Fekete Dénes meteorológus kifejtette: a felszínre érkező UV-sugárzást alapvetően 4 tényező befolyásolja: a légkör ózontartalma, a napsugarak beesési szöge, a felhőzet és a légkör áteresztőképessége, ami leginkább a légkör szennyezőanyag-tartalmától függ.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti Marczell György Főobszervatóriumában 1969 óta folyamatosan mérik a légoszlop teljes ózontartalmát. Kiemelte: az idei év eddig kifejezetten „ózonhiányos” évnek tekinthető, azaz a mért értékek elmaradnak az ilyenkor szokásos sokévi átlagtól. Június elejétől átlagosan 8-10 százalékkal alacsonyabb az ózontartalom. A napsugarak beesési szöge a napforduló idején a legmagasabb. A felhőzet is erős befolyásoló tényező. Fontos, hogy mekkora százalékban van felhőkkel borítva az égbolt, illetve milyen típusú felhők vannak az égen. Végül pedig minél szennyezettebb a levegő, annál kevesebb sugárzást enged át – fejtette ki.

Akkor extrém az UV-B-sugárzás, ha az UV-index 8.0 feletti. Az elmúlt évtizedet tekintve volt olyan nyár, amikor 20 napon is előfordult extrém UV-sugárzás, de olyan is, amikor mindössze 1 napon. Extrém UV-B sugárzás jellemzően júniusban és júliusban szokott előfordulni, augusztusban viszonylag ritkábban – jegyezte meg.

A magas UV-B sugárzásnak nincs hatása az időjárásra, ahogy az emberek hőérzetére sem. Ugyanakkor, mint kiemelte: az állandó extrém UV-B sugárzás veszélyes, bőrbetegséget (szeplősödést, foltosodást, korai bőröregedést), esetenként bőrrákot okozhat, ezenkívül károsíthatja a szemet és gyengítheti az immunrendszert. E sugárzás nagy energiájú részecskéi képesek felbontani az örökítőanyag (DNS) bizonyos kötéseit, így megváltozik e molekula szerkezete és emiatt következnek be az említett rendellenességek az emberi szervezetben.

Az élőlények nem egyformán érzékenyek az UV-sugárzásra, de általánosan elmondható, hogy az állandó extrém sugárzásnak történő kitettség génmutációkat okoz az élő szervezetekben – ismertette Fekete Dénes.