalanná váló piaci környezet ellenére sem látszanak jelek az újépítésű lakások árának mérséklődésére. A beruházók inkább kivárnak az értékesítés indításával, emellett abban bízhatnak, hogy az ősszel a lakáspiac slágertémájává váló rezsiteher-növekedés hatására összességében nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani a piaci forgalomból az energiahatékony új lakások – közölte az OTP Jelzálog.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az ingatlanközvetítő cég várakozása szerint az idén az országos lakóingatlan forgalom elérheti a 160 ezret, a tavalyi – a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján becsült – 135 ezer után.

A közlemény szerint tavaly év elején konszolidáció jellemezte a piacot, ami a hirtelen berobbant járvány, valamint az év végén bejelentett és idén januártól elérhető kormányzati támogatások miatti kivárás hatására forgalomban egyértelmű csökkenésbe, árszínvonalban pedig stagnálásba, néhol enyhe csökkenésbe váltott.

Ugyanakkor megjegyezték, hogy a makrogazdasági folyamatok a pandémia ellenére is stabilak maradtak és

az ingatlanpiac mélyrepülésének kibontakozását a kormányzati otthonteremtési támogatások is megakadályozták azáltal, hogy új keresletet generáltak.

Az OTP Ingatlanpont szerint elsősorban ennek köszönhetően a forgalom növekedése mellett tavasztól már áremelkedés is megfigyelhető volt a piacon.

Kiemelték, hogy a járvány hatására nem egy, a 2008-ashoz hasonló világméretű gazdasági válság tört ki, hanem elsősorban a vásárlói szokások és preferenciák változása miatti enyhe visszaesés jellemezte az ingatlanpiacot.

A közlemény idézte Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét, aki elmondta, amíg elérhetőek az állami támogatások, addig szárnyalni fog a piac, és az sem valószínű, hogy a támogatások kifutása után, illetve a hiteltörlesztési moratórium megszűntével mélyrepülés kezdődne.

A jövő piaci tendenciáit latolgatva valószínűsíthető az is, hogy az emelkedő infláció miatt az ingatlanbefektetések újabb lendületet kaphatnak

– vélte a vezető elemző.

Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője a közlemény szerint arról számolt be, hogy az ingatlanpiachoz hasonlóan szárnyal a hitelpiac is, a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a lakáshitelezés júniusban elérte a 136,35 milliárd forintot.

Hozzátette, a lakáshitelezés fellendülésében piaci szinten és az OTP Banknál is jelentős szerepe volt az állami támogatásoknak, 2021 első fél évében csaknem 14 700 családi otthonteremtési kedvezmény igénylését fogadta be az OTP. Államilag támogatott hitelekre közel 12 300 igénylés érkezett az OTP Bankhoz 94 milliárd forint értékben, míg piaci hitelekre több mint 10 500 igénylés 162 milliárd forint értékben.

Az OTP Ingatlanpont az OTP Csoport tagja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ingatlanközvetítő hálózata. 2011-es alapítása óta mára országszerte több mint 80 irodában, több mint 800 szakember segíti az ingatlanok értékesítését.

Nyitókép: Summary Media

Tájékoztatásuk szerint Budapesten az ingatlanok átlagára az első fél évben 12 százalékkal emelkedett, 15-20 százalék közötti volt az árnövekedés a X., XV., XVII., XVIII., XIX. és XXI. kerületben, illetve 14 százalék feletti az V. kerületben, annak ellenére, hogy itt az ingatlanok átlagos négyzetméterára már meghaladta a 820 ezer forintot.

Kiemelték, hogy a megyeszékhelyek közül kiugróan, 23 százalékkal drágult Szekszárd, ahol a lakások átlagos négyzetméterára 226 ezer forint. Az első fél évben az átlagár Szombathelyen 4 százalékkal csökkent, Kecskeméten 18 százalékkal emelkedtek az ingatlanok árai, így Bács-Kiskun megye székhelye 310 ezer forintos négyzetméterárral a legdrágább nagyvárossá vált. Győrben visszafogottan, 4 százalékkal nőttek az átlagárak.

Az első fél év adatai alapján kissé mérséklődtek a lakásárak Vas és Pest megyében, ahol már korábban is elérték az országos átlag 67-73 százalékát. Komárom-Esztergom megyében és Zalában vélhetőleg a viszonylag alacsony bázis az oka annak, hogy most kiugró, 19 és 22 százalékos növekedés látható, de az árak még így is az országos átlag mindössze 57-62 százalékát érik csak el. Az országban legolcsóbban Nógrád megyében lehet ingatlant vásárolni, ahol az átlagos négyzetméterár nem éri el a 80 ezer forintot sem.

A közlemény szerint az ingatlanok iránti keresletet némileg visszafoghatja, az árak növekedését elvileg mérsékelheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább szigorított a jelzáloghitelezés szabályain. Ugyanakkor a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes általános forgalmi adó jövőre esedékes kivezetése élénkítheti az előrehozott újlakás-vásárlásokat, amelyek így tovább növelhetik a keresletet és az árakat is.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közleményben azzal számolt, hogy az év egészében sem törik meg a dinamikus ingatlanár-növekedés tendenciája.

Minigarzon – Szükségmegoldás vagy életstílus?

A minigarzonok egyik komoly hátránya, hogy gyakran leválasztott lakások, sok esetben raktárból, üzlethelyiségből, pincéből, mosókonyhából, tetőtérből alakítják ki ezeket.

• Vásárlás esetén nem árt jó előre tisztázni az ingatlan státuszát: felmerülhetnek ugyanis jogi problémák, például a társasház közös tulajdonában áll és nincs bejegyezve külön albetétként, így külön címe sem lehet az új tulajdonosnak.
• Amennyiben a lakás nem felel meg bizonyos jogszabályi követelményeknek, használatba vételi (lakhatási) engedélyt sem kaphat, e nélkül pedig hitel sem vehető fel vásárlásra.

Vannak azért lehetőségek

A diszkomfort-érzetet csak igényes felújítással és átgondolt berendezéssel lehet ellensúlyozni. Komolyabb lakberendezési áruházak külön helykímélő, ötletes megoldásokat kínálnak kislakás-tulajdonosoknak. IKEA-s vagy teljesen egyedi okos berendezési megoldások külön vonzerőt jelenthetnek. Aki pedig már beköltözött egy minigarzonba, élvezheti annak minden előnyét: könnyű takarítani, minimális holmi fér el benne, így nincs hely felesleges tárgyaknak. Alacsony a rezsi és soha nincs az az érzése az embernek, hogy eltéved a saját lakásában.

A fővárosban akár 10 millió forint alatt is…

Számtalan „minilakás”-ként, „garzon”-ként hirdetett ingatlant lehet találni az ingatlanpiacon – ám a fővárosban 10 millió forint alatt már többnyire csak önkormányzati lakás bérleti jogát cserélnék el a bérlők, vagy éppen egy romhalmazt, esetleg végrehajtás alatt álló lakást árulnak.

Sokan keresnek felújításra váró szoba-konyhát, akik csak ilyen alacsony áron tudnak lakást venni, főleg külső kerületekben. Ilyenből is bőven akad – a fővárosban 10-15 millió forintért, vidéki nagyvárosokban már 5-7 millió forintért -, amire persze igényektől és lehetőségektől függően még nem árt rákölteni 1-2 milliót.

Jelenleg még így is olcsóbb megoldás, mint akár egy lakótelepi panellakás.

A belsőbb kerületek lakberendezési magazinjaiba illő minigarzonjait többnyire városi fiatalok, hipszterek keresik, akik a jó lokáció és alacsony fenntartási költségek miatt választják ezt a megoldást. Ők keveset vannak otthon, ezért az életterük nem ide összpontosul.

Ugyancsak ezt a piacot célozzák meg a rövid távú lakáskiadásra szakosodott tulajdonosok

Mint minden izgalmas, jelentős hozammal kecsegtető piac, ez is megteremtette a saját specialistáit. Vannak befektetők, akik kifejezetten a lepukkant, olcsón megszerezhető kislakásokra utaznak, azokat megveszik, felújítják, berendezik és jelentős haszonnal tovább adják.

Így aztán akad szép számmal felújított, szállásként hosszabb vagy rövidebb időre, bérbeadásra vagy akár igényes külföldinek értékesítésre szánt mini ingatlan is.

„Ezek ára fekvéstől és a felújítás igényességétől, a berendezéstől függően, jellemzően 20-40 százalékkal meghaladja a környék átlagos négyzetméterárait. Budapest turisták által látogatott belső kerületeiben a minigarzonok négyzetméterárai túllépték az 1 millió forintot. De a főváros kevésbé felkapott helyein lévő, nem annyira igényesen kialakított egyszobás kislakások esetében is az olcsónak éppen nem nevezhető 500 és 800 ezer forintos négyzetméterár a jellemző.”

– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Nyitókép: Freepik