A vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. Ha ez nem sikerül, akkor a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól, sőt valószínűleg a vadásztársaság fog kártérítési igénnyel fellépni – írták.
Korábban a sofőr akkor volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát. Július elsejétől azonban a tábla hiányánál is az autósnak kell vállalnia a felelősséget.

A jogszabály azt is előírja, hogy gyorsforgalmi utat (autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy baleset esetén érdemes helyszínelést kérni, akkor is, ha nem történt személyi sérülés. Ilyenkor a rendőrök értesítik a vadásztársaságot, és a vétlenség bizonyítása is fontos lehet. Az elütött vadat nem szabad elmozdítani, az elpusztult állat tetemét tilos elvinni, az a vadásztársaság tulajdonát képezi.

A vadbalesetek során keletkezett kár átlagos értéke elérheti akár a milliós nagyságrendet is, így érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról – hívta fel a cég a figyelmet, megjegyezve, hogy megoldás lehet a teljes körű casco, de több biztosítónál külön vadkárbiztosítás is lehet kötni.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el autóbalesetek során a magyarországi utakon, az éves esetszám megközelíti a 8000-et. A nagyvadak közül leggyakrabban őzzel ütköznek gépjárművek, de jelentős számban fordul elő szarvas- vagy vaddisznógázolás is.

Nyitókép: Unspalsh

A balesetek tavaly megugró értéke ugyan részben magyarázható azzal, hogy 2020-ban a covid-járvány miatt bevezetett lezárások miatt az év egy részében kevesebb autó közlekedett, ám a járműpark folyamatos bővülése miatt hosszú évek óta trendszerűen nő a vadbelesetek száma. A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek (2021-ben több mint 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban), de jelentős azon események száma is, amikor szarvast (közel 1200 eset), illetve vaddisznót ütöttek el (430 eset). További 10 ezer feletti balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek.

A vaddal való ütközés sajnos olyan közlekedési balesetnek számít, amelynek felelőse gyakran nem állapítható meg egyértelműen. Az autó vezetőjének felelősségét legtöbbször akkor állapítják meg, ha a sebességet nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg. Ezt különösen olyan útszakaszokon vizsgálják szigorúan, ahol a vadveszélyre útjelző tábla is figyelmeztet. A vadásztársaságok felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha elmulasztotta a figyelmeztető táblák alkalmazását, illetve bizonyítható, hogy a vadaknak az adott területen való aktív mozgását valamilyen tevékenységével maga idézte elő (például a közelben tartott vadászat).

Sok esetben azonban nincsen egyértelmű felelőse a vadbalesetnek, és ilyenkor az autósnak magának kell viselnie a gépjárműkárokat.

– mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke.

Mivel az ilyen károk átlagos értéke is eléri már a milliós szintet, kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás. Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít. – tette hozzá Papp Lajos.

Sajnos ma Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2022 második negyedévében 1 029 000 gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban mintegy 5 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vadütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek.

Ha vadbaleset következett be:

– A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is
– Megfelelő biztosítás megléte esetén mielőbb jelentsük a kárt a biztosító felé is, ilyenkor csatolni kell a vadászati szerv által kiállított jegyzőkönyvet is
– A sérült vadat ne közelítsük meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat
– Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül

Nyitókép: Unsplash.

A vadgázolás valós veszélyt jelent az utakon nemcsak tavasszal és nyáron, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt, hanem ősszel és télen is. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint leggyakrabban őzeket gázolnak el az autósok, de sok mezei nyúl és fácán is áldozatául eshet ilyen baleseteknek. Mivel az emberek nem minden vadgázolást jelentenek a hatóságoknál, az incidensek valós száma akár a 40 ezret is elérheti évente itthon.

Az úttestre kiugró állatok ellen sokáig nem volt valós megoldás, egy digitális vadriasztó viszont speciális technológiának köszönhetően helyezi minden eddiginél nagyobb biztonságba az autózókat.

A VIONN GO az első okos vadriasztó, amit a gépjármű alvázára szükséges rögzíteni. A termékben a beépített mozgásérzékelő figyeli az autó mozgását és az eszköz induláskor automatikusan bekapcsolódik. A VIONN GO menet közben a szintén beépített hangszórónak köszönhetően jelzi érkezésünket az állatvilágnak. Az innováció lényege, hogy a szélenergiával működő termékekkel ellentétben alacsonyabb sebességen is bekapcsol.

A készülék a gyártó által kifejlesztett hangfrekvenciát bocsát ki, ami már az autó érkezése előtt zavaróan hat a vadakra, ezért távol maradnak a hang forrásától. A VIONN GO minden körülmény között állja a sarat: mivel évszakálló, az eszköz használatával biztonságban utazhatunk az év 365 napján.

A termék belső energiaforrással működik, amire a gyártó két év garanciát vállal. Minden eszköz egyedi hologramos azonosítóval van ellátva, ezt kell vásárlás után regisztrálni a honlapon, ami után a cég két éven keresztül pénzvisszafizetési garanciát vállal egymillió forintig vadgázolás esetén. Az összeghatárt vadkárral kapcsolatos tanulmányok figyelembe vételével állapították meg.

Egy mégis bekövetkezett vad által okozott baleset esetén a keletkezett kárt öt munkanapon belül megtérítik ügyfeleiknek. Ez is jól mutatja, hogy az eszköz hatékonyságában a cég maximálisan megbízik.

A cég hazánkban 24 órás ügyfélszolgálatot működtet, a felszerelés során pedig technikai tanácsadással állnak a vásárlóik rendelkezésére.

A VIONN GO-val mostantól mindenki úgy utazhat, hogy nem bízza a véletlenre saját és családja testi épségét. A termék már Magyarországon is megvásárolható elérhető áron, kizárólag a cég hivatalos honlapján.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon. Tavaly több mint 6000 nagyvad elütés történt a magyarországi utakon. Ezen balesetek nagy része az őszi időszakban történik, amikor a nagyvad mozgása megváltozik.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, a vad által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. De még lassan közlekedve, sőt, akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vad.

A vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is szükséges mérsékelni a sebességet. Ha vadat látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával, vagy rúgásával sérüléseket okozhat.

– hangsúlyozta Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője.

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha a vad nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői – a gépjármű vezetője, illetve illetékes vadásztársaság is – minden tőlük megkövetelhetőt megtettek a baleset elkerülésének érdekében, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt. A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban a főutakon, mellékutakon történő ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.

Vadütközés esetén a gépjárműben igen jelentős károk keletkezhetnek. A MABISZ egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco-biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek. Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal történő ütközés miatti töréskárra, másutt pedig kgfb-biztosítási kiegészítő nyújt fedezetet balesetben résztvevő gépjárműben keletkezett károkra.

Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

Magyarországon sajnos igen alacsony a casco-biztosítási lefedettség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 év végén alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezett cascoval. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel.

A teljes körű casco-biztosítások száma ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak lopást, vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.

Több tízezer vadbaleset történhet az utakon hazánkban, azonban nem minden esetben kapnak bejelentést a hatóságok. Nemcsak ősszel és télen, hanem az év minden napján számítani kell a bokros, fás területről előugró vadakra.

A párzási időszakban, vagy teliholdkor még inkább megnő a kéretlen találkozás esélye.

A rendőrség statisztikái alapján 2020-ban Veszprém megyében történt a legtöbb hivatalosan bejelentett vadgázolás, ott 347 esetet regisztráltak. Szorosan követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye 345 esettel, Zala megye pedig a harmadik a listán 284 bejelentéssel.

A híradásokban gyakran számolnak be olyan esetekről, hogy ismeretlen okból tért át a sofőr a másik sávba, ott pedig összeütközött a szemből érkező autóval, vagy lement az útról és fának csapódott. Ha a sofőr nem éli túl, akkor ezeket az ismeretlen okokat nehéz bebizonyítani. Lehet, hogy éppen egy vadat próbált meg kikerülni. Az állat megúszta, a sofőr viszont nem.

– mondta Koltai Viktor, a Siren7MAX vadriasztó feltalálója.

Fontos a tiszta szélvédő és a távolsági fényszóró használata

Kis odafigyeléssel a sofőr maga is felkészülhet a váratlan találkozásokra. Koltai Viktor szerint bár furcsán hangzik, de azzal tehetünk a legtöbbet, ha tiszta szélvédővel indulunk útnak, főleg az esti órákban.

A legjobban csak úgy lehet érzékelni és látni valamit, ha nincs szennyeződés a szélvédőn, főleg olyan, ami holttereket okoz. Ez kiemelten fontos. A másik a távolsági fényszóró használata, így nagyobb területet lehet belátni. Természetesen ezt csak akkor lehet használni, ha szemből és előttünk nincs autó az úton. Ahol sűrűn szegélyezett bokros, fás terület van, ott fokozott óvatossággal kell közlekedni, ugyanis hiába jó a fényszóró, hiába tiszta a szélvédő, egy pillanat alatt ott teremhet például egy szarvas.

– magyarázta a szakember.

Hanggal is elriaszthatóak

Ma már szerencsére léteznek olyan eszközök, amelyek autóra szerelve riasztják a vadakat, így kisebb eséllyel kerülnek a járművünk elé. Az egyik ilyen eszköz a magyar fejlesztésű Siren7MAX, amit mágnessel rögzíthetünk az autó tetejére, útközben pedig áram nélkül, a menetszéllel működik.

Nagyon sok kísérletet végeztünk, amíg sikerült megtalálnunk azt a szöget az eszköznek, amellyel úgy tudjuk befogni a menetszelet, hogy abból hang képződjön, ráadásul 110 decibel feletti. Ez a hangtartomány annyira irritáló a vadállatok számára, hogy messziről elkerülik a forrását.

– magyarázta Koltai Viktor.

Mi a teendő vadgázolás esetén?

Ha valaki mégsem készült fel eléggé és nem tudta elkerülni az ütközést, akkor a vadgázolást minden esetben jelenteni kell a rendőrségen és a helyi vadgazdálkodási társaságnál. A hatóságok a helyszínen megállapítják az elgázolt vad értékét, amit a sofőrnek ki kell fizetnie. Ezek az összegek eltérőek lehetnek, de akár több százezer forintra is rúghat. Az elgázolt vadat hazavinni sem szabad, ugyanis ez lopásnak számít.

A vadsípok vagy vadriasztók alapesetben olyan magas hangokat adnak ki, amelyeket az emberek nem hallanak, de az állatok igen. Ezek a hangok elriasztják a bokrok, fák között megbújó vadakat, így azok nem ugranak ki az autó elé.

Azonban a tesztek alatt kiderült, hogy a boltokban kapható vadsípok nem minden esetben felelnek meg a követelményeknek. Koltai Viktor ezt a problémát hidalta át a Siren7-el, majd ennek fejlesztett változatával, a Siren7MAX-szal. Az újabb eszköz elkészítésekor a vásárlói visszajelzések alapján nagyobb hatósugarat és magasabb decibeltartomány értek el az eszközön, emellett olyan technikákat vetettek be a könnyebb használatért, amikkel korábban még senki nem próbálkozott.

A Siren7MAX-ba belegyúrtunk mindent tudást, amit a két év alatt, az előző verziónál megszereztünk. Ez az új eszköz nemcsak nevében nyújtja a maximális védelmet, hanem tudásban is.

– mondta büszkén Koltai Viktor.

Mintha mágneses sziréna lenne az autón

A korábbi eszköz, azaz a Siren7 néhány százalékában volt olyan visszajelzés, hogy nem tudják beragasztani a hűtőrácsba, mert nem fér be, vagy nem akarja az autóját kétoldalú ragasztószalaggal összeragasztani. Ezért az új eszköznél egy szokatlanul erős mágnest hívtunk segítségül annak érdekében, hogy a kocsik tetején lehessen rögzíteni sérülés és kockázatmentesen. Ezáltal sokkal nagyobb kompatibilitást biztosít – mondta Koltai Viktor a Siren7MAX feltalálója.

Ez annyit tesz, hogy a továbbgondolt vadriasztót akkor teszi fel az ember, ha szüksége van rá, akár egy szirénát. Ha valaki késő éjszaka az országútra téved, előveszi ezt az eszközt és kihelyezi az ablakon az autójára, ha pedig már nincs rá szükség, akkor ugyanilyen könnyen leszedhető.

Áram nélkül, menetszéllel működik

A legnagyobb kihívást azonban az jelentette, hogy a Siren7MAX elektronikamentesen, áram nélkül tudja kiadni magából azt a hangot, amelyre az állatok érzékenyek.

Ez egy olyan technika, ami esetében nem tudtunk semmilyen tapasztalatot begyűjteni. Kérdeztük a Budapesti Műszaki Egyetemet és különböző szakembereket is a részletekről, de minidig zsákutcába futottunk, mert nem volt senkinek tapasztalata. Sokat kísérleteztünk, míg végül sikerült megtalálnunk az ideális szöget, amellyel úgy tudjuk befogni a menetszelet, hogy abból hang képződjön, ráadásul 110 decibel feletti.

– magyarázta a Koltai Viktor

A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, és folyamatosan északi, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort.

A bőgési időszakban az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak – tették hozzá.

A rendőrség kiemelte, hogy a szarvaselütés következményei súlyosak lehetnek, nemcsak a vadállat sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. A vadbalesetek elkerülése érdekében az erdős környezetű utakon mindig, szürkülettől pedig más útszakaszon is ajánlott mérsékelni a sebességet. Ha valaki állatot lát, érdemes lassítania, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan, megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet, és arra is, hogy többen vannak a környéken.

Ha mégis megtörténik a baleset, a vadhoz nem szabad hozzányúlni, például lehúzni az útról, mert ha még életben van, agancsával, harapásával vagy rúgásával sérülést okozhat – emelték ki.

Baleset esetén a 112-es segélyhívót kell hívni és meg kell várni a rendőri intézkedést. Az elpusztult vadállatot nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyi vadásztársaság tulajdonának számít, elvitele lopásnak minősül – írta a rendőrség.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A citizen science – lakossági tudományos – kampányban Borza Sándor biológus, a Debreceni Egyetem PhD hallgatója

arra kéri a lakosságot, hogy osszák meg közúti tapasztalataikat, véleményüket, javaslataikat a vadbalesetekkel kapcsolatban.

A kutató az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban végez természetvédelmi kutatásokat a Kooperatív Doktori Program keretében.

A felmérésben egy kérdőiív kitöltésével lehet részt venni, amely ide kattintva érhető el – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki beszámolójában.

Mint írják, egy 2020-as publikáció szerint az európai utakon a gázolás áldozatává váló madarak becsült száma évente körülbelül 194 millió egyedre tehető, míg az emlősöké 29 millióra. Egy másik tanulmány szerint pedig évente több mint 400 millió gerinces állat pusztul el világszerte az utakon.

A közutak fejlesztése iránt rendkívül nagy az igény a társadalom és a gazdaság részéről, ugyanakkor annak is fontos szempontnak kell lennie, hogy a sűrűsödő úthálózat és a növekvő forgalom lehetőség szerint ne károsítsa az állatvilágot és a természetet.

– hívják fel a figyelmet a természetvédők.

A kutatók a kitöltött kérdőívek és saját vizsgálati eredményeik segítségével javaslatokat dolgoznak ki a probléma kezelésére, melyekkel csökkenthető a természetvédelmi kár és az anyagi veszteség – közölte az ELKH.

Nyitókép: Pixabay.