Egy ingatlanvásárlás sokak számára életre szóló elköteleződést jelent, fontos, hogy csak alapos tájékozódás és megfontolás után hozzuk meg a végső döntést. Az első és legfontosabb, hogy a vásárló tisztában legyen az igényeivel. Mekkora ingatlanra van szükség, hányan költöznének, milyen legyen az elosztása, melyik a preferált lokáció, mit enged a költségvetés és az sem utolsó, hogy milyen építésű legyen a választott lakás vagy ház. Szűkülő kínálat fogadja napjaink keresleti ingatlanpiacán az érdeklődőket, ezért érdemes már az ingatlankeresés legelején meghatározni a főbb irányvonalakat. Bár a Duna House értékesítési adatai alapján vidéken és a fővárosban is reneszánszukat élik a panellakások, kedvező tulajdonságaik miatt továbbra is keresettek a hagyományos, téglaépítésű ingatlanok az ország teljes területén.

A téglát manapság is előszeretettel használják ingatlanok építésekor, hiszen számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik. Amellett, hogy a tégla természetes alapanyag, már hosszú ideje használják az építkezéseken, ez idő alatt mind az előállítása, mind a felhasználása folyamatosan fejlődött, és fejlődik a mai napig is. A téglából épült házak egyik legfontosabb előnye a hosszú élettartam. A tégla hosszú időn át ellenálló a fizikai terhelésekkel és a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal.

Főleg a panelekkel szemben szokták kiemelni a tégla jó hangszigetelő képességét. Egy téglából épült lakás esetében jóval kevesebb az esélye annak, hogy megzavarja a mindennapjainkat a szomszédból átszűrődő zaj. Ezen kívül rendkívül jó a téglaépítésű ingatlanok hőszigetelő képessége. Nyáron is viszonylag hűvösek maradnak, télen pedig – főleg korszerű szigetelés és nyílászárók mellett – jól megtartják a kellemes meleget a befűtött lakásban, így hozzájárulnak a hűtés vagy a fűtés energiaigényének csökkentéséhez. Mivel a tégla, mint alapanyag igen nagy népszerűségnek örvend, sok területen találkozhatunk ilyen típusú házzal. A lakáskeresők egyaránt választhatnak téglaházat a belvárosban, külvárosban vagy az agglomerációs, akár vidéki helyszíneken is.

A Duna House 2022-es értékesítési adatai alapján kiugró emelkedés látható a panellakások négyzetméteráraiban vidéken és a fővárosban is egyaránt, ennek ellenére a téglalakások továbbra is jellemzően magasabb négyzetméteráron kelnek el. A fővárosban, a budai oldalon, valamint a pesti oldal belvárosi kerületeiben a legdrágábbak a téglaépítésű ingatlanok, mindkét területen átlagosan 950 ezer Ft-ba kerül egy négyzetméter, míg a pesti oldal egyéb területein átlagosan 711 ezer Ft-ot kérnek a téglaotthonokért négyzetméterenként. Kelet-Magyarországon lehet a legolcsóbban téglaingatlanhoz jutni (227 ezer forintos átlagos négyzetméterár), míg a májusi értékesítési adatok szerint Nyugat-Magyarországon 325 ezer Ft/m2 volt az az ár, amit a vásárlók téglaingatlanért fizettek.

Építkezés esetén is viszonylag költséges alapanyag a tégla, ráadásul hosszabb időbe telik tégláról-téglára felépíteni egy házat. Azonban, ha elegendő idő és megfelelő költségkeret áll rendelkezésünkre egy téglaház felépítéséhez, energiahatékony és egészséges otthoni környezetet kapunk a tégla pozitív tulajdonságainak köszönhetően.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta:

A legjelentősebb presztízsű kerületek mellett a peremkerületekben ment végbe kiugró drágulás. Előbbiekben a téglalakások, utóbbiakban inkább a panelek ára emelkedett jelentősen. Az utóbbi egy évben szinte nem volt olyan kerület, ahol komolyabb áresés következett be. Ahol pedig nem volt drágulás, ott is inkább stagnáltak az árak, az I. kerület gellérthegyi részén például 822 ezer forint maradt az átlagos négyzetméterár.

 Téglabajnokok

Az elemzés szerint a II. kerületi városrészekben emelkedtek a legnagyobb mértékben az átlagos négyzetméterárak. A hűvösvölgyi eladásra hirdetett lakások átlagos négyzetméterára 66 százalékkal 1,15 millió forintra nőtt.

A második helyen Lipótmező áll, ott 54 százalékos emelkedés 1 millió forintos átlagot eredményezett. A harmadik legjelentősebb drágulást a rézmáli lakások érték el, négyzetméteráruk 45 százalékkal 1,05 millió forintra nőtt.

Balogh László elmondta:

A II. és a XII. kerületben a kínálat szűkebb, mint más fővárosi kerületekben, de sok vevő kimondottan ott szeretne vásárolni, ez pedig felhajtja az lakások árát.

A XII. kerületi Svábhegyen szintén jelentősen, 40 százalékkal 827 ezer forintra nőttek az árak.

Kiugró paneldrágulás

A panellakások Budapest-szerte jelentősen drágultak, az átlagos négyzetméteráruk meghaladja a 470 ezer forintot a kínálati piacon, ami bő 20 százalékos drágulásnak felel meg. A peremkerületekben azonban ennél jóval nagyobb mértékű volt az áremelkedés. A XX. kerületben lévő, pesterzsébeti panellakások átlagos négyzetméterára nőtt a legnagyobb mértékben, 43 százalékkal 405 ezer forintra. A XXII. kerületen belül a budatétényi városrész panellakásai állnak a második helyen: átlagos négyzetméteráruk 39 százalékkal 500 ezer forint fölé emelkedett. A harmadik legnagyobb drágulás a kőbányai panellakásoké: 38 százalékkal 471 ezer forintra nőtt az ár.

Az is kiderül az elemzésből, hogy számos városrész, például a kispesti, újpalotai, józsefvárosi, rákosszentmihályi, békásmegyeri panellakások átlagos négyzetméterára is 30-34 százalékkal 450-550 ezer forintra emelkedett.

Balogh László szerint a nagy presztízsű városrészek kiugró drágulása azzal is magyarázható, hogy az idei év második felében ismét felgyorsult a fővárosi lakáspiac, és mivel októbertől a hitelfelvétel szabályai is szigorodnak, ezért sokan előrehozzák a későbbre tervezett lakásvásárlást. A külső kerületek átlagosnál nagyobb ütemű áremelkedésének a szakember szerint pedig az az oka, hogy a vevők egy része már csak ezekben tudja megfizetni a lakásárakat. Ráadásul a legolcsóbb városrészek árai eleve alacsonyabb szintről indulnak, ezért az itt található lakások értékének fél-egymillió forintos növekedése relatíve nagyobb drágulást eredményez, mint a drágább környékeken.