A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel az elemzésében.

A statisztikák alapján a régiók többségében 1400 és 1600 forint között mozog a fizikai dolgozók átlag órabére.

Közép-Magyarország és a főváros ugyanakkor kiugrik a magyarországi mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága már meghaladta a 2000 forintos szintet is.

A közleményben Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója kiemelte: fordulóponthoz ért a magyarországi munkaerőpiac, hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a béremelések mértéke elmaradjon az infláció mögött. A fizikai munkabérek reálértéke jelenleg 9 százalékkal kisebb, mint 12 hónappal ezelőtt volt.

Ugyanakkor jelezte, az eltérésnek ez a mértéke várhatóan nem lesz tartós, a munkáltatók többsége hagyományosan az év elején emeli a béreket, és a minimálbér jövő évi emelkedése is felfelé fogja mozdítani az átlagórabéreket.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg.

A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke az idén a harmadik negyedévben átlagosan 10 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben megjegyezte, a középvezetői szegmensben is arra számítanak, hogy a cégek nem tudják majd az inflációt teljesen kompenzálni a béremeléssel. Az energia- és egyéb működési költségek brutális emelkedése miatt sok cégnél jelenleg a folyamatos működés biztosítása a fő cél.

Valamivel jobb helyzetben vannak a nemzetközi piacokon működő cégek, amelyeknek központjai euróba átszámolva kevésbé érzik majd meg a várható béremelkedést. A recessziós hangulatban ugyanakkor a munkavállalók körében kezd felértékelődni a stabil, biztos munkahely lehetősége, így reálbér-csökkenés esetében sem várható a fluktuáció megerősödése a következő időszakban – tette hozzá Hajnal Péter.

A Trenkwalder szerint számos cég küzd jelentős elmaradásokkal a szabadságok kiadásánál, a helyzet megoldását pedig nehezítheti a munkaerőhiány, illetve a karácsony előtti csúcsidőszak fokozott terhelése is. Arra is rámutattak, hogy a munkavállaló az éves szabadságkeretéből hét munkanappal szabadon rendelkezhet, ezt az időkeretet pedig a munkáltató köteles legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni, ha a munkavállaló a kérést legalább 15 nappal korábban jelezte.

Kiemelték, a következő évre csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át, ami kortól függően 1-10 nap lehet. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a pótszabadság átvitele nem automatikus, erről a feleknek naptári évenként külön meg kell állapodniuk, és ekkor is csupán a tárgyévet követő év december 31-éig adhatóak ki.

A szabadság abban az esetben csúszhat még át 2019-re, ha a munkavállaló 2018. végén kezdi meg a szabadságát, ekkor ugyanis 5 munkanapot áttolhat jövőre, azaz ha valaki már idén december 28-án pénteken szabadságra megy, még 2018-as szabadsága terhére egészen január 8-ig pihenhet, amennyiben a szabadságát közben nem szakítja meg.

Azoknál a munkavállalóknál viszont, akik az év utolsó negyedévében kezdték munkaviszonyukat, az adott időszakra járó tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki.

A Trenkwalder szerint mindezeken felül előfordulhat, hogy a munkavállalónál merül fel olyan ok, ami nem teszi lehetővé a szabadság kiadását, az ok megszűnését követően azonban 60 napon belül meg kell kezdeni a szabadság kiadását. Példaként a keresőképtelenséget jelentő betegséget vagy gyesről való visszatérést említették.

A Trenkwalder úgy véli, hogy az év végéhez közeledve minden cégnek időszerű átvilágítani, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságok felhasználásában, már csak azért is, mert a munkáltató 15 nappal előre köteles közölni dolgozójával, ha szabadságra küldi.

A munkavállalók ki nem adott szabadsága nem vész el, annak kiadását a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt később is követelheti. Igaz, a szabadság pénzben ekkor sem váltható meg – arra csak a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség – olvasható a Trenkwalder közleményében.