A legagresszívabb szigorítási előrejelzést az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics adta:

Capital Economics

Liam Carson, a cég feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető londoni közgazdásza a monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményt kommentálva közölte:

A ház értelmezése szerint az MNB tett néhány erőteljes utalást arra, hogy az ultraenyhe monetáris politika „a végnapjait éli”.

• A nem konvencionális enyhítési intézkedések visszavonása szeptembertől indulhat, és 2019 elején lehet az első kamatemelés. 
• A ház keddi előrejelzése szerint az MNB alapkamata 2019 végéig 2,50 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,90 százalékról. A cég annak ellenére jósolja ezt, hogy a jelenlegi árazásokból következtethetően a piaci szereplők változatlan MNB-alapkamattal számolnak ugyanebben az előrejelzési távlatban.
• A monetáris tanács eddigi közleményeihez képest „hátraarccal” ér fel az, hogy a keddi kommüniké egyértelmű megfogalmazása alapján továbbra is szükséges ugyan az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása, de a következő 5-8 negyedév távlatában a jelenlegi laza kondíciók nem tarthatók.
• Carson kiemeli, hogy e kitétel beillesztésével párhuzamosan kikerült a monetáris tanács keddi közleményéből az az eddigi kiegészítés, hogy a hosszabb időtávlatban szükséges a laza monetáris kondíciók fenntartása, eltűntek azok a korábbi kifejezések, amelyek szerint az MNB a hozamgörbe rövid és hosszú végein egyaránt laza monetáris kondíciókra törekszik.
• A ház azzal számol, hogy az MNB szeptembertől hozzákezd a nem konvencionális enyhítési intézkedések fokozatos leépítéséhez, a jelenleg zéró közelében mozgó bankközi kamatok 2019 elejére az MNB-alapkamat 0,90 százalékos szintjére emelkednek.

Carson várakozása szerint az MNB ezután láthat hozzá a monetáris politika szigorításához a „régi vágású módszerrel”, vagyis az alapkamat emelésével.

Morgan Stanley

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana kiemelte:

A monetáris tanács közleményben már nem említi, hogy az MNB a hazai hosszú távú hozamok és a külföldi hozamok egymáshoz mért relatív pozíciójára összpontosít programjai sikerességének megítélésében.

A Morgan Stanley ezt úgy értelmezi, hogy az MNB gyakorlatilag befejezte a hozamgörbe egyenesítését célzó politikáját.

• A a piaci szereplők egyaránt azzal számoltak, hogy a monetáris tanács óvatosabb hangvételre vált, és a keddi kamatdöntő ülés közleményében „pontosan ez történt”.
• A monetáris tanács ezúttal elhagyta a közleményből azt a részt, amely a laza monetáris kondíciók hosszú távú fenntartásának szükségességére utalt, és ezzel párhuzamosan belevette azt, hogy a következő 5-8 negyedév távlatában a jelenlegi laza kondíciók nem tarthatók.
• Az óvatosabbá vált hangvétel ellenére is fontos hangsúlyozni, hogy az MNB változatlanul jól rögzítettnek tartja az inflációt, és továbbra is csak mérsékelt maginflációs szintű nyomást érzékel.
• A magyar jegybank nem mutat szándékot a forintárfolyam „mikromenedzselésére”, de tesz olyan utalásokat, hogy a forintárfolyamot csak az inflációs hatás szempontjából tartja fontosnak.

A forintárfolyam inflációs átszűrődési rátája azonban jelentősen csökkent, és ez számunkra azt sugallja, hogy a forint euróárfolyama még meglehetősen messze jár az MNB fájdalomküszöbétől.

– fogalmazott keddi értékelésében a Morgan Stanley londoni közgazdásza.

TD Securities

Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza közölte: 

A ház véleménye szerint az MNB-nek meglehetősen széles szigorítási mozgástere van a jegybanki alapkamat tényleges emelése nélkül is.

• A TD Securities vezető londoni elemzője is annak a várakozásának adott hangot, hogy az MNB első szigorítási lépésként a nem konvencionális enyhítési lépéseket fordítja majd vissza, mielőtt tényleges alapkamat-emelésbe kezdene.
• Fage szerint a magasabb kamatok kilátása rövid távon adhat felhajtóerőt a forintnak, de továbbra is tény, hogy az MNB monetáris politikája még mindig nagyon laza, és ha a globális feltörekvő térséget övező jelenlegi negatív piaci hangulat fennmarad, az később ismét gyengítheti a forintot.