Szíriai és iraki katonai bázisokat azonosítottak be egy fitnesz alkalmazással

Idén az év elején derült ki: titkos katonai bázisok pontos helyszínét leplezte le véletlenül a Strava nevű fitnesz alkalmazás. Az anonim statisztikák, amelyek a katonák által óvatlanul kerültek megosztásra, a nyilvánosságra hozott hőtérképeken a futóútvonalak révén egyértelműen beazonosíthatóvá tették többek között a Szíriában és Irakban található katonai bázisokat.

A robotporszívónak 360 fokos kamerája van, ha egy betörő meghekkeli mindent lát a lakásban

Gyenge pont lehet az elemzés szerint például egy robotporszívó is, amely 360 fokos kamerával rendelkezik, és feltörése révén a bűnözők teljes képet kaphatnak otthonunkról, irodánkról – ahogy néhány esetben ez már elő is fordult.

Fedjük le a kamerát fizikailag is!

Ugyanez a helyzet a többi kamerás eszközzel is, ezért a használaton kívüli kamerát – legyen az tablet, laptop, játékkonzol vagy éppen okos televízió – érdemes lehet időlegesen fizikailag is lefedni, leragasztani vagy letakarni.

A szakemberek szerint a felhasználóknak alaposan át kell gondolniuk az okoseszközök használatát, a gyártóknak pedig a hosszú távú biztonságos működés alapoktól való betervezését is be kell vezetniük a gyártás folyamatába – mutat rá a közlemény, hangsúlyozva:

Óvatos becslések szerint pár éven belül 50 milliárd eszköz lesz hálózatba kapcsolva.

Tarolnak a robotporszívók

Taroltak a kínai robotporszívók a magyar vásárlók körében. A Kínából rendszeresen rendelők több mint kétharmada 29 évesnél idősebb férfi, az online áruházakat látogatók mindössze 6 százaléka nő – derül ki a Rendeljkínait.hu kutatásából. A rendelési adatok alapján a tavalyi év slágerterméke egyértelműen a robotporszívó volt, ezt követték az okostelefonok, bluetooth hangszórók és okosórák.

Megszegjük a szabályokat

A biztosító megbízásából 2017 szeptemberében készült kutatásból többek között az is kiderült, hogy

a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi

A megkérdezettek több mint felével előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajt az autópályán (55 százalék) vagy épp nem áll meg a stoptáblánál (54 százalék).

A balesetek fő oka: gyorshajtás

Míg 2015-ben a válaszadók 39 százaléka vallotta, hogy volt már autóbalesete, 2017-ben már 45 százalék nyilatkozott így. Az ügyfelek a 2015 első fél évi 25 ezerrel szemben az idei hasonló időszakban mintegy 24 ezer kárbejelentéssel éltek a Generali Biztosító felé.

Felidézik, hogy az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7 ezer személysérüléses közúti baleset történt, és 2017 azonos időszakában is ugyanennyi esetet regisztráltak. A legtöbb balesetet (közel 30 százalék) a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza.

Hiába a tiltás, egyre többen használják a telefonjukat vezetés közben

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmet: a megkérdezettek 88 százaléka szokott zenét hallgatni, 85 százalék beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmet (19 százalék). A biztosító szerint a legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12 százalék válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben, 2017-ben már közel ötször annyi (59 százalék), ráadásul az autóban mobilozók több mint 40 százaléka nem használ kihangosítót.

A gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8 százalék szokott vezetés közben. 

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására vezetési szokásain.

Szikszai József, a Generali Biztosító Vagyon és Gépjármű Kárrendezési igazgatója elmondta, hogy az autóban az okostelefont legtöbben a navigációs rendszer miatt használják. 

Amellett, hogy ez egy hasznos segítőtárs, könnyen el tudja vonni a figyelmet a vezetésről. Amikor röviden megnézünk valamit a térképen, könnyen előfordulhat, hogy az autó eközben egy focipályányi távolságot is halad, mi pedig nem tudjuk mi történt körülöttünk.

A bútorokról úgy hisszük jó rejtekhely

Kreatívak vagyunk vagyunk a rejtekhelyek tekintetében, a legtöbb ilyen helyre azonban nem tanácsos semmit sem tenni. D. Tóth Kriszta – a Generali Előrelátó VR filmjeinek főszereplője – elmondta, hogy ők például egyáltalán nem tartanak készpénzt a lakásban. 

A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült:

A károk megelőzésének érdekében leggyakrabban biztonságosabb zárat (54 százalék) vagy ajtót (31 százalék) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22 százalék), illetve rácsot rakatnak fel (17 százalék), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak. 

Még mindig a készpénz elvesztése fáj a legjobban

Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, a legféltettebb kincsek a készpénz (40 százalék), a laptop (20 százalék) és a mobil (12 százalék), a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39 százalék). Többen vannak viszont, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon, az érintettek közel fele válaszolt így – ismerteti a Generali.

Egyre okosabbak lesznek az otthonaink

Szikszai József az okos-otthonok kapcsán megerősítette, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések 40 százaléka vezetékes vízkár. A WiFi-vel összekötött okos-eszközök segítségével hamarabb érzékelhetőek a csőtörések, így a lakás tulajdonosa – vagy a közös képviselő is – hamarabb kezdheti meg a kár enyhítését.

Bár még nincs nagy nyomás, de a mindennapi biztonságunkat javító lakásban használható okoseszközök már itt kopogtatnak: választékuk mindenképpen bővülni fog a közeljövőben. A kulcs nélkül, applikációval nyitható ajtót, a szénmonoxid érzékelőt vagy épp a WiFi-s konnektort – prevenciós jelleggel – várhatóan a biztosítók fogják majd elkezdeni terjeszteni. 

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

A férfiak a leginkább veszélyeztetettek

Ma Magyarországon a leginkább „veszélyeztetett” alkalmazottak az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél dolgozó 35-54 éves férfiak. A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett, súlyosnak minősülő balesetből − csonkulás, érzékszervi sérülés, maradandó károsodás és haláleset − 165 volt az idei év első félévében.

Logikus lépés volna, hogy az érintett vállalatok, vállalkozások kössenek munkáltatói felelősségbiztosítást.

Nem kötnek elegen felelősségbiztosítást, de látszik a törekvés

A fenti adatok ellenére a vállalkozások jelentős része ma Magyarországon munkáltatói felelősségbiztosítás nélkül működik. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi balesetnél a munkáltatónak kell kigazdálkodnia a baleset következtében felmerült kiadásokat, vagy akár évtizedeken át fizetnie a járadékot. Ez rendkívül nagy anyagi terhet jelenthet, főleg, ha még a sérült munkatárs helyettesítésével, pótlásával járó költségeket is figyelembe vesszük.

Nem tartják reális kockázatnak a kártérítési igényt

A Groupama Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy a munkavállalók kiesését okozó eseménytől minden hatodik cégnél tartanak, de az ehhez fűződő kártérítési igényt csak a vállalatok tizede tartja reális kockázatnak. A reprezentatív kutatásba bevont kis- és középvállalkozások válaszai alapján elmondható:

• A kisebb cégek a biztosításokkal kapcsolatban általános információhiányban szenvednek.
• Közülük csak kétharmaduk vesz igénybe valamilyen biztosítást, ráadásul sokszor nem is a valódi kockázatokat kezelik.
• A megkérdezettek mindössze 40%-a rendelkezett vállalkozói vagyonbiztosítással, ugyanilyen arányban kötöttek élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást a cég vezetőjére, de az alkalmazottakra már csak 18%-uk gondolt.

„A fentiek tükrében biztató, hogy a kis- és középvállalkozók körében mérsékelt növekedést tapasztalunk a munkáltatói felelősségbiztosítás terén. A vállalkozói vagyonbiztosítással rendelkező ügyfeleink mintegy háromnegyede köt felelősségbiztosítást is, mely fedezetet nyújt a munkavállalót ért munkabalesetek esetére is. Akik még felelősségteljesebben gondolkodnak, alkalmazottaikra élet-, baleset-, vagy betegségbiztosítást is kötnek. Ezek a biztosítások a munkahelyi jutalmazás, gondoskodás eszközei is.”

– tájékoztatott Kádár Péter a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Vizsgálódott a jegybank

Az MNB átfogó vizsgálatot folytatott a Groupama Biztosító Zrt.-nél és megállapította, hogy a Groupama üzleti rendszereit nem sorolta adatvédelmi osztályokba, jogosultságkezelése, felhasználói adminisztrációja és az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos felkészültsége nem felelt meg a jogszabályoknak.

Hiányosságokat talált a vizsgálat az élet és nem-életbiztosítási termékek minimális és lehetséges tartalmi elemeinél, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) konstrukciók díjkalkulációjánál, illetve a kgfb adatfeldolgozási-nyilvántartási és ellenőrzési rendszereiben is.

Így egyes ügyfelek nem, vagy nem időben értesülhettek várható kgfb-díjaik mértékéről, díjhátralékukról vagy a díj nem fizetése miatti megszűnéséről.

Módosítani kell a kiszervezési szabályzatot

Jogsértő módon hiányosak voltak a Groupama által az ügymenet kiszervezésére kötött szerződések, illetve maga a biztosító kiszervezési szabályzata is.

A jegybank hétfőn publikált határozatában kötelezte a Groupamát a feltárt hiányosságok megszűntetésére, erről a biztosítónak négy hónapon belül kell beszámolnia. A feltárt jogsértések miatt 26 millió forint felügyeleti és 6 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabtak a biztosítóra – áll a közleményben.