Török Lajos vezető elemző elmondta: a legtöbb európai országban, így Magyarországon is az első fél év még a nehézségekről szól, a második fél évben azonban már ismét növekedés lehet; éves átlagban a magyar gazdaság fél százalék körül bővülhet. Belföldön a munkaerőpiacon nem várható válsághelyzet, egyre több területen alakul ki ugyanakkor munkaerőhiány, ami miatt az átlagbérek dinamikusan emelkednek; a munkanélküliségi ráta pedig tartósan 4 százalék alatt marad – tette hozzá.

Török Lajos beszélt az európai gáztárolók töltöttségéről is, azt mondta, azok jóval az ötéves átlag feletti szinteken állnak. A 2023/2024-es tél gázellátása még nem biztosított, elemzések szerint 27 milliárd köbméter gázt kell az EU-nak beszereznie.

A kieső kapacitást ellensúlyozni lehetne az energiahatékonyság javításával, a megújulók gyorsabb telepítésével, az elektromos fűtésre való átállással, a fogyasztói szokások megváltoztatásával

– sorolta.

Török Lajos szerint a nagy jegybankok szigorító politikája idén a második negyedévben tetőzhet, a magas kamatok egész évben megmaradhatnak. Magyarországon a második negyedévben számít az első kamatvágásra az elemző, akár már az inflációs csúcs elérése előtt. A kamatvágáshoz hat fontos feltételt határozott meg a jegybank: az európai energiaválság kedvező alakulását, az orosz-ukrán háborús fejlemények javulását, a befektetői hangulat erősödését, a folyó fizetési mérleg hiány kedvező alakulását, az uniós megállapodás megszületését, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) szigorításainak leállítását.

Ezek többsége eddig nem teljesült, ugyanakkor a befektetői hangulat javult, és az európai energiaválság sem okoz további kockázatot.

Kitért arra, hogy az eurózóna az energiabeszerzésekben továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van, jelentős külkereskedelmi hiány alakult ki. Az energetikai hatékonyságnövelés nagy tőkeigénye miatt iparágak alakulhatnak át a vezető elemző szerint. Úgy vélte, az EKB késve kezdte meg a kamatemelési ciklust, idén kizárható a kamatvágás, 3,75-4,0 százalékon várható a kamat tetőzése. A Fed ugyanakkor már fékez: február elsején már csak 0,25 százalékos kamatemelés jöhet, az év végére 5 százalékos kamatot várnak.

Buró Szilárd, pénzügyi innovációs vezető szerint:

Idén 395 és 400 forint közötti sávban mozoghat az euró árfolyama, a magas kamatszint fenntartása támogathatja a forintot.

A dollár esetleges további gyengülése, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatos bármilyen pozitív hír is segítik. Kockázatok közé sorolta a januári hitelminősítői értékeléseket (az első pénteken várható a Fitch Ratingstől), és a kedvező nemzetközi befektetői hangulat törékenységét.

Szécsényi Bálint vezérigazgató szerint kihívásokkal teli év lesz a 2023-as, sok a bizonytalanság. A befektetések terén az idei év jó alkalom lehet a hosszú távú portfóliók kialakítására, melynek fontos építőkövei a prémium magyar állampapír forintos és eurós változata, valamint a frissen kibocsátott dollár alapú magyar államkötvény is.

Nyitókép: Unsplash

Tavaly tavasszal a koronavírus-járvány kirobbanása miatt a világgazdaság részlegesen leállt, a nyersanyagárak összeomlottak, ezzel egy időben a globális ellátási láncban jelentős zavarok keletkeztek. A lezárások alatt számos fejlett gazdaságban az expanzív, sokszor bőkezű fiskális politikának köszönhetően bővültek a lakossági megtakarítások – állapítja meg az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb átfogó elemzésében.

A globális gazdaság fokozatos újraindulásával a keresleti oldal berobbant, a nyersanyagárak, energiaköltségek lendületesen emelkedtek, ugyanakkor az ellátási lánc zavarai bizonyos területeken és szektorokban továbbra is megmaradtak.

Török Lajos vezető elemző szerint, amennyiben az inflációs várakozásokba tartósan beépül az áremelkedés, beindulhat egy komolyabb ár-bér spirál, melynek a jelei az Egyesült Államokban már erőteljesen látszódnak. A vezető elemző szerint a koronavírus-járvány okozta válság elmúltával némileg változni látszik a nagyobb jegybankok viselkedése: az élénkülő inflációs nyomás nagyobb részét átmeneti tényezőkkel magyarázzák, és láthatóan egyelőre nem kívánnak reagálni rá. A fejlett gazdaságok közül egyértelműen az Egyesült Államokban legnagyobb a kockázat, az eurózónában és az Egyesült Királyságban jóval visszafogottabb az árak emelkedése. A feltörekvő gazdaságokban az amerikaihoz hasonló ütemű inflációt láthatunk, ezért több jegybank – köztük a Magyar Nemzeti Bank – már meg is kezdte a kamatemelési ciklust. Az USA-ban legkorábban 2022 végén vagy 2023 elején kezdhetik meg a kamatemeléseket, az eurózónában 2024-ben indulhat a folyamat, és várhatóan a japán jegybank lesz az utolsó a sorban az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint.

Török Lajos kifejtette: valószínűleg jó időre elbúcsúzhatunk az elmúlt évtizedben látott, globálisan alacsony inflációtól. Amíg a koronavírus-járvány tart, az ellátási láncban zavarok keletkezhetnek, az inflációs várakozások feljebb tolódnak, mely magasabb szinten stabilizálhatja a drágulás ütemét. A fiskális és monetáris stimulus fokozatos kivezetése miatt a gazdasági növekedés üteme csökkenhet, így hosszabb távon fennállhat a stagfláció kialakulásának esélye. Az Equilor elemzése szerint, amíg a jegybanki pénzeső folytatódik, addig fennmaradhat a globális részvénypiacok emelkedése, azonban a kockázati faktorok egyre világosabban látszanak.

A pénz és tőkepiacokra leselkedő rövidtávú kockázatok közül kiemelkedik az egyik legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő, az Evergrande esetleges csődje. Amennyiben ez megtörténne és nem érkezne központi segítség, bajba kerülne az egyébként is sérülékenynek tűnő kínai árnyékbankrendszer, ami várhatóan jelentős eladási hullámot indíthatna el más részvénypiacokon is.

Magyarországon a második negyedévben lendületes gazdasági bővülés volt látható, éves bázison a növekedés meghaladta a 17 százalékot, de ebben a tavalyi, rendkívül alacsony bázis is nagy szerepet játszott. Az Equilor szerint a harmadik negyedévben némileg lassulhat a növekedés üteme, azonban a szolgáltatási szektorban bőven vannak még tartalékok.

• Az év egészében a GDP 6,5 százalékos bővülésére lehet számítani, melyet jövőre 4,5 százalékos növekedés követhet.
• Az idei költségvetést is magas hiánycéllal tervezte meg a kormány, így az Equilor várakozása szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 7,5-8,0 százalék között alakulhat, amennyiben beérkeznek az EU helyreállítási alapjának forrásai. Jövőre már ennél alacsonyabb, 5,5-6,0 százalék közötti költségvetési hiánnyal lehet számolni, miközben az államadósság mértéke a GDP 75-78 százalékára süllyedhet az év végére, majd jövőre tovább mérséklődhet, a források idei beérkezése esetén.
• Az éves bázison számított fogyasztói infláció 5 százalék felett tetőzhetett júniusban, ezt fokozatos enyhülés követheti, azonban az év utolsó 2 hónapjában ismét emelkedhet az árnyomás, melyet a többi feltétel változatlansága esetén a bázishatás önmagában is indokolhat. Az üzemanyagok és a jövedéki adóval érintett termékeken kívül a szolgáltatások áremelkedése is fennmaradhat a következő hónapokban, mely az újraindítással magyarázható. Ezt a forgatókönyvet a járvány esetlegesen kialakuló, súlyos negyedik hulláma természetesen átírhatja, de már nem kell számítani olyan szigorú korlátozásokra, mint tavaly és idén tavasszal, köszönhetően a viszonylag magas átoltottsági aránynak. Az idei évben 4,3 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3 százalékra eshet vissza.
• Többek között ezen folyamatok hatására kezdett kamatemelési ciklusba a Magyar Nemzeti Bank: az év végén 2,1 százalékos, jövő év végén 2,5 százalékos alapkamatra lehet számítani.
• A forint árfolyama az év hátralevő részében viszonylag stabil maradhat, az év végén 352, míg jövőre 356 forintos euró árfolyammal számol az Equilor elemzői csapata.