A brüsszeli közlemény szerint a két mediterrán ország aktiválta az EU polgári védelmi mechanizmusát, melynek keretében tíz ország – Bulgária, Horvátország, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia – azonnal hozzájárulását jelentette be az erdőtüzek oltásához.

A felsorolt országok összesen több mint 490 tűzoltót és 7 repülőgépet vezényeltek Görögország különböző területeire. Az EU emellett támogatja a műveletek koordinálását az országban, Copernicus műholdas programjának térképei alapján pedig a szakemberek kárfelmérést végeznek az Attika-régió és Ródosz számos területén. Spanyolország emellett két tűzoltó repülőgépet küld a Tunézia északnyugati részén pusztító erdőtűz oltására – közölték.

Az uniós bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki hangsúlyozta: a Földközi-tenger térségében pusztító erdőtüzek azonnali és egységes választ igényelnek. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa révén teljes szolidaritást vállal az érintett országokkal, és kész támogatni őket a rendelkezésre álló erőforrásokkal a tüzek leküzdésében, valamint a polgárok és a környezet védelmében.

Az uniós biztos részvétét fejezte ki azon két görög tűzoltó családjának és kollégáinak, akik kedden vesztették életüket, amikor feladatuk végzése során tűzoltó repülőgépük lezuhant a görög szigeten.

Lenarcic kiemelte, a száraz időjárás és a magas hőmérséklet okozta erdőtüzek súlyos veszélyt jelentenek az emberéletre, a megélhetésre és az ökoszisztémákra. Annak érdekében, hogy még jobban felkészüljön a tagállamok támogatására az erdőtüzek oltásában, az EU megerősítette a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központját egy szakosodott csoport létrehozásával, amely figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, figyelmeztet, cselekvési tervet készít és összehangolja az uniós válaszadást – tájékozatott a válságkezelésért felelős uniós biztos.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció

Azt írták, a lángokat a tűzoltók tíz vízsugárral oltották el. A munkálatok közben az épület födémje beszakadt.

Információk szerint a garázssort leginkább raktározási célokra használták, és az elsődleges felderítések alapján négy személyautó, két motorkerékpár, egy traktor, valamint egy csónak állt a garázsokban.

A tűz a szomszédos épületekre nem terjedt át, a közeli csarnok külső borítása azonban a hő hatására felpúposodott – közölték.

Nyitókép: Unsplash – illusztráció.

Közleményükben azt írták: az egységek szombatra virradóra visszaszorították a lángokat, délután pedig két vízágyúval fejezték be a végleges oltást, a feladatot három munkagép segítette.

A közleményben felidézték: a XXIII. kerületben található Ócsai úton, a Virágpatak utca közelében lévő hulladékhasznosító üzem területén a tűzoltók pénteki kiérkezésekor az autóroncsok mellett háztartási és bontott fém alkatrészek, egyéb más hulladék égett mintegy tízméteres lángokkal.

A helyszínen a legmagasabb riasztási fokozatban közel száz tűzoltó dolgozott még pénteken este nyolc órakor is a lángok megfékezésén.

A tűzoltók nyolc földi és négy, létrás tűzoltójárműre szerelt vízsugárral akadályozták meg a tűz továbbterjedését. A munkát összesen huszonnégy tűzoltó gépjármű, köztük hét vízszállító autó támogatta.

A fővárosi és az érdi hivatásos egységek mellett részt vettek az oltásban a zuglói, a rózsadombi, a dél-pesti, a délegyházi, a dunaharaszti, a gyáli és az üllői önkéntes tűzoltók, illetve a folyami katasztrófavédelem önkéntes tűzoltói.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Dóka Imre közlése szerint egy Bajcsy-Zsilinszky úti, kétemeletes társasház tetőterében csaptak fel a lángok, a lakás teljesen kiégett. Az ott tartózkodó két ember életét már nem lehetett megmenteni.

A társasházat további öt embernek kellett elhagynia.

A több mint kétszáz négyzetméteren pusztító tüzet harmincöt tűzoltó tíz járművel oltotta el. A tűz keletkezésének okát és körülményeit a katasztrófavédelem vizsgálja – közölte Dóka Imre.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A közlemény szerint az első félévben 4136 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, ez 321-el haladja meg az előző év hasonló időszakában történt esetszámot.

A lakástüzek során 298-an megsérültek, többségük füstmérgezést szenvedett. Az égő épületekből 210 embert mentettek ki a tűzoltók, 345 ezer négyzetméternyi terület vált a lángok martalékává – tették hozzá.

Mint írták: a legtöbb lakástűz nyílt láng használata, elektromos vagy fűtési hiba, illetve főzés vagy dohányzás miatt keletkezett. A lángok leggyakrabban kéményben vagy konyhában csaptak fel, de nem ritka, hogy hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban lobbantak fel a lángok.

Tűzvizsgálati eljárást 173 esetben folytattak: ezek során kiderült, hogy 83 helyen szándékos gyújtogatás történt. 194 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a katasztrófavédelem tűzoltóegységeinek munkáját – sorolták.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a lakástüzek megelőzése érdekében:

Éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket, régi építésű ingatlanban pedig rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot is. A konyhába, hálóba, nappaliba tanácsos füstérzékelő elhelyezése.

 – fűzték hozzá.

Arról is beszámoltak, hogy az első félévben 571 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A múlt év első félévéhez képest ugyan csökkent a sérülések és a halálesetek száma, de még így is 88 ember szenvedett valamilyen fokú szén-monoxid-mérgezést, nyolc ember pedig meghalt.

Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás.

– írták a közleményben.

Az intézkedés Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyét érinti – áll a közleményben.

A tűzgyújtási tilalmat az indokolja, hogy az elmúlt időszak tartósan magas átlaghőmérséklete, valamint a száraz, aszályos időjárás miatt megnőtt a tűzek kockázata – tették hozzá.

Mint írták: az elmúlt időszak magas átlaghőmérséklete és az alacsony relatív nedvesség kiszárította a holt biomasszát, ráadásul számottevő csapadék sem hullott, ezért négy megyében jelentősen megnőtt a tüzek keletkezésének esélye.

Az előrejelzések alapján az elkövetkező időszakban is folytatódik a meleg időjárás – fűzték hozzá.

A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve a tűzgyújtási tilalomról tájékoztató interaktív térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképek nyújtanak további tájékoztatás – áll a Nébih közleményében.

Nyitókép: Unsplash.

Tavaly több mint 6100 tűzeset ügyében fordultak az ügyfelek a biztosítókhoz, amelyek ezekre összesen a hat és fél milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki. Összehasonlításképpen: a tavalyi viharszezon, (amely kirívóan katasztrofálisnak bizonyult és a lakásbiztosítási kárkifizetések egyik legnagyobb tételét jelenti) 9,1 milliárdos számlát hagyott maga után. Ám míg ez utóbbi összeg az elmúlt tíz év legdrágább szezonját zárta, addig tűzkárokra fizettek már 9 illetve 7 milliárd forintnál is magasabb összeget a biztosítók egy-egy évben. Összesen pedig 2010 óta a 62 milliárd forintot is meghaladják az ezen a jogcímen, közel 77 ezer bejelentés nyomán térített összegek.  (Az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.)

A tapasztalatok szerint a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! Gyakori volt az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat.

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti.

A legfontosabb tudnivalókat aprólékosan és pontosan összeszedte a MABISZ-szal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A három szervezet már több ajánlást adott ki ebben a témakörben, ezek a https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/ oldalon is olvashatóak. A jó tanácsok és a villamos árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlások részletesen kitérnek arra is, hogy ha már a baj bekövetkezett, pontosan milyen esetekben és hogyan segíthet a biztosítás.  Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a tűz,- valamint az elemi károkra valamennyi hazai lakásbiztosítási termék fedezetet nyújt. A szerződéses támasz kiterjedhet a baleset miatti anyagi kiadások fedezésére, pótolhatja a jövedelemkiesést, de az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat megszervezi, az ellátások költsége azonban jellemzően a biztosítottat terheli, (feltéve, hogy nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni).

Mukics Dániel közleménye szerint a tűzoltói beavatkozások kétharmadára műszaki mentést igénylő balesetek miatt volt szükség, egyharmaduk pedig tűzoltás volt.

A vasárnapi ónos eső mindössze 24 beavatkozást tett szükségessé, ami azt mutatja, hogy az emberek komolyan vették a figyelmeztetéseket – mutatott rá a szóvivő.

A legtöbbször kisebb tüzekhez riasztották a tűzoltókat, de három-négy nagyobb eset is volt a három karácsonyi nap alatt. Vasárnap három halálos lakástűzhöz is történt – írta. A karácsonynak ugyan vége van, de a karácsonyfatüzek időszaka még csak most kezdődik, hiszen a fűtött lakásban a fenyők mostanra száradnak ki annyira, hogy könnyen lángra kapjanak – hívta fel a figyelmet az OKF-szóvivő.

A rendőrség tájékoztatása szerint a tűzben egy ember megsérült. A forróság következtében egy gázpalack is felrobbant az épületben. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a honlapján azt írta, hogy a tüzet eloltották. A közlemény szerint a lángok egy száz négyzetméteres családi ház tetőszerkezetét, valamint a házzal egybeépített melléképület tetejét érintették.

A tűzoltók az épületből két gázpalackot hoztak ki, amelyeket hőhatás ért. Az MTI információja szerint a tüzet a ház egyik lakója okozta.

Fotó: MTI.

Kisdi Máté szóvivő közölte: a tűzoltók az utómunkálatokat végzik, a még izzó, füstölő részeket tárják fel és oltják el.

A helyszínen és a környező utcákban végzett mérések nem mutattak ki egészségre káros koncentrációt a levegőben – írták.

Az FKI szóvivője korábban azt közölte, hogy a helyszínre több mint nyolcvan tűzoltó, harminc gépjárművel érkezett. A tűz az épületben 150 négyzetmétert, a tetőn mintegy ezer négyzetmétert érintett.

A csaknem négyezer négyzetméteres, kétszintes épület belső helyiségében műanyagszármazékok gyulladtak meg.