A túlnyomórészt robogóval és biciklivel, ételkiszállító cégek pólóiban és dobozaival megjelent néhány száz demonstráló először a külső sávot foglalta el a híd északi oldalán, majd a másik oldalon is, végül mindkét irányban lezárta a hidat a pesti hídfőnél, a Jászai Mari tér közelében – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A tüntetők végül 8 óra előtt a Margit hidat teljes szélességében elfoglalták a Jászai Mari tér közelében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt írta, hogy a rendőrök a forgalmat a budai és a pesti oldal felől is elterelik. A „beragadt” járművek a síneken tudtak megfordulni, illetve a híd felhajtójáról fordultak vissza a körút pesti része felé. A járdák és a biciklisávok továbbra is járhatók.

Nyitókép: MTI / illusztráció.

Poszttraumás stresszt okoz a tüntetés

A hongkongi kutatók által végzett felmérés adatai szerint minden harmadik hongkongi felnőttnél jelentkeztek a poszttraumás stressz (PTSD) egyes tünetei, a mentális betegséggel küzdők száma ezzel hatszor nagyobb volt, mint a 2015-ös Occupy demokratapárti mozgalom után.

A város felnőtt lakosságának emellett mintegy 11 százalékánál léphetett fel depresszió a múlt év során, ami ötszöröse a 2009 és 2014 között regisztrált 2 százaléknak.

A tanulmány szerzői szerint a mentálhigiéniás problémák széleskörű jelenléte a társadalomban olyan mértékű, mint amilyen jelentős természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok vagy terrortámadások után szokott fellépni.

Fejleszteni kell az ellátást

A felmérést végző kutatók az adatok tükrében azt javasolták a hongkongi kormányzatnak, hogy tegyen lépéseket a mentálhigiéniai ellátás fejlesztése érdekében. Számításaik szerint ugyanis a közellátásban ezen a területen csaknem 12 százalékos forgalomnövekedésre lehet számítani. Gabriel Leung, a Hongkongi Egyetem orvostudományi karának rektora, aki maga is közreműködött a felmérésben, a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lapnak elmondta: Hongkong nem rendelkezik elegendő forráshoz ekkora mértékű mentálhigiéniás probléma kezelésére.

A The Lancetben publikált felmérés az eddigi legnagyobb léptékű, amit Hongkongban a lakosság mentális egészségének feltérképezésére végeztek: több mint 18 ezer 18 éven felüli hongkongival töltettek ki kérdőíveket. Emellett a vizsgált időszak tekintetében is a legnagyobb terjedelmű volt a kutatás, ugyanis az elmúlt tíz év, vagyis a 2009 és 2019 közötti periódus adatait hasonlították össze.

• Hongkongban immár hetedik hónapja zajlik az a tüntetéshullám, amelyet eredetileg az azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító, Peking-barát kormányzattal szembeni, általános tiltakozássá alakult.
• A demonstrációk során rendszeressé váltak a rendőrök és a tiltakozók közötti összecsapások, amelyek során a rendőrség könnygázt és vízágyút vet be a tömeg feloszlatására, de sok esetben ennek a környéken lakók is áldozatul esnek.
• A tüntetők pedig gyakran közlekedést megbénító akciókat hajtanak végre, jelentősen megnehezítve a mindennapi életet a hétmilliós lakosú városban.

Mégis a parlament épületénél tünttek

A tömeg azonban áthatolt a rendőrségi kordonokon, eljutott egészen a parlament bejáratáig és ott folytatta a demonstrációt, zsúfolásig megtöltve az épület előtti teret, fennakadást okozva a belváros közlekedésben.

• „Nyugdíjasok vagyunk, nem terroristák!”, „Kevesebb tolvajt, több nyugdíjat!” – skandálták egyebek mellett a tüntetők, akik transzparenseken is követelték a „tisztességes” nyugdíjat.
• „Autópályára, a bankok számára van pénz, úgy tűnik nyugdíjakra nincs” – mondta az egyik tüntető férfi újságíróknak, míg egy asszony arról beszélt, hogy ha valakinek ötezer euró a nyugdíja akkor a 0,25 százalékos éves emelés nem kevés, ám az övé ezzel szemben 600 euró.

A tüntetők petíciót adtak át a parlamentnek, amelyben a jelenlegi nyugdíjszabályozás megváltoztatását követelték.

A jogszabály évi 0,25 százalékos kötelező nyugdíjemelést ír elő, még a Kanári-szigeteken is tüntettek.

Az  infláció ennél magasabb, 1,2 százalék volt 2017-ben a spanyol statisztikai hivatal (INE) adatai szerint. A tiltakozóakcióhoz több mint 40 spanyol városban csatlakoztak, például Bilbaóban, Barcelonában, Valenciában, La Corunában, Oviedóban, Sevillában, és a Kanári-szigeteken is.

Az ország két legnagyobb dolgozói érdekképviselete a Munkásbizottságok és a Spanyol Munkások Általános Szövetsége (UGT) is támogatta a megmozdulásokat. Mari Carmen Barrera, az UGT szociálpolitikai titkára Madridban elmondta:

Amíg a kormány nem enged, folyamatosak lesznek a tüntetések, a következőt március 1-jére hirdették meg.

• A spanyol munkaügyi minisztérium januári jelentése szerint tavaly év végén a nyugdíjban részesülők száma meghaladta a 9,5 milliót, amelyből 5,8 millióan kaptak öregségi nyugdíjat. Ennek havi átlagösszege 1074 euró.
• Régiók szerint a nyugdíjátlag Baszkföldön a legmagasabb, 1155 euró, és a Extremadurában a legalacsonyabb, 773 euró.
• Jelentős az eltérés a nemek között is: a nők átlagnyugdíja 794 euró, míg a férfiaké 1244 euró Spanyolországban.