Pindroch Tamás a műsorban azt mondta, hogy a török helyzet hasonló volt a magyar választásokhoz: egy bizonytalan programmal rendelkező, bizonytalan összetételű, a külföld támogatását élvező erő állt fel Erdogan ellen, de ahogy a magyar választók, úgy a törökök is tudták, miként kell szavazni.

Hozzátette, hogy mivel Törökország egy 85 milliós középhatalom a térségben, ha bizonytalanság „ütné fel a fejét” az országban, az Európára is komoly hatással lenne, de akár a világpolitikát is befolyásolná.

A stabilitás a lényeg és Erdogan egy stabil vezető, egy erős vezető, és ez Európának is jó és Magyarországnak is, hogy ő nyert.

– emelte ki az elemző.

A műsorban kitértek arra is, hogy az orosz-ukrán háború eszkalálódásával is járhatott volna, ha sikerül „destabilizálni” Törökországot és veszít Erdogan. Ugyanakkor a migráció kezelése szempontjából is nagyon fontos, hogy az eddigi elnök kerül ismét hatalomba – tette hozzá Pindroch Tamás azzal együtt, hogy jelenleg négymillió migráns van a Törökországban, s az ellenzék kiengedte volna őket.

Az elemző elmondta azt is, hogy Törökország nem támogatja az uniós szankciókat és leginkább a béke áll az érdekében.

Nyitókép: Unsplash.

Kilicdaroglu, aki a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, a CHP székházában tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:

Mihelyt hatalomra kerülök, az összes menekültet hazaküldöm, pont.

A politikus azzal vádolta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy nem állt ki az ország határaiért, becsületéért.

Tudatosan több mint 10 millió menekültet hoztál ebbe az országba

– hangoztatta, hozzátéve: „ez sem volt elég, importszavazatok biztosítása érdekében árverésen eladtad a török állampolgárságot”.

Kilicdaroglu úgy vélte, hogy Erdogan menekültté tette a saját állampolgárait, és ha a jelenlegi államfő maradna, még több mint 10 millió menekült jönne Törökországba.
A kis-ázsiai országban a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját Erdogan hivatalban lévő elnök nyerte meg a szavazatok 49,51 százalékával. Az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót tartanak a legjobban szereplő két jelölt részvételével. Kilicdaroglu, akit egy hatpárti ellenzéki pártszövetség jelölt, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.

Kilicdaroglu korábban, egy április végi kampányrendezvényén még azt mondta, hogy két éven belül minden szíriai menekültet hazaküldene, most azonban már az összes menekültről beszélt.

Az államfőválasztás első fordulójának harmadik helyezettje, Sinan Ogan, aki bevándorlóellenes politikusként 5,17 százalékot kapott, a napokban dönt arról, hogy a második fordulóban Erdogant vagy Kilicdaroglut támogatja-e.

Törökországban él a világon a legtöbb menekült, a hivatalos számok fényében nagyjából 4 millió.

Nyitókép: Pixabay

Dolgov meglátása szerint az első hírek Ankara NATO-kapcsolatainak esetleges megszakításáról a svédországi korán-égetés után jelentek meg. A szakértő emlékeztetett arra, hogy Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök képmását is felgyújtották Stockholmban. Mint a szakember kifejtette, mindezek az epizódok a Törökországban terroristaként elismert Kurdisztáni Munkáspárt akcióihoz kapcsolódnak.

Mindez azt jelenti, hogy Törökországnak komolyan csökken a NATO-ba vetett bizalma. Továbbra is úgy gondolom, hogy Ankara most nem fogja befagyasztani tagságát a szövetségben, bár ez lehetséges. De szem előtt kell tartania, hogy Törökországban elnök- és parlamenti választások lesznek májusban. Az ország bel- és külpolitikája rajtuk múlik. Egyelőre nem kell azt mondani, hogy Törökország a NATO-ból való kilépés előtt áll

– vélekedik Dolgov.

Hozzátette: Ankara végső döntését Svédország további lépései és az észak-atlanti szövetség vezetése befolyásolja. Ha Törökország mégis úgy dönt, hogy kilép a NATO-ból, akkor a szövetség keretein belül le kell mondania preferenciáiról és teljesítenie kell kötelezettségeit – zárta gondolatait a történész.

Korábban a Török Szülőföld Párt alelnöke, Etem Sancak azt mondta, hogy

Törökország öt-hat hónapon belül kilép a NATO-ból a közel-keleti provokációk, valamint a Korán elleni svédországi és hollandiai akciók miatt.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció.

Antalya kulturális és idegenforgalmi igazgatóságának adatai szerint július közepéig 5 millió 832 ezer 894 utas érkezett a városba és környékére a tartomány két nemzetközi légikikötőjén, Antalya saját repülőterén, valamint a Gazipasa-Alanya repülőtéren keresztül. Az idei szám 316 ezer 715-tel több az eddigi, 2014-es rekordnál. Antalya tartomány az év végéig legalább 14 millió vendégre, míg maga Törökország 40 milliót meghaladó turistára és 32 milliárd dollár idegenforgalmi bevételre számít. Az eddigi legjövedelmezőbb év, 2014 során együttesen mintegy 36,8 millióan üdültek Törökországban.

A kis-ázsiai ország egy másik népszerű idegenforgalmi célpontjába, Kappadókiába is nagyon sokan érkeznek. A történelmi régióba 2018 első hat hónapjában 1 millió 236 ezer 355-en látogattak el, ami 36 százalékkal haladja meg az előző évi, és 83 százalékkal a 2016-os értéket.

Az év első öt hónapjában 11 millió 462 ezer 407 külföldi érkezett Törökországba, ami 30,81 százalékkal több mint tavaly, 42,58 százalékuk Isztambulban, 23 százalékuk Antalyában lépett be az országba. Május végéig 21 ezer 662 magyar kereste fel Törökországot, 46,26 százalékkal több a múlt évinél.

Május végéig a legtöbben Oroszországból, Németországból és Iránból látogattak Törökországba.

A török idegenforgalom 2015 novemberétől indult mélyrepülésnek, miután a török légierő lelőtt egy orosz vadászgépet a szíriai határnál. A Moszkva által bevezetett szankciók között egyebek mellett az orosz repülőjáratok felfüggesztése is szerepelt, aminek következtében a török turizmus magját képező orosz turisták szinte teljesen távol maradtak.

A két fél 2016 nyarán ugyan kibékült, de Törökországban az év során számos robbantásos merénylet és júliusban még egy puccskísérlet is történt, így az európai turisták szintén más úti célok után néztek. Az ország turisztikai központjának számító Isztambulban 2016-ban három öngyilkos merényletet követtek el, és az egyikben – januárban – tizenkét német turista vesztette életét, amikor az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egyik terroristája felrobbantotta magát a történelmi városnegyed részét képező Sultanahmet téren. 2016 nyári hónapjaiban 2015 azonos időszakához képest 40 százalékot meghaladó volt a visszaesés a turisták számában.

A törökországi turizmust 2017 elején még a Berlin és Ankara között kirobbant diplomáciai viszály árnyékolta be, de aztán az adatok javulásnak indultak, és a török idegenforgalom éves viszonylatban 27,84 százalékos növekedéssel zárt. 2017-ben 32,41 millió turista pihent Törökországban.